Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

Kapcsolat N em' azért mondom, mintha a mezőgaz­daságot és az ipart falak választanák el egy­mástól, hiszen ma már a szakmájuk iránt legelfo­gultabb agráriusok is elis­merik, hogy korszerű me­zőgazdasági termelés gé­pek, vegyszerek nélkül éppoly elképzelhetetlen, mint jó vetőmag és hozzá­értő földműves nélkül. Azt pedig már az általános is­kolákban is tanítják, hogy hányféle iparágnak ad munkát a mezőgazdaság. Arról nem is beszélve, hogy napjainkban a me­zőgazdaság és az ipar szo­ros összefonódásának lehe­tünk tanúi; egyre több me­zőgazdasági üzemben foly­tatnak ipari tevékenysé­get. Az ágazati kapcsolatok elmélyülése feltételezi a két népgazdasági ágban dolgozó szakemberek ha­tékony együttműködését, egymás gondjainak, igé­nyeinek alapos ismeretét. Miért kell ezt a látszólag magától értetődő dolgot hangsúlyozni? Van, ahol mozgalmat csináltak a kapcsolatteremtésből. Egy­szer az ipari vezetők ke­resik fel a termelőszövet­kezeteket, máskor a szö­vetkezeti elnökök látogat­ják meg a gépműhelyeket és a laboratóriumokat. Nem kizárt, hogy az ilyen módon kialakított kapcso­latoknak is lehetnek ered­ményei, de nem vagyok bizonyos abban, hogy egy- egy ilyen felkerekedésből, amikor egy csomó ember betódul egy tehéniatállóba, vagy egymás szavát sem hallva végigmegy egy dü­börgő géptermen, vajon lehet-e hasznosítható ta­pasztalatokra szert tenni? Azt a kérdést nem is fe­szegetve, hogy feltétlenül indokolt-e a napi termelő- munka gyakorlati kérdé­seiben igazgatói és tsz-el- nöki találkozókat szervez­ni. Egyáltalán mire elég az az egy nap, amikor min­den különösebb gazdasági indok nélkül legfeljebb a próba-szerencse alapján felkeresik egymást az ipa­ri és mezőgazdasági veze­tők? a a szervezők úgy ítélik meg, hogy az ipari és a mező- gazdasági üzemek közötti kapcsolatok nem kielégí- tőek, akkor annak bizo­nyára olyan mélyebb okai vannak, amelyeket nem lehet egy-egy ilyen „osz­tálykirándulással” meg­szüntetni, illetve a kap­csolatok ápolását ezekkel a látogatásokkal helyette­síteni. B. P. Ülésezik a lengyel szejm A stabilizációs programról döntenek Csütörtökön 11 órakor meg­nyílt Varsóban a lengyel parlament kétnapos ülése, amely fontos gazdasági kér­désekben fog dönteni. A kép­viselők meghallgatják a kor­mány beszámolóját a tava­lyi népgazdasági terv telje­sítéséről, szavaztak az idei éves terv és állami költség- vetés módosításáról. A parla­ment ezenkívül megvizsgál­ja a kormály válságellenes és gazdasági stabilizációs prog­ramját, amely a gazdasági válság leküzdését célzó in­tézkedéseket foglalja magá­ban. A stabilizációs program célja a termelés hanyatlásá­nak és az életszínvonal esé­sének megfékezése, a nyers­anyagellátás javítása, az inf­láció jelentős csökkentése, az adósságok növekedésének fo­kozatos lassítása. A program több évre szól, kedvező felté­telek mellett első eredményei 2—3 év múlva várhatók. A szejm ülésszaka még egy, fokozott közérdeklődésre számottartó kérdéssel fog foglalkozni, ez pedig a sajtó-, a kiadói tevékenység és a szórakoztató ipar ellenőrzé­séről szóló törvény. Szó lesz még ezenkívül a vezető ál­lami tisztségeket betöltő sze­mélyek javadalmazásáról is. A napirendet az ülés meg­nyitásakor kiegészítették a minisztertanács személyi ösz- szetételének megváltozásával kapcsolatos