Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1981. július 4. Napi külpolitikai kommentár Manila új — és régi gazdája A hétezer szigetből álló Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában ünnepélyesen beiktatták magas hivatalába a hatvannégy éves Ferdinand Marcost, a köztársaság „új”, egyszersmind régi — ellenzéke szerint túl régi — elnökét. Az államfő az ázsiai térség egyik legmarkánsabb veterán politikusa. Az ország egyik legelőkelőbb, nagybirtokos famíliájából származik. Ifjúkorában hazája könnyűsúlyú amatőr ökölvivóbajnoka volt. Kitüntetéssel végezte jogi tanulmányait. Amikor apját egy akkori politikai ellenfele megsértette és az ifjú joghallgató párbajban végzett a „rágalmazóval”, csak magas összeköttetései mentették meg a hosszú börtönbüntetéstől. A japán megszállás alatt Ferdinand Marcos tiszteletreméltó bátorságról tett tanúságot: nagy partizánegység élén bevette magát a sűrű őserdőkbe és éveken át nyugtalanította a betolakodókat. A háború után politikai pályára lépett. Gyorsan emelkedett a ranglétrán és 1964-ben — tehát csaknem tizenhét esztendeje — elérte a piramis csúcsát: köztársasági elnökké választották. Miután az ország alkotmányának mintája az amerikai alaptörvény egy-egy elnök legfeljebb kétszer négy évig tölthette (volna) be hivatalát. Marcos, aki saját földbirtokos rétege haragját magára vonva némi földreformmal, bizonyos szociális intézkedésekkel szerzett kétségtelen tömegbázist, a kétszer négy év után nem volt hajlandó megválni hatalmától: 1972-ben — a déli szigetek muzulmán szeparatista zendülésére és a szaporodó terrorcselekményekre hivatkozva — rendkívüli állapotot vezetett be, gyakorlatilag megbénította a polgári demokrácia szerveinek működését és államfői dekrétumokkal kormányzott. Hatalmának ismételt, lényegében jogellenes prolongálása nagy visszatetszést keltett, annál is inkább, mert börtönbe kerültek azok a politikusok, akik az alkotmányra hivatkozva ezt felrótták neki. Az ellenzék legnevesebb alakja, Aquino szenátor hosszú éveket töltött rács mögött, majd — szívműtétre — kiengedték Amerikába. C arter elnöknek hírhedt „emberi jogok” kampánya miatt illett szalonképességi aggályokat hangoztatnia Marcos meghosszabbított országosával kapcsolatban. Nyilván ennek köszönhető, hogy Aquinót a Carter-kabinet felkarolta és a jelek szerint támogatta. A Reagan-kormány viszont egy percig sem titkolta, hogy számára nincsenek holmi „szalonképességi” szempontok, kizárólag stratégiai elképzelések érvényesülnek. Mivel a Subic Bay haditengerészeti és a Clark-légitámasz- pont az egyik legnagyobb amerikai bázis a Távol-Keleten, várható volt Washington magatartásának látványos változása. Ez is történt: Marcos — Amerika felől immár biztosnak érezve a hátát — módosíttatta az alkotmányt, s ennek alapján újra államfővé választatta magát. Harmat Endre Gromiko Varsóban Pénteken délután röyid baráti látogatásra Varsóba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A repülőtéren a legmagasabb szintű párt- és állami vezetők, közöttük Jozef Czy- rek külügyminiszter, továbbá Stefan Olszowski és Kazimi- erz Barcikowski, a LEMP KB PB tagjai, a Központi Bizottság titkárai fogadták a szovjet vendéget, aki a LEMP KB és a lengyel kormány meghívásának eleget téve érkezett a lengyel fővárosba. Haig— Dobrinyin- találkozó Alexander Haig amerikai külügyminiszter csütörtökön tanácskozott Anatolij Dobri- nyinnal, a Szovjetunió washingtoni nagykövetével. A találkozó után Dobrinyin úgy nyilatkozott, hogy elsősorban Haignek és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés ülésszakának idején sorra kerülő találkozójáról folytattak megbeszélést. Várhatóan az európai nukleáris rakéták kérdése lesz majd a két külügyminiszter találkozójának központi témája, s remélhetőleg rögzítik majd a szovjet—amerikai rakétakorlátozási tárgyalások megkezdésének időpontját is. Tanácskozik Szófiában a KGST ülése (Folytatás az 1. oldalról) tagállam gazdasági segítségével gyorsabban lehet áthidalni a gazdasági problémákat, közelíteni ezeknek az országoknak gazdaságát a közösség többi tagjának szintjéhez. Ezen belül Vo Nguyen Giap felvetette: a KGST tagállamai most nyújtsanak segítséget a Vietnamban meglévő jelentős bauxitkészlet feltárásához és hasznosításához. A mongol miniszterelnök is igen pozitívan értékelte az együttműködés eredményeit országa számára. Willy Stoph, az NDK miniszterelnöke ugyancsak az intenzifikálásban jelölte meg a követendő utat, aláhúzta az együttműködés fejlesztésének fontosságát. Az NPK, amely külkereskedelmi forgalmának több mint kétharmadát a KGST-országokkal valósítja meg, a jelenlegi ötéves tervidőszakra például több mint százmilliárd rubel értékű kölcsönös áruszállításról állapodott meg a többi tagállammal, s ezen belül mind nagyobb szerepet kapnak a szakosított termékek. A KGST-együttműködés fontosságát méltatta csütörtöki beszédében a kubai küldöttség vezetője, Carlos Rafael Rodriguez, az államtanács és a kormány elnökhelyettese is. A többi között a szocialista országok együttműködésének is nagy szerepe volt például abban, hogy az elmúlt öt évben Kuba ipari termelése megnövekedett, a beruházások jelentősen emelkedhettek. Ugyancsak segítséget nyújtott a KGST ahhoz, hogy Kubában bővítsék a főzelékfélék és a citrusfélék termesztését. „A szocializmus az egyetlen olyan út, amelyen járva a népek gyorsan le- küzdhetik az elmaradottságot” — hangoztatta a kubai küldötség vezetője.llie Verdet román kormányfő az eredményekről szólva azt is aláhúzta, hogy számos területen tovább kell szélesíteni az együttműködést. így például sürgette azt, hogy a geológiai kutatások terén a közös munka kiszélesítésével segítsék elő a fűtőanyag- és energiaigények teljesebb kielégítését. A KGST-tagálla- mok ipari potenciáljának jobb kihasználását segítik elő a két- és több oldalú megállapodások. amelyeket úgy kell továbbfejleszteni, hogy az egyes ágazatokban biztosítsák az ipari kapacitás teljes kihasználását — hangoztatta Verdet. Méltatta a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének célkitűzéseit is. Lubomír Strougal csehszlovák kormányfő a szocialista gazdasági integráció eredményeiről szólva kiemelte, hogy a közös erőfeszítések eredményeként több olyan nagy kapacitású objektum jött létre, amelynek termelése az egész közösség igényeinek kielégítésére szolgál. Különösen a fűtőanyag-, az energia és a nyersanyagellátásban, hosz- szú távú megállapodásokra alapozva a termelést. A csehszlovák gazdaság számára az együttműködés a Szovjetunióval és a KGST többi országával a fejlődés egyik legfontosabb összetevője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a kooperáció területeit, olyan hosszú távú programokat kell közösen kidolgozni, amelyek egész ágazatok hosszú távú fejlődését irányozzák elő, közösen kidolgozott prognózisok és technikai koncepció alapján ugyancsak közösöen kell kialakítaniok a KGST tagállamainak a tudományosműszaki fejlesztés fő irányvonalait és meg kell határozni ennek eszközeit, hogy hatékonyan lehessen felhasználni a legújabb tudományos és műszaki eredményeket a termelés fellendítésére. Mezőgazdasági üzemek! Vállalatunk alkatrészosztálya a gabonabetakarítás ideje alatt betakarítási ügyeletet tart. Az ügyelet ideje: hétfőtől—péntekig 7 órától — 19 óráig, szombaton 7 órától — 17 óráig, munkaszüneti napon 7 órától — 13 óráig. # Az ügyeleti szolgálat ideje alatt a gábonabetakarításban részt vevő gépek alkatrészigényeit elégítjük ki. AGROKER Vállalat Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: 11-796. Telex: 73326. (992) „HARCÉRIMTKEZÉSBEN" - EURÓPA KÖZEPÉN (3.) Beszéljenek a tények Európa számlájára A Varsói Szerződés megszületése tehát egyenes következménye volt a NATO agresszív lépéseinek, háborús előkészületeinek. Hadd emlékeztessünk valamire; a Varsói Szerződés alapító okmányának 11. cikkelye ezt mondja: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek állandóan törekedni fognak — a jelen szerződés érvénybe lépésének napján hatályát veszti.” Ezt a nemzetközi jogi kötelezettségvállalást nem utólag fogalmazták meg. Szó szerint így olvasható a több mint 25 évvel ezelőtt aláírt eredeti dokumentumban. Ilyen világos, egyértelmű passzust a NATO-szerződés- ben hiába keresnénk. Ha most újra feltesszük a kérdést: ki kit fenyeget és ki van a béke mellett, illetve ellene? — akkor a tények szembesítésével könnyűszerrel felelhetünk rá. A Varsói Szerződés Politikai novemberi moszkvai ülése. cepcióját. Ennek értelmében a támadó csapatokat az NDK és Csehszlovákia államhatárától alig 100—150 kilométerre helyezték el. Tovább menve: a Varsói Tanácskozó Testületének 1973 A Varsói Szerződés fennállásának 20. évfordulóján, 1975-ben a szocialista államok parlamenti képviselői újból javasolják a két szemben álló katonai szövetség egyidejű feloszlatását. Az 1975-ös helsinki Európa-ta- lálkozót követően — 1976ban — a szocialista testvérországok megfontolásra ajánlják: a helsinki konferencia résztvevői kössenek megállapodást arról, hogy egymás ellen elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. (Egy későbbi kiegészítés szerint hagyományos harceszközöket sem.) És erre a. NATO-válasz? Mind tömegesebb hadgyakorlatok, majd 1978-ban elfogadták a NATO hosszú távú, 1995-ig terjedő haderő-fejlesztési programját, 1979 decemberében pedig az 572 új típusú, közepes hatótávolságú amerikai rakéta-atomfegyver „pótlólagos” Nyugat- Európába telepítésének tervét. If New Missiles Took Aim At Russia Pershing U ruise missile Ki, kit fenyeget? A Pentagonhoz közelálló US. News rajza arról, hogy az új típusú amerikai rakéta-nukleáris fegyverekkel hogyan lehet elérni a Szovjetunió legfontosabb célpontjait ... Titkos direktíva A nem teljes igényű tallózás szerint a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé már 1956-ban kezdeményezte a kontinentális biztonsági rendszer megteremtését és a két szembenálló koalíció közötti bármilyen nézet- eltérés békés rendezését. A NATO-ban ugyanebben az évben döntést hoztak arról, hogy néhány állam területén nukleáris fegyvereket helyeznek el. A Varsói Szerződés 1958-ban indítványozta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek egymással meg nem támadási szerződést. A nyugati válasz: a NATO-tanács MC—70-es titkos direktívájában meghatározta a tömb ötéves „gördülő” fejlesztési tervét, Kö- zép-Európában — egyebek között — 30 hadosztályból álló, nukleáris harceszközökkel felszerelt haderő felállítását. Megjegyzendő, 1955 és 1958 között a Varsói Szerződés államai — jó példának — 2 millió 477 ezer fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát, s ennek megfelelő arányban haditechnikai eszközeik mennyiségét. Nem sokkal azután, hogy a Szovjetunió az ENSZ-ben előterjesztette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó programját, a NATO-tanács hivatalosan elfogadta a nyur gatnémet katonai felső vezetés által sugalmazott agresz- szív „előretolt hadászat” konSzerződés 1966-os bukaresti ülésén indítványozta a két katonai szövetség egyidejű felszámolását, és ismételten állást foglalt az európai biztonsági és együttműködési konferencia mellett. A NATO ugyanebben az esztendőben A szocialista közösség 1980- ban sem mondott le békeprogramjáról. A Varsói Szerződés aláírásának 25. évfordulójának jubileumi ülésén a Politikai Tanácskozó Testület hétpontos programot dolgozott ki a politikai és a katonai enyhülés előmozdítására. A bécsi haderő-csökkentési tárgyaláson — 1980 júliusában — a szocialista küldöttségek közösen kezdeményezték a közép-európai katonai szembenállás alacsonyabb szintre szállítását. Az Egyesült Államok és NATO-partnereinek reagálása ismert: az 59. számú carA Varsói Szerződés szervezetének közös gyakorlatain a részt vevő katonák létszáma az utóbbi években sohasem haladta meg a 30—40 ezer főt. Felvételünkben: a hazánkban megrendezett Pajzs—79-es gyakorlatot lezáró dunaújvárosi „seregszemle”. megalakította a nukleáris tervező csoportot, amely egy évvel ezután meghirdette a „rugalmas reagálás” hadászati doktrínáját. A szocialista közösség elleni erőszak különféle változatairól van benne szó a katonai erődemonstrációtól a rakéta-nukleáris háborúig. téri direktíva, amely — Európa számlájára — lehetségesnek tartja kontinensünkön a „korlátozott” nukleáris háborút. Serfőző László alezredes VÉGE