Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-29 / 176. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 29. 1982. márciusára Összehívják a szovjet szakszervezetek kongresszusát HAZÁNK, KELET-EURÓPA (12.) Múlt, jelen és jövő TELEX A DÉL-AFRIKAI KOMMUNISTA PÄRT FELHÍVÁSA A Dél-afrikai Köztársaság néptömegeit a tőkés kizsákmányolás és ennek szülötte, a fajgyűlölet elleni harc fokozására szólította fel a Délafrikai Kommunista Párt kedden a párt fennálásának 60. évfordulója alkalmából. A felhívásban Yusuf Mohamed Dadoo, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke a többi között kijelentette: a marxista—leninista ideológiától vezérelt párt lelkesítő példaként szolgál az afrikai népek számára és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom részeként szilárdan a proletár internacionalizmus talaján áll. FAGYKÁROK A BRAZIL KÁVÉÜLTETVÉNYEKEN A brazil Saq Paulo államban elfagyott az 1981—82. évi kávétermés csaknem kétharmada. A károk következtében az ország egyik legnagyobb kávétermelő államában az előzetesen tervezett 10,1 millió zsák (1 zsák 60 kilogramm) helyett mindössze 3,6 milliót takarítanak majd be. Brazília két másik nagy kávétermelő állama — Parana és Minas Gerais — ugyancsak jelentős fagykárokról számolt be. A PÄPA FOGADTA GLEMPET II. János Pál pápa kedden Rómában betegágyánál fogadta Jozef Glempet, a lengyel katolikus egyház vezetőjét, Lengyelország prímását és Franciszék Macharski krakkói érseket. A pápa először tárgyalt a lengyel egyházfővel annak kinevezése óta. JAPÁN FEGYVERKEZÉS A Japánhoz tartozó Ivodzi- ma-szigeten létesítendő hatalmas támaszpont kiépítését sürgette a tokói sajtóklubban Omura Dzsodzsi, a japán nemzetvédelmi hivatal vezér- igazgatója (hadügyminiszter), aki beszédében újabb pénzösszegeket követelt a hadi- tengerészet és a légierő személyi állományának bővítésére. Az ivodzimai. támaszponton elsősorban vadász- és tenger- alattjáró-elhárító repülőgépeket helyeznének el. A japán katonai körök véleménye szerint a Tokiótól 1200 kilométerre délre található szigetet a csendes-óceáni japán fegyveres erők előretolt támaszpontjává kell átalakítani. A jövő év márciusára hívták össze a szovjet szakszervezetek kongresszusát. A döntést a szakszervezetek központi tanácsa hozta, kedden Moszkvában megtartott ülésén. A több mint 130 millió dolgozót egyesítő szovjet szak- szervezeti mozgalom az ősztől kezdve készül fel a nagyszabású tanácskozásra: újjáválasztják az üzemekben a szakszervezeti bizottságokat, tanácskozásokat tartanak a területi és iparági szakszervezeti szervek és megválasztják a kongresszusi küldötteket. A kongresszus fő témája az lesz, hogyan segítsék a szakszervezetek az SZKP XXVI. kongresszusán megjelölt feladatok megvalósítását, hogyan fejlesszék tovább a szakszervezeti munkát, hogyan vegyenek részt a gazdaság irányításának feladataiban, a különböző társadalmi igazgatási teendők megoldásában. A moszkvai ülésen a szak- szervezeti munka több más időszerű kérdését is megvitatta a központi tanács. A kelet—közép-európai térség 1949—72 közötti történelme alakulását ismertető cikksorozat befejezéseként érdemes nagyobb történelmi távlatból értékelni kontinensünk e számos sajátossággal rendelkező történelmi tájának múltját, jelenét és jövőjét, s — a teljesség igénye nélkül — megpróbálni néhány egyetemes értékű tanulság levonását. A Balti-tengertől a görög szigetekig terjedő földeken élő számos nép a középkor hosszú századaiban szűnni nem akaró küzdelmet vívott államiságának megőrzéséért vagy megteremtéséért, szenvedett külföldi hódítók elnyomásától, s nemegyszer maga volt a hódító. A polgáriaso- dást, a felvilágosodást, a nagy francia forradalom új Európát teremtő éveit e népek nagy birodalmak csekély vagy semmilyen függetlenséggel nem rendelkező — bár erre egyre inkább áhítozó — részeként élték át. A XIX. század — Európa „nagy évszázada” a történelemben — végére korszakos változások mentek végbe; a balkáni népek többsége kiszakadt a török birodalom bénító öleléséből, a kapitalista fejlődés Kelet—Közép-Európában is egyre érzékelhetőbb társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat hozott, még ha a Nyu- gat-Európához képesti elmaradás változatlanul szembeszökő volt is. A térség népeinek egymás közti viszonyában a történelmi tudatra hosszú ideig ható — pozitív és negatív — események követték egymást. Felemelő példa lehetett volna a magyar 1848—49; nem kevés lengyel, cseh és más külföldi forradalmár küzdött a magyar és a „világszabadságért”. Ugyanakkor a nemzetté válás történelmi folyamatában meglévő fáziskülönbségek eredményeként a magyar forradalom — s nemcsak az akkor élő generációk tudatában hagyva nehezen gyógyulni akaró sebeket — saját országának nem magyar népeivel is szembekerült. Az első világháború — a napóleoni háborúk óta az első összeurópai trauma — négy gyötrelmes éve után Kelet—Közép-Európa gyökeresen megváltozott. A térség népeinek életét végetérhetet- lennek tűnő évszázadokon át meghatározó három, önmagát túlélt birodalom — a Habsburg, a cári és a török — egy csapásra puszta történelmi emlékké vált. Azonban, a história kanyargós útjait bizonyítandó, a győztes antant hatalmaknak és a kelet—közép-európai társadalmi progresszió erői gyengeségének következtében a három soknemzetiségű birodalom helyett sok önálló, de etnikai összetételében változatlanul heterogén nemzeti állam jött létre, s nem pedig a múlt század forradalmi demokratái által annyira óhajtott föderáció vagy a világforradalom történelmi perspektíváitól fellelkesített'kom- munista harcosok által megálmodott tanácsállamok uniója. A két világháború között eltelt röpke két évtized valamennyi ország számára nehéz periódusnak bizonyult. A többszörösére növekedett vagy összezsugorodott ország az újonnan megszerzett, vagy visszaszerzett önálló állami lét egyaránt súlyos problémákat teremtett. A térség országai közötti viszony a határ- problémák, a nemzetiségek kölcsönös elnyomása, a leginkább a szomszédokat sújtó „gazdasági nacionalizmus” miatt úgyszólván állandóan feszült volt. Ez a gyenge struktúra, amelyet az 1929— 33-as nagy gazdasági világválság .alapjaiban rengetett meg, képtelennek bizonyult — s az adott társadalmi rendszer korlátái miatt ez talán nem is lehetett másként — arra, hogy gátat vessen a szennyes hitleri áradatnak. A kelet—közép-európai népek — ki protektorátusként, ki „csatlósként” — menthetetlenül a német „nagy élettér” határain belül találták magukat. Ismét külső erő, a Szovjetunió Vörös Hadserege teremtett új történelmi helyzetet, hatalmas áldozatok árán szabadítva fel a térség népeit a fasiszta elnyomás alól. Rövid átmeneti időszak — a „koalíciós kormányzás” periódusa után — a kelet—közép-európai országok hozzákezdtek a szocialista társadalom, azaz egy olyan társadalom felépítéséhez, amely távlatilag azt ígérte nekik, hogy behozhatják az önmaguk szükségleteihez és a világ fejlettebb országaihoz képesti társadalmi-gazdasági- kulturális lemaradásukat. E hatalmas történelmi feladathoz igen bonyolult nemzetközi feltételek — a hidegháború — között kellett hozzákezdeni,^ a folytatás sem volt könnyű. Mindezek ellenére három évtized alatt elérni, amelyek alapvető változást eredményeztek a szóban forgó országok gazdasági és társadalmi szerkezetében. Lényegében mindenütt —talán Albánia kivételével — a fejlett szocializmus építésén munkálkodnak. Egyes országokban voltak — s lehetnek — kisebb-na- gyobb politikai-gazdasági válságok. Ezek azonban semmiképpen sem a szocialista rendszer lényegéből fakadnak, hanem minden egyes esetben nagyon is konkrétan körülhatárolható téves gazdaságpolitika, hibás társadalom- politikai döntések, felelőtlen vezetői magatartás következményei. A kommunista pártok helyes, elvszerű politikájának döntő szerepe van az objektív talajon kialakuló társadalmi érdekellentétek, konfliktusok időben történő megoldásában. A szocializmus útjára lépett országok közötti kapcsolatok új elvi alapja a proletár internacionalizmus. Ez természetesen csak lehetőség, kihasználása szubjektív tényezőkön, azaz embereken múlik. Kelet—Közép-Európában változatlanul nagy jelentősége van a lenini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának, s e téren még korántsem beszélhetünk lezárult fejlődésről. Számba véve a kelet—közép-európai szocialista országok politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének számos eredményét, azt a megkerülhetetlen körülményt, hogy ez az együttműködés a kommunizmust építő Szovjetunióval, a világszocializmus legtekintélyesebb és legerősebb tényezőjével szoros szövetségben folyik, a jövő útját egyértelműen a további integrációban lehet megjelölni. Mindez természetesen nem jelenti a különbségek, a nem, zeti sajátosságok bármiféle mesterséges megszüntetését. A történelem útja egyértelműen bebizonyította: csakis és kizárólag a más népek tisztelete, megértése, elvhű támogatása jelentheti saját magunk megbecsülését és megbecsültetését, nemzetünk valódi helyének megtalálását. A szocializmus — történelmi perspektívában szemlélve — megteremtette annak a lehetőségét, hogy Kelet—Közép- Európa népei — nem tévesztve szem elől Nyugat-Európa és a világ haladó és demokratikus erőinek küzdelmét sem — bízzanak a teljes egyenjogúságon alapuló közös jövőjükben. Molnár Tamás Francois Mitterrand francia elnök fogadta Habib Chattit, az iszlám konferencia főtitkárát és a libanoni helyzetről tanácskozott vele. (Kelet-Magyarország telefotó) A román tengerparton A külföldre utazó magyar turisták egyik kedvelt úticélja a román tengerpart. A Fekete-tenger 78 kilométeres partszakaszán egyszerre 130 ezer bel- és külföldi vendégnek tudnak szálláshelyet biztosítani Mamaia, Eforia és a többi fürdőhely szállodái, villái, kempingjei. 161 vendéglő, 13 önkiszolgáló, 35 cukrászda, 145 eszpresszó, — vagy ahogy itt nevezik, nappali bár és 630 strandbüfé gondoskodik az üdülők ellátásáról. A kényelmes szállás, a változatos étkezés biztosítása mellett változatos szórakozási és sportlehetőségek állnak a vendégek rendelkezésére. Az idén is megrendezik a Miss Litoral és a Nap gyermeke hagyományos szépségversenyeket. Színházi, folklór, ifjúsági, zenei fesztivál teszi emlékezetessé a tengerparti estéket. Ezeken kívül opera-, operett- és balettműsorokat, táncdal- és revühangverse- nyeket tartanak az ország minden részéből érkező művészek részvételével. Mamaiától Szaturnuszig valamennyi fürdőhelyen mindenki adózhat kedvenc sportjának is: uszodák, teniszpályák, lovardák, céllövöldék, tekepályák, kosár-, kézi- és röplabdapályák, sőt futball- pálya is várja a turistákat, azokat, akik a lubickolás és a napfürdőzés mellett egyéb testedzési lehetőségeket igényelnek. Az esti szórakozásokról — a már említetteken kívül — számos diszkóbár, zenés vendéglő gondoskodik. De a legfontosabb: a csillogó napsugár, a ragyogó kék ég és a hozzá hasonló — nevét meghazudtoló — tenger. olyan eredményeket sikerült — Vége — A Reagan-kormányzat kudarca Ottawában Nyugat-Európa érdeke: kereskedni Szuvietuniúval Az NSZK és több más európai állam Ottawában világosan Reagan értésére adta, hogy érdekelt a Szovjet- jetunióval folytatott energetikai együttműködésben — hangoztatta Schmidt kancellár a nyugatnémet ZDF televíziónak adott nyilatkozatában. Ezeket a megállapodásokat szükségesnek tartjuk — folytatta —, hiszen gazdasági érdekeinket szolgálják. Az importban nem támaszkodhatunk egyetlen forrásra. Ezzel számolunk és számolnak a franciák is. Nem tudom, meggyőztük-e erről Reagant, de a franciákat, minket és másokat már nem lehet letéríteni erről az útról. A Szovjetunióval megállapodtunk, hogy fejlesztjük hosszú távú együttműködésünket gazdasági és ipari területen. Gazdaságilag együttműködünk más kelet-európai országgal is, főleg az NDK- val. Nem érthetünk egyet azzal, hogy kelet-európai szomszédainkkal folytatott kereskedelmünket a mindenkori politikai helyzet függvényévé változtassuk. A Le Monde rámutat: ellenállásba ütközött Washington minden kísérlete, hogy szövetségeseit a szocialista országokkal folytatott kereskedelmük, különösen a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolataik leépítésére ösztökélje. A Reagan-kormányzat súlyos kudarca ez, aminek feltétlenül meg kell mutatkoznia a két kontinens közötti kapcsolatokban — írja a párizsi lap. A The Times ezzel a témával kapcsolatban megjegyzi: Washington a saját érdekében kész kockáztatni európai szövetségesei érdekeit, de az európaiak nem hajlandók ebek martalékául dobni létfontosságú gazdasági érdekeiket. ■ Fürdőző turisták a Fekete-tenger partján, Mangalia Neptun negyedében. (Fotó Agerpress — MTI) Tudja- G, Életbiztosítást mit nyújt a 60 000 forintig, /«Apn o f\balesetbiztosítást IpOCD OÜÍ 150OOO forintig, betegségbiztosítást /táppénz«* állomány «««tán/ 1500 forintig, kórházi ápolási 2000 forintig, születéskor, gyermekenként Kj 1000 forintot. /o°év»» c* '-iJt tagiig •— UGYE. KÁR LEMwV^fL C8ÉB 80 NÉLKÜL? jSk 4