ponttal. A leg­utóbbi pártkongresszuson ugyanis több minisztert be­választottak a párt vezető szerveibe és most be kell töl­teni az üresen maradt állami posztokat. A szejm ülését az utóbbi hónapok hagyományainak megfelelően a televízió és a rádió teljes terjedelemben egyenes adásban közvetíti. Ezzel a parlamenti üléssel a szejm ülésszaka nem zárul le, a képviselők nem vonul­nak el hagyományos nyári vakációra: a szejmbizottsá- gok továbbra is a vállalati, a szakszervezeti és az önkor­mányzati törvények kimun­kálásán dolgoznak. A parlamenti képviselők között jelen van Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács elnöke és Wojci- ech Jaruzelski miniszterel­nök, honvédelmi miniszter, a LEMP KB PB tagja. Első napirendi pontként megkezdődött a vita az 1980- as népgazdasági terv telje­sítéséről, az idei terv módo­sításáról és a kormány gaz­dasági stabilizációs és vál­ságellenes programjáról. Magyar-mozambiki szakszervezeti tárgyalások Augusto Macamo elnök ve­zetésével július 27-től 30-ig a SZOT meghívására hazánk­ban tartózkodott a Mozam­biki Termelési Tanácsokat Létrehozó Országos Bizottság (CNICP) küldöttsége. A dele­gáció tanulmányozta a ma­gyar szakszervezetek szerve­zeti felépítését, a szocialista társadalomban elfoglalt he­lyét és szerepét, valamint megbeszélésket folytatott a SZOT vezetőivel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalások befejezéseként a két országos központ között két évre szóló együttműködési megállapodást írt alá Augus­to Macamo, az CNICP elnöke, illetve Timmer József, a SZOT titkára. A küldöttség csütörtökön elutazott Budapestről. Az aratásról, a burgonya értékesítéséről és a megye szálastakarmány-mérlegéről tanácskozott július 30-án a mezőgazdasági szervezési bi­zottság. A búza betakarítása — erről korábban már hírt adtunk — befejeződött. Meg­történt a gépek átcsoportosí­tása, a kombájnok egy része már megyehatáron, sőt or­szághatáron túl arat. A búza termésátlaga a tervezettel közelítően megegyező. Hátra­van az aratásból a rozs ve­tésterületének 14—15 száza­léka, valamint a tavaszi ár­pának 10—12 százaléka és a' zab. Ezzel, ha az idő kedvez, pár nap alatt végezhetnek a gazdaságok. Felgyorsult az elmúlt na­pokban a szalmalehúzás, a tarlószántás. A szalma közel 60 százalékát már kazlazva tárolják, tarlóművelésben a terület 40 százalékánál tar­tanak az üzemek. A gabona­forgalmi vállalat eddig 130 ezer tonna szemes terményt vett át, javító minőségű bú­zából lényegesen többet, mint az elmúlt évben. A búza hektoliter súlya jó, hasonló mondható el a sikértartalom­ról és ez azt jelenti, hogy az elmúlt évihez viszonyítva kényszersütéshez kiválóbb a termény. A gabonaforgalmi Uszoda épül Csengerben Gép segíti a kazairakó brigád munkáját Tiszalök határában. (Császár Csaba képriportja) vállalat raktárait már a nap­raforgó és a kukorica foga­dására készíti elő. A termelőüzemek nagy gondja most a nyári érésű burgonya értékesítése. Ezzel a szervezési bizottság sokol­dalúan fpglalkozott. Az áru­kínálat levezetésére a hazai piac nem elegendő ezért a ter­més egy részét exportra kül­dik. Egyelőre 400 tonna sárga és rózsaszín héjú burgonya szovjet exportjáról van szó, ezeknek elszállítása a napok­ban megtörténik. Feladatul kapták továbbra is a felvá­sárló és forgalmazó vállala­tok a szerződés szerint meg­termelt mennyiség elhelyezé­sét. Megyénk üzemeinek szálas- takarmány-mérlege az el­múlt évihez viszonyítva ösz- szehasonlíthatatlanul jobb. A három szektornak: állami gazdaságoknak, termelőszö­vetkezeteknek és a háztáji állattartóknak a teleltetéshez összesen 220 ezer tonna szá­las takarmányra van szük­sége. Ennek eddig közel 70 százaléka már a szérüsker- tekben van. Legmegnyugta­tóbb a helyzet az állami gaz­daságokban, a termelőszövet­kezetekben viszont nagy a szóródás. Vannak szövetkeze­tek, ahol 150—160 százalék­nál tartanak, másutt csak 30—40 százalékos a szénater­més. Ezen változtat a további termés betakarítása, tárolása. Az állatállomány nagy meny- nyiségű, 368 ezer tonna silót igényel. Fűsilóból eddig 32 ezer tonna készült. A húsz­ezer hektár kukoricasiló be­takarítása viszont még hátra­van. Ha gazdaságaink a ku- koricasilót betakarítják, úgy annak tömege megközelítő­en 400 ezer tonna lesz. Ösz- szességében mind a szálas, mindpedig a lédús takarmá­nyoknál kielégítő készletek lesznek. Gondot csak a beta­karítás jelenthet, kevés a szállító jármű. Ezen gépát­csoportosítással, jobb mun­kaszervezéssel lehet és szük­séges változtatni. Szorgal­mazni kell az üzemek együtt­működését. A termelőszövet­kezetek használják közösen a nagy teljesítményű betakarí­tó gépeket, segítsék egymást szállító járművekkel, (s. e.) Az l író sporttelepen az általános iskolás tanulók részére tanmedencét építenek. A 25x11 méteres medence alapját, betonozását társadalmi munkában a helyi üzemek dolgozói ké­szítik. A gépészeti berendezéseket a SZAVICSAV szakemberei szerelik (el. (Elek Emil (elv.) Együttműködési megállapodás, új vízműtársulat Tanács vb-ülés Ibrányban, Vaján Űj együttműködési megál­lapodást kötött a nagyközségi Hazafias Népfront bizottság­gal és a KISZ-bizottsággal július 30-i ülésén Ibrányban a tanács végrehajtó bizottsága. Az öt évre szóló megállapo­dás konkrétan meghatározza azokat a tennivalókat, ame­lyek elősegítik a fiatajok köz­életi tevékenységének fokozá­sát, valamint szabad idejük ésszerű felhasználását. Napi­renden volt még — többek között — a fejlesztési alap­terv módosítása, illetve elfo­gadása. A község életében igen fon­tos esemény — a vízműtársu­lat létrehozása — szerepelt önálló napirendként Vaján a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A vég­rehajtó bizottság határo­zata alapján a szervező bi­zottság már meg is tartotta első ülését és megkezdte a szervezést, a vízműtársulat létrehozásához. Vaján a veze­tékes ivóvízhálózat építését még ebben az évben megkez­di a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat. Ugyancsak önálló napirend­ként tárgyalta a vajai testü­let az elmúlt évi társadalmi munkát. A település fejlesz­tésében és a fenntartást segí­tő társadalmi munkában Ádám József nyírparasznyai tanácstagnak és Sólyom Ká­roly vajai kisiparosnak a Társadalmi Munkáért emlék­plakettet adományozta a vb. Az Ör községben végzett ki­emelkedő településfejlesztő tevékenysége elismeréseként a Társadalmi Munkáért elis­merő oklevelet kapta a jármi Alkotmány Termelőszövetke­zet. Felgyorsult a tarlószántás Befejezés előtt az aratás Szabolcsi burgonya a Szovjetunióba II Ke,el magyarorszag XXXVIII. évfolyam, 178. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. július 31., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents