Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. július 4. Napi külpolitikai kommentár Manila új — és régi gazdája A hétezer szigetből álló Fülöp-szigetek főváro­sában, Manilában ün­nepélyesen beiktatták magas hivatalába a hatvannégy éves Ferdinand Marcost, a köztár­saság „új”, egyszersmind régi — ellenzéke szerint túl régi — elnökét. Az államfő az ázsiai térség egyik legmarkánsabb veterán politikusa. Az ország egyik legelőkelőbb, nagybirto­kos famíliájából származik. Ifjúkorában hazája könnyű­súlyú amatőr ökölvivóbajnoka volt. Kitüntetéssel végezte jo­gi tanulmányait. Amikor ap­ját egy akkori politikai ellen­fele megsértette és az ifjú joghallgató párbajban vég­zett a „rágalmazóval”, csak magas összeköttetései mentet­ték meg a hosszú börtönbün­tetéstől. A japán megszállás alatt Ferdinand Marcos tisztelet­reméltó bátorságról tett tanú­ságot: nagy partizánegység élén bevette magát a sűrű ős­erdőkbe és éveken át nyugta­lanította a betolakodókat. A háború után politikai pályára lépett. Gyorsan emelkedett a ranglétrán és 1964-ben — te­hát csaknem tizenhét eszten­deje — elérte a piramis csú­csát: köztársasági elnökké vá­lasztották. Miután az ország alkotmá­nyának mintája az amerikai alaptörvény egy-egy elnök legfeljebb kétszer négy évig tölthette (volna) be hivatalát. Marcos, aki saját földbirto­kos rétege haragját magára vonva némi földreformmal, bizonyos szociális intézkedé­sekkel szerzett kétségtelen tö­megbázist, a kétszer négy év után nem volt hajlandó meg­válni hatalmától: 1972-ben — a déli szigetek muzulmán sze­paratista zendülésére és a sza­porodó terrorcselekményekre hivatkozva — rendkívüli ál­lapotot vezetett be, gyakorla­tilag megbénította a polgári demokrácia szerveinek műkö­dését és államfői dekrétu­mokkal kormányzott. Hatalmának ismételt, lénye­gében jogellenes prolongálása nagy visszatetszést keltett, an­nál is inkább, mert börtönbe kerültek azok a politikusok, akik az alkotmányra hivat­kozva ezt felrótták neki. Az ellenzék legnevesebb alakja, Aquino szenátor hosszú éve­ket töltött rács mögött, majd — szívműtétre — kiengedték Amerikába. C arter elnöknek hírhedt „emberi jogok” kam­pánya miatt illett szalonképességi aggályokat hangoztatnia Marcos meg­hosszabbított országosá­val kapcsolatban. Nyil­ván ennek köszönhető, hogy Aquinót a Carter-kabinet fel­karolta és a jelek szerint tá­mogatta. A Reagan-kormány viszont egy percig sem titkol­ta, hogy számára nincsenek holmi „szalonképességi” szem­pontok, kizárólag stratégiai elképzelések érvényesülnek. Mivel a Subic Bay haditenge­részeti és a Clark-légitámasz- pont az egyik legnagyobb amerikai bázis a Távol-Kele­ten, várható volt Washington magatartásának látványos változása. Ez is történt: Mar­cos — Amerika felől immár biztosnak érezve a hátát — módosíttatta az alkotmányt, s ennek alapján újra államfővé választatta magát. Harmat Endre Gromiko Varsóban Pénteken délután röyid ba­ráti látogatásra Varsóba ér­kezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A repülőtéren a legmaga­sabb szintű párt- és állami vezetők, közöttük Jozef Czy- rek külügyminiszter, továbbá Stefan Olszowski és Kazimi- erz Barcikowski, a LEMP KB PB tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai fogadták a szov­jet vendéget, aki a LEMP KB és a lengyel kormány meghí­vásának eleget téve érkezett a lengyel fővárosba. Haig— Dobrinyin- találkozó Alexander Haig amerikai külügyminiszter csütörtökön tanácskozott Anatolij Dobri- nyinnal, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetével. A találkozó után Dobrinyin úgy nyilatkozott, hogy első­sorban Haignek és Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszternek szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején sorra kerülő találkozó­járól folytattak megbeszélést. Várhatóan az európai nuk­leáris rakéták kérdése lesz majd a két külügyminiszter találkozójának központi té­mája, s remélhetőleg rögzítik majd a szovjet—amerikai ra­kétakorlátozási tárgyalások megkezdésének időpontját is. Tanácskozik Szófiában a KGST ülése (Folytatás az 1. oldalról) tagállam gazdasági segítségé­vel gyorsabban lehet áthidal­ni a gazdasági problémákat, közelíteni ezeknek az orszá­goknak gazdaságát a közös­ség többi tagjának szintjé­hez. Ezen belül Vo Nguyen Giap felvetette: a KGST tag­államai most nyújtsanak se­gítséget a Vietnamban meg­lévő jelentős bauxitkészlet feltárásához és hasznosításá­hoz. A mongol miniszterelnök is igen pozitívan értékelte az együttműködés eredményeit országa számára. Willy Stoph, az NDK mi­niszterelnöke ugyancsak az intenzifikálásban jelölte meg a követendő utat, aláhúzta az együttműködés fejlesztésé­nek fontosságát. Az NPK, amely külkereskedelmi for­galmának több mint kéthar­madát a KGST-országokkal valósítja meg, a jelenlegi öt­éves tervidőszakra például több mint százmilliárd rubel értékű kölcsönös áruszállítás­ról állapodott meg a többi tagállammal, s ezen belül mind nagyobb szerepet kap­nak a szakosított termékek. A KGST-együttműködés fontosságát méltatta csütör­töki beszédében a kubai kül­döttség vezetője, Carlos Ra­fael Rodriguez, az államta­nács és a kormány elnökhe­lyettese is. A többi között a szocialista országok együtt­működésének is nagy szerepe volt például abban, hogy az elmúlt öt évben Kuba ipari termelése megnövekedett, a beruházások jelentősen emel­kedhettek. Ugyancsak segít­séget nyújtott a KGST ahhoz, hogy Kubában bővítsék a fő­zelékfélék és a citrusfélék termesztését. „A szocializmus az egyetlen olyan út, amelyen járva a népek gyorsan le- küzdhetik az elmaradottsá­got” — hangoztatta a kubai küldötség vezetője.­llie Verdet román kormány­fő az eredményekről szólva azt is aláhúzta, hogy számos területen tovább kell széle­síteni az együttműködést. így például sürgette azt, hogy a geológiai kutatások terén a közös munka kiszélesítésével segítsék elő a fűtőanyag- és energiaigények teljesebb ki­elégítését. A KGST-tagálla- mok ipari potenciáljának jobb kihasználását segítik elő a két- és több oldalú megállapo­dások. amelyeket úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy az egyes ágazatokban biztosítsák az ipari kapacitás teljes kihasz­nálását — hangoztatta Ver­det. Méltatta a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének célkitűzéseit is. Lubomír Strougal csehszlo­vák kormányfő a szocialista gazdasági integráció eredmé­nyeiről szólva kiemelte, hogy a közös erőfeszítések eredmé­nyeként több olyan nagy ka­pacitású objektum jött létre, amelynek termelése az egész közösség igényeinek kielégí­tésére szolgál. Különösen a fűtőanyag-, az energia és a nyersanyagellátásban, hosz- szú távú megállapodásokra alapozva a termelést. A cseh­szlovák gazdaság számára az együttműködés a Szovjetunió­val és a KGST többi országá­val a fejlődés egyik legfonto­sabb összetevője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a kooperáció területeit, olyan hosszú távú programokat kell közösen kidolgozni, amelyek egész ágazatok hosszú távú fejlődését irányozzák elő, kö­zösen kidolgozott prognózi­sok és technikai koncepció alapján ugyancsak közösöen kell kialakítaniok a KGST tagállamainak a tudományos­műszaki fejlesztés fő irány­vonalait és meg kell határoz­ni ennek eszközeit, hogy ha­tékonyan lehessen felhasznál­ni a legújabb tudományos és műszaki eredményeket a ter­melés fellendítésére. Mezőgazdasági üzemek! Vállalatunk alkatrészosztálya a gabonabetakarítás ideje alatt betakarítási ügyeletet tart. Az ügyelet ideje: hétfőtől—péntekig 7 órától — 19 óráig, szombaton 7 órától — 17 óráig, munkaszüneti napon 7 órától — 13 óráig. # Az ügyeleti szolgálat ideje alatt a gábonabetakarításban részt vevő gépek alkatrészigényeit elégítjük ki. AGROKER Vállalat Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: 11-796. Telex: 73326. (992) „HARCÉRIMTKEZÉSBEN" - EURÓPA KÖZEPÉN (3.) Beszéljenek a tények Európa számlájára A Varsói Szerződés meg­születése tehát egyenes kö­vetkezménye volt a NATO agresszív lépéseinek, hábo­rús előkészületeinek. Hadd emlékeztessünk valamire; a Varsói Szerződés alapító ok­mányának 11. cikkelye ezt mondja: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek állandóan tö­rekedni fognak — a jelen szerződés érvénybe lépésének napján hatályát veszti.” Ezt a nemzetközi jogi kö­telezettségvállalást nem utó­lag fogalmazták meg. Szó szerint így olvasható a több mint 25 évvel ezelőtt aláírt eredeti dokumentumban. Ilyen világos, egyértelmű passzust a NATO-szerződés- ben hiába keresnénk. Ha most újra feltesszük a kér­dést: ki kit fenyeget és ki van a béke mellett, illetve ellene? — akkor a tények szembesítésével könnyűszer­rel felelhetünk rá. A Varsói Szerződés Politikai novemberi moszkvai ülése. cepcióját. Ennek értelmében a támadó csapatokat az NDK és Csehszlovákia államhatá­rától alig 100—150 kilomé­terre helyezték el. Tovább menve: a Varsói Tanácskozó Testületének 1973 A Varsói Szerződés fenn­állásának 20. évfordulóján, 1975-ben a szocialista álla­mok parlamenti képviselői újból javasolják a két szem­ben álló katonai szövetség egyidejű feloszlatását. Az 1975-ös helsinki Európa-ta- lálkozót követően — 1976­ban — a szocialista testvéror­szágok megfontolásra ajánl­ják: a helsinki konferencia résztvevői kössenek megálla­podást arról, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaz­nak nukleáris fegyvert. (Egy későbbi kiegészítés szerint hagyományos harceszközö­ket sem.) És erre a. NATO-válasz? Mind tömegesebb hadgyakor­latok, majd 1978-ban elfogad­ták a NATO hosszú távú, 1995-ig terjedő haderő-fej­lesztési programját, 1979 de­cemberében pedig az 572 új típusú, közepes hatótávolsá­gú amerikai rakéta-atom­fegyver „pótlólagos” Nyugat- Európába telepítésének ter­vét. If New Missiles Took Aim At Russia Pershing U ruise missile Ki, kit fenyeget? A Pentagonhoz közelálló US. News rajza arról, hogy az új típusú amerikai rakéta-nukleáris fegyve­rekkel hogyan lehet elérni a Szovjetunió legfontosabb cél­pontjait ... Titkos direktíva A nem teljes igényű talló­zás szerint a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületé már 1956-ban kezde­ményezte a kontinentális biz­tonsági rendszer megteremté­sét és a két szembenálló koa­líció közötti bármilyen nézet- eltérés békés rendezését. A NATO-ban ugyanebben az évben döntést hoztak arról, hogy néhány állam területén nukleáris fegyvereket he­lyeznek el. A Varsói Szerző­dés 1958-ban indítványozta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek egy­mással meg nem támadási szerződést. A nyugati válasz: a NATO-tanács MC—70-es titkos direktívájában megha­tározta a tömb ötéves „gör­dülő” fejlesztési tervét, Kö- zép-Európában — egyebek között — 30 hadosztályból ál­ló, nukleáris harceszközökkel felszerelt haderő felállítását. Megjegyzendő, 1955 és 1958 között a Varsói Szerződés ál­lamai — jó példának — 2 millió 477 ezer fővel csök­kentették fegyveres erőik lét­számát, s ennek megfelelő arányban haditechnikai esz­közeik mennyiségét. Nem sokkal azután, hogy a Szov­jetunió az ENSZ-ben előter­jesztette az általános és tel­jes leszerelésre vonatkozó programját, a NATO-tanács hivatalosan elfogadta a nyur gatnémet katonai felső veze­tés által sugalmazott agresz- szív „előretolt hadászat” kon­Szerződés 1966-os bukaresti ülésén indítványozta a két katonai szövetség egyidejű felszámolását, és ismételten állást foglalt az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia mellett. A NATO ugyanebben az esztendőben A szocialista közösség 1980- ban sem mondott le béke­programjáról. A Varsói Szer­ződés aláírásának 25. évfor­dulójának jubileumi ülésén a Politikai Tanácskozó Testület hétpontos programot dolgo­zott ki a politikai és a kato­nai enyhülés előmozdítására. A bécsi haderő-csökkentési tárgyaláson — 1980 júliusá­ban — a szocialista küldött­ségek közösen kezdeményez­ték a közép-európai katonai szembenállás alacsonyabb szintre szállítását. Az Egyesült Államok és NATO-partnereinek reagálá­sa ismert: az 59. számú car­A Varsói Szerződés szervezetének közös gyakorlatain a részt vevő katonák létszáma az utóbbi években sohasem ha­ladta meg a 30—40 ezer főt. Felvételünkben: a hazánkban megrendezett Pajzs—79-es gyakorlatot lezáró dunaújvárosi „seregszemle”. megalakította a nukleáris ter­vező csoportot, amely egy év­vel ezután meghirdette a „ru­galmas reagálás” hadászati doktrínáját. A szocialista kö­zösség elleni erőszak külön­féle változatairól van benne szó a katonai erődemonstrá­ciótól a rakéta-nukleáris há­borúig. téri direktíva, amely — Euró­pa számlájára — lehetséges­nek tartja kontinensünkön a „korlátozott” nukleáris hábo­rút. Serfőző László alezredes VÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents