Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 9. Kommentár Hangunk az üvegpalotában Bár nehézségekkel, problémákkal, de az Egyesült Nem zetek Szervezetének New York-i üvegpalotájában mégis csak folyik a leszerelési vi lágértekezlet előkészítése. Az ezzel foglalkozó világszerve' zeti bizottsági ülésen hazánk is hallatta sürgető-aggódó hangját. Rácz Pál nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője felszólalásában elmondta: népünket aggasztja, hogy „a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió leszerelési indítványai — hangsúlyozta a magyar delegátus — érdemi vagy pozitív válasz nélkül maradnak, ugyanakkor a fegyverkezési hajsza új szakasza van kibontakozóban.” E sajnos minden vonatkozásban bizonyított megállapítás a mostani világhelyzet talán legkiáltóbb dilemmája. Elég egy pillantás a leg' utóbbi nyugati megnyilatkozásokra annak felismeréséhez, hogy a potenciális partnerek álláspontja — nagyon is enyhén szólva — ellentmondásos. Paul Simon amerikai képviselő, aki a minap járt Moszkvában egy kongresszusi delegáció tagjaként, elismerte: a szovjet fél aggodalma jogos az amerikai magatartás miatt. „Mondjuk meg végre világosan, hogy igenis tárgyalni akarunk a fegyverSfet- korlátozásról!” — szólította fel kormányát a Moszkvában járt képviselő. Egy ilyen világos amerikai állásfoglaláshoz azonban a jelek szerint határozottabb nyomásra lenne szükség a jelentősebb nyugat-európai hatalmak részéről. Londonban sosem volt szó erről, újabban Bonn alapállása is kétértelmű, legújabban pedig Párizsból sem számíthat a világ ezzel kapcsolatos jó hírre. H. E. HAZÁNK, KELET-EURÓPA (2.) 61 napos éhezés után meghaltaz ötödik IRA éhségsztrájkoló fogoly Eszak-lrországban. A következmény: újahb elkeseredett tüntetések. A képen: kiégett busz Belfast utcáján. (Kelet-Magyarország telefoto) Magyar felszólalás az ENSZ-bizottságban A leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó ún. ad hoc ENSZ-bizottság keddi ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője. Emlékeztetve korábbi felszólalására, amelyben a leszerelési világértekezlet ösz- szehívását szorgalmazta, megállapította, hogy az azóta eltelt idő alatt növekedett a nemzetközi feszültség, az imperialisták minden áron fel akarják borítani a viszonylagos katonai erőegyensúlyt. A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió leszerelési indítványai érdemi vagy pozitív válasz nélkül maradnak, ugyanakkor a fegyverkezési hajsza új szakasza van kibontakozóban. Nagy történelmi felelősséget vállalnak azok, akik figyelmen kívül hagyják a szocialista államok nemrégiben tett konstruktív, konkrét javaslatait — hangsúlyozta, majd rámutatott, hogy az államok többsége világszerte — így az ENSZ-ben is — a két- és sokoldalú fórumokon folyó tárgyalások folytatása mellett foglalt állást. Norvég levél Brezsnyevhez Gto Harlem Brundtland asszony, norvég kormányfő Leonyid Brezsnyevhez intézett levélben foglalt állást amellett, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat az európai fegyverzetkorlátozásról — közölték kedden Oslóban. Az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió államfőjének írt levélben a norvég miniszterelnök kifejti: ezeknek a tárgyalásoknak a nukleáris fegyverzet csökkentésére kell vezetniük. Brundtland asszony levele válasz arra az üzenetre, amelyet Leonyid Brezsnyev küldött neki fél évvel ezelőtt az európai biztonság és a leszerelés kérdéseiről. Politikai rendszer és társadalmi szerkezet |A in ben a kelet-kö- ly/ljl-zép-európai népi demokratikus országokban fontos feladat volt a tőkés rendszertől örökölt, és a koalíciós időszakban módosult államhatalmi, közigazgatási, társadalmi szervezet- rendszer átalakítása, alkalmassá tétele az új feladatokra, azaz a feszített ütemű gazdaságfejlesztésre, az új hatalom külső és belső védelmére, a széles tömegeket átfogó oktatási-kulturális tevékenységre. Az államhatalmi szervezet forrná ja kévéséit változott. Legfelsőbb választott hatalmi szervként mindenhol megmaradt a parlament, a végrehajtó és igazságszolgáltatási szerveket a parlamentnek rendelték alá. A közigazgatási apparátus szerveit alárendelték az azonos szintű választott és a magasabb szintű igazgatási szervnek. Ettől a modelltől egyedül Jugoszláviában tértek el, ahol 1949—53 között nemcsak a gazdaságot, hanem a politikai-társadalmi szerveket is decentralizálták az „önigazgatás” koncepciójának megfelelően. A hat szövetségi köztársaság, valamint a Szerb Köztársaságon belüli két autonóm tartomány nagyfokú önállóságot kapott. Ebben természetesen fontos szerepet játszott, az, hogy a soknemzetiségű jugoszláv államban egyenlő jogokat és lehetőségeket kívántak biztosítani a korábban elnyomott nemzetiségeknek. Románia is kísérletet tett a nemzetiségi kérdés lenini indíttatású megoldására. A sikeres szovjet példát alapul véve 1952-ben létrehozták a magyar autonóm tartományt, amely a székelyek által lakott területet foglalta magába. (A tervezett autonóm tartományi alkotmány a tartomány 1965-ben történt megszüntetéséig nem készült el.) Csehszlovákiában Szlovákia bizonyos belső ügyeit a Szlovák Nemzeti Tanács és a neki alárendelt kormány intézte. A sok hasonlóság mellett akadtak eltérések is, így például az NDK-ban megmaradt a parlamenti bizalmatlansági indítvány és a népszavazás intézménye. Az államfői feladatokat kollektív államfői testületre (államtanács, elnöki tanács) ruházták, kivéve Csehszlovákiát, ahol jelentős hatáskörrel megtartották a köztársasági elnök posztját. Jugoszláviában 1953-ban hozták létre a köztársasági elnöki intézményt, ugyanakkor a parlament (szkuptsina) elnökségét és a minisztertanácsot Szövetségi Végrehajtó Tanács néven egyesítették. Az új helyi államhatalmi szervek (néptanács, nemzeti tanács, nemzeti bizottság stb.) a népi demokratikus országok többségében (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia , Lengyelország) még az antifasiszta felszabadító harc idején, spontán módon jöttek létre, majd fokozatosan beépültek az új államgépezetbe. Romániában (1949) és Magyarországon (1950) felülről hozták létre a szociálista típusú helyi hatalmi szerveket. Ebben a két országban a felszabadulás után létrejöttek ugyan népi szervek, de nem volt komoly hatalmi szerepük. Egy ideig koalíciós alapon szerveződve ellenőrizték a közigazgatási apparátust, majd fokozatosan elhaltak. Jugoszláviában a helyi hatalmi szerveket — a központiakkal párhuzamosan — kétkamarássá szervezték át; 1953-tól kezdve a helyi képviseleti szervek a Választók Tanácsából és a Termelők Tanácsából álltak. A választott szervekbe és az államapparátusba 1949— 50-ben mindenhol nagyszámú munkás és paraszt került be. Ez a hatalmi váltásnak, a proletárdiktatúrának szerves konzekvenciája volt. A legtöbb kelet-közép-eu- rópai szocialista országban 1949—53 között átalakították — néhol többször is — az ország közigazgatási felosztását. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot — amelyből a felszabadulás Napelemekkel hajtott repülőgéppel a Párizs melletti Cor- meillesből startolt egy amerikai pilóta. A 98 kilós szerkezettel hatórás repülés után az angliai Dover mellett készül leszáilni. (Kelet-Magyarország telefoto) Amerikai pilóták harcolnak Salvadorban Amerikai pilóták vesznek részt a salvadori falvak és nagyobb települések bombázásában — vallotta be az a négy nemzeti gárdista, akiket az FMLN egységei a múlt hét végén ejtettek foglyul. Mint a Farabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front, az FMLN kedden közölte, Jose La- zaro Guevara, a nemzeti gárdisták egyike elmondotta, hogy az amerikai pilóták a Huey típusú helikoptereket vezetik, mert „a salvadoriak nem értenek ilyen típusú gépek kezeléséhez”. Az FMLN véleménye szerint több százra tehető a salvadori falvak bombázásában részt vevő zsoldosok száma. A Salpress hivatalos salvadori hírügynökség egyébkén azt jelentette, hogy a Las Vueltasnál — az ott vívott harcokban fogták el a négy nemzeti gárdistát — a kormány- hadsereg számos katonája életét vesztette, de pontos adatokat nem közölt. Azt is elismerte, hogy Cabanas megyében, Las Marias mellett a hadsereg egyik osztaga a felkelő erők csapdájába esett, s ez alkalomból az osztag több tagja vesztette életét vagy sebesült meg. Hétfő délután Salvador különböző helységeiben összesen 27 meggyilkolt ember holttestét találtak. A tetemeken látható kínzások nyomai egyértelműen arra utalnak, hogy a gyilkosok a . juntával szorosan együttműködő halálbrigádok tagjai voltak. San Salvadorban hétfőn kiadott hivatalos nyilatkozat szerint Chalatenan- go megyében katonai járőrök lakásaikból kilenc embert vezettek el, mert „bebizonyosodott, hogy a Farabundo Marti gerilláival működtek együtt”. Arturo Rivera Damas, San Salvador érseke vasárnap tartott istentiszteleten szót emelt az országot elárasztó terror, kegyetlenkedés és erőszak ellen. Megállapította, hogy az erőszak nem kíméli a salvadori egyházat sem, és a papok egyre nehezebb körülmények között, sokszor életveszélyben kénytelenek elvégezni egyházi teendőiket. A „Venceremos”, az FMLN titkos rádióadójának Havannában lehallgatott adása szerint hétfőn harminc főből álló csoport támadta meg a főváros egyik kerületi rendőrkapitányságát. A salvadori hírek közé tartozik, hogy az országos rendőr-főkapitányság bejelentette, „Különleges Brigád” néven új különítményt hoznak létre, amely az egész országban fog majd tevékenykedni. A közlemény azonban nem tett említést a kifejtendő tevékenység jellegéről. Menedékjogot kért kedden Mexikóvárosban Salvador ottani nagykövetségének kulturális tanácsosa. Újságíróknak elmondotta, lelkiismerete nem engedi, hogy hallgasson a Salvadorban végbemenő szörnyűségekről. Saját szemével látta például, hogy San Salvadorban, Santa- nában és más városokban hogyan gyilkolnak halomra 15—20 éves fiatalokat, mert általában „potenciális gerilláknak” tartják őket. A félkatonai szervezetek tagjai — mondotta — éjféltájban törik fel puskatussal a lakások ajtaját és a gyanúsaknak tartott fiatalokat a szülők és a kisgyermekek szeme láttára kínozzák halálra. után kizárták a fasisztákat, háborús bűnösöket stb. — mindenkire kiterjesztették. (Kivéve Romániát, ahol a ki- zsákmányolóknak minősítettek — földbirtokosok, kulá- kok, a kisiparosok és kiskereskedők egy része — 1956- ig ki voltak zárva a politikai életből.) A választójog korhatára általában a 18. év volt, és az aktív és passzív választójog korhatára többnyire egybeesett. A koalíciós időszak lezárultával átalakultak a választási rendszerek. Bevezették a képviselők beszámolási kötelezettségét és a visszahívhatóságot Csehszlovákiában és Magyarországon a jelölési jog a népfronttá lett. Bulgáriában és Romániában — a Szovjetunióhoz hasonlóan — a társadalmi szervek és az állampolgárok kaptak jelölési jogot Magyarországon és az NDK-ban fennmaradt a lajstromos választókerületi rendszer, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában áttértek az egyéni választókerületekre. A szocialista típusú politikai intézményrendszer kiépülése a termelési viszonyokban végbement nagy fontosságú változások az 1946—49 között elfogadott — egyes esetekben később még kiegészített — alkotmányokban nyertek jogi kifejeződést. A kelet-közép-európai országok társadalmi szerkezete a gazdasági fejlettségtől függően rendkívül eltérő képet mutatott. A két szélső helyzetben az NDK (a foglalkoztatottak 43 százaléka az iparban, 27 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott) és Albánia (a lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasági dolgozó) volt A többi országban az ipari dolgozók aránya 36— 11 százalék, a mezőgazdaságiaké 38—79 százalék között ingadozott. A gyors ütemű iparfejlesztés következtében erősen növekedett a munkásosztály létszáma és társadalmi részaránya, (1955- ben az egyes országokban — Albánia nélkül — 39—16 százalék volt). A gyarapodás fő forrása a parasztság, kisebb részben pedig a városi középrétegek voltak. A nehézipar primátusa következtében a nagyüzemi munkásosztály erősödött. A munkásosztály paraszti, kispolgári elemekkel való gyors felduzzadása átmenetileg hátrányosan befolyásolta a munkásság eszmei-politikai arculatát, kulturális színvonalát, szakmai műveltségét. A kistulajdonosi szemléletű, sokszor „kétlaki” életmódot folytatók asszimilálásá- nak fő terhe a legmagasabb öntudatú, hagyományosan szervezett szakmunkás törzsgárdára nehezedett, amely nem jelentéktelen módon — átmenetileg ugyan — meggyengült annak már említett igen pozitív folyamatnak a következtében, hogy az üzemekből sok ezren kerültek az állami és gazdasági élet fontos posztjaira. A munkásosztály növekedése természetszerűleg a parasztság részarányának csökkenését eredményezte. 1955- re a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 34 százalékra csökkent. Az erőszakos intézkedések hatására a gazdagparaszti réteg csaknem megszűnt. Az értelmiség is gyors ütemben növekedett a munkás- és parasztszármazásúak beáramlása révén, megindult a régi és az új értelmiség egységes szocialista értelmiséggé válásának korántsem könnyű folyamata. Molnár Tamás Világszépe választására készülnek New Yorkban. A képen: Edward Koch polgármester a jelöltek egy csoportjával. (Kelet-Magyarország telefoto) 4
