Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 5. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Bombamerénylet Teheránban, az Iszlám Köztársasági Párt székházában, Behesti ajatollah és több más vezető halála — Hu Jao-pangot választják meg kínai pártelnökké — A csehszlovák parlament ülése KEDD: Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt tárgyalásai Moszkvában — Választások Izraelben — A közös piaci tizek csúcs- értekezlete Luxemburgban SZERDA: Az arabközi erők szíriai alakulatai feloldják a libanoni Zahle város blokádját, miután a falangisták kivonulnak onnan — Garret Fitzgerald az új ír kormányfő — A román ötéves terv nemzetgyűlési vitája CSÜTÖRTÖK: Szófiában megkezdődik a KGST XXXV. ülésszaka, a tagállamok miniszterelnökeinek részvételével — A gazdasági reform kérdéseiről tanácskozik a lengyel szejm — Dél-afrikai diákvezetők letartóztatása PÉNTEK: Haig és Dobrinyin washingtoni megbeszélése — Indiai haladó erők bírálják a pekingi politikát, Huang Hua külügyminiszter látogatása kapcsán amerikai—japán eszmecsere a katonai együttműködés kérdéseiről SZOMBAT: Gromiko szovjet külügyminiszter varsói tárgyalásai — Salvadorban folytatódnak a súlyos fegyveres összetűzések Á hét három kérdése ® Mi a jelentősége Willy Brandt moszkvai útjának? Ha egy olyan tekintélyes politikus, mint Willy Brandt, a nyugatnémet SPD, s egyúttal a Szocialista Inter- nacionálé elnöké Moszkvába látogat, annak mindig jelentősége van. Ezúttal azonban nem túlzás rendkívüli jelentőségű utazásról beszélni, amit kifejezhetett az a tény is, hogy 72 órás moszkvai tartózkodása során négy ízben találkozott Leonyid Brezs- nyevvel. Az egész világon tudják és érzik, hogy az elmúlt időszakban nőtt a nemzetközi feszültség, felhőssé, helyenként viharfelhőssé vált az égbolt. Mindez új erőfeszítésekre ösztönzi azokat, akik felelősséget éreznek az enyhülés vívmányainak védelmében. Így van ez Keleten és Nyugaton egyaránt. A Szovjetunió és a szocialista országok, miközben határozottan visszautasítják az erőpolitikai próbálkozásokat, új kezdeményezések sorát tették és teszik. A nyugati országokban évek óta nem került sor ilyen nagyméretű békemegmozdu- lásokra, a közhangulatot a vezetők egy része sem hagyhatja figyelmen kívül. A viták középpontjába a fegyverkezési hajsza megfékezése, s ezen belül a kontinensünkön levő (vagy Európába tervezett) kozéphatósu- garú rakéták korlátozásának kérdése került. Amennyiben megjelennének a NATO euro- rakétái, akkor példátlan arányokat öltene a fegyverkezés, visszaszorításuk viszont kölcsönös fegyverzetcsökkentést eredményezhetne, s kedvező feltételek jöhetnének létre a SALT-folyamat továbbviteléhez. A NATO — amint ez közismert — kettős határozatot hozott: fegyverkezni és tárgyalni. Vagyis az atlanti tömb nem akar lemondani a fegyverkezés fokozásáról, de a közvélemény nyomása miatt a tárgyalásoktól sem zárkózhat el. A sorrend és az arányok azonban perdöntőek: ha egyszer véglegessé válik a rakétatelepítés, akkor nehéz lenne miről tárgyalni. A kulcskérdés ezért, hogy mielőbb megkezdődjék a párbeszéd, s elejét vegyék a fegyverkezési verseny újabb szakaszának. Ilyen körülmények között — az utóbbi időben gyakran használt kifejezéssel élve — a moszkvai látogatás, a Brezsnyev—Brandt eszmecsere bizalomerősítő tényező egy bonyolult és válságos világ- helyzetben. Gyakorlati megállapodásokat nem lehetett várni — hiszen Brandt nem a NATO-hatalmak megbízásából és nem kormányfunkciót viselő politikusként folytatta megbeszéléseit —, de Brandtnak a sajtóértekezletén elhangzott kijelentését (ami szerint meggyőződhetett a szovjet vezetők őszinte békeszándékairól és leszerelési készségéről) egyértelmű tárgyalási felhívásként értelmezhetjük, Nyugaton meglehetősen egyoldalúan állítják be a szovjet SS—20-as rakéták telepítését, hogy saját terveiket igazolják. Nos, Brandt Moszkvában megjegyezte: egészen más adatokat hallott, ideje lenne hát a nézeteltéréseket és különbségeket a tárgyalóasztal mellett tisztázni. Hivatkozott Brezsnyev moratórium javaslatára is: ennek módosított változata Bombamerényletet követtek el Teheránban az Iszlám Köz- társasági Párt székházában. Képünkön: mentőosztagok kutatnak a romok között. (Kelet-Magyarország telefotó) nem zárná ki egyelőre a rakéták gyártásának folytatását, ám elhalasztaná a telepítést (hadrendbe állítást) a tárgyalások idejére. Gyors és gyökeres változást aligha lehet várni egyetlen látogatástól, de a moszkvai eszmecsere melegebb áramlatot jelentett a fagyos légkörben. Biztatást és bátorítást mindazoknak, akik fellépnek a feszültség washingtoni és NATO-beli szítóival szemben. O Miről tanácskozott a szófiai KGST-ülésszak? Az immár három földrészre kiterjedő, tíz tagállamot tömörítő (s több más országgal különböző kapcsolati formákat tartó) KGST Szófiában tartotta meg a XXXV. ülésszakát. Ezen a hagyományos évi tanácsülésen a résztvevő küldöttségeket rendszerint a -kormányfők vezetik, így volt ez most is. Az ülésszak egyszerre lehetett értékelés (hiszen éppen tíz esztendővel ezelőtt fogadták el a szocialista integráció komplex programját) és előretekintés (miután lényegében befejeződött az új ötéves tervek egyeztetése a tagállamok között). A szocialista országok belső gazdasági feladatai és problémái álltak előtérben, de elkerülhetetlen a kitekintés is. A feltételek nehezebbekké váltak, a világgazdaságban kedvezőtlen változások mentek végbe, s ezektől senki sem függetlenítheti magát. A sokrétű vitát lehetetlen minden részletében visszatükrözni, ezért két központi gondolatot emelek ki. Az egyik a KGST - „csapatszellemre” vonatkozik: nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, amely szerint a szocialista együttműködés fejlődése nélkül sokkal nehezebb lett volna szembenézni az új világgazdasági realitásokkal. A másik gondolat a fejlődés minőségi mutatóival volt kapcsolatos. Éppúgy szó került a tudományos-műszaki potenciál hatékonyabb kihasználásának szükségességéről, mint a hosszú távú energiastratégia, a mezőgazdasági termelés növelését célzó átfogó intézkedéssorozat, a szakosítás és a kooperáció fontosságáról. A hatékonyság és a minőségi fejlődés foglalkoztatta a héten több szocialista ország parlamentjét is. Ennek jegyében fogant az új csehszlovák kormányprogram; a román nagy nemzetgyűlés a növekedés ütemének mérséklése mellett a meglévő adottságok jobb kihasználást tartotta fontosnak az ötéves ' terv tárgyalása során; a lengyel szejm gazdasági reformkérdéseket vitatott, s nem tekinthetve el az ország gazdaságának jelenlegi zilált állapotától, gyenge teljesítményétől. A törekvések — különböző keretek és feltételek között — jelzik az erőfeszítést a szocialista országok gazdasági erejének és versenyképességének fokozására, a nem éppen egyszerű világgazdasági körülmények közepette. Győztesekben valóban nincs hiány az izraeli választások nyomán; valamennyi pártszövetség magának tulajdonítja a sikert. Az eddigi ellenzéki munkapárt plusz tizenhét mandátumot szerzett a 120 tagú knesszethben, Begin li- kud koalíciója is növelte képviselőinek számát, a parlamenti helyeinek csaknem felét elvesztő nemzeti vallásos párt viszont azért beszél diadalról, mert a mérleg nyelve lett, s kizárásával nem lehet kormánytöbbséget alkotni. Sok még a kérdőjel, de a papírforma szerint ismét Begin alakít kormányt, több jobboldali és szélsőjobboldali partnerrel. Többsége valószínűleg kisebb lesz a korábbinál is, meglehetősen