Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
1981. július 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Közösségbe vágynak P. E.-né személyesen elmondott panaszát megértéssel hallgattuk. Emberi érzések, érzelmek fűtötték. Szerényen, kissé röstell- kedve mondta el: bántja, hogy a nyugdíjas asszonyokat soha nem hívják meg a termelőszövetkezet nőnapi ünnepségre és férjét sem — aki már szintén nyugdíjas — az öregek napjára. Elmondta P. E.-né, hogy férje a tejcsarnokban dolgozott, amely korábban a tejipari vállalathoz tartozott, az utóbbi években a termelőszövetkezet vette át. Férje, tekintve, hogy több időt töltött az iparban — mármint a tejipari vállalatnál —, részére ipari nyugdíjat állapítottak meg. Az utolsó éveit viszont a termelőszövetkezetben dolgozta le. A panasz rövid, de érthető volt, arra gondoltunk, talán feledékenység- ről van szó, s ezen köny- nyen lehet segíteni. Tévedtünk, mert egyéb ok vezérli a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy ilyen szelekciót alkalmazzanak. Az ököritófülpösi Szamos menti Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet hat község területére terjed ki. 486 nyugdíjasuk, járadékosuk van. Őket igyekeznek segíteni, olykor szociális juttatásban részesíteni. Ezért úgy döntöttek, hogy aki az iparban szerzett nyugdíjra jogosultságot, azokat nem hívják meg az „öregek napja” rendezvényükre sem. Abból a meggondolásból, hogy őket a vállalatok, üzemek tekintsék „saját” emberüknek és hívják meg nyugdíjastalálkozóikra. Igenám, csakhogy P. E. csupán a nyugdíj megállapítása szempontjából tekinthető „kívülállónak” egyébként az utóbbi éveket a tsz-ben töltötte el. Kapcsolata így megszakadt az egykori vállalatával. Nem lehet csodálkozni, ha oda már nem hívják nyugdíjastalálkozóra. Nem is tudhatják a vállalatnál problémáját. A termelőszövetkezet vezetőségének álláspontja hasonló a nőnapi rendezvénnyel kapcsolatosan is. Csak az aktívan dolgozó nőkről emlékeznek meg. Ezt az álláspontot megértéssel fogadták a tagok — mondták a termelőszövetkezetben —, elfogadva, hogy a szociális és kulturális alapot nagyon körültekintően kell elosztani, hogy abból mindenre jusson: óvoda, iskola támogatására, nyugdíjba vonulók búcsúztatására is. Ez valóban szem előtt tartandó érv. P. E.-né és férje azonban nem is igen az ajándékot, a szociális juttatást várja, hanem mindketten emberi közösségre vágynak, amelyből tulajdonképpen kikerültek, hogy nyugdíjba mentek. Soltész Agnes KÖSZÖNŐ SOROK Tisztelt Szerkesztőség! Nem is tudok szavakat találni nagy örömöm és hálás köszönetem kifejezésére. Köszönöm, hogy az újságban közölték segítséget kérő soraimat — hiszen ezzel jutottam hozzá oly régen áhított szobai tolókocsihoz —, alig egy hónap múlva. Így nem vagyok annyira helyhez kötve. Köszönöm a napokban kapott írógépet, melynek segítségével elbeszélgethetek a család távol lévő tagjaival. Köszönetét mondok mindazoknak, akik írtak, s az SZTK dolgozóinak segítségükért. Minden közreműködőnek csak azzal tudom viszonozni, hogy kívánjak erőt, jó egészséget segítőkész munkájukhoz. Tisztelettel: Horváth György mozgássérült Kisvárda Szerkesztőségünk szívesen segített. Ottjártunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a segítség jobb helyre talán nem is kerülhetett volna. Hisszük, hogy a köszönőlevél — amely jólesik és közreadását is ezért vállaltuk —, olyanért beszél háláról, ami nekünk, és minden ajándékot adónak kötelességünk is volt. Érdemes elmondani: lám, a közösségek jószándéka az em béri öröm szép forrása is. ELSZÁLLTAK A HINTÄK A Mosolygó A. utcától nyugatra van egy gyermekjátszótér, ahonnan — nem tudni milyen okból — régen elvitték a hintákat. A hinta, a játszótérnek az a része, amit a kicsik legjobban szeretnek. Talán ez az oka, hogy meghibásodott a sok használattól és javításra szorultak. De miért nem javították meg még mindig, hiszen csak a nyár közepén tartunk. Kérik a játszótér kis „hintásai” azokat, akik elvitték, minél előbb hozzák vissza kijavítva. A Laczkovszki utcánál lévő játszótéren nincs egyetlen pihenőpad sem elhelyezve. Sok kisgyermekes szülő — akik felügyelni kénytelenek — nem tud leülni. De este, amikor már elcsendesedik a játszótér, az itt lakó idős emberek is szívesen lemennének ide beszélgetni a zárt lakásukból. Jó lenne a mulasztást sürgősen pótolni, írja Fügedi Imre, Nyíregyháza, Jósaváros KÉT BALLABAS Kislányom hosszabb kirándulásra készült. Gondoltam kényelmessé teszem a túrázás lehetőségét. Indulás előtt vettem részére egy pár tornacipőt a helybeli „Nagyboltban”. Megérkezett az első üdvözlőlap, s nem kis meglepetésemre ez állt rajta: Anyu! Tornacipőt két ballábast vettél.”. Nem tudtam, hogy e furcsa üdvözlet olvasásán nevessek, vagy bosszankodjam. Végül is az üzletben gondoskodtak arról, hogy a bosszúságom maradjon tartós. Amikor kislányom hazajött, a tornacipőt visszavittem az üzletbe és kértem cseréljék ki, mivel két ballábas és ráadásul az egyik egyes, a másik másfeles. Meglepetesémre a tornacipőt nem cserélték ki, mondván: „hogy lehet ilyet gondolni, mit csináljon az üzlet két ballábas cipővel?” És a vevő...? IIrr Istvánná Berkesz, Petőfi u. 5. Megtépázott, idejétmúlt plakátok a nyíregyházi Búza utcában. (Császár Cs. felv.) Szerkesztői üzenetek Pongó Ödönné máriapócsi olvasónknak üzenjük, hogy a gyermekgondozási segély három évének egy éve után jár a teljes fizetett szabadság. Mint a fentiekből kitűnik, vállalata helyesen járt el szabadsága megállapítása alkalmával. Cziráki Jánosné gávaven- csellői olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. özv. Mihálku Sándorné nyírcsaholyi, özv. Mészáros Bálintné mátészalkai és Lukács Éva nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Révész Miklósné tisza- vasvári, Kovács János de- mecseri, Lázár József ro- zsályi, Nagy József nyírbátori, Lipták András nyíregyházi, Kémerz József balkányi, Sulina Józsefné nyírlugosi, Mátyás Miklós nagykállói, Miholecz Jánosné nyíregyházi, Horváth Miklósné vajai, Udvari József rakamazi, Sustyák Jánosné porcsalmai, Kása Imre olcsvai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Jakab Mihály fűtő, császárszállási olvasónk műszakpótlék ügyében a Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi Állomás intézkedett. A műszakpótlék kifizetését jóváhagyta. Fügedi Imre nyíregyházi levélírónkat a városi tanács műszaki és fenntartási irodája értesítette, hogy a Korányi közben levő aknák tisztítását megrendelték. A rendszeres tisztítással remélhetőleg megoldódik a vízelvezetési probléma. Pop Ágnes nyíregyházi olvasónkat tájékoztatta az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat, hogy a kezelésükben levő épületek teljes felújítása 25—30 évenként; részleges felújítása 15—25 évenként tervezhető. A Toldi u. 42. sz. lakóépület kezelésbe vétele 1965-ben történt, így csak részleges felújítás végezhető el. A részleges felújítással a gázkészülékek cseréjét, a konyhai melegvízellátást, elektromos csatlakozó és fő elosztó felújítását, tetőszigetelést, homlokzattatarozást és lépcsőházfestést irányoztak elő. CSAK KETTŐT... A napokban a Nyírfa Áruház műszaki osztályán jártam. A polcon egy 15 rekeszes kazettatartót láttam. Kértem egy darabot. „Nem lehet csak .kettőt, mert annyi van egy dobozban” — válaszolt az eladó. Nem értem, miért vegyek 30 kazettának való tartót, amikor nekem csak 12 db kazettám van és bizonytalan idő múlva lesz 30. Nem lehetne azt a dobozt kibontani? Pethe Miklós Tiszavasvári, Bocskai u. 65/a. Az illetékes válaszol A MEGÁLLÓHELYEK MARADNAK „Közelebb a városhoz” címmel megjelent javaslatra á következőket válaszoljuk: a Szamuely-lakótelepen levő OTP-kirendeltség közelébe javasolt autóbusz-végállomás kialakítását nem lehet megvalósítani. A lakótelep autóbuszközlekedése az előírásnak megfelelően van kialakítva. A 20-as járatnak például az OTP épülete közelében van megállóhelye, ahonnan egyszeri átszállással a városközpont megközelíthető. A Volán vállalattal történt egyeztetés szerint újabb megállóhelyek kialakítását nem tervezzük. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya A POSTA INTÉZKEDETT „Nincs telefon” címmel megjelent újságcikk alapján megvizsgáltuk a rozsálypusz- tai tanyai nyilvános állomás áthelyezésének műszaki lehetőségeit. Megállapítottuk, hogy az állomás áthelyezésének elmaradásá nem postai mulasztás következménye, ugyanis a felelős kezelő személyére vonatkozóan a községi tanács részéről korábban nem történt intézkedés. A cikk megjelenése napján a tanács Lecza Istvánná, Rákóczi utca 37. szám alatti lakost a tanyai nyilvános távbeszélő állomás kezelőjének kijelölte. Amennyiben az Illető személy a feladatokat nyilatkozatban vállalja, az állomást áthelyezzük. A szerelési munka elvégzése iránt intézkedtünk. Debreceni Postaigazgatóság _ Bérezés — munkaképesség-csökkenés esetén—A béremelésről II készenléti diirél Nagy Sándor nyírpazonyi olvasónk hosszas betegség után állt munkába. Ezt követően az orvosszakértői bizottság 40%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg. Korábbi munkakörében tovább foglalkoztatni nem lehetett, ezért a munkáltató portási munkakörbe helyezte át. A munkaidejét 240 órában, illetve a munkabérét 2600,— Ft-ban állapította meg, így a munkaideje havi 48 órával növekedett, a havi bére 500,— Ft-tal csökkent, amit olvasónk levelében sérelmez. Az egészség károsodásából eredő munkaképesség-csökkenésért a munkáltató kárfelelőssége nem áll fenn. A munkaképesség-csökkenés miatt a munkáltató köteles a dolgozót más munkakörbe áthelyezni. Az áthelyezés munkaszerződés-módosításnak minősül, ennek megfelelően csak kölcsönös megegyezésen alapulhat. A munkaidő-beosztás és a munkabér az új munkakörnek megfelelően változik. Az őrök és portások munkaidőmértéke az általánostól eltérő is lehet, így a 240 órában való megállapodás nem sérelmezhető. A megállapított munkabér, tekintettel a hatályos bértarifarendszerre, illetve a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatásra, nem kifogásolható. Riskó Pálné fehérgyarmati lakos az egyik bölcsődében kazánfűtőként dolgozik. Levelében leírtak szerint rajta kívül — a bölcsőde valamennyi dolgozója béremelésben részesült. Kérdése>az, hogy miért nem kapta ő is meg a ren- rendeletben előirt 100,— Ft béremelést? Olvasónk levelében hivatkozott rendelet a bölcsődei dolgozókra is vonatkozó korábbi bértarifarendszert módosította, bérrendezésről azonban nem intézkedik. Az egészségügyi dolgozókra bértarifarendszer értelmében kötelező béremelés háromévenként van előírva. Ezen túlmenően a dolgozók béremelése munkáltatói jogkör. Ács Jánosné kocsordi olvasónk férje az egyik vállalatnál dolgozott, darukezelőként. Keresete a termeléstől függően a havi ötezer forintot is meghaladta. A kötelező orvosi vizsgálaton megállapították, hogy férje vércukortartalma magasabb a normálisnál. Ezt követően a munkakörében tovább foglalkoztatni nem lehetett, ezért a szakmájának megfelelő lakatosi munkakörbe helyezték át, ahol a keresete mintegy havi 1500,— Ft-tal csökkent. Kérdése az, hogy kérheti-e a korábbi munkakörében elért átlagkeresetét? A természetes megbetegedés miatt munkaköréből eltiltott dolgozó nem követelheti a korábbi munkakörében elért átlagkeresetének megfelelő díjazást. Bár a munkáltató oldaláról az áthelyezés kötelező volt, de ebben az esetben is csak közös megegyezéssel lehet a munkaszerződést módosítani. A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni, ahol a feleknek legalább az új munkakörben, munkabérben és az áthelyezés időpontjában meg kell állapodni. Kovács János baktalórántházi levélírónk három dolgozó társa nevében is kéri tanácsunkat. írja, hogy munkájuk sajátosságából adódóan rendszeresen végeznek munkát telephelyükön kívül, ezért a munkáltató 19,— Ft kiilszolgá- lati díjat fizet részükre, amit kifogásolnak. A napi élelmezési költségtérítés a kiküldetés, illetve külszolgálat tartamától függően változó. Külszolgálatot akkor teljesít a dolgozó, ha munkaköre, beosztása szerint napi munkáját részben, vagy egészben nem a telephelyén, hanem meghatározott külső területen végzi, vagy ha féléves átlagban havonta legalább nyolc munkanapon át rendszeresen telephelyén kívül működik. Ilyen esetben az említett élelmezési költségtérítés mértéke nem kifogásolható. Munkaidő-beosztásuk szerint napi tizenkét órát dolgoznak, ezen túlmenően négyhetenként tizenkét óra készenlétet tartanak. Ezért a munkáltató az éjszakai munkáért 10% pótlékot, illetve 40% készenléti díjat számol el, amit Olvasóink kevésnek tartanak. Az éjszakai pótlék mértéke 10%-nál kevesebb nem lehet. A kollektív szerződés azonban — különösen tartós éjszakai munkavégzés esetén — ettől magasabb mértékűt is megállapíthat. Olvasóinkat éjszakai pótlék helyett a 40%-os műszakpótlék akkor illetné meg, ha huszonnégy órán belül egymást felváltva azonos munkát végeznének. A készenléti idő tartamára a dolgozó átlagkeresetének 10, de legfeljebb 50 százaléka illeti meg. Olvasóink megalapozottan követelhetik, hogy a készenléti díjat az átlagkeresetük alapján számolják el. A levelükhöz csatolt iratokból megállapítható, hogy a munkáltató téves elszámolás miatt több ízben rendelt el munkabér-visszafizetést, a visszafizetésre való felszólításban jogorvoslati lehetőséget nem biztosít. Munkabérből való levonásnak csak jogszabályban megállapított esetekben és mértékben van helye. A visszafizetésre való felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegén és címén túlmenően azt is, hogy a dolgozó a felszólítás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a munkaügyi döntőbizottsághoz kérelemmel élhet. A benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs ••••••ív* ••X*XÍ*X#XvX*XvX#X*X*X*XvX*X*X*X*X*X*X*X#X*X*X*XvX#XvX v • •.ő!ő!őy<vr,%^y,y,Vi;,'iV,y,v/őVőVVőSV*v,v»v»V«'»v,v,'Iv.'i'i'iv»v»v,v»ViV,v,v!
