Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

1981. július 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 HORGÁSZOKNAK IB-verseny gyenge fogással „Az eredmény csodálatos" WW Őszi mák Paszabon Hosszú, tartalmas levél érkezett Molnár Pálnétól Paszabról. Az őszi mák sikeres termeléséről szá­mol be írásában. Egyebek között leírja, hogy egy évvel ezelőtt ol­vasott az őszi mák termesztésé­nek előnyeiről. Mivel az utóbbi években elég silány termést ér­tek el mákból, gondolta, meg­próbálja ő is az új fajtát. Az ered­mény csodálatos! Hódmezővásárhelyről kaptak magot, és a múlt év szeptembe­rében egy régen trágyázott, erő­sen kihasznált földbe, krumpli után vetették el hatvan négyzet- méteren az őszi mákot. Már ok­tóberben kikelt, és a fagymentes napokon egész télen szépen fej­lődött. A kemény tél és a száraz tavasz ellenére már május köze­pén megkezdte a virágzást az új mák. Mint a képen is látható. több mint másfél méterre nőtt a vetemény. Egy-egy tövön nyolc­tizenhat hatalmas, egészséges gu- bó fejlődött. (A tavaszi mák egy hónappal később kezdett virá­gozni.) A munka is könnyebb volt vele, hiszen mélyen gyöke­rezik, az egyelésnél a kidőléstől nem kellett tartani. Mivel korán betakarításra kerül, a helyét még másodterménnyel is lehet hasz­nosítani. A jó terméseredmény legfőbb feltétele, hogy a magot szeptemberben mindenképpen el kell vetni. A Hódmezővásárhelyről szár­mazó új fajta a nyírségi körülmé­nyek között is igazolta jó hírét. Molnár Pálné levelében azt is leírja, hogy a terméseredményről is be fog számolni a kiskert- rovatban, s ha valakit érdekel az őszi mák termesztése, szívesen segít, vetőmagot is ad. Molnár Pálné lányával a mákföldön. (E. E. felv.) A zöldségfélék védelme A zöldségfélék egészségi álla­potát a vetéstől, kiültetéstől kezd­ve tanácsos folyamatosan figye­lemmel kísérni, és szükség ese­tén növényvédő szeres kezelést kell alkalmazni. A káposztaféléket a hónap fo­lyamán a káposztalegyek lárvái károsíthatják. A növények a nyű­vek rágása következtében a nö­vekedésben visszamaradnak, fonnyadnak és elpusztulnak. Az idő előtt virágzó karfioltövek is a lárvák károsítását jelzik. A pusztuló növények összegyűjté­sével és megsemmisítésével csök­kenthetjük a következő nemze­dék kártételét. A káposztában és a karfiolban a hernyókártevők (bagolylepkék, káposztalepke lárvái) okozhatnak gondot. A védekezés a tömegesen kelő kis lárvák ellen a leghaté­konyabb. A permetezést úgy keli végezni, hogy a levelek fonákja is megfelelő permetlébevonatot kapjon, mivel a lárvák ott kez­dik táplálkozásukat. Védekezésre a Ditrifon 50 WP 0,2% mellett az Anthio 33 EC 0,3% használható. Paprikában és paradicsomban számítani lehet a bagolylepke­hernyók fellépésére, illetve kez­dődő kártételére. Védekezésre a fenti szerek egyike alkalmazha­tó. Paradicsomban száraz idő ese­tén 14—20 naponként, gyakoribb esőzések után 10 naponként ja­vasoljuk a paradicsomvész elleni megelőző permetezés elvégzését. Erre a célra a Zineb 0,3 százalék mellett a Dithane M—45 0,2 szá­zalék használható. Borsóban a megye több helyén észleltünk bagolylepkehernyó fertőzést. Ellene az Unifosz 50 EC 0,1%, Anthio 33 EC 0,2%, Bi 58 EC 0,1% készítmények egyike használható. A betegségek kö­zül újabb esőzések után várha­tó a szár-, levél- és hüvelyfol­tosság fellépése. A tünetek je­lentkezésekor a réztartalmú ké­szítmények mellett Zinebbel, il­letve Dithane M—45-tel lehet per­metezni. A babot virágzásáig réztartalmú szerrel védhetjük a baktériumos betegségektől. Virágzás után kombinált készítménnyel (pl. Re- cin Super) végezhetjük a perme­tezést. Valamennyi zöldségfélén előfor­dulhat a kétfoltos takácsatka, aminek egyedei szívogatásukkal levélzsugorodást, levélhullást okozhatnak. Ellenük a speciális atkaölő szer Pol-Akaritox 0,2% mellett az Anthio 33 EC 0,2 és a Foszfotion 0,3% alkalmazható. Az előírt óvó rendszabályok betartá­sára felhívjuk a figyelmet. Budai Csaba Szakolyban naponta 37 kistermelőtől ötszázötven liter tejet gyűjt be Kiss Lajosné. (jávor) Vendégségben Nagyecseden A nagyecsedi kertbarátklub meghívására a napokban tapasz­talatcsere-látogatáson vettek részt a nyíregyházi, fényeslitkei és a fehérgyarmati kertbarátok. A művelődési házban meghall­gatott tájékoztató után Bíró La­jos, Nyíri Sándor, Somfai Ist­ván és ifj. Gyuricska Mihály kertjeibe látogattak el. A kertek­ben zömmel almát termelnek, de megterem itt minden, amire a családoknak szükségük van. A gyümölcsfák kitűnő kondícióban vannak és dacára a korai fa­gyoknak, jő közepes termést ígérnek. A nagyecsediek előnyö­sebb helyzetben vannak, mint a nyírségiek. A kitűnő lápi talaj igen alkalmas a kertészkedésre, s nem okoz problémát a talaj­erő-utánpótlás sem. Az állattar­tás szinte korlátlan mennyiség­ben biztosítja az istállótrágyát. Ehhez párosul az időben és szak­szerűen végzett növényvédelem, a minden kertben megtalálható kertművelő kisgép, és a lakosság példás munkaszeretete. Különösen megragadta a láto­gatókat az a körülmény, hogy csaknem minden kertben fólia alatti termesztéssel is foglalkoz­nak. Élen jár e téren 180 négy­zetméteres fóliasátrával ifj. Gyu­ricska Mihály. Szép termést adó paprikája, paradicsomja, uborká­ja nagy elismerést váltott ki. Varga Ferenc Védekezés a levéltetvek ellen A házikertekben termesztett nö­vények jelentős része szenved a levéltetvek oktozta kártételtől. Az apró, kolóniákban élő tetvek a növények szívogatásával, külön­böző növényi vírusok terjesztésé­vel károsítják kultúrnövényein­ket. A szívogatás eredményeként a levelek, hajtások deformálód­nak, a kolóniák közelében méz­szerű váladék képződése tapasz­talható. Az év folyamán a májusi—júni­usi időjárási viszonyok kedve­zően befolyásolták a leveltetvek tömeges elterjedését, jelentős mértékű felszaporodását. A há­zikertekben a káposztafélék, a borsó, a paprika, a burgonya le­velein, a gyümölcsfák közül a cseresznye, a szilva, az ősziba­rack és az alma hajtásain, leve­lein figyelhettünk meg nagy­számú kolóniákat. A levéltetvek egy része (pl. borsó-, zöld ősziba­rack-, fekete cseresznye-levéltetü) június közepétől, végétől más kultúr- (pl. paprika, burgonya, dohány), illetve gyomnövények­re telepszik át. A levéltetvek elleni védekezés a számukra kedvező időjárási vi­szonyok miatt valószínűleg egész évben aktuális növényvédelmi feladat lesz. A vegyszeres véde­kezés mellett a házikertek gyom- mentesítése (nyári gazdanövények felszámolása) jelentős mérték­ben csökkentheti a kártevő egyedszámát. A levéltetvek elleni vegyszeres védekezés esetén az alábbi készítmények használatát javasoljuk: Bi—58 EC 0,1%, Safi- don 40 WP 0,3%, Unitron 40 EC 0,2%, Pirimor 0,08—0,1%. A felso­rolt készítmények, a speciális le- veltetüirtó Pirimor kivételével, más károsítok ellen is alkalmaz­hatók. A permetezés alkalmával cél­szerű nedvesítőszer (pl. Nonit) használata, mely fokozza a per- metlé megtapadását a viaszos levélfelületen (pl. káposzafélék), s ezáltal növeli a készítmények hatékonyságát. Sípos László Növekvő atkafertőzés A takácsatka nagymérvű elsza­porodásának nagyon kedvezett az utóbbi hetek rendkívüli időjárá­sa, növekedett a nőstények által lerakott nyári tojások száma. Ez a jelenség különösen az alma­gyümölcsösökben károsító piros gyümölcsfa-takácsatkánál volt a legszembetűnőbb. A kifejlett 0,7 mm-es, sötétvö­rös, tömzsi, négypár lábú nősté­nyek 0,15 mm-es gömb alakú, vö­röses színű, nyelecskével ellátott tajásaiból három pár lábú lárvák kelnek ki. A lárvák 0,2 mm-esek, narancsvörös színűek. Szerencsé­re rendkívül érzékenyek a speci­ális atkaölő szerekre, így a jói bevált 0,2 százalékos Pol-Akari- toxal is elpusztíthatok! A lárvák szúrósertéiket a leve­lek szöveteibe mélyesztik, majd a sejtek tartalmát kiszívják. így a levelek nagymértékű víz- és klorofilveszteséget szenvednek, melynek következtében elhalvá­nyulnak és törékenyek lesznek. A bronzosodott levelek a nagy­mérvű szívogatás következtében végül elhalnak. A fák lomboza­ta — különösen a starking alma­fajták — már messziről fakó­szürke színt mutatnak. A kárté­tel következtében vontatottá vá­lik a hajtásnövekedés és így a következő évben csak mérsékelt virágzásra és alacsony termésho­zamra számíthatunk. Az atkák fejlődését nyugalmi stádiumok szakítják meg, ilyen­kor alig vagy egyáltalán nem ér­zékenyek a növényvédő szerekre. Ezért a védekezéseket mindig a kártevő mozgó (lárva, nimfa és kifejlett, ivarérett) alakjai ellen kell foganatosítani. A mozgó ala­kok ellen jó hatású szer a 0,3 százalékos Mitac 20 EC, melyet ködszerűen porlasztva, finom permetléfilm formájában kell a megvédendő növényre kiszórni. Az alma komplex növényvédel­ménél lehetőségünk van a gom­baölő szerek megválasztásánál olyan permetlé-kombinációkat összeállítani, melyeknél a liszt­harmat és varasodás ellen fel­használható szereknek atkagyé- rítő hatása is van. A lisztharmat elleni készítmények közül a 0,1 százalékos Karanthane FN 57, a 0,03 százalékos Morestan vagy a 0,3 százalékos Thiovit ilyen nö­vényvédő szer. A varasodás egyik legjobb ellenszere a 0,2 százalé­kos Dithane M—45 szintén hát­ráltatja az atkák elszaporodását. A rovarölő szereknél lényege­sen kedvezőbb a helyzet, hiszen a 0,1 százalékos Bi 58 EC, a 0,15 százalékos Unifosz 50 EC és a 0,15 százalékos Anthio 33 EC — ha nem használtuk még a gyümöl­csösben — jó atkaölő hatással rendelkezik. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a gombaölő szerek közül a 0,3 százalékos Orthocid, vala­mint a rovarölő szerek közül a 0,2 százalékos Sevin 85 WP sti­mulálja — segíti — az atkák el­szaporodását. Éppen ezért ezeket a szereket — ha atkafertőzést észlelünk — mellőzzük a per­metlé-kombinációkat. Amennyiben szükséges, az at­kák elleni védekezést 7—10 nap múlva meg kell ismételni. Dr. Széles Csaba A kisvárdai „Pontyos" Mégis lesz zsákmány a „kiöblített” tavakban Az elmúlt esztendő sok kese­rűséget hozott a kisvárdai hor­gászoknak. Tavasszal a halasí- tási tervüknek megfelelően hala- sítottak, de mire beköszöntött az igazi horgászszezon, volt is haluk, meg nem is. Belvíz öblí­tette át tavaikat. A hatalmas mennyiségű belvíz átcsapott mind a Pontyos-tó, mind pedig a tő- szomszédságában levő horgász- víz töltésein. Halaik pedig — fő­ként a pontyok és az amúrok — szépen „kisétáltak” a környező szántóföldekre, vagy elúsztak a vizet tápláló csatornán. A belvíz visszahúzódásával pró­báltak ugyan halat menteni, de nem hozott kellő eredményt. Ha­laikat a szántóföldek mélyedései­ből vitte boldog-boldogtalan. A kialakult helyzetben nem maradt más, mint az ez évi újrahalasí- tás. — A Kisvárdai Dolgozók Hor­gász Egyesületének négy saját vize van — tájékoztatott Szalai Antal titkár. — A kezelésünkben levő vízterület 76 hektár. Ponty, amúr, kárász, csuka, harcsa, meg compó található vizeinkben. Horgászaink, vendégeink zöme becsületes, de akad közöttük gátlástalan „húshorgász” is. így aztán van dolga mind a vezetés­nek, mind a társadalmi halőre­inknek, de még az őrzésben se­gítő rendőröknek is. — Az egyesület a tavasz folya­mán az intéző bizottság segítségé­vel a Hortobágyi Állami Gazda­ságtól szerezte be a halutánpót­lást. Azért nem ivadékot, hanem két-három nyaras pontyot, mivel tavaly a horgászható halakat ki­öntötte az ár, a fogható „mére­tes” állomány nagyon meggyé­rült. A most betelepített kétnya- ras ponty nyár végére, őszre ho­rogra érik és így — reméljük — megnőnek fogási lehetőségeink. Erre pedig az 500 főt közelítő tagságnak szüksége van. — Az eddigi fogások azt bizo­nyítják — vette át a szót Papp József horgász —, hogy a betele­pített 20 mázsa hal jól érzi ma­gát, kellő mértékben fejlődik, ötmázsa amúrt is helyeztünk vi­zeinkbe, mivel azok erősen telí­tettek náddal, sással, kákával. Az ügyesebb kezű és szerencsés hor­gászok most már ritkán indulnak haza üres szákkal. — Azt mondta, hogy a szeren­csésebb kezüek ritkán indulnak haza üres szákkal? Maga most szerencsés? — Mondjuk azt, hogy igen. Két, méretet néhány centiméterrel ütő pontyot már ma is sikerült szákolnom. — Ide, a Pontyos-tóba csak 7 mázsa pontyot tettünk — magya­Már kora reggel verőfényes napsütés fogadta június huszon­nyolcadikén Tiszavasváriban a MOHOSZ Szabolcs-Szatmár megyei Intéző Bizottságának ha­gyományos halfogó versenyére érkező csapatokat. A színhely az Alkaloida Lombik Horgász Egye­sület saját vize mellett húzódó Keleti-főcsatorna község felöli töltése volt. A megye 26 egyesületéből 14 csapat nevezett be a versenyre. Egy csapat egy női, egy ifjúsági korosztályú és négy felnőtt ver­senyzőből tevődött össze. A csa­patok a szektorokon belüli he­lyeket sorshúzással döntötték el. Az A-szektort a női versenyzők kapták meg. A közbeeső négy­szer tizenhárom szektort a fel­nőttek foglalták el. Az utolsó szektorban az ifjúsági verseny­zők helyezkedtek el. Míg az időjárás kegyeibe fo­gadta a horgászokat, addig a fő­csatorna mintha megharagudott volna. A víztömeg sárgás-szür­kén, zavarosan hömpölygött to­va, elkeserítve a versenyzőket. A közhiedelemmel ellentétben a zavaros vízben horgászni szinte lehetetlen, de főként: eredmény­telen. A háromórás verseny ilyen előzmények után pontban 8 óra­kor vette kezdetét. Egyesek a „szerelést” dobták előbb a víz­Női versenyzők az A-szektorban, a kibicek persze — férfiak. senyzői győztek. A második he­lyet a vendéglátók, a Tiszavas- vári Lombik Horgász Egyesület csapata 31 helyezési ponttal sze­rezte meg. Harmadik helyen a Záhonyi Lokomotív csapata 35 helyezési ponttal végzett. Felnőtt egyéniben ezen a napon Kovács János, a Záhonyi Loko­motív versenyzője bizonyult a legeredményesebb horgásznak, s nyerte a zsűri fődíját. Második helyen Erdélyi Zsolt, a Nyíregy­házi Vasutas Horgász Egyesület tagja végzett. Harmadik helyre Kiss Imre, a Tiszavasvári Alka­loida Lombik versenyzője került. Negyedik díjat nyert Kenyeres László, a Gávavencsellői Tisza- parti Horgász Egyesület verseny­zője. Az ifjúsági versenyzők között Csordás Sándor tiszavasvári fia­talember győzött. Második helyen Az intéző bizottság titkára első­nek gratulál a győztes csapat ve­zetőjének. be, mások előbbvalónak tartot­ták az etetőanyagokat vízbe juttatni és csak azután vetették be az úszós készségeiket. Félóra sem telt el és máris ver­senylázban, és a tűző napsütés­ben égett mind a versenyzők ha­da, mind pedig a szépszámú né­zősereg. Ám az igazi nagy kapá­sok várattak magukra. így aztán kevés dolguk akadt a szektor­bíróknak. A szenzációs fogásra váró nézők többször is „végigfu­tották” a mintegy 3 kilométeres versenypályát. Itt-ott osztogatták is jó tanácsaikat a versenyzők­nek. Ám a halak mindezt figyel­men kívül hagyták. Még a szur­kolók kedvéért sem voltak haj­landók „horogra vinni” pikke­lyes bőrüket. A nap annál in­kább „bőrre ment”. Aki napo­záshoz öltözött és még nem volt kellően hozzáedződve az erős napsütéshez, abból a verseny vé­gére „lángpiros pecsenye” lett. Tizenegy órakor lefújták a ver­senyt. A szektorbírók összeszed­ték a fogást rajtő tasakokat és a halakkal elindultak a házigaz­dák horgásztanyájára, a mérle­gelés színhelyére. Mire Tiszavasváriban delet ha­rangoztak, megszületett a vég­eredmény is. Csapatban 15 he­lyezési ponttal a Nyíregyházi Száév Horgász Egyesület ver­Ignéczi Gyula IB-titkár átadja a második díjat Virág Imrének, a második helyen végzett csapat vezetőjének. ifj. Cseke József, a Nyíregyházi Száév ifi versenyzője végzett. Harmadik díjat a versenybíróság nem adott ki. A női versenyzők közül Kiss Enikő, a helyiek képvi­selője bizonyult a legeredménye­sebbnek. Második, harmadik dí­jat ebben a kategóriában sem adtak ki. A versenybizottság az első há­rom csapatot és a helyezett ver­senyzőket értékes tárgyjutalom­ban részesítette. A díjak kiosztá­sa után a versenyzők és a szur^ kólók halászlé, sült hal és birka- paprikás között válogathattak az ünnepi ebéden. A kisvárdai Pontyos-tó. Előtér­ben Szalai Antal titkár. rázta ősz László. — A többit szétosztottuk a többi horgászvíz­be. Kétkedő ember mindig is akad, de azért ezt a vizet szere­tik a legtöbben. Valahogy én is itt szeretek üldögélni. Ez a he­lyem. De ha itt ül valaki idegen, amikor kijövök, soha nem kül­döm el. Próbálok szerencsét 50— száz méterrel arrább. Volt már rá eset, hogy a kényszerállásban jártam jobban ... (S. I.) (Kép és szöveg: Sigér Imre) ÚJ EGYESÜLET ÉRPATAKON Huszonhatra emelkedett a megye horgászegyesületeinek száma. Május 10-én Érpata­kon tizennégy taggal Rózsa Ferenc Mgtsz Horgász Egye­sület névvel alakult új egye­sület. Az érpataki horgászok saját víznek a község hatá­rában elterülő Vénkút nevű 3 hektáros — jelenleg a Száév HE kezelésében levő —, ko­rábban már többször halasí- tott horgászvizet szeretnék birtokba venni, s azon gaz­dálkodni. LOMBIK-VERSENY A Tiszavasvári Alkaloida Lombik Horgász Egyesülete június 21-én tartotta házi hal­fogó versenyét, melyre a Ke- letUfőcsatorna nyugati part­ján került sor. A Lombik horgászainak kedvezett a sze­rencse: a viz szép tiszta volt. Az elsőséggel járó fődijat 1855 ponttal ifjú Pesti Lajos vitte el. A második díjat 1285 pon­tos teljesítménnyel Tarsoly Mihály nyerte. A harmadik díjjal jutalmazott Tar Imre 1239 pontot ért el. Az ifjúsá­giaknál 805 ponttal Csordás Sándor lett az első. ELSŐ: A SZÁÉV CSAPATA KISTERMELÖK-KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents