Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 28. Ma kezdődik a Spanyol KP kongresszusa Kommentár Baniszadr után Radzsai B ár a hivatalos végered­ményt egyelőre még nem hozták nyilvá­nosságra, annyi bizonyos, hogy Mohammed Ali Radzsai Irán elnökének tekinthető. A befolyásos IKP jelöltjeként a 48 éves politikus az eddigi adatok szerint a lehetséges 14 millió szavazatból 12,6 milliót kapott meg, csaknem kétmillióval többet, mint amennyit 1980 januárjában Baniszadr volt elnök. A mostani választásokkal egy újabb korszak zárult le Iránban. Ismeretesek az előz­mények : Baniszadr ellen egy­re izzóbb tüntetések robban­tak ki, s az ország vallási ve­zetője, Khomeini ajatollah végül is menesztette az elnö­köt. Az volt ellene a vád, hogy túl sok hatalmat össz­pontosított a maga számára. Máig sem tudni pontosan, hol rejtőzik Irán volt elnöke, aki az Irakkal harcoló katonák körében nagy rokonszenvet vívott ki magának. Az viszont tény, hogy a papi vezetés ve­le együtt a baloldali Mudzsa- hedin Népi Szervezet ellen is nagyszabású kapmányt indí­tott. -Több mint kétszáz em­bert végeztek ki az elmúlt he­tekben Iránban. Többségüket ugyan különböző közbűntény- nyel vádolták, valójában azonban azért sújtotta őket a legszigorúbb büntetés, , mert Baniszadr hívei voltak, vagy a mudzsahedinek soraiba tar­toztak. Jó lenne azt hinni, hogy az újabb elnökválasztással, Ba­niszadr jogfosztásával most már lecsillapodnak a kedé­lyek. Erre azonban kevés a kilátás. Igaz, Radzsai szemé­lyében Khomeini elkötelezett híve került a magas közjogi méltóságba. Szembetűnő, hogy a papi vezetés az utóbbi időben — fenntartva az éles amerikael- lenes irányvonalat — egyre nyíltabban szovjetellenessé vált. 'A baloldali erők felszá­molása, a Szovjetunióval szembeni demagóg fellépés mindenképpen gyengíti a rendszer antiimperialista te­kintélyét, s többet árt, mint használ. Ebben a helyzetben a ’„hit- hű iszlám forradalmár” híré­ben álló, korábban a légierő­nél szolgált Radzsai elnökké választása nem okozott meg­lepetést. . A Spanyol KP ma kezdődő X. kongresszusa előtt a KB a jelenlegi összetételében meg­tartotta utolsó ülését és jóvá­hagyta Santiago Carillo fő­titkár beszámolóját, amelyet a KB nevében fog a kong­resszuson előterjeszteni. A kongresszuson a küldöt­tek többsége — minden jel szerint — támogatni fogja a párt „eurokommunistának” nevezett irnányvonalát, noha a pártkonferenciákon lezaj­lott éles viták kétségkívül a kongresszuson is folytatód­nak. A legtöbb vita akörül várható, hogy igen sok párt­tag, főleg értelmiségiek, azt javasolják, hogy az új szer­Az Olasz Kommunista Párt nagy tömegmegmozdulást ké­szít elő a leszerelésért és az európai atomfegyverkészletek elpusztításáért. Paolo Bufalini szenátor, az OKP nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizott­ság vezetőségi tagja a L’Unitá vasárnapi számában felszólí­totta a népi tömegeket, a fia­talokat és a nőket, minden jó szándékú embert, hogy politi­kai hovatartozásától függet­vezeti szabályzat törvényesít­se a párton belül az irányza­tok és áramlatok létezését. A párt vezetői élesen szemben állnak ezzel a javaslattal, s azt várják, hogy a kongresz- szus elutasítsa, mert elfoga­dása a párt szétbomlasztásá­hoz vezetnek. A kongresszuson változások várhatók a Spanyol KP ve­zetőségének személyi össze­tételében. Ez egyrészt annak következménye, hogy a KB- nak, a mostani 150 helyett csak 61 tagja lesz. Másrészt több veterán spanyol kom­munista helyét fiatalabbak- kal kívánják betölteni. lenül védelmezze a békét és a civilizációt. Bufalini az enyhülés felé tett újabb lépésnek nevezte a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének, Usztyinov mar­sallnak azt a Pravdában megfogalmazott javaslatát, miszerint országa kész csök­kenteni közép-hatótávolságú rakétáinak számát, ha a NA­TO nem telepít Pershing—2 és cirkáló szárnyasrakétákat Nyugat-Európába. Az atomfegyverkezés megállítását sürgető békemenet, amely­nek résztvevői június 22-én Koppenhágából indultak, már közelednek Párizshoz. (Kelet-Magyarország telefotó) Az Olasz KP nagy akciója Tömegmegmozdulás a leszerelésért Dalmácia: Műkincsek védelme A zágrábi Vjesnik című lap híradása arról számol be, hogy nemrég betörők hatol­tak be egy dalmáciai temp­lomba. Betörték a hvari fe­rences zárda ajtaját, s a mű­kincsgyűjteményből eltulaj­donítottak két kézzel írt, ér­tékes könyvet: az 1473—74- ben latin nyelven készült bre­viáriumot és a XVII. század­beli arab betűs koránt. Az utóbbi két évtizedben több ízben is megdézsmálták a Dubrovnik. A dominikánusok kolostora. (MTI fotó Sziklai Dezső felv.) dalmáciai műkincseket. A leg­vakmerőbb betörést a zadari ferences zárdában követték el, akkor felbecsülhetetlen érté­kű tárgyak tűntek el. A be­törők gépkocsiemelővel szét­feszítették a vasrácsokat, s az ablakon át behatoltak az épü­letbe. A legértékesebb műkin­csek kiválogatása után a be­járati ajtón át távoztak. A betörők zsákmánya lett a trogiri Benedek-rendi ko­lostor XVI. századi dombor­művé. Splitben, egy kiállítá­son nyomtalanul eltűnt an­gyalt ábrázoló kőfigura, a knini püspökség valószínűleg a XIV. századból származó tulajdona, amelyet a Horvát Műemlékvédelmi Intézet is számon tartott. Szilveszter éjszakáján Brac szigetén lévő plébániából a betörők elvitték ifjabb Palma két vászonfestményét. Nem kímélték meg a hvari feren­ces zárdát sem: eltűnt egy körmenetben használt rene­szánsz kori ezüstkereszt. A peljesaci tengerészeti múze­umból elloptak egy kőoszlo­pot, régi érdemrendet, a kor- culai múzeumból pedig gö­rög és római vázákat. A ma- karskai tengermelléken Pod- gorában és Zivogosceban ol­tárképeket zsákmányoltak a betörők. A dubrovniki Rektor-palo­tából XVII. és XVIII. századi képeket loptak el. Cavtatban az egykori hercegi palotában dézsmálták meg a régi fegy­verek gyűjteményét. A betörők munkáját, a mű­kincsek fosztogatását meg­könnyítette, hogy az épülete­ket rosszul őrizték. A jól őr­zött, riasztóberendezéssel fel­szerelt múzeumok, templomok közül egyetlenegyet sem fosz­tottak ki. —A műkincsek hanyag őr­zése a betörők malmára hajt­ja a vizet — hangsúlyozta Da­HAZÁNK, KELET-EURÓPA (11.) Politikai, katonai és ideológiai együttműködés A nyugat-európai orszá­goknak amerikai irányítás mellett az 1949-ben létrejött NATO-ba való katonai-poli­tikai integrálódási folyamata 1954-ben zárult le, amikor az NSZK-t felvették a szervezet­be. A kollektív európai biz­tonsági rendszer és a német kérdés megoldására irányuló erőfeszítések ismét sikertele­nek maradtak. Az új európai helyzet köve­telményeinek megfelelően a Szovjetunió és a többi kelet— közép-európai szocialista or­szág (Jugoszlávia kivételével) 1955 májusában — az osztrák államszerződés megkötésével és a külföldi csapatok Auszt­riából való kivonásával egy­idejűleg — Varsóban kollek­tív barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést (Varsói Szerződés) kötöttek. Az Európa területé­re érvényes szerződés egyesí­tett fegyveres erőt hozott lét­re, közös katonai irányítással. A szervezet legfelsőbb szerve a Politikai Tanácskozó Tes­tület. A tagállamok 1960 óta rend­szeresen tartanak közös had­gyakorlatokat. Albánia 1962 óta gyakorla­tilag nem vett részt a szer­vezet munkájában, 1968 szep­temberében pedig — azt kö­vetően, hogy öt szocialista or­szág katonai segítséget nyúj­tott Csehszlovákiának — for­málisan is kilépett. A nemzetközi helyzet ala­kulásának megfelelően a tag­államok egyre nagyobb fi­gyelmet fordítottak politikai együttműködésük bővítésére is. Az évek során a Politikai Tanácskozó Testület vált a je­lentős külpolitikai kérdések­ben való állásfoglalások egyeztetésének legfontosabb fórumává. A katonai integráció to­vábbfejlesztése érdekében 1969 márciusában létrehozták a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai Taná­csot és az Egyesített Fegyve­res Erők Főparancsnokságát is. voe Domancic, a spliti műem­lékvédelmi intézet igazgatója. — Néhol még arra sem ter­jedt ki a figyelmük, hogy a rozsdás zárat újjal cseréljék ki, s hogy az ajtókra bizton­sági láncot szereljenek fel. A régi zár egyszerű tolvaj kulcs­csal könnyen kinyitható. Nem nagy összeg beruházásával lé­nyegesen javulna a műkin­cseink, gyűjteményeink vé­delme. Miből áll a műemlékvédel­mi szolgálat munkája? Davor Domancic elmondta: hogy néhány évvel ezelőtt a köztársasági műemlékvédel­mi intézet akciót indított a horvátországi múzeumok, templomok védelmének jobb megszervezésére, riasztóbe­rendezések felszerelésére. Ak­kor egymillió dinárt hagytak jóvá. A programot általában végrehajtották. Gondoskodtak a zadari, spliti, dubrovniki legértékesebb gyűjtemények védelméről. Jól megszervez­ték az egyházi kelyhek állan­dó zadari kiállításának vé­delmét. Trogirban riasztóbe­rendezéssel látták el a kated- rális kincstárát. Korszerű fel­szerelés védi a nini arany- és ezüstgyű j temény t. Dalmáciában a betörőknek eddig elegendő volt egyszerű szerszám is. A legújabb hvari betörést például az is elősegí­tette, hogy mindössze egy rozsdás lakatot kellett eltávo­lítani. Remélhető, hogy a fo­kozott biztonsági intézkedé­sek a jövőben megakadályoz­zák a kincsrablásokat. —i —n. A szocialista országok a sokoldalú együttműködés fej­lesztése mellett nein hanya­golták el a kétoldalú kapcso­latok erősítését sem, 1965— 72 között megújították barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződéseiket, illetve ilyet kötöt­tek az NDK-val. Az önmagát elszigetelt Air bániára a hatvanas években csak a kínai kulturális forra­dalom gyakorolt némi külső hatást (például számos veze­tő pártkádert vidékre küld­tek, csökkentették a háztájit, 1967-ben bezárták az ország­ban fellelhető 2169 mecsetet és templomot, még vörös­gárdisták is megjelentek). Némi javulást jelentett, hogy Albánia 1968—71 között hely­reállította diplomáciai kap­csolatait Görögországgal, Bul­gáriával és Jugoszláviával. A Varsói Szerződés tagál­lamai közül egyedül Románia • tartott fenn változatlanul jó kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal. 1970—71-ben R. Nixon Bukarestbe, N. Ceausescu pedig Washington­ba látogatott. Románia nem vett részt a többi európai szo­cialista ország 1968 augusz­tusi csehszlovákiai közös ka­tonai segélynyújtási akciójá­ban sem. A hatvanas évek végétől — a sok múltbeli konfliktus és sikertelen föderációs kísérle­tek emlékével terhelt — bal­káni országokban megerő­södtek az összbalkáni együtt­működés jelentős javítását célzó törekvések. Ezt egyes vitás kérdések időnkénti ki- újulása sem akadályozta meg. A kelet—közép-európai szo­cialista országok együttműkö­désében egyre nagyobb szere­pet kapott az ideológiai mun­ka, tekintettel arra, hogy az enyhülési folyamat előreha­ladtával a két világrendszer közötti harc a gazdasági-ideo^ lógiai területre tevődött át. Az ideológiai együttműkö­dés és a burzsoá propaganda fellazító tevékenysége elleni együttes küzdelem alapját az azonos társadalmi-politikai célok és a marxizmus—leni- nizmus elvei jelentik. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos konkrét kérdések­ben eltérő, sőt ellentétes ál­láspontok alakuljanak ki. A marxista elmélet fejlődésé­ben is előfordulhatnak elté­rések. A különbségek nem akadályozzák a kommunista pártok együttműködését, ha­csak ezek nem fajulnak egé­szen szélsőségessé, mint pél­dául az Albán Munkapárt esetében. A múlt tapasztala­tai alapján a pártok általá­ban arra törekszenek, hogy az ideológiai véleménykü­lönbségek ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az állam­közi politikai-gazdasági kap­csolatok fejlődésére, és ne vezessenek ezek megszakadá­sához. A véleménycserét és az ál­láspontok közelítését szolgál­ják a rendszeresen megtar­tott nemzetközi elméleti kon­ferenciák is. Más hasonló ér­tekezletek az antikommunis- ta ideológia elleni harc kér­déseivel foglalkoznak. Az összehangoltabb ideoló­giai együttműködés megvaló­sítására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország és Bulgária 1972-től egyezmé­nyeket kötöttek. A kelet—közép-európai or­szágok 1949—72 közötti ta­pasztalatai megmutatták, hbgy a szocializmus építése hosszú, bonyolult, ellentmondásoktól sem mentes folyamat. Külö­nösen fontos, hogy a társa­dalmi-gazdasági építőmunkát irányító kommunista pártok kellő időben vizsgálják meg és oldják meg a kialakuló el­lentmondásokat, mert ellen­kező esetben a felhalmozódó feszültségek súlyos konfliktu­sokhoz vezethetnek. A szocializmus alapjainak lerakása, majd a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­sét célzó tevékenység során elért eredmények, a kialakult nehézségek és ezek megoldá­sai egyértelműen igazolták azt a lenini koncepciót, hogy a szocializmus építése során az általános törvényszerűsé­geket és a nemzeti sajátossá­gokat egyidejűleg kell alkotó módon figyelembe venni. A kelet—közép-európai szo­cialista országok fejlődésének évtizedei azt is bizonyították, hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő társadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változások, a nem­zetközi helyzet alakulásai nyomán állandóan fejlődik. A szocializmus folyamatos sike­res építése érdekében állan­dóan törekedni kell a politi­kai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesí­tésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni ké­pes rugalmas szervezeti for­mák kimunkálására. A kelet—közép-európai szo­cialista országok 1949—72 kö­zötti fejlődése egyértelműen bebizonyította a szocializmus társadalmi-gazdasági rend­szerének életerejét, fejlődő­képességét, valamint a térség népeinek azt a szilárd elha­tározását, hogy jövőjüket visszafordíthatatlanul a mar­xizmus—leninizmus eszméi­nek megvalósításához kötik. Molnár Tamás SKALArWS# 1981. július 28-tól augusztus 4-ig 30"(|-os árkedvezménnyel vásárolhat a „Kelet” SKÁLA-COOP Aruház ABC osztályán: poharakat, kanoso­kat, kompótoskészletet, tányérkészle­tet, mosóporokat és más egyéb áru­féleségeket amíg a készlet tart. Ke­resse fel áruházunkat, pénzt takarít­hat meg. (1133)

Next

/
Thumbnails
Contents