törékenynek ígérkezik tehát. Ezért sokan máris feltételezik, hogy a választási kampány a választások után is folytatódik, mert előbb- utóbb újabb rendkívüli szavazásra kerülhet sor. Ami viszont felidézi a veszélyt, hogy Begin — a libanoni rakéta- válság és a bagdadi reaktorbombázás után — újabb feszültségszító akciókkal igyekszik majd a közvéleményt sokkolni, a lakosságot izgalomban tartani. (Ez részben sikerült a mostani választás előtt, igaz, végül bizonyos mértékben vissza is ütött, a szavazópolgárok egy részét félelemmel töltötte el.) Minden jel szerint az izraeli belpolitikában a legbiztosabb tényező a bizonytalanság. Ami pedig a szélesebben vett közel-keleti válságot illeti, egyelőre nem került közelebb, talán inkább távolodott a megoldástól Réti Ervin Befejezte munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sített elektronikai termékek az ilyenek gyártásához szükséges különleges berendezések, félvezető és más anyagok egységes bázisának létrehozásában. Az egyezmény végrehajtása biztosítja, hogy a KGST-tagálla- mok által készített elektronikus berendezésekhez megfelelő mennyiségű, magas minőségű alkatrész készüljön, s ezeknek az alkatrészeknek a felhasználásával készüljenek elsősorban a legújabb rádió- technikai berendezések, hírközlő eszközök, számítástechnikai berendezések, a technológiai folyamatok automatizált irányító berendezései, az úgynevezett NC vezérlőberendezések a fémmegmunkáló gépek számára, s az ipari robotok irányítási rendszerei. Szorosan kapcsolódik a korszerű elektronika alkalmazásához a kapcsolástechnikai berendezésekről szóló egyezmény, amely például az elektronikus telefonközpontok létrehozásában és gyártásában folytatandó sokoldalú együttműködést szolgálja. A KGST érdekelt tagállamai egységes berendezéseket hoznak létre, egységes alkatrészekkel, s így lehetővé válik az egyes berendezések nagy szériájú gyártása, a tagállamok megfelelő ellátása és az alkatrészek biztosítása. Ugyancsak a legkorszerűbb műszaki-tudományos elvek alapján alakítják ki a KGST tagállamai az egységes digitális átviteltechnikai rendszert, amelynek létrehozásáról és gyártásáról ugyancsak egyezményt írtak alá Szófiában. Az elektronikai alkatrész- bázis létrehozásáról szóló általános kormányközi egyezményt magyar részről Lázár György miniszterelnök, a kapcsolástechnikai és a digitális átviteltechnikai egyezményt Méhes Lajos ipari miniszter írta alá. Egyezményt írtak alá az ülésszak befejeztével a Kubai Köztársaság mezőgazdaságának fejlesztésében kialakítandó együttműködésről Hazánk részt vesz annak az egyezménynek a végrehajtásában, amely a citrusfélék termesztésének növelését irányozza elő. A KGST érdekelt tagállamai segítséget nyújtanak Kubának ahhoz, hogy jelentősen megnövelhesse a narancs, a grapefruit, a citrom .és a mandarin termelését. Az így megtermelt gyümölcs jelentős részét a KGST tagállamaiba szállítják majd. amelyek így valutát takaríthatnak meg. Ezt az egyezményt magyar részről Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke írta alá. Szombaton a plenáris záróülésen Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Az ülésszakon részt vett küldöttségek nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondott választ. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát befejezve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy eredményes munkát végeztünk — mondotta. — Áttekintettük az 1971-ben elfogadott komplex program végrehajtásában eddig elért eredményeket, kritikusan elemeztük munkánk tapasztalatait, megerősítettük azt a szándékunkat, hogy kommunista és munkáspártjaink útmutatásait követve konkrét intézkedéseket teszünk az országaink között folyó gazdasági együttműködés hatékonyságának növelésére, jelentős lépést tettünk pártvezetőink legfelsőbb szintű találkozójának előkészítése útján. — Az immár több mint három évtized alatt összegyűlt tapasztalatok, csakúgy, mint a mostani ülésszakon elfogadott határozatok azt is meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST keretében létrejött szocialista integráció — országaink és a Szovjetunió sokoldalú együttműködése — olyan újtípusú együttműködés, amely az államok közötti kapcsolatokban a történelemben első ízben váltja valóra a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az internacionalista segítségnyújtás elveit. Ez a magyarázata annak is, hogy közösségünk mind nagyobb szerepet játszik a világgazdaságban, vonzerőt jelent számos más társadalmi berendezkedésű ország, s mindenekelőtt a gyarmati sorból felszabadult, a szocialista fejlődés útját választó államok népei számára. — Az ülésszakon elfogadott határozatok a világ számára egyben azt is demonstrálják, hogy miközben az imperializmus erői meg-megújuló támadásokat intéz az enyhülés éveiben elért eredmények lerombolására és a fegyverkezési hajsza mértéktelen fel- szításával veszélybe sodorják a békét és a biztonságot, szocialista közösségünk országai síkra szállnak a béke és a biztonság védelméért, arra tesznek erőfeszítést, hogy minél jobb. feltételeket teremtsenek az alkotó munka folytatásához és a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös előnyökre épített együttműködésének fejlesztéséhez. — Szívesen vállalt és szá—1 momra megtisztelő feladatnak teszek eleget, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakán részt vevő küldöttségek nevében szívből jövő hálánkat tolmácsolom a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és személy szerint Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsa elnökének a baráti fogadtatásért, az irántunk tanúsított figyelemért és a tanácskozások számára biztosított kiváló feltételekért. — őszinte köszönetét mondok Grisa Filipov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, aki ülésszakunk elnöki tisztét betöltve nagymértékben hozzájárult munkánk sikeréhez. — Nem mulaszthatom el, hogy kifejezzem köszönetün- ket Nyikolaj Faggyejev -elv- társnak, a KGST titkárának, a titkárság munkatársainak és mindenkinek, aki részt vállalt ülésszakunk jó előkészítésében, szervezett és eredményes lebonyolításában. — Felhasználom az alkalmat, hogy a Bolgár Kommunista Párt Todor Zsivkov elvtárs vezette Központi Bizottságának, a Bolgár Fíépköztár- saság kormányának, Bulgária tehetséges és szorgalmas népének mindannyiunk nevében további sok sikert kívánjak a fejlett szocialista társadalom építésében. — Közösen kialakított rendünknek megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legközelebbi, XXXVI. ülésszakát Budapesten tartjuk meg. Most, amikor tisztelettel meghívom önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében, külön is szeretném hangsúlyozni: mindent meg fogunk tenni azért, hogy megfelelő munkafeltételeket teremtsünk az ülésszak számára. Bízom benne: alkalmuk lesz személyesen is meggyőződni arról, hogy népünk milyen nagyra értékeli azt az internacionalista együttműködést, aminek szervezésében a KGST pótolhatatlan szerepet tölt be, s hogy önök, mint a testvéri, baráti országok képviselői, szívesen látott, kedves vendégek hazánkban — A viszontlátásra Budapesten ! Lázár György felszólalása után az elnöklő Grisa Filipov bezárta a KGST XXXV. ülésszakát. *- Lázár György:- a Minisztertanács elnöke és az általa vezetett magyar küldöttség szombaton a késő esti órákban Szófiából hazaérkezett Budapestre. rQTK\«i * I f-/Ti UTS] i- .t. . i .....JLUk*.... -Ä-Mc... © Ki győzött Izraelben a választásokon? Lázár György beszéde
