Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 31. Puccs Gambiában Nemzeti forradalmi tanács vette át a hatalmat Kommentár Küldetés a haladás ellen Miközben naponta érkez­nek hírek a latin-amerikai népelnyomó rendszerek elleni harc fokozódásáról, Reagan amerikai elnök küldöttet me­nesztett a térségbe — azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ily módon is az Egyesült Álla­mok támogatásáról biztosítsa az ottani diktatórikus rezsi- meket, s erősítse aknamunká­ját a terület haladó kormány­zatai ellen. Jeane Kirspatrick asszony, az USA állandó ENSZ-képviselője a követke­ző két hétben Argentínát, Uruguayt, Chilét, Ecuadort, Perut és Venezuelát keresi fel. A nagykövet a Reagan- adminisztráció egyik legkép­zettebb Latin-Amerika szak­értőjének számít, s arról hír­hedt, hogy a térséget minden eszközzel kész Washington befolyása alatt tartani. Még ha Kirspatrick asszony tárgyalásai, Venezuelát és Pe­rut leszámítva, valamennyi országban könnyűnek ígér­keznek, neki is számolnia kell a realitásokkal. Azzal, hogy Salvadorban — hiába a komoly amerikai anyagi és katonai segítség — a hazafiak újabb és újabb sikereket ér­nek el a junta ellen vívott küzdelemben: hogy Nicara­gua népe ragaszkodik az el­múlt két esztendőben elért forradalmi vívmányaihoz és — az Egyesült Államok fojto­gató nyomása ellenére — kész azokat újabbakkal gyarapíta­ni: hogy a szocialista Kuba lakóit az amerikai ihletésű destabilizációs cselekmények sem térítik le a maguk vá­lasztotta útról. S egyáltalán: akár akarja az Egyesült Ál­lamok, akár nem, már nem tekintheti Latin-Amerikát „hátsó udvarának”. Csakhogy Kirspatrick asz- szóny arról is nevezetes, hogy — akárcsak kormányának — vajmi kevés érzéke van a rea­litások figyelembevételére. Annak idején elszántan véd­te a nicaraguai Somoza dik­tatúráját, a leghevesebben el­lenezte a csatorna átadását jogos tulajdonosának. Pana­mának, s egyszerűen mind a mai napig nem fogta fel, hogy „kedvenc” területén immár más idők járnak. így hát tár­gyalásai aligha szolgálnak majd meglepetéssel. Hogy út­ja nyomán újból sokan esnek áldozatul a „megerősített” diktatúrák terrorjának, az nem érdekli. A lényeg szá­mára és a Reagan-adminiszt- ráció számára is, hogy kerék­be törje a haladást Latin- Amerikában. A nyugat-afrikai Gambiá­ban államcsínyt hajtottak végre — jelentette az ország rádiója. A csendőrség támo­gatásával „nemzeti forradal­mi tanács” vette át az irá­nyítást, élén Kukli Samba Sanyang ellenzéki politikus­sal. A fővárost, Banjult és a külvilágot összekötő távköz­lési vonalakat a csendőrség ellenőrzi, a nemzetközi repü­lőteret lezárták. Az egyetlen hivatalos hírforrásul szolgáló rádióban beolvasták a „nem­zeti forradalmi tanács” köz­leményét, amely „nepotiz­mussal, törzsi részrehajlás­sal, korrupcióval és társadal­mi igazságtalansággal” vá­dolja a hatalomból eltávolí­tott Dawda Kairaba Jawara elnököt és kormányát, és az ő számlájukra írja az ország­ban fellépő élelmiszerhiányt is. Gambia fővársából — Da­karból származó hírek sze­rint — az utóbbi napokban tüntetések voltak a drágaság ellen. A közlemény külpolitikai része állást foglal a neokolo- nializfnus és a dél-afrikai re­zsim namíbiai elnyomó poli­Eddig több mint ezer holt­testet emeltek ki az iráni Kerman tartományban a föld­rengés következtében össze­omlott házak alól — jelentik a hírügynökségek. Mint is­meretes, a hét elején rendkí­vül heves rengés rázta meg a tartomány központi részét, tikája ellen, a palesztinai nép harcának támogatása mellett. A tanács feloszlatta a par­lamentet, bezáratta a banko­kat és betiltotta a politikai pártok tevékenységét. Diplomáciai források sze­rint a hatalomátvétel során többen meghaltak. Dawda Jawara megdöntött gambiai elnök Londonban tartózko­dik, az angol trónörökös es­küvőjén vett részt. A kor­mány tagjainak sorsáról nincs hír. Gambia az afrikai konti­nens legkisebb független or­szága. Mindössze 11 300 négy­zetkilométeres sáv a hasonló nevű nyugat-afrikai folyó két oldglán. Tengeri kijáratát le­számítva minden oldalról Szenegál veszi körül. 570 ezer lakosa nyolc, kisebb-nagyobb törzshöz tartozik. Angol gyarmat volt 1965-ig, azóta miniszterelnökként, majd ál­lamfőként a most megbukta­tott Dawda Kairaba Jawara és a haladó néppárt irányí­totta az országot, amely a brit nemzetközösség tagja. A politikai életben négy párt vett részt. ahol alig hat hete ugyancsak földrengés pusztított. A csü­törtökre virradó éjszaka is­mét három erősebb földlökést regisztráltak a térségben. Körülbelül 3000 ember vesz­tette életét a katasztrófa kö­vetkeztében. Washingtonban az amerikai kongresszus épülete előtt mint­egy tízezer nyugdíjas tüntetett a közelmúltban a szociális kiadások lefaragása ellen. (Kelet-Magyarország telefotó) Földrengés Iránban likagfil Sztrugackij Borisz Sztrugackij: — És mit mondtál neki ? — kérdezte kíváncsian Rumata. — Ugyan mit mondhattam? Nem értette volna meg. Hát elmeséltem neki, hogy Görbe Mérleg emberei, ha elkapnak egy besúgót, felhasítják a ha­sát és borsot szórnak bele ... Elöl, a bozóton keresztül, felvillantak Bakó Csontváz kocsmájának fényei. Kiun elhallgatott. — Mi történt? — kérdezte Rumata. — Ott egy szürke járőr — dünnyögte Kiun. — Hát aztán? — mondta Rumata. — Inkább hallgass meg még egy érvet, tisztelet­re méltó Kiun. Mi szeretjük és becsüljük ezeket az egy­szerű, faragatlan legényeket, a mi szürke harci nyájunkat. Kiun összerándult, még a nyakát is behúzta. — A közember nyelvének tudnia kell, hol a helye. Isten egyáltalán nem azért adott nyelvet a közembernek, hogy fecsegjen, hanem azért, hogy urának a talpát nyalja ... A kocsma előtti állófánál a szürke járőr nyergeit lovaj to­pogtak. A nyitott ablakból szilaj szitkozódás hallatszott. Az ajtóban ott állt Bakó Csontváz. Bozontos mancsá­ban, bárdot tartott, nyilván az imént kutyahúst vagdalt le­vesnek, megizzadt, és kijött, hogy kifújja magát. A lép­csőn elbúsulva üldögélt egy szürke rohamosztagos, harci fejszéjét térde közé állítva. — Á-állj! Hogy is hív­nak ... Te, ne-emes!... Rumata állát előreszegve ellovagolt mellette, rá sem hederített. — ... Ha pedig a közember nyelve nem azt a talpat nyalogatja — mondta hangosan —, akkor ezt a nyel­vet végképp el kell távolítani, mivel mondva vagyon: „A te nyelved — az én ellensé­gem” ... 1 Kiun, a ló fara mögé búj­va, nagy léptekkel haladt mellette. — Állj, ha mondom! — or­dított a rohamosztagos. Hallani lehetett, amint fej­széjével zörögve legurul a lépcsőn. öten lehetnek, gondolta Rumata, miközben megigazí­totta a kézelőjét. Részeg mé­szárosok. Badarság. — El­hagyták a kocsmát, befordul­tak az erdő felé. — Gyorsabban is mehetek, ha kell — mondta keményen Kiun. — Badarság! — felelte Ru­mata. — Unalmas volna eny- nyi mérföldet megtenni és egyszer sem verekedni. Ne­ked soha sincs kedved vere­kedni, Kiun? — Nem — felelte Kiun. — Nekem soha sincs kedvem verekedni. — Ez a baj — dünnyögte Rumata, miközben megfordí­totta csődörét, és ráérősen felhúzta a kesztyűjét. A kanyar mögül két lovas rontott elő, s amikor észre­vették, azonnal megálltak. — Hé te, nemes dón! — ki­áltott az egyik. — Nosza, mu­tasd fel az úti papírodat! — Pimasz népség! — vála­szolta Rumata. — Hiszen nem tudtok olvasni, minek nektek a papír?! Térdével megbökte csődö-. rét, és ügetve a rohamoszta- gosok felé indult. Megszep­pennek, gondolta. Tétováz­I Útimorzsák Nyugatról (2.) JÁNOS KÁROLY demok­ratizál. Legalábbis ezt mond­ják spanyol ismerőseink, akikkel néhány napig együtt lehettünk a tengerparti üdü­lőhelyen, Lloret de Marban és Barcelonában. Nem sokkal a csendőr puccskísérlet után jártunk az országban, ahol még széltében-hosszában be­széltek az eseményről, mely­nek főhőse János Károly, a ki­rály volt. Az ő határozottsága, tekin­télye és lélekjelenléte állítot­ta meg a csendőrterrorizmust — mondták. Amikor a par­lamenti támadásról tudomást szerzett, utasított valamennyi katonai parancsnokot, a ka­tonák maradjanak a helyü­kön. Ezt tette a csendőrség­gel, a rendőrséggel is. Amíg a parlamentben a csendőrök-fogságában voltak a minisz­terek, a király a rendkívüli helyzetben azonnal életbe léptette az úgynevezett „dub­lőrökre” vonatkozó rendele­tet. Azaz a minisztériumok irányítását azok az államtit­károk vették át, akik teljes joggal intézkedhettek, amíg a miniszterek kiszabadultak. Megnőtt a király tekinté­lye a puccs óta. Nehéz lett volna utánajárni, mennyi az igazság és mennyi a legenda abból, amely János Károly körül terjeng a demokratizá­lási törekvésekről. A tévében elég gyakran láttuk a királyt feleségével, kisfiával. Többek között egy kupameccsen és egy autóversenyen. Termé­szetesen a királyi hagyomá­nyokhoz híven, képe ott van a spanyol pénzen, Barceloná­ban már teret is elneveztek róla a puccs után. Állítólag mégis végtelen egyszerű em­ber, aki maga hívta fel tele­fonon az egyik madridi lap szerkesztőjét, mivel az újság azt írta, hogy a király me­neszteni akarja egyik bizal­mas miniszterét. A beszélge­tés állítólag így zajlott le: — Itt a király beszél... — Itt pedig Napóleon — válaszolta a szerkesztő és még hozzátette, hogy kivel vicceljen. Azóta a főszer­kesztőt Napóleonnak neve­zik ... A király fia, a trónörökös — állítások szerint — az egyik nyilvános madridi is­kolába jár. Amikor az egyik osztálytársának hjizi összejö­vetelére egyedül a kis trón­örököst nem hívták meg, a szülők ugyanis nem gondol­hattak arra, hogy el is jönne, a királynő, aki görög szármá­nak ... Ok hadd vagdalkoz- zanak és mocskolódjanak, mi nyugodtak leszünk, mint az istenek. Az isteneknek nincs hová sietniük, • előttük az örökkévalóság... Közel léptetett hozzájuk. A rohamosztagosok tétován fel­emelték fejszéjüket, és hát­rálni kezdtek. — Nos? — kérdezte Ruma­ta. — Vagy úgy? — mondta zavartan az első rohamoszta­gos. — A nemes dón Ruma­ta? A másik rohamosztagos megfordította a lovát, és el­vágtatott. Az első pedig egy­re csak hátrált, s leeresztette a fejszéjét. — Bocsánatot kérünk, ne­mes dón — hadarta. — ösz- szetévesztettük valakivel. Ál­lamügy, tévedés mindig le­hetséges. A fiúk beszívtak egy kicsit, égnek a buzgóság- tól... Oldalozva kezdett tá­volodni. — Hiszen megérti, nehéz idők járnak... A szö­kött írástudókat fogdossuk össze. i Rumata hátat fordított. — Szerencsés utat a nemes donnák! — szólt utána meg­könnyebbülten a rohamoszta­gos, és ellovagolt. (Folytatjuk) zású és művészettörténettel foglalkozik — felhívta telefo­non a szülőket, s megkérdez­te, elmehetne-e a zsúrra az ő fiacskája is? A sztori termé­szetesen úgy ért véget, hogy a megszeppent szülők igent mondtak és a trónörökös, anyja kíséretében kisvártatva megjelent a zsúron ... MINDENT A VENDÉGÉRT. Sehol nincs ez kiírva a nép­szerű spanyol fürdőhelyen, Lloret de Marban, de nem tud egy lépést tenni az em­ber, hogy ne azt tapasztalná. Hatalmas szállodák, bárok, bankok, üzletek, játékkaszi­nók ölelkőznek egymással. Szó szerint, mert ki kell hasz­nálni minden lépést, az épít­kezésre kevés sima helyet adó tengerparton. így aztán karnyújtásnyira vannak egymástól a szállo­dák, egész éjjel élőzene, gép­zene, kiabálás, dalolás, mo­torok, gépkocsik zaja teszi „mozgalmassá” az éjszakát. Szinte minden szálloda ud­varán van fürdőmedence, ha rossz az idő, vagy kényelmes a vendég, akkor itt a fürdé­si lehetőség. Játékautomaták „tartják” a markukat vala­mennyi szállodában, tucatjá­val, hogy elnyerjék a mara­dék pezetákat. Többségében! nyugatnéme­tek, kisebb részben angolok, hollandok, franciák üdülnek Lloret de Marban. Közepes helynek nevezhetjük a sok­kal előkelőbb, drágább, dé­lebbre fekvő helyekhez viszo­nyítva. Elsősorban azért mi­nősül közepesnek, mert kör­nyezete, az utak szinte ki­építetlenek. Amíg a szállo­dákat, bárokat, szupermar- ketteket, játékkaszinókat és egyéb létesítményeket ma­gánvállalkozók építik, addig a közutakról a városnak, az államnak kellene gondoskod­ni. Eddig erre itt nem sok pénz jutott. Mindent megtesznek a ven­dégért, illetve a vendégfogá­sért az élelmes bártulajdono­sok. Van, aki estére rafia­szoknyát ölt magára és ri- szálja a testét a bejáratnál. Barnára maszkírozva magát, széles mozdulatokkal invitál­ja a járókelőket a feledhetet­len műsor megtekintésére. A többség azonban kifinomul­tabb, kulturáltabb módon igyekszik minél több vendé­get becsalogatni bárjába, ét­termébe. Ezt rendszerint úgy éri el, hogy az étterem, bár, vendéglő berendezése, han­gulata, kínálata mást nyújt, mint a többi. Ez olyan válto­zatosságot, színességet köl­csönöz az idegenforgalomra berendezkedett városnak, amely valóban elnyeri csodá­latunkat. Csak közben azon is töprengünk — mintha éppen ez lenne a legizgatóbb kér­dés számunkra —, miből él­nek ezek az urak és hölgyek itt — télen. KONTRASZTOK. Spanyol- ország katalóniai tartománya a viszonylag iparosodott or­szágrészhez tartozik. Csekély mértékű ezen a vidéken a munkanélküliség. Legalábbis a nehezebb, fárasztóbb és egészségre ártalmas munkák egy részét nem szívesen vál­lalják a spanyolok. Ezért itt is találkozhattunk néger ven­dégmunkásokkal. Főként mint „kukások” ügyeskedtek, de jócskán láttunk hajladozó, kétkezi mezőgazdasági mun­kásokat a földeken is. A haj­ladozók többsége legalábbis Lloret de Mar, Gerona, Bar­celona környékén néger volt. Láthattunk összetákolt kuny­hószerű épületeket is, amely­ben a vendégmunkások meg­húzódtak. A különös pedig az, hogy a délebbi tartományokban nagy a munkanélküliség. Egy or­szágon belül is ennyi kont­rasztot alakított ki az egyen­lőtlen gazdasági fejlődés. Sok gyárat — mondták az ottani­ak — be kellett zárni, szél­nek ereszteni a munkásokat. Éppen az olajválság, a meg­drágult energia miatt egy sor spanyol gyár tönkrement... MONUMENTÁLIS ÉPÍT­MÉNY. Több kifejezés is il­lene a barcelonai Szent Csa­lád Bűnbánati templomhoz, amelynek csodálatával alig tud betelni az idegen. Kilenc­venkilenc éve épül az egyedül­álló, egyházművészeti épít­mény, s még várhatóan két­száz év kell hozzá, hogy vég­leg elkészüljön. Gaudi, a nagy spanyol épí­tész-szobrász különleges ha­gyatékkal ajándékozta meg az emberiséget. Művét a mai legjobb, legnevesebb spanyol művészek folytatják. Eddig csak néhány torony áll, a leg­magasabb 173 méter, színes gömbök, mozaikok, szobor- kompozíciók díszítik a hét­köznapi értelemben torony­nak alig nevezhető, magasra ívelő, különleges hatást keltő építményt, amely közadako­zásból épül. Ettől függ az épí­tés sebessége is. „A város így váltja meg bűneit. Várható, hogy az ösz- szeadott összegek nem fog­nak csökkenni. Hisz egy ilyen nagy városban, mint Barce­lona, azért sok bűn összejön, van mit megbánni” — mond­ta optimistán a helyi idegen- vezető. Páll Géza Nyári motor- kerékpár- * fel" vásár A Nyíregyházi ÁFÉSZ Búza téri áruházának ajánlata: MZ 125-ös Standard motorkerékpár 12 200,— Ft MZ 250-es Standard motorkerékpár 17 700,— Ft JAWA 350-es motorkerékpár 19 500,— Ft A megvásárolt kerékpárokat: rendszámtáblával, forgalmi engedéllyel adjuk át kedves vásárlóinknak. VÁSÁR: AMÍG A KÉSZLET TART! Az áruházban megvásárolt nagyobb értékű árukat a vá­ros, valamint ellátási körzetünk területére házhoz szállítjuk. Nehéz istennek lenni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents