Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 29. lavuló feltételek A z óvodás korú gyere­kek négyötöde jár a gyermekintézmé­nyekbe a város területén. Az utóbbi időben több in­tézkedés történt, hogy ja­vuljon az óvodai ellátás színvonala. Igaz, hogy öt éve, 1976-ban épült egy száz gyereket fogadó óvo­da a központban, s a ger- gelyi városrészen három éve egy újabb csoportszo­bával bővült az óvoda, azonban a 14 csoportban tanuló 470 gyermek fel­vétele azt jelenti, hogy zsúfolt körülmények kö­zött folyik a nevelés. Kü­lönösen ott rosszak a fel­tételek, ahol eredetileg nem óvoda céljára épül­tek a házak. Az elhelyezés szűkös feltételeit ellensúlyozza, hogy mind a 28 kinevezett óvónő szakképzett. Töb­ben szakmai, politikai to­vábbképzésen vettek, vagy vesznek részt. A nevelést segíti, hogy a legkorsze­rűbb szemléltetőeszközö­ket szerezték be. Igen •nagy támogatást adnak a szocialista brigádok, ame­lyek például a 4-es és 6- os számú óvodákban vál­lalták a festést, tatarozást, de valamennyi óvodában játékokat készítettek, par­kosítottak. Cél, hogy azok a gyere­kek, akik nem járnak óvodába, az 5. évük után iskola-előkészítő foglalko­zásokon vegyenek részt. A vonzáskörzetbe tartozó Jándon kedvezőtlen -a helyzet, ahol magas a ci­gánygyerekek aránya, aki­ket nem küldenek az elő­készítőbe. Az oktató-ne­velő munkát dicséri, hogy a gyerekek igen kis része nem éri el hatéves korára az iskolaérettséget. A szellemileg vagy fizikailag fejletlen gyerekek közül néhányan egy évre ma­radnák az óvodában, vágy gyógypedagógiai képzésre javasolják, őket. A hátrá­nyos helyzetű gyerekekkel való foglalkozáshoz jó lenne, ha gyógypedagógus, illetve a beszédhibák ja­vításához logopédus mű­ködne a város óvodáiban. A z óvodai zsúfoltság csökkentésére több intézkedést tervez­nek ebben a tervidőszak­ban. Kijelölték a Bartók Béla utcán, a meglévő óvodával szemben egy új, 75 gyereket fogadó óvoda helyét. Az építkezés csak jövőre indulhat meg az előkészítéssel, az átadás 1984-re várható. Jándon szeptembertől indul, egy cigányóvodai csoport. Erő­feszítéseket tesznek arra is, hogy Olcsván megnyis- |sák a falu első óvodáját, hiszen a mind több ipari munkás igényli a gyerme­kek elhelyezését. NINCSENEK „CSÖVESEK" OE... Modern szomszédolás? Azt mondják: a Bagolyvár nem lezárt ügy... — Az úgynevezett „csöve­sekkel” nekünk itt nincs gon­dunk, mert csövesek sincse­nek. Azért nem unatkozunk mi sem — mondja Szűcs Gyula, a vásárosnaményi vá­rosi-járási KISZ-bizottság tit­kára. Nyomban fel is említi azokat a fiatalokat, akik — képletesen szólva — a senki földjén találhatók. — Az ingázók egy részéről van szó, azokról, akik a nem­rég letelepült üzemekben még képtelenek szervezett életet élni („Megy a buszunk!”) és otthont sem tudnak, valamire­való programokban részt ven­ni. Persze, itt valójában két véglettel találkozni: akadnak, akik az üzemben és a falu­jukban is vállukra veszik a fiatalok gondját-baját és jó programokat igyekeznek szer­vezni. Másfelől meg vannak, akik se itt, se ott nem vesz­nek részt semmiben. Ennél a pontnál említi meg a járási-városi ifjúsági vezető a fájdalmukat: sikertelenül szerepeltek azon a pályáza­ton, melyet az Állami Ifjúsá­gi Bizottság hirdetett ifjúsági klubok létrehozására. Az úgynevezett „Bagolyvár-ügy” azért még nem véglegesen le­zárt téma. Arról van sző, hogy találni a ládagyár terü­letén egy régi épületet, me­lyet korábban már megkezd­ték kicsinosítani társadalmi munkával, gondolván, hogy a közelében lévő sportpályák­kal amolyan kis „bejárók pa­radicsomát” sikerül majd ki­alakítani. Egészen pontosan: központi üzemi ifjúsági klub az álmuk, olyan létesítmény, ahol a naponta hazajáró fiúk, lányok értelmesen és tartalmasán ki tudnák tölte­ni a szabad időt. Különösen aktuális lesz ez a közeli jö­vőben, amikor beüt az ötna­pos munkahét. — Azzal utasították el pál­yázatunkat, hogy a települé­sen különben is található szép művelődési ház. Ez való­ban így igaz, ám — szerin­tünk — ez a Bagolyvár nem­csak közel van az állomás­hoz, hanem bensőségesebb, családiasabb is lehet, no meg nem árt egy kis konkurren- cia e téren sem. Mondom, csak egyelőre van talonban az ügy, ismervén fiataljaink lelkesedését, biztosan lesz va-- lamilyen megoldás az ipari övezetünkben. Ha már a szabad időnél stoppoltunk a titkárral be­szélgetésünk közben, folytat­juk azzal: mind jobban kezd terjedni Beregben az úgyne­vezett „modern szomszédo­lás”, ami annyiból áll, hogy nem akar minden kis telepü­lés minden szombat este drá­ga programot szervezni — erre se pénze, se ereje nem volna —, hanem egyeztetett programok alapján hol egyik, hol a másik művelődési ház invitálja a környékbeli fia­talokat ismeretbővítésre, disz­kóra, táncra. Ezt a módszert tovább akarják fejleszteni, és remélik, a legfontosabb felté­telt, a talpraesett művelődési szakembereket is megtalál­ják hozzá. Mert ezen sok mú­lik. Itt azt tartják, ha több olyan művelődésiház-vezető lesz majd Beregben, mint a tiszaszalkai Lörincz Tibor — aki mellesleg nemrég kapta meg a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést —, akkor nem kell kétszer mondani a fiatalok­nak, hogy jöjjenek a progra­mokra. Jó példa erre a tisza­szalkai polpresszó, ahol a leg­több érdekes foglalkozáson telt ház van. — Mindez azért érdekes mostanában — mondja végül Szűcs Gyula —, mert szep­temberben kezdődnek a két­évenként szokásos ifjúsági parlamentek a mi területün­kön is. Ott a fiatalok számon- kérik majd a vezetőktől, hogy mit tettek a korábbi felveté­sek — többek között a váro­si, járási küldöttértekezlet javaslatainak — megvalósí­tásáért. Ugyanakkor önma- guktól is számon kérik majd, hogy mit tettek ők az asztal­ra a termelésben, a tanulás­ban, a közösségi munkában, aminek fejében jobb körül­ményeket szeretnének az üzemben, a faluban, az isko­lában. Ebben a járásban 2200 KISZ-tag keres majd választ erre. (as) Felújítják a tanyahajót A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság tanyahajója hosszabb ideje vesztegel az ugornyai parton, a Tisza-híd mellett. A nyolc hajósnak és a gondnoknak nagy munkája van, ugyanis felújítják a ha­jót. Kicserélik a fűtő radiáto­rokat a kabinokban, új villa­mossági vezetékeket helyez­nek el, általános nagyjavítást végeznek. A munkálatok be­fejezése után kerül sor az évente szokásos műszaki vizsgára. A menetkész hajó visz’ont nem fog vesztegelni a part mellett, hanem rövidesen út­nak indul. A folyamszabályo­zás terveit, illetve az ahhoz szükséges méréseket készítik a hajóról. Az első út Balsa környékére vezet. Képünkön: Mándi Béla gondnok festi a fedélzetet. Autóbontó Tábla Vásárosnamény, Pe- tőfi-tanyán egy épületen: Az AUTOKER és a vár sárosnaményi Vörös Csil­lag Mgtsz Autóbontó és Alkatrészértékesítő Te­lepe. — Az AUTOKER megbí­zásából nyitottuk meg július elsején telepünket. Minden olyan személygépkocsit meg­veszünk, amellyel már nem akarnak részt venni a közúti forgalomban. Teherkocsik el­adását is vállaljuk bizomány- ra — kaptuk a tájékoztatást Szombati Gábor üzemvezető­től. — A kocsikat szétszerelés után értékesítjük. Ha valaki­nek alkatrészre van szüksége, de a telepen nincsen, igényét előjegyezzük, és az AUTO- KER-en keresztül próbáljuk megszerezni. Már eddig két tucat autót vettek meg. Többet is tudtak volna, de speciális szállító- jármű hiányában csak a még guruló kocsikat vehették át. Remélhetőleg ez a gondjuk hamarpsan megoldódik, az AUTOKER megígérte, hogy beszerez egy daruskocsit. Az alkatrészek iránt pedig na­ponta 30—40 gépkocsi-tulaj- donos is érdeklődik. Debre­ceni ügyfél is jegyeztetett már elő. Egyébként a tiszta bevétel fele a szövetkezeté. — Kedvezőtlen adottságú szövetkezet vagyunk — mondja Sovány Gábor elnök- helyettes —, ezért kell új uta­kat keresnünk a gazdálkodás­ban. Eddig semmilyen mel­léküzemágunk nem volt. Nagy beruházásra nem va­gyunk képesek, így olyan te­vékenységbe foghatunk csak bele, amit viszonylag kisebb összegből el tudunk indítani. Egyik legfontosabb felada­tunk, megtartani a munka­erőt, ugyanakkor kötelessé­günk — lehetőség szerint — munkát biztosítani a fiata­loknak, tagjaink gyerekeinek. A szezonidőszakban sok szerelőre van szüksége a tsz- nek, de szükséges, hogy a nagy munkák végeztével is megfelelő keresetre tegyenek szert. Pénzgazdálkodási szem­pontból is jó, ha van évközi bevételük. Szabolcsban, de még Hajdú megyében sin­csen hasonló üzem. A legkö­zelebb Miskolcon van. Az al­katrészellátás gondjai közis­mertek és az sem mindegy, hogy ezeket a kocsikat érték­telen hulladékként bezúzzák, vagy a még használható ré­szekkel sok autót újból üzem­képessé tesznek. Papp Dénes Az autóbontók munka közben. Uj OTP-fiók Áprilisban beköltöztek a lakók abba a 18 lakásos épületbe, amelynek földszint­jén üzleteket és új OTP-fió- kot alakítottak ki a város- központban. A mintegy 15 millió forintot érő épületben a földszinten négy üzlet be­rendezéséhez kezdhettek hozzá. Az üzletek 110 négy­zetméteres alapterülete mel­lett az Országos Takarék- pénztár járási fiókjának egy 340 négyzetméteres irodát alakítanak ki 6 millió forin­tos költséggel. A belső építé­si munkákkal júniusban ké­szültek el, a múlt héten a gázfűtést és a közművezeté­keket is üzembe helyezték. A belső berendezés után — előreláthatólag egy hónap múlva — a már sokkal kor­szerűbb körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Az ú.j OTP-fiók bejárata. Irodalmi vetélkedő, üzemlátogatás Cikkek, riportok foglalkoz­nak egy ideje a szocialista brigádmozgalom útkeresésé­vel. Ha vannak is gondok, egy biztos: Vasárosnamény­ban — hasonlóan a szomszéd járási székhelyhez, Fehér- gyarmathoz — megtalálták az egyik helyes utat: évek óta eredményesen működik itt a szocialista brigádvezetők klubja. A művelődési központ ke­belében havonta egyszer ta­lálkoznak a fiatal város gyá­rainak, intézményeinek, me­zőgazdasági üzemeinek bri­gádvezetői, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megismer­jék egymás gondjait, öröme­it. A klub talán legismertebb tagja Marczi Sándorné, a városi gyógyszertár Kabay János nevét viselő szocialista brigádjának vezetője. Hat éve került Mándokról Vásá- rosnaményba, s mikor elő­ször meglátta a helyi műsor­kalauzt, tapasztalta a lehető­séget, rögtön belépett a klub­ba. Öt kérdezfük a közös munkáról. — A város 89 szocialista brigádjának vezetője tagja a klubnak, van köztünk laka­tos, növénytermesztő, műsze­rész ... Alig van szakma, ami ne képviseltetné magát. Azt hiszem nem kell különöseb­ben magyaráznom, ennek milyen előnyei vannak: tel­jesen kötetlen formában meg­ismeri a gyógyszerész az esz-, tergályos, a karbantartó, a növényvédő szakmunkás munkáját, életét. Nem is be­szélve az itt születő barát­ságokról. A klub gazdája, a műve­lődési központ igyekszik tar­talmas programot összeállíta­ni. Minden évben nagy si­kerrel rendezik meg például a könyvismertető sorozatot, egy-egy ma élő író élete, munkássága ezeken a téma. Persze a klubfoglalkozáso­kon nem csak kulturális té­májú előadásokat szerveznek, gyakoriak a város-, gazdaság- és belpolitikával foglalkozó összejövetelek. Az idén az el­ső hónapban Miklós Elemér­rel, a városi tapács elnökhe­lyettesével találkoztak, Vásá­rosnamény VI. ötéves tervé­ről beszélgettek. Februárban dr. Barabás Bertalan jogász volt a vendégük, ő a munka­törvényről tartott előadást, Vdvardi Lakos Endre főisko­lai tanár pedig a párizsi Pompidou művelődési cent­rumban tett látogatásáról számolt be. — Nemrég vezettük be, hogy a klubfoglalkozásokat minden hónapban más, a vá­ros ' különböző üzemeiben, gyáraiban tartjuk, összeköt­ve azt üzemlátogatással. Itt Naményban megfordultunk szinte minden ismertebb munkahelyen, legutóbb azon­ban messzebb mentünk, Má­tészalkára látogattunk, ahol a Szatmár Bútorgyár vendégei voltunk. B. G. Az oldalt összeállította: Lányi Bntond Fotók: Gaál Béla Kezdődik a csúcs a ZÖLDÉRT- telepen Megkezdődött az uborka- íelvásárlás a Zöldért vásá­rosnaményi telepén. A partnereiktől — kilenc ter­melőszövetkezet és három áfész — 700 tonnás kínálat­ra számítanak. A járásba» mintegy három éve kezdték meg az ízletes, étvágyat, emésztést javító növény nagyarányú termesztését. S belőle az egyre hozzáértőbb termelők évről évre na­gyobb jövedelemhez jutnak. Az Időjárás Is kedvezett az uborkának, s így Namény­ban és környékén szép, gazdag a termés, melyet a Zöldért mátészalkai üzemé­ben, valamint a Nyíregyhá- ,zi és a Debreceni Konzerv­gyárban fognak feldolgoz­ni. A 93 dolgozót foglalkozta­tó telepen az idén összesen körülbelül 29 ezer tonna mezőgazdasági terméket vesznek át. Ennek tekinté­lyes részét adják a belföldi fogyasztásra szánt, Illetve az exportálandó almaszál­lítmányok. A fehér alma „özöne” előreláthatóan már a jövő hónap közepén megindul, míg a piros faj­ták nagy mennyiségű érke­zését szeptember derekától várják. A kirendeltség igyekszik az őszi mezőgazdasági munkák Idején jelentkező szállítási gondokon enyhí­teni. Bővíteni kívánják a már részben gyakorlattá vált szokást, azaz a Szov­jetunióba küldendő alma- szállítmányok zömét a ha­tárig — 20 kilométer — köz­úton eljuttatni, s ott rögtön a szovjet széles vasúti ko­csikba rakni. Ezzel a záho­nyi átrakókörzet munkáját is jelentősen megkönnyítik. Szűcs János kirendeltség- vezető-helyettestől megtud­tuk, hogy az idén is zavar­talan lesz az áruk átvétele. (cselényi) A^SVŐSAIOSNAMENYBAN

Next

/
Thumbnails
Contents