Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

A tömegek értékelései, ideológiánk tételei éppen olyan erős meghatározói a gazdaság- politikának, mint az, hogy mennyi anyagunk, embe­rünk, pénzünk, verseny- képes termékünk van. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősítésük ép­pen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé. Pillanatkép a gergelyiugornyai strandról. (Császár Csaba felvétele) Egyensúly A z, hogy hazánk kül­gazdasági egyensú­lyát rendbe kell hozni, rideg gazdaságtech­nikai gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyensúly van, hanem bel­ső is, nemcsak államháztar­tási egyensúly van, hanem magánháztartási is, nem­csak gazdasági egyensúly í van, hanem politikai-han- j gulati egyensúly is, már a gazdasági értékrendszert a társadalmi politikai ér­tékrendszernek rendelik alá. Amikor a VI. ötéves terv elkészült, alapjául ri­deg számítások szolgál­tak. De mire elkészült, már határozott célokat tartalmazott a hozzá ren­delt eszközökkel. Akarat­tal, politikával telített társadalomfejlesztési terv lett, amelynek számai nem egyszerűen a jövő statisz­tikái, hanem számszerűsí­tett célok. Amikor napirendre ke­rült a gazdaságtalan ter­melés szűkítése, az teljes mértékben struktúrapoliti­kai megfontolásokon, szá­mításokon alapult. De rö­vid időn belül már magá­ban foglalt olyan köve­telményt, hogy a szerke­zetváltozás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a termelőeszköz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gaz­daságosságinak két kri­tériuma van: a jövedelme­zőség és a szükségesség. Az, hogy valamire szükség van, az bizonyos tevé­kenységeknek pozitív gaz­daságossági megítélést í kölcsönöz. És az a legdrá- . gább, ami nincs. Ez már társadalompolitika, akár­* csak az, hogy megfontol­• juk, mi a nagyobb kár: ; megtartani falun egy nem I túl jövedelmező üzemet, t vagy újra ingázásra szorí- I tani száz embert, elvinni a faluból az ipari munka- . helyet. Amikor kiderült, hogy már nem kifizetődő a ház­tájiban a saját fogyasz­tásra szánt termelés bő­vítése baromfiból, sertés­ből, akkor bárhogyan osz­tottunk — szoroztunk, fel kellett emelni a hús- és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már társadalompolitika —, hogy ennek mi a ha­tása az életszínvonalra, hogyan járnak a fix fize- tésűek, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek. Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedett ter­heket meddig képes visel­ni az állami költségvetés, mikor kell a terhek egy részét áthárítani a válla­latokra, s végül hogyan és milyen mértékben lehet teherviselésre bírni a la­kosságot. Ezek könyörte­len dolgok. De azt fonto­lóra venni, hogy könnyebb a lakosság számára a ter­heket termelőként, dolgo­zóként, mintsem fogyasz­tóként viselni — már tár­sadalompolitika. Meg­dönthetetlen igázság, hogy könnyebb az eddiginél töb­bet, jobban dolgozni, mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. Learattuk a búzát Félidőnél tart a rozs betakarítása, törik a dohányt, szedik az új burgonyát Dőlnek a táblák, vágják a rozsot Ófehértó határában. (Já«or felv.) Szombaton kaptuk a hírt: befejeződött megyénkben a búza aratása. A hétvégi na­pos idő kedvezett a kombáj­nok munkájának és egy-két nagyüzem néhány hektárjá­nak kivételével 50 ezer hek­táron végeztek Szabolcs-Szat- márban a búza betakarításá­val. Javában vágják a gépek megyénk másik fontos gabo­nanövényét, a rozsot is. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek egész kombájn-parkja ezt a mun­kát segíti e napokban. A rozstermés mintegy felét ta­karították be eddig, s szállí­tották a magtárakba. Az eddig betakarított terü­let jó részéről már lehúzták, illetve összebálázták a szal­mát, a tarlóhántás és a nyá­ri szántás munkálatait a le­aratott terület mintegy 40 százalékán végezték el. Nö­velték a másodvetések terü­letét. A közelmúltban lehul­lott csapadék hatására a ta­lajnedvesség megfelelő, így a gazdaságok célszerűnek lát­ják a talajmunkák és a rövid tenyészidejű másodnövények vetésének meggyorsítását. Mezőgazdasági nagyüzemeink a betakarítás mellet nagy gondot fordítanak a zöldség és gyümölcs szedésére. Me­gyénk több gazdaságában megkezdték a paradicsom szedését, amely egy része a piacokra, más része konzerv­gyári feldolgozásra kerül. Általánossá vált Szabolcs- Szatmár megyében a dohány törése. A mezőgazdasági üze­mek több mint 8 ezer hektá­ron termelik a Nyírség e fontos növényét. Hozzáláttak o nyári burgonya szedéséhez, elszállításához. A gyümölcs­kertészetekben túl vannak a 15.- permetezésen. A téli alma termesztés vátozatlanul jó eredménnyel bíztat, az időjá­rás kedvez, a növényegész­ségügy megfelelő. Hétfőn nyílik a nyíregyházi nyári egyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete az idén is megrendezi a nyíregyházi nyári egyete­met. Ez a nyolcadik alkalom, hogy egy-egy időszerű téma­kört megvitassanak a nyári egyetem hallgatóival. Ebben az évben július 26-án érkez­nek a vendégek, számszerint 135-en az NDK-ból, az NSZK- ból és Svájcból. A nyári egyetem hallgatói — akár csak az elmúlt évben — né­met anyanyelvűek, így az előadások is német nyelven hangzanak majd el. Vasárnap este találkoznak a nyári egyetem résztvevői a tanárképző főiskolán, ahol ismerkedési esten vesznek részt. Hétfőn este 7 órakor tartják az ünnepélyes meg­nyitót, majd a bevezető elő­adások hangzanak el. A nyá­ri egyetem fő témaköre a magyarországi németek kul­turális életével, hagyomány- őrzésével, a magyar és né­met irodalmi kapcsolatokkal és hazánk nemzetiségi poli­tikájával foglalkozik. Az előadásokon kívül a hallgatók megismerkednek a megye népi műemlékeivel, népművészeti és irodalmi emlékeivel, látogatást tesz­nek termelőszövetkezetekben, kirándulnak Tokajba, Kis- várdára, Szatmár-Beregbe. A nyári egyetem augusztus 7-én este fejeződik be. Befejeződött a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál Szombaton zárónapjához érkezett a III. magyar—szov­jet ifjúsági barátságfesztivál. A 900 tagú szovjet küldött­ség délelőtti programja vá­rosnézéssel telt, majd délu­tán a MÁV északi járműjaví­tó üzemcsarnokában forró hangulatú barátsági záró nagygyűlésen találkozott a száz-száz tagú magyar és szovjet politikai delegáció a főváros fiataljaival. A hatnapos eseménysoro­zat utolsó politikai eseménye ezúttal is a két nép, a két testvéri ország ifjúságának barátságát tükrözte. Nagy taps közepette foglalta el he­lyét az elnökség soraiban Maróthy László, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, valamint Valerij Mű­szolon, a szovjetunió buda­pesti nagykövetségének kö­vettanácsosa. Részt vett a nagygyűlésen Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára, továbbá a párt-, társadalmi és tömeg­szervezetek számos vezetője. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Tarcsi Gyulának, a KISZ Budapesti Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Dmitrij Filipov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára emelkedett szólásra, aki hang­súlyozta : földön, üzemekben, iskolákban, termelőszövetke­zetekben mindenütt, ahol ezekben a napokban megfor­dultak, baráti mosollyal, őszinte nyíltsággal üdvözölték a magyar fiatalok a Lenini Komszomol küldötteit — hangoztatta bevezetőjében. — Fesztiválunkat frisses­ség, életvidám optimizmus jellemezte. Hazatérve az lesz a dolgunk, hogy tanulságait megvonjuk, s már a jövőre figyelve megújult energiával lássunk hozzá a Lenini Kom­szomol és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség to­vábbi feladatainak megvaló­sításához. Ezt követően Fejti György, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára lépett a mik­rofonhoz. — Végleges mérle­get vonni barátságunk e hat­napos nagyszerű demontsrá- ciójáról még korai lenne, azt azonban kijelenthetem, fesz­tiválunk sikeres volt — kezd­te beszédét, majd hangsú­lyozta : valamennyien felejt­hetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak. A magyar— szovjet barátság hazánkban az egész társadalom ügye. Ezért került a mi ifjúsági fesztiválunk is a magyar köz­vélemény érdeklődésének homlokterébe. A fesztivál nagyszabású tömegrendezvé­nyei, a személyes kapcsola­tok ezernyi új szálai tovább erősítik ifjúságunk kötődését, barátságunk eszméihez. — A fesztivál ma befejező­dik, ám együttműködésünk ünnepnapjait dolgos hétköz­napok követik. Kérjük ked­ves barátainkat, hogy vigyék magukkal a barátságfesztivál szellemét, adják tovább' a szovjet népnek, valamennyi szovjet fiatalnak és komszo- molistának a mi forró testvé­ri üdvözletünket. Fejti György nagy tapssal fogadott beszéde után a résztvevők hosszú percekig éltették a két ország barát­ságát. A fesztivál eseményso­rozatának forró, testvéri han­gulatát is méltóképp de­monstráló nagygyűlés az In- ternaconálé hangjaival ért véget. Szovjet fiatalok a nagygyűlésen. (Kelet-Magyarország telefotó) Pionírok, úttörők ismerkednek egymással a Barátság utcá­ban. (Kelet-Magyarország telefotó) r IúI^ssSh Hbgyarország ■SBSSSESSSSaSSESEHSSSKSSSSSöSSSSMSmwiHMmmmS I XXXVIII. évfolyam, 174. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. július 26., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents