Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

C SIAILIAIDHCIT T NC N Nyaral a gyerek Úttörőtáborban jártam a napokban. Vidám, boldog gyerekek között, örültek a nyárnak, a táboréietnek, a gyerekes apróságoknak. Né- hányan a^bnban mégis voltak, akik az orrukat lógatták. Nem kellett őket sokáig vallatni, hogy kiderüljön, mi az oka bánatuknak: már egy hete távol vannak az otthon­tól és még mindig nem kap­tak levelet. Pedig ők írtak, mindjárt az első napon. És az olyan keserves, rettenetes dolog, amikor a többiek meg­kapják a postát, ők pedig hi­ába várják az üzenetet az ott­honiaktól! Amikor a tábor vezetőjével beszéltünk erről, elmondta, hogy minden esz­tendőben előkerül ez a prob­léma. Apróság — mondhatják na­gyon sokan. Ott vannak a pedagógusok, ott vannak a barátok, a közösség, önálló­ságra is szüksége van a gye­reknek. Miért kell közben még levelet is írni? Pedagó­giailag sem helyes — állítják mások —. Csak nyugtalanít­juk őket, a szívüket fájdit- juk az itthon híreivel, éljenek csak egészen abban a környe­zetben, amiben vannak. Valóban apróság. De a ne­velőmunka ilyen apróságok­ból, ilyen kicsiségekből te­vődik össze. S a szülői háznak meg kell találnia a módot a gyerekkel való kapcsolat tar­tására akkor is, ha távol van. Éreznie kell, hogy a szülők vele vannak, gondolnak rá, törődnek vele. S ennek leg­egyszerűbb módja a levélírás. De miről szóljanak ezek a levelek? Természetesen nem kell arra törekednünk, hogy valamiféle pedagógiai tanács­adás-gyűjtemény legyen, hogy újra meg újra azt ismételjük, mit nem szabad tenniük és milyen kötelességük, tenni­valójuk van, amiről a vilá­gért se feledkezzenek meg. Ezekre a levelekre is vonat­kozik mindaz, amit általában elmondunk a gyerekkel való helyes kapcsolat tartásáról, a velük való beszélgetés módjá­ról. Legyenek ezek a levelek természetesek, közvetlenek, vidámak. Érezze belőle a gye­rek, hogy ha pillanatnyilag nincs is velünk, akkor is fon­tosnak tartjuk, hogy tudjon a család életéről, eseménye­iről, levélben is megtanács- kozzuk vele a család egészére vonatkozó dolgokat, frjuk meg neki, ha a lakásban va­lamit átrendezünk, ha nagyta­karítást. festést bonyolítunk le, ha vásárolunk valamit. ír­juk meg, hogyan telnek a napjaink nélküle, milyen üres a lakás, az udvar, milyen furcsa a nagy c^end, hogy mennyire hiányzik, mennyire várjuk azt az időt, amikor új­ra látjuk, amikor újra együtt vagyunk. Ne feledkezzünk meg a gvermekről akkor sem, ha közben más programot ké­szítünk magunknak. Ha el­utazunk, az utazás közben látottakról, tapasztaltakról tu­dósítsuk. Nincs szükség itt valamiféle hosszú, részletes beszámolóra, utaljunk arra, hogy erre majd akkor kerí­tünk sort, ha újra együtt le­szünk, csupán a leglényege­sebb, legérdekesebb esemé­nyekről tegyünk említést. Kü­lönös gonddal vegyük számba azokat az eseményeket ame­lyek az iskolával, tanáraik­kal vagy itthon lévő bará­taikkal, ismerőseikkel kapcso­latosak. Feltétlenül küldjük utánuk a lakáscímre érke­zett levelüket. Ez számukra különösen fontos, és végtele­nül hálásak lesznek érte, ha hamarabb megkapják, ha nem kell várniuk, amíg hazaér­keznek. Nem kell mellőznünk a ne­velési tanácsokat sem. Csak ne legyenek arányaikban túl- tengőek, ne legyenek paran­csoló jellegűek, kategoriku­san számonkérők. Érezze le­velünkből is, hogy bízunk benne. Érdeklődjünk is: hogy érzi magát, mivel foglalkozik, mi­lyen életrendet, napirendet alakított ki magának, valóra válnak-e tervei, milyen élmé­nyei vannak, nincs-e valami kérése, kívánsága, amit tá­vollétében nekünk kellene itt­hon elintéznünk, nincs-e üze­nete a szomszédok, ismerő­sök részére. Ha ismerjük azt a vidéket ahol van, figyelmez­tethetjük: mi az, amit feltét-^ lenül nézzen meg. Ne féljünk attól, hogy unalmasnak találja majd le­velünket. Többször is elolvas­sa, és lesz, amit majd baráta­inak, vagy éppen a kísérő tanároknak is felolvas belőle. A gyerek a szülői háztól távol élvezi a nyár öröme­it, erőt gyűjt az új tanévhez. Ne feledkezzünk meg róla, írjunk neki, hogy teljessé tegyük örömét, hogy semmi se felhőzze be boldog nap­jait, hogy ne lazuljanak a családdal való kötelékei. O. Sz. N Á P O ZÓRUHÁ Meleg nyári napokon mindig szükség van jól mosható, aprómintás, vidám színű ruhácskára. 3 ha hűvösebbre fordul az idő. elfér alatta a trikó, vagy könnyű kisbluz. A bemutatott mérethez 116 cm magas kislány részére 90 cm széles anyagból 1.75 cm szükséges. A hátrész 4 db apró gombbal záródik. Munkamenet: Egy kocka 5 cm nagyságú. A sza­básmintát átrajzoljuk, felnagyítjuk csomagolópapír­ra. Az anyagra fektetésnél a felsőrész, eleje szok­nyaminta a hajtáshoz, anyagközépre kerüL A váll- fodorból 4 db-ot szabunk. Az oldal ráhagyások 2—3 cm szélességgel készülnek, összeállításnál az eleje felsőrész oldalrészeire fél cm széles hajtáso­kat. levarrásokat készítünk. Ezek. valamint a szoknya alsó szélén az 1 cm széles -levarrt hajtások a méretváltozásnál (nő a gyerek), kiengedhetők, igazíthatok. Az egyszínű anyagból készült vagy hordás közben meghibásodott ruhácskát hímzéssel, vagy apró horgoit virágmotívumokkal is díszíthet­jük. Kicsiknek nyárra Piros-kék kombinációjú kétrészes gyermekfardőruha. — Szinte­tikus alapanyagú fiú kempingnadrág. Műszálai anyagból készült, rövidnadrágos összeállítás, a felsőrész hátul záródik, elöl hangulatos díszítéssel. — Strandon nélkülözhe­tetlen a frottír fürdököpeny. (Fotó: Jávor) Saláták NYÍREGYHÁZI BEMUTATÓN LÁTTUK Stranddivat céklasalata Hozzávalók 6 személynek: 1 kg cékla, 4 evőkanál borecet, só, bors, 1 kávéskanál mustár. 1 csi­pet cukor, 8 evőkanál olaj, 2 csomag petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma. 2 pohár joghurt, vagy 2 pohár tejföl. A céklát egy óra hosszat sós vízben főzzük. Hideg vízzel le­öblítjük és meghámozzuk. A cék­la húsát kockára daraboljuk. A borecethez sót. mustárt, cuk­rot teszünk és hagyjuk feloldód­ni, majd olajat keverünk hozzá. Frissen őrölt borssal fűszerezzük. A még meleg céklához keverjük. Lefedjük és hideg helyre tesz- szük. A céklát 6 tányérra eloszt­juk és apróra vágott petrezse­lyemmel és fokhagymával meg­szórjuk. A joghurtot, vagy tej­felt habosra keverjük és külön tálba a cékla mellé tálaljuk. (Fokhagyma helyett apróra vá­gott vöröshagymadarabokkal is megszórhatjuk.) BURGONYASALATA Hozzávalók: fél kg főtt és há­mozott burgonya, 1 nagy fej hagyma, 1 csemegeuborka, 1 csomag mélyhűtött vegyes főze­lék, 4 dkg majonéz, 1,5 dl jog­hurt, 2 evőkanálnyi apróra vá­gott petrezselyem, 1 evőkanál ecet, cukor, só bors. A burgonyát, hagymát és uborkát kockákra vágjuk és a párolt főzelékkel összekeverjük és egy tálba tesszük. Majonézből, joghurtból, petrezselyemmel., ecettel, cukorral, sóval, borssal öntetet készítünk és a tálra önt­jük. KÁPOSZTÁSALATA Hozzávalók: 4 személynek: 1 kis fej káposzta, sós víz, 6 dkg sza­lonna, 3—4 evőkanál ecet, 2 evő­kanál olaj, 1 csipet só, cukor, frissen őrölt bors. A káposztát vékony szeletek­re vágjuk. Forrásban lévő sós vízben megpuhítjuk. A szalonnát feldaraboljuk és egy serpenyő­ben felolvasztjuk. Ecetet, olajat és sót, valamint cukrot teszünk hozzá. A káposztára öntjük és összekeverjük. GÖRÖGSALATA Hozzávalók 4 személynek: 1 fejes saláta, 30 dkg paradicsom, 30 dkg zöldhagyma, 1 db uborka (kb fél kg), 25 dkg juhsajt, 2 evőkanál salátaecet, 2 evőkanál víz, só, bors. A salátát megmossuk és csí­kokra vágjuk. A paradicsomokat megmossuk és felnégyeljük, a hagymát karikákra vágjuk, az uborkát meghámozzuk és csí­kokra vágjuk. A hozzávalókat egy nagy tálra tesszük és elke­verjük. A juhsajtot összetörjük és a salátához keverjük. Az ecet­ből, vízből, sóból és borsból ma- rinádot készítünk és a salátára öntjük. Kétrészes, különböző színben kapható fürdőruha, az alsó részt, há­rom keskeny hajtás díszíti. — Halvány csíkozású kétrészes fürdő­ruha, az alsó rész húzással díszítve. A legdivatosabb 80-as modell. Fekete tigrismintás anyagból, elöl- hátul mélyen kivágott, a mellrészt finom kapocs tartja össze. — Élénkmintás, egyrészes fürdőruha, elöl mélyen hasított. (Fotó: Jávor) Irány a kemping KIRÁNDULÁS, NYARALÁS Legyen akár hazai, akár külföldi, a kiszemelt úti cél, a tervezgetéshez a legelsők közt felmerülő kérdés: hol fogunk aludni? Egyre többen vannak, akik a kempingeket választ­ják szálláshelyül. A jelenlegi szállodaárak mellett érthetően nő a sáto­ros turizmus vonzereje. (Ta­valy közel 700 000 vendég volt a magyarországi kem­pingekben.) A másik szem­pont is fontos: az emberek szeretnének kiszabadulni a városok kőrengetegéből, s a kempingek nyújtják legin­kább a természettel való kap­csolatot. Persze ez ma már nem jelent igénytelenséget: a legtöbb kempingben évről év­re igyekeznek meg.elelni a magasabb osztály1 - sorolás feltételeinek. (A .ulzsúfolt- ság elkerülésére pí iául meg­szabták, hogy a Y .romcsilla­gos kempii gekbe 60, a két­csillagosok! an 50 ■’z egycsil­lagosokban pedig 40 négy­zetméteres terüle, t kell biz­tosítani vend 'génként.) Hazánkban körülbelül 100 kemping működik — mintegy két tucat a Balatonnál. Ezek adják a kereskedelmi szállás­helyek egyötödét. Felszerelt­ségük az európai „középme­zőny” színvonalával azonos. A kempingekkel kapcsolatos szervező, összefogó tevékeny­séget a Magyar Camping és Caravanning Club (MCCC) látja el. Ami munkájukból az érdeklődő turistákat legin­kább érinti: a klub segítsé­get nyújt az előzetes helyfog­lalásban, utazásokat, üdülé­seket szervez kül- és belföl­dön egyaránt, a nyári csúcs- időszakban pedig a sajtóban minden hét végén nyilvános­ságra hozza, hogy melyik kempingben körülbelül meny­nyi szabad férőhelyre számít­hatunk. Az MCCC tagjainak jelen­tős kedvezményeket ad: a ha­zai kempingeknél ez átlago­san 30 százalékkal alacso­nyabb árakat jelent. A gyer­mek- és ifjúsági árszabás kedvezménye elérheti az 50 százalékot is. Kiváltható a nemzetközi kempingigazol­vány, amely az árengedmény mellett soron kívüli szállás­helyhez jutást is lehetővé tesz. A MCCC ügyfélszolgálati irodája Budapesten a VIII. kér. Üllői út 6. sz. alatt mű­ködik, vidéken a megyei ide­genforgalmi hivatalok adnak felvilágosítást, segítséget. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. július 19. ©

Next

/
Thumbnails
Contents