Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 28. Ma kezdődik a Spanyol KP kongresszusa Kommentár Baniszadr után Radzsai B ár a hivatalos végeredményt egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, annyi bizonyos, hogy Mohammed Ali Radzsai Irán elnökének tekinthető. A befolyásos IKP jelöltjeként a 48 éves politikus az eddigi adatok szerint a lehetséges 14 millió szavazatból 12,6 milliót kapott meg, csaknem kétmillióval többet, mint amennyit 1980 januárjában Baniszadr volt elnök. A mostani választásokkal egy újabb korszak zárult le Iránban. Ismeretesek az előzmények : Baniszadr ellen egyre izzóbb tüntetések robbantak ki, s az ország vallási vezetője, Khomeini ajatollah végül is menesztette az elnököt. Az volt ellene a vád, hogy túl sok hatalmat összpontosított a maga számára. Máig sem tudni pontosan, hol rejtőzik Irán volt elnöke, aki az Irakkal harcoló katonák körében nagy rokonszenvet vívott ki magának. Az viszont tény, hogy a papi vezetés vele együtt a baloldali Mudzsa- hedin Népi Szervezet ellen is nagyszabású kapmányt indított. -Több mint kétszáz embert végeztek ki az elmúlt hetekben Iránban. Többségüket ugyan különböző közbűntény- nyel vádolták, valójában azonban azért sújtotta őket a legszigorúbb büntetés, , mert Baniszadr hívei voltak, vagy a mudzsahedinek soraiba tartoztak. Jó lenne azt hinni, hogy az újabb elnökválasztással, Baniszadr jogfosztásával most már lecsillapodnak a kedélyek. Erre azonban kevés a kilátás. Igaz, Radzsai személyében Khomeini elkötelezett híve került a magas közjogi méltóságba. Szembetűnő, hogy a papi vezetés az utóbbi időben — fenntartva az éles amerikael- lenes irányvonalat — egyre nyíltabban szovjetellenessé vált. 'A baloldali erők felszámolása, a Szovjetunióval szembeni demagóg fellépés mindenképpen gyengíti a rendszer antiimperialista tekintélyét, s többet árt, mint használ. Ebben a helyzetben a ’„hit- hű iszlám forradalmár” hírében álló, korábban a légierőnél szolgált Radzsai elnökké választása nem okozott meglepetést. . A Spanyol KP ma kezdődő X. kongresszusa előtt a KB a jelenlegi összetételében megtartotta utolsó ülését és jóváhagyta Santiago Carillo főtitkár beszámolóját, amelyet a KB nevében fog a kongresszuson előterjeszteni. A kongresszuson a küldöttek többsége — minden jel szerint — támogatni fogja a párt „eurokommunistának” nevezett irnányvonalát, noha a pártkonferenciákon lezajlott éles viták kétségkívül a kongresszuson is folytatódnak. A legtöbb vita akörül várható, hogy igen sok párttag, főleg értelmiségiek, azt javasolják, hogy az új szerAz Olasz Kommunista Párt nagy tömegmegmozdulást készít elő a leszerelésért és az európai atomfegyverkészletek elpusztításáért. Paolo Bufalini szenátor, az OKP nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottság vezetőségi tagja a L’Unitá vasárnapi számában felszólította a népi tömegeket, a fiatalokat és a nőket, minden jó szándékú embert, hogy politikai hovatartozásától függetvezeti szabályzat törvényesítse a párton belül az irányzatok és áramlatok létezését. A párt vezetői élesen szemben állnak ezzel a javaslattal, s azt várják, hogy a kongresz- szus elutasítsa, mert elfogadása a párt szétbomlasztásához vezetnek. A kongresszuson változások várhatók a Spanyol KP vezetőségének személyi összetételében. Ez egyrészt annak következménye, hogy a KB- nak, a mostani 150 helyett csak 61 tagja lesz. Másrészt több veterán spanyol kommunista helyét fiatalabbak- kal kívánják betölteni. lenül védelmezze a békét és a civilizációt. Bufalini az enyhülés felé tett újabb lépésnek nevezte a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, Usztyinov marsallnak azt a Pravdában megfogalmazott javaslatát, miszerint országa kész csökkenteni közép-hatótávolságú rakétáinak számát, ha a NATO nem telepít Pershing—2 és cirkáló szárnyasrakétákat Nyugat-Európába. Az atomfegyverkezés megállítását sürgető békemenet, amelynek résztvevői június 22-én Koppenhágából indultak, már közelednek Párizshoz. (Kelet-Magyarország telefotó) Az Olasz KP nagy akciója Tömegmegmozdulás a leszerelésért Dalmácia: Műkincsek védelme A zágrábi Vjesnik című lap híradása arról számol be, hogy nemrég betörők hatoltak be egy dalmáciai templomba. Betörték a hvari ferences zárda ajtaját, s a műkincsgyűjteményből eltulajdonítottak két kézzel írt, értékes könyvet: az 1473—74- ben latin nyelven készült breviáriumot és a XVII. századbeli arab betűs koránt. Az utóbbi két évtizedben több ízben is megdézsmálták a Dubrovnik. A dominikánusok kolostora. (MTI fotó Sziklai Dezső felv.) dalmáciai műkincseket. A legvakmerőbb betörést a zadari ferences zárdában követték el, akkor felbecsülhetetlen értékű tárgyak tűntek el. A betörők gépkocsiemelővel szétfeszítették a vasrácsokat, s az ablakon át behatoltak az épületbe. A legértékesebb műkincsek kiválogatása után a bejárati ajtón át távoztak. A betörők zsákmánya lett a trogiri Benedek-rendi kolostor XVI. századi domborművé. Splitben, egy kiállításon nyomtalanul eltűnt angyalt ábrázoló kőfigura, a knini püspökség valószínűleg a XIV. századból származó tulajdona, amelyet a Horvát Műemlékvédelmi Intézet is számon tartott. Szilveszter éjszakáján Brac szigetén lévő plébániából a betörők elvitték ifjabb Palma két vászonfestményét. Nem kímélték meg a hvari ferences zárdát sem: eltűnt egy körmenetben használt reneszánsz kori ezüstkereszt. A peljesaci tengerészeti múzeumból elloptak egy kőoszlopot, régi érdemrendet, a kor- culai múzeumból pedig görög és római vázákat. A ma- karskai tengermelléken Pod- gorában és Zivogosceban oltárképeket zsákmányoltak a betörők. A dubrovniki Rektor-palotából XVII. és XVIII. századi képeket loptak el. Cavtatban az egykori hercegi palotában dézsmálták meg a régi fegyverek gyűjteményét. A betörők munkáját, a műkincsek fosztogatását megkönnyítette, hogy az épületeket rosszul őrizték. A jól őrzött, riasztóberendezéssel felszerelt múzeumok, templomok közül egyetlenegyet sem fosztottak ki. —A műkincsek hanyag őrzése a betörők malmára hajtja a vizet — hangsúlyozta DaHAZÁNK, KELET-EURÓPA (11.) Politikai, katonai és ideológiai együttműködés A nyugat-európai országoknak amerikai irányítás mellett az 1949-ben létrejött NATO-ba való katonai-politikai integrálódási folyamata 1954-ben zárult le, amikor az NSZK-t felvették a szervezetbe. A kollektív európai biztonsági rendszer és a német kérdés megoldására irányuló erőfeszítések ismét sikertelenek maradtak. Az új európai helyzet követelményeinek megfelelően a Szovjetunió és a többi kelet— közép-európai szocialista ország (Jugoszlávia kivételével) 1955 májusában — az osztrák államszerződés megkötésével és a külföldi csapatok Ausztriából való kivonásával egyidejűleg — Varsóban kollektív barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést (Varsói Szerződés) kötöttek. Az Európa területére érvényes szerződés egyesített fegyveres erőt hozott létre, közös katonai irányítással. A szervezet legfelsőbb szerve a Politikai Tanácskozó Testület. A tagállamok 1960 óta rendszeresen tartanak közös hadgyakorlatokat. Albánia 1962 óta gyakorlatilag nem vett részt a szervezet munkájában, 1968 szeptemberében pedig — azt követően, hogy öt szocialista ország katonai segítséget nyújtott Csehszlovákiának — formálisan is kilépett. A nemzetközi helyzet alakulásának megfelelően a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítottak politikai együttműködésük bővítésére is. Az évek során a Politikai Tanácskozó Testület vált a jelentős külpolitikai kérdésekben való állásfoglalások egyeztetésének legfontosabb fórumává. A katonai integráció továbbfejlesztése érdekében 1969 márciusában létrehozták a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai Tanácsot és az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokságát is. voe Domancic, a spliti műemlékvédelmi intézet igazgatója. — Néhol még arra sem terjedt ki a figyelmük, hogy a rozsdás zárat újjal cseréljék ki, s hogy az ajtókra biztonsági láncot szereljenek fel. A régi zár egyszerű tolvaj kulcscsal könnyen kinyitható. Nem nagy összeg beruházásával lényegesen javulna a műkincseink, gyűjteményeink védelme. Miből áll a műemlékvédelmi szolgálat munkája? Davor Domancic elmondta: hogy néhány évvel ezelőtt a köztársasági műemlékvédelmi intézet akciót indított a horvátországi múzeumok, templomok védelmének jobb megszervezésére, riasztóberendezések felszerelésére. Akkor egymillió dinárt hagytak jóvá. A programot általában végrehajtották. Gondoskodtak a zadari, spliti, dubrovniki legértékesebb gyűjtemények védelméről. Jól megszervezték az egyházi kelyhek állandó zadari kiállításának védelmét. Trogirban riasztóberendezéssel látták el a kated- rális kincstárát. Korszerű felszerelés védi a nini arany- és ezüstgyű j temény t. Dalmáciában a betörőknek eddig elegendő volt egyszerű szerszám is. A legújabb hvari betörést például az is elősegítette, hogy mindössze egy rozsdás lakatot kellett eltávolítani. Remélhető, hogy a fokozott biztonsági intézkedések a jövőben megakadályozzák a kincsrablásokat. —i —n. A szocialista országok a sokoldalú együttműködés fejlesztése mellett nein hanyagolták el a kétoldalú kapcsolatok erősítését sem, 1965— 72 között megújították barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseiket, illetve ilyet kötöttek az NDK-val. Az önmagát elszigetelt Air bániára a hatvanas években csak a kínai kulturális forradalom gyakorolt némi külső hatást (például számos vezető pártkádert vidékre küldtek, csökkentették a háztájit, 1967-ben bezárták az országban fellelhető 2169 mecsetet és templomot, még vörösgárdisták is megjelentek). Némi javulást jelentett, hogy Albánia 1968—71 között helyreállította diplomáciai kapcsolatait Görögországgal, Bulgáriával és Jugoszláviával. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül Románia • tartott fenn változatlanul jó kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal. 1970—71-ben R. Nixon Bukarestbe, N. Ceausescu pedig Washingtonba látogatott. Románia nem vett részt a többi európai szocialista ország 1968 augusztusi csehszlovákiai közös katonai segélynyújtási akciójában sem. A hatvanas évek végétől — a sok múltbeli konfliktus és sikertelen föderációs kísérletek emlékével terhelt — balkáni országokban megerősödtek az összbalkáni együttműködés jelentős javítását célzó törekvések. Ezt egyes vitás kérdések időnkénti ki- újulása sem akadályozta meg. A kelet—közép-európai szocialista országok együttműködésében egyre nagyobb szerepet kapott az ideológiai munka, tekintettel arra, hogy az enyhülési folyamat előrehaladtával a két világrendszer közötti harc a gazdasági-ideo^ lógiai területre tevődött át. Az ideológiai együttműködés és a burzsoá propaganda fellazító tevékenysége elleni együttes küzdelem alapját az azonos társadalmi-politikai célok és a marxizmus—leni- nizmus elvei jelentik. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos konkrét kérdésekben eltérő, sőt ellentétes álláspontok alakuljanak ki. A marxista elmélet fejlődésében is előfordulhatnak eltérések. A különbségek nem akadályozzák a kommunista pártok együttműködését, hacsak ezek nem fajulnak egészen szélsőségessé, mint például az Albán Munkapárt esetében. A múlt tapasztalatai alapján a pártok általában arra törekszenek, hogy az ideológiai véleménykülönbségek ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az államközi politikai-gazdasági kapcsolatok fejlődésére, és ne vezessenek ezek megszakadásához. A véleménycserét és az álláspontok közelítését szolgálják a rendszeresen megtartott nemzetközi elméleti konferenciák is. Más hasonló értekezletek az antikommunis- ta ideológia elleni harc kérdéseivel foglalkoznak. Az összehangoltabb ideológiai együttműködés megvalósítására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és Bulgária 1972-től egyezményeket kötöttek. A kelet—közép-európai országok 1949—72 közötti tapasztalatai megmutatták, hbgy a szocializmus építése hosszú, bonyolult, ellentmondásoktól sem mentes folyamat. Különösen fontos, hogy a társadalmi-gazdasági építőmunkát irányító kommunista pártok kellő időben vizsgálják meg és oldják meg a kialakuló ellentmondásokat, mert ellenkező esetben a felhalmozódó feszültségek súlyos konfliktusokhoz vezethetnek. A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szocialista társadalom felépítését célzó tevékenység során elért eredmények, a kialakult nehézségek és ezek megoldásai egyértelműen igazolták azt a lenini koncepciót, hogy a szocializmus építése során az általános törvényszerűségeket és a nemzeti sajátosságokat egyidejűleg kell alkotó módon figyelembe venni. A kelet—közép-európai szocialista országok fejlődésének évtizedei azt is bizonyították, hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő társadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változások, a nemzetközi helyzet alakulásai nyomán állandóan fejlődik. A szocializmus folyamatos sikeres építése érdekében állandóan törekedni kell a politikai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesítésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni képes rugalmas szervezeti formák kimunkálására. A kelet—közép-európai szocialista országok 1949—72 közötti fejlődése egyértelműen bebizonyította a szocializmus társadalmi-gazdasági rendszerének életerejét, fejlődőképességét, valamint a térség népeinek azt a szilárd elhatározását, hogy jövőjüket visszafordíthatatlanul a marxizmus—leninizmus eszméinek megvalósításához kötik. Molnár Tamás SKALArWS# 1981. július 28-tól augusztus 4-ig 30"(|-os árkedvezménnyel vásárolhat a „Kelet” SKÁLA-COOP Aruház ABC osztályán: poharakat, kanosokat, kompótoskészletet, tányérkészletet, mosóporokat és más egyéb áruféleségeket amíg a készlet tart. Keresse fel áruházunkat, pénzt takaríthat meg. (1133)
