Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
1981. július 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szlovák kertbarátok Nyiregyházáo Nem mellékes a másodvetés HORGÁSZOKNAK A tihanyi Belső-tó A hónap első hetében 46 tagú csoportban nyolc kertbarátklub képviselői látogattak Nyíregyházára a szlovákiai Léváról és környékéről. Megismerkedtek a központi kertbarátklubbal és a megye kertbarátmozgalmával, majd kistermelőket látogattak meg. Zelehyánszky András sóstóhegyi hatszáz öles kertjében nagyon tetszett a törpe növekedésű hároméves almasövény. Úgy ítélték meg, hogy ez az almatermesztési mód igen előnyös a kistermelőknél, házikertekben. A kert gazdájának szamócája, málnája, ribiszkéje és meggyfái is ■elismerést váltottak ki. Varga Ferenc cugosi kertjében megcsodálták az 50—60 éves almafákat, amelyek közül nem egy ötmázsás termést is ígér. Gyönyörködtek a saszla szőlőtőkékben, amelyek a más szőlőfajtákat ért tavaszi károkkal szemben gazdag szüretet jeleznek. A látottak összegezésében megállapították, hogy az itteni kertbarátok nagy szaktudással és szorgalommal dicséretes eredményeket mutatnak fel a homokon. Látogatásuk során az újfehértói kutatóintézetben dr. Szabó Tibor tudományos munkatárs tájékoztatását hallgatták meg a koronaformákról, a metszésről, a talajművelésről és a növény- védelemről, A háromnapos vendégségbe városnézés, tokaji, hajdúnánási, szoboszlói, debreceni és hortobágyi látogatás is belefért, a kertbarátok „szomszédolása” sok tanulsággal járó jó szórakozás is volt. Nyírbogának Újfehértón Nyírbogáton januárban alakították meg a kertbarátok klubját, amelynek ma már közel száz lelkes tagja van. A klub a helyi termelőszövetkezet keretében, annak erkölcsi, anyagi segítségével működik. A napokban is a termelőszövetkezet anyagi segítségével vehetett részi a klubtagság egy igen jól sikerült tanulmányi kiránduláson. Nyírbogáton nagy hagyománya van a kiskertekben történő almatermelésnek. Ezért is választották a tanulmányi út céljául az új fehértói Kertészeti Kísérleti Intézetet. Dr. Szabó Tibor tudományos munkatárs fogadta a klub tagjait. Részletesen ismertette, hogy az almatermelés terén fajtakutatással, klón szelekcióval, valamint a külföldről behozott fajták honosításával foglalkoznak. Igen érdekes volt a hallgatóság számára az a termeléstechnológiai ismertetés, melynek keretében a trágyázás, a metszés, a szakaszosság, valamint a növényvédelem terén eddig elért eredményt mutatták be. Szólt az előadó a meggy fajta- kísérletről és a köszméte termeléséről is. Az elméleti ismeret után üzemlátogatás következett, ahol a klub tagjai saját szemükkel győződhettek meg kint a gyakorlatban arról, amiről előzőleg az elméleti ismeret szólt. Ezt követően a hajdúszoboszlói városi kertészetet keresték fel, ahol a vezetés szakmai szeretettel mutatta be a virágkertészetet. A nyírbogáti kertbarátklub foglalkozásaira előadóként a legjobb elméleti és gyakorlati szakembereket nyerik meg. Az előadásokat minden esetben nagy létszámú hallgatóság látogatja, s a hallottakat szenvedélyes vita követi. Dr. Balogh József a klub titkára A szilvát is óvni kell A szilvát sokan igénytelen növénynek tartják, ezért kevés gondot fordítanak ápolására, növényvédelmére, holott a szilva a szakszerű, kezelést bő terméssel hálálja még. Sajnos sok károsító veszélyezteti: a szilvamoly, a kaliforniai pajzstetű, a szilva pajzs- tetű, a takácsatkák és a gombabetegségek (a vörösfoltosság, a levéllyukacsosodás). A szilvamoly hernyója a gyümölcs belsejében él, kirágja a magház környékét. Barnás ürülékével beszennyezi a szilva belsejét, gusztustalanná és fogyasztásra alkalmatlanná teszi azt. A gyümölcs féloldalasán fejlődik, s a lárva berágásának helyén a szilván mézgafolyás indul meg. A károsított gyümölcs korán színesedik, lilásodik, és idő előtt lehull. A kaliforniai pajzstetű jelenléte exportgátló tényező, ezért pajzsait és kártételének nyomait a szilva fás és zöld részein észlelve — gyors védekezéssel — azonnal fel kell számolni. Ha megkésünk a védekezéssel, úgy a vesz- szőket, a gallyakat, az ágakat és a törzset szürkés ,.koszszerű”, kisebb nagyobb pajzsokból álló réteg vonja be: A zöld hajtásokon vagy a gyümölcsön, főleg a napsütésnek kitett helyeken, a pajzsok körüli rész elszíneződik és úgynevezett ,,lázfoltok” alakulnak ki. Rendkívül feltűnőek a szilva pajzstetű 3 mm nagyságú, vörösbarna pajzsú, félgömb alakú nőstényei. A hímek laposak, mintegy másfél mm hosszúságúak. A megtermékenyített nőstények apró, grízszerű, fehér tojásaik tömegét a pajzsaik alá helyezik. A kikelő sárgásvörös, megnyúlt, lapos testű lárvák a fás részeket lepik el és szívogatásukkal vesz- szőpusztulást vagy részleges koronaszáradást okozhatnak. A szilvamoly és a pajzstetvek ellen 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel, 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-vel, vagy 0,15 százalékos Anthio 33 EC-vel védekezhetünk. Ezek a Szerek gyenge atkafertőzés esetén is védelmet biztosítanak. Abban az esetben viszont, ha nagymértékben elszaporodtak az atkák, és kártételük is jól észlelhető, azaz a leveleken elszórtan sárgászöld pontok, majd sárgásbarna foltok alakulnak ki, csak speciális atkaölő szerekkel tudjuk mozgó alakjaikat elpusztítani. A három pár lábú lárvák ellen 0,2 százalékos Pol-Akaritoxot, a négy pár lábú kifejlett alakok ellen 0,3 százalékos Mitac 20 EC-t vagy 0,2 százalékos Rospin EC-t célszerű használni. A szilva vörösfoltossága veszedelmes gombabetegséggé válhat járványszerű fellépése esetén. Ilyenkor szinte teljes lombtala- nodást idézhet elő. A leveleken először sárga, majd vörös, a levelek színén kissé homorú foltok jelennek meg. A foltok egyre növekednek, s a másfél cm átmérőt is elérhetik. Ekkor a levelek fonákán a foltok kissé kidomborodnak, és sötét pontocskák formájában láthatóvá válnak a gomba szaporító képletei. Fontos feladatunk, hogy gyors védekezéssel — a spórák kiszóródásának idején — megakadályozzuk a fertőzések kialakulását. Jó hatású készítmény a kórokozó ellen a 0,3 százalékos Zineb 80 vagy a 0,3 százalékos Orthocid 50 WP ködszerűen kipermetezve. A levéllyukacsosodás a leveleken tűszúrásnyi, sugár alakban növekvő, 3—5 mm nagyságú foltokat okoz. A folt közepe világos- barna, szegélye viszont barnáspiros. A foltközép néhány nap alatt elszárad, elhal és kiesik. így alakulnak ki a kórokozó gombára jellemző lyukacsos levelek. A kezeléseket az első foltok észlelése után azonnal 0,3 százalékos Orthocid 50 WP-vel, vagy 0,3 százalékos Zineb 80-nal célszerű elvégezni. A szilva komplex védelménél tehát permetlé-kombinációkat kell alkalmazni, pl. 0,1 százalékos Bi 58 EC-t (mely a szilvamoly, a pajzstetvek sőt a levél- tetvek ellen is hatékony), plusz 0,3 százalékos Zineb 80-at (mely jó gombaölő hatással rendelkezik). Igen erős atkafertőzés esetén 0,3 százalékos Mitac 20 EC dozirozása is szükségessé válhat. A permetezést szükség szerint 7—10 nap múlva célszerű megismételni. Dr. Széles Csaba A szülőkkel közösen 10 hektáron termelnek dinnyét Gál Gyuláék. Nyírmeggyes határában berendezkedtek az egész termesztési időre. Március elején kezdték el a munkát, folyamatosan dolgozik az egész család. Kapálni mindennap kell, a permetezés nyolcnaponként esedékes. Felvételünkön: a gyerekek is segítenek gyomlálni. (-J1-) A kedvező időjárás hatására kerti terményeink az idén sorrendre a szokottnál valamivel korábban érnek be. A retket, a karalábét, a fejes salátát, a spenótot már betakarították és jószerivel felszabadult a zöldborsó és a zöldbab helye is a kertekben. Nagy pazarlás volna a kiürült ágyúsokat a nyár második felében kihasználatlanul hagyni. Ha most a gondosan előkészített talajba rövid tenyészidejű zöldségfélék magját vetjük, vagy pántáit ültetjük, akkor az'idén még egyszer — közel teljes értékű — termést takaríthatunk be. JÖ TALAJ- ELŐKÉSZÍTÉST Nyári vetésnél a vetőmagvak és a palánták egészen más körülmények közé kerülnek, mint tavasz- szal. Most igen hosszú a nappal, magas a levegő és a talaj hőmérséklete, aminek következtében a vegetáció rendkívül gyors lehet — föltéve, hogy a növények elegendő tápanyaghoz és vízhez jutnak. Ezért jó talaj-előkészítés során különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a fejlődő zöldségfélék gyökérzete ne szűkölködjék vízben és tápanyagban. A másodvetés előkészítése a kiürült ágyások megtisztításával kezdődik. Gyökerestől szedjük ki a letermett növények szárát, és rakjuk azt komposzttelepre, mert ebből még értékes növényi tápanyag lesz. Ezután ajánlatos a talajt alaposan beöntözni egyrészt azért, mert a mérsékelten nedves talajt könnyebben lehet feiásni, másrészt azért, hogy a talajban minél több víz tárolódjék. Célszerű a talajban élő káros szervezetek elleni védekezésül ásás előtt Basudin, vagy Galition granulátumot kiszórni a talaj felszínére. Minthogy a kiültetendő palántáknak és a csírázó magoknak elsősorban nitrogénre van szükségük, szórjunk ki a talaj felszínére négyzetméterenként 50 gramm pétisót, vagy ammónium- nitrátot is. A kétféle szer kiszó- rását azonnal kövesse az ásás. Kis szeletekben, de, mélyen ássuk fel a talajt, hogy a műtrágya és a talajfertőtlenítő szer minél egyenletesebben keveredjék el benne. Nem jár jól az a kertész, aki megtakarítja magának az ásást, és csupán felkapálja a talajt — mondván, hogy az előző termény számára úgyis felásta már egyszer! A megülepedett földben ugyanis a növények sokkal gyengébben és lassabban fognak növekedni, és a termés ennek arányában kisebb lesz. Ásás után haladéktalanul gereblyézzük el simára a talaj felszínét és máris hozzáláthatunk a vetéshez vagy a palántázáshoz. GYORSAN NÖVŐ FAJTÁKAT Július közepétől az első őszi fagyokig még biztonságosan számíthatunk 90—100 hasznos nappal. Ennek megfelelően olyan zöldségfajtákat válasszunk másodvetésre, amelyek ennyi idő alatt szedésre, betakarításra alkalmassá fejlődnek. Ilyenkor még vethetünk 30 cm sortávolságra zöldborsót, de a növényeket virágzásig egyszer meg kell majd permetezni lisztharmat ellen. Ajánlott fajták: Rajnai törpe, Debreceni korai veiő, Budai csemege. öntözött területen a leghálá- sabb másodtermény a zöldbab. A nálunk megszokott sárga hüvelyű fajták mellett egyre kedveltebbek a zöldhüvelyűek, mert nem szálkásak. A Valja, a Fana, az Amboy és a Harvester te- nyészideje csupán 65—75 nap. Megbízható másodterményt adnak a gyökérzöldségek. A sárgarépái Nantes-i, Amszterdami), a petrezselyem (Korai cukor), a cékla (Bíborgömb, Bíborhenger) és a téli retek (Erfurti kerek fekete) magját július végéig lehet elvetni. Vethetünk még őszi fogyasztásra spenótot (Popey) és csemege- kukoricát is. (Ha ez utóbbinak a csövei nem érnek be, akkor a zsenge csövekből kiváló savanyúságot lehet készíteni.) Palántaültetéssel termesztjük a téli fejes káposztát, a karfiolt, a karalábét és a bimbóskelt. Erőteljes, de nem elöregedett palántákat ültessünk, amelyek gyorsan meggyökeresednek. Valamennyi növénynek augusztus végéig rendszeres öntözésre van szüksége. Az uborkát is érdemes palan- tázni. A rövid tenyészidejű, ecetes eltevésre való fajtákat részesítsük előnyben. NÉHÁNY ELFELEDETT ÉS ÜJ MÁSODTERMÉNY Kiskertekben is érdemes néhány tucat nyári burgonyatövet termeszteni. Ezeket akár a szőlő közé — a hiányzó tőkék helyére — is ültethetjük. Az előcsíráztatott burgonyagumóból nőtt bokor késő ősszel terem majd friss új burgonyát. Vethető még a 100 napos tenyészidejű új magyar dinnyefajta, a Hógolyó, amelynek aprócska gyümölcseit karácsonyig eltarthatjuk. Még mindig új terménynek számít a kínai kel, amelynek a magját július második felében kell elvetni. A kikelt növényeket 30 cm-re kiegyeljük, és a fölösleges palántákat máshová ültethetjük. A szeptember végén, októberben kialakuló csúcsos ká- posztafejek salátaként, vagy főzelékként fogyasztható. És végül egy, régi trükk: ha azt tapasztaljuk, hogy paradicsomtöveink korán leteremnek, vágjunk le éles késsel a tőről egy jól fejlett hónaljhajtást. Ezt ültessük jó minőségű földbe, és egy hétig — amíg meggyökeresedik — borítsunk rá megfelelő méretű befőttesüveget. A fiatal növényből szeptemberre termő paradicsomtő fejlődik, amely a fagyokig ellátja a családot friss gyümölccsel. Dr. Bálint György A bogyósok szüret után A bogyós gyümölcsű növényekre a szüret után is veszélyt jelenthetnek a különböző állati kártevők, illetve betegségek, amelyek erős fertőzés esetén a következő évi termést csökkenthetik. A kórokozók felszaporodásának megelőzése érdekében az alábbi teendők elvégzését javasoljuk. Ribiszkében és köszmétében szüret után az üvegszárnyú ribiszkelepke elleni védekezés a legfontosabb teendő. Az elhúzódó lepkerajzás és folyamatos lárvakelés miatt tanácsos — fertőzött kertekben — a bokrokat augusztus közepéig rendszeres rovarölő szeres kezeléssel védeni. Eredményes védekezést csak a kikelt, illetve a közvetlenül kéreg alatt tartózkodó lárvák ellen lehet végezni. Az elvégzett permetezések védelmet biztosítanak a kaliforniai pajzstetű folyamatosan rajzó lárvái ellen is. Az állati kártevők közül még a takácsatka okozhat gondot, mivel erős fel- szaporodás esetén levélhullás következhet be. Ellene a Foszfoti- on (0,3%) vagy Mitac (0,3%) használható. Gombabetegségek közül — elsősorban mély fekvésű helyeken — a levélfoltosságok okozhatnak le- vélsárgulást és idő előtti levélhullást. Emellett — elsősorban a köszmétében — a lisztharmat érdemel még említést. Málnában: a letermelt veszők- kel együtt ajánlatos eltávolítani a gubacsos, repedezett kérgű növényi részeket. (A tüneteket a málna karcsúdíszbogár és málna gubacsszúnyog lárvái okozzák.) A kimetszést célszerű tőből végezni, mivel