Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 5. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Bombamerénylet Teheránban, az Iszlám Köztársasági Párt székházában, Behesti ajatollah és több más vezető ha­lála — Hu Jao-pangot választják meg kínai pártelnökké — A csehszlovák parlament ülése KEDD: Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt tárgyalásai Moszkvá­ban — Választások Izraelben — A közös piaci tizek csúcs- értekezlete Luxemburgban SZERDA: Az arabközi erők szíriai alakulatai feloldják a libanoni Zahle város blokádját, miután a falangisták kivonulnak onnan — Garret Fitzgerald az új ír kormányfő — A ro­mán ötéves terv nemzetgyűlési vitája CSÜTÖRTÖK: Szófiában megkezdődik a KGST XXXV. ülésszaka, a tagállamok miniszterelnökeinek részvételével — A gaz­dasági reform kérdéseiről tanácskozik a lengyel szejm — Dél-afrikai diákvezetők letartóztatása PÉNTEK: Haig és Dobrinyin washingtoni megbeszélése — Indiai ha­ladó erők bírálják a pekingi politikát, Huang Hua kül­ügyminiszter látogatása kapcsán amerikai—japán esz­mecsere a katonai együttműködés kérdéseiről SZOMBAT: Gromiko szovjet külügyminiszter varsói tárgyalásai — Salvadorban folytatódnak a súlyos fegyveres összetű­zések Á hét három kérdése ® Mi a jelentősége Willy Brandt moszkvai útjá­nak? Ha egy olyan tekintélyes politikus, mint Willy Brandt, a nyugatnémet SPD, s egyúttal a Szocialista Inter- nacionálé elnöké Moszkvába látogat, annak mindig jelen­tősége van. Ezúttal azonban nem túlzás rendkívüli jelen­tőségű utazásról beszélni, amit kifejezhetett az a tény is, hogy 72 órás moszkvai tar­tózkodása során négy ízben találkozott Leonyid Brezs- nyevvel. Az egész világon tudják és érzik, hogy az elmúlt időszak­ban nőtt a nemzetközi fe­szültség, felhőssé, helyenként viharfelhőssé vált az égbolt. Mindez új erőfeszítésekre ösztönzi azokat, akik felelős­séget éreznek az enyhülés vívmányainak védelmében. Így van ez Keleten és Nyuga­ton egyaránt. A Szovjetunió és a szocialista országok, mi­közben határozottan vissza­utasítják az erőpolitikai pró­bálkozásokat, új kezdeménye­zések sorát tették és teszik. A nyugati országokban évek óta nem került sor ilyen nagyméretű békemegmozdu- lásokra, a közhangulatot a vezetők egy része sem hagy­hatja figyelmen kívül. A viták középpontjába a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, s ezen belül a konti­nensünkön levő (vagy Euró­pába tervezett) kozéphatósu- garú rakéták korlátozásának kérdése került. Amennyiben megjelennének a NATO euro- rakétái, akkor példátlan ará­nyokat öltene a fegyverkezés, visszaszorításuk viszont köl­csönös fegyverzetcsökkentést eredményezhetne, s kedvező feltételek jöhetnének létre a SALT-folyamat továbbvitelé­hez. A NATO — amint ez közismert — kettős határoza­tot hozott: fegyverkezni és tárgyalni. Vagyis az atlanti tömb nem akar lemondani a fegyverkezés fokozásáról, de a közvélemény nyomása mi­att a tárgyalásoktól sem zár­kózhat el. A sorrend és az arányok azonban perdöntő­ek: ha egyszer véglegessé vá­lik a rakétatelepítés, akkor nehéz lenne miről tárgyalni. A kulcskérdés ezért, hogy mielőbb megkezdődjék a pár­beszéd, s elejét vegyék a fegyverkezési verseny újabb szakaszának. Ilyen körülmények között — az utóbbi időben gyakran használt kifejezéssel élve — a moszkvai látogatás, a Brezsnyev—Brandt eszmecse­re bizalomerősítő tényező egy bonyolult és válságos világ- helyzetben. Gyakorlati meg­állapodásokat nem lehetett várni — hiszen Brandt nem a NATO-hatalmak megbízá­sából és nem kormányfunk­ciót viselő politikusként foly­tatta megbeszéléseit —, de Brandtnak a sajtóértekezle­tén elhangzott kijelentését (ami szerint meggyőződhetett a szovjet vezetők őszinte bé­keszándékairól és leszerelési készségéről) egyértelmű tár­gyalási felhívásként értel­mezhetjük, Nyugaton megle­hetősen egyoldalúan állítják be a szovjet SS—20-as raké­ták telepítését, hogy saját terveiket igazolják. Nos, Brandt Moszkvában megje­gyezte: egészen más adato­kat hallott, ideje lenne hát a nézeteltéréseket és különbsé­geket a tárgyalóasztal mellett tisztázni. Hivatkozott Brezs­nyev moratórium javaslatára is: ennek módosított változata Bombamerényletet követtek el Teheránban az Iszlám Köz- társasági Párt székházában. Képünkön: mentőosztagok kutatnak a romok között. (Kelet-Magyarország telefotó) nem zárná ki egyelőre a ra­kéták gyártásának folytatá­sát, ám elhalasztaná a telepí­tést (hadrendbe állítást) a tárgyalások idejére. Gyors és gyökeres válto­zást aligha lehet várni egyet­len látogatástól, de a moszk­vai eszmecsere melegebb áramlatot jelentett a fagyos légkörben. Biztatást és báto­rítást mindazoknak, akik fel­lépnek a feszültség washing­toni és NATO-beli szítóival szemben. O Miről tanácskozott a szó­fiai KGST-ülésszak? Az immár három földrész­re kiterjedő, tíz tagállamot tö­mörítő (s több más országgal különböző kapcsolati formá­kat tartó) KGST Szófiában tartotta meg a XXXV. ülés­szakát. Ezen a hagyományos évi tanácsülésen a résztvevő küldöttségeket rendszerint a -kormányfők vezetik, így volt ez most is. Az ülésszak egyszerre lehe­tett értékelés (hiszen éppen tíz esztendővel ezelőtt fogadták el a szocialista integráció komplex programját) és elő­retekintés (miután lényegében befejeződött az új ötéves ter­vek egyeztetése a tagállamok között). A szocialista országok belső gazdasági feladatai és problémái álltak előtérben, de elkerülhetetlen a kitekintés is. A feltételek nehezebbekké váltak, a világgazdaságban kedvezőtlen változások men­tek végbe, s ezektől senki sem függetlenítheti magát. A sokrétű vitát lehetetlen min­den részletében visszatükrözni, ezért két központi gondolatot emelek ki. Az egyik a KGST - „csapatszellemre” vonatkozik: nagy hangsúlyt kapott a meg­állapítás, amely szerint a szo­cialista együttműködés fejlő­dése nélkül sokkal nehezebb lett volna szembenézni az új világgazdasági realitásokkal. A másik gondolat a fejlődés minőségi mutatóival volt kap­csolatos. Éppúgy szó került a tudományos-műszaki potenci­ál hatékonyabb kihasználásá­nak szükségességéről, mint a hosszú távú energiastratégia, a mezőgazdasági termelés nö­velését célzó átfogó intézke­déssorozat, a szakosítás és a kooperáció fontosságáról. A hatékonyság és a minő­ségi fejlődés foglalkoztatta a héten több szocialista ország parlamentjét is. Ennek jegyé­ben fogant az új csehszlovák kormányprogram; a román nagy nemzetgyűlés a növeke­dés ütemének mérséklése mellett a meglévő adottságok jobb kihasználást tartotta fon­tosnak az ötéves ' terv tár­gyalása során; a lengyel szejm gazdasági reformkérdéseket vitatott, s nem tekinthetve el az ország gazdaságának jelen­legi zilált állapotától, gyenge teljesítményétől. A törekvések — különböző keretek és felté­telek között — jelzik az erő­feszítést a szocialista orszá­gok gazdasági erejének és versenyképességének fokozá­sára, a nem éppen egyszerű világgazdasági körülmények közepette. Győztesekben valóban nincs hiány az izraeli választások nyomán; valamennyi pártszö­vetség magának tulajdonítja a sikert. Az eddigi ellenzéki munkapárt plusz tizenhét mandátumot szerzett a 120 tagú knesszethben, Begin li- kud koalíciója is növelte kép­viselőinek számát, a parla­menti helyeinek csaknem fe­lét elvesztő nemzeti vallá­sos párt viszont azért be­szél diadalról, mert a mérleg nyelve lett, s kizárásával nem lehet kormánytöbbséget al­kotni. Sok még a kérdőjel, de a papírforma szerint ismét Be­gin alakít kormányt, több jobboldali és szélsőjobbolda­li partnerrel. Többsége való­színűleg kisebb lesz a koráb­binál is, meglehetősen töré­kenynek ígérkezik tehát. Ezért sokan máris feltétele­zik, hogy a választási kam­pány a választások után is folytatódik, mert előbb- utóbb újabb rendkívüli sza­vazásra kerülhet sor. Ami vi­szont felidézi a veszélyt, hogy Begin — a libanoni rakéta- válság és a bagdadi reaktor­bombázás után — újabb fe­szültségszító akciókkal igyek­szik majd a közvéleményt sokkolni, a lakosságot izga­lomban tartani. (Ez részben sikerült a mostani választás előtt, igaz, végül bizonyos mértékben vissza is ütött, a szavazópolgárok egy részét fé­lelemmel töltötte el.) Minden jel szerint az izra­eli belpolitikában a legbizto­sabb tényező a bizonytalan­ság. Ami pedig a szélesebben vett közel-keleti válságot il­leti, egyelőre nem került kö­zelebb, talán inkább távolo­dott a megoldástól Réti Ervin Befejezte munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sített elektronikai termékek az ilyenek gyártásához szükséges különleges beren­dezések, félvezető és más anyagok egységes bázisának létrehozásában. Az egyez­mény végrehajtása biztosít­ja, hogy a KGST-tagálla- mok által készített elektro­nikus berendezésekhez meg­felelő mennyiségű, magas mi­nőségű alkatrész készüljön, s ezeknek az alkatrészeknek a felhasználásával készüljenek elsősorban a legújabb rádió- technikai berendezések, hír­közlő eszközök, számítástech­nikai berendezések, a tech­nológiai folyamatok automa­tizált irányító berendezései, az úgynevezett NC vezérlőbe­rendezések a fémmegmunkáló gépek számára, s az ipari robotok irányítási rendszerei. Szorosan kapcsolódik a korszerű elektronika alkalma­zásához a kapcsolástechnikai berendezésekről szóló egyez­mény, amely például az elekt­ronikus telefonközpontok lét­rehozásában és gyártásában folytatandó sokoldalú együtt­működést szolgálja. A KGST érdekelt tagállamai egységes berendezéseket hoznak létre, egységes alkatrészekkel, s így lehetővé válik az egyes berendezések nagy szériájú gyártása, a tagállamok meg­felelő ellátása és az alkatré­szek biztosítása. Ugyancsak a legkorszerűbb műszaki-tudo­mányos elvek alapján alakít­ják ki a KGST tagállamai az egységes digitális átviteltech­nikai rendszert, amelynek létrehozásáról és gyártásáról ugyancsak egyezményt írtak alá Szófiában. Az elektronikai alkatrész- bázis létrehozásáról szóló ál­talános kormányközi egyez­ményt magyar részről Lázár György miniszterelnök, a kapcsolástechnikai és a digi­tális átviteltechnikai egyez­ményt Méhes Lajos ipari mi­niszter írta alá. Egyezményt írtak alá az ülésszak befejeztével a Kubai Köztársaság mezőgazdaságá­nak fejlesztésében kialakí­tandó együttműködésről Ha­zánk részt vesz annak az egyezménynek a végrehajtá­sában, amely a citrusfélék termesztésének növelését irá­nyozza elő. A KGST érdekelt tagállamai segítséget nyújta­nak Kubának ahhoz, hogy je­lentősen megnövelhesse a na­rancs, a grapefruit, a citrom .és a mandarin termelését. Az így megtermelt gyümölcs je­lentős részét a KGST tagálla­maiba szállítják majd. ame­lyek így valutát takaríthatnak meg. Ezt az egyezményt ma­gyar részről Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke írta alá. Szombaton a plenáris záró­ülésen Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke mondott be­szédet. Az ülésszakon részt vett küldöttségek nevében Lázár György, a Minisztertanács el­nöke mondott választ. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát befejezve elége­detten állapíthatjuk meg, hogy eredményes munkát vé­geztünk — mondotta. — Át­tekintettük az 1971-ben elfo­gadott komplex program vég­rehajtásában eddig elért eredményeket, kritikusan ele­meztük munkánk tapasztala­tait, megerősítettük azt a szándékunkat, hogy kommu­nista és munkáspártjaink út­mutatásait követve konkrét intézkedéseket teszünk az or­szágaink között folyó gazda­sági együttműködés haté­konyságának növelésére, je­lentős lépést tettünk párt­vezetőink legfelsőbb szintű találkozójának előkészítése útján. — Az immár több mint há­rom évtized alatt összegyűlt tapasztalatok, csakúgy, mint a mostani ülésszakon elfo­gadott határozatok azt is meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST keretében létrejött szocialista integráció — or­szágaink és a Szovjetunió sokoldalú együttműködése — olyan újtípusú együttműkö­dés, amely az államok közöt­ti kapcsolatokban a történe­lemben első ízben váltja va­lóra a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az in­ternacionalista segítségnyúj­tás elveit. Ez a magyarázata annak is, hogy közösségünk mind nagyobb szerepet ját­szik a világgazdaságban, vonzerőt jelent számos más társadalmi berendezkedésű ország, s mindenekelőtt a gyarmati sorból felszabadult, a szocialista fejlődés útját választó államok népei szá­mára. — Az ülésszakon elfogadott határozatok a világ számára egyben azt is demonstrálják, hogy miközben az imperializ­mus erői meg-megújuló tá­madásokat intéz az enyhülés éveiben elért eredmények le­rombolására és a fegyverke­zési hajsza mértéktelen fel- szításával veszélybe sodorják a békét és a biztonságot, szo­cialista közösségünk országai síkra szállnak a béke és a biztonság védelméért, arra tesznek erőfeszítést, hogy mi­nél jobb. feltételeket teremt­senek az alkotó munka foly­tatásához és a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kölcsönös előnyökre épí­tett együttműködésének fej­lesztéséhez. — Szívesen vállalt és szá—1 momra megtisztelő feladat­nak teszek eleget, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. üléssza­kán részt vevő küldöttségek nevében szívből jövő hálán­kat tolmácsolom a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és személy sze­rint Todor Zsivkov elvtárs­nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsa elnö­kének a baráti fogadtatásért, az irántunk tanúsított figye­lemért és a tanácskozások számára biztosított kiváló fel­tételekért. — őszinte köszönetét mon­dok Grisa Filipov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének, aki ülésszakunk elnöki tisztét be­töltve nagymértékben hozzá­járult munkánk sikeréhez. — Nem mulaszthatom el, hogy kifejezzem köszönetün- ket Nyikolaj Faggyejev -elv- társnak, a KGST titkárának, a titkárság munkatársainak és mindenkinek, aki részt vál­lalt ülésszakunk jó előkészí­tésében, szervezett és ered­ményes lebonyolításában. — Felhasználom az alkal­mat, hogy a Bolgár Kommu­nista Párt Todor Zsivkov elv­társ vezette Központi Bizott­ságának, a Bolgár Fíépköztár- saság kormányának, Bulgária tehetséges és szorgalmas né­pének mindannyiunk nevében további sok sikert kívánjak a fejlett szocialista társada­lom építésében. — Közösen kialakított ren­dünknek megfelelően a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának legközelebbi, XXXVI. ülésszakát Budapes­ten tartjuk meg. Most, ami­kor tisztelettel meghívom önöket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében, külön is szeretném hangsú­lyozni: mindent meg fogunk tenni azért, hogy megfelelő munkafeltételeket teremtsünk az ülésszak számára. Bízom benne: alkalmuk lesz szemé­lyesen is meggyőződni arról, hogy népünk milyen nagyra értékeli azt az internaciona­lista együttműködést, aminek szervezésében a KGST pótol­hatatlan szerepet tölt be, s hogy önök, mint a testvéri, baráti országok képviselői, szívesen látott, kedves ven­dégek hazánkban — A viszontlátásra Buda­pesten ! Lázár György felszólalása után az elnöklő Grisa Filipov bezárta a KGST XXXV. ülésszakát. *- Lázár György:- a Minisz­tertanács elnöke és az általa vezetett magyar küldöttség szombaton a késő esti órák­ban Szófiából hazaérkezett Budapestre. rQTK\«i * I f-/Ti UTS] i- .t. . i .....JLUk*.... -Ä-Mc... © Ki győzött Izraelben a választásokon? Lázár György beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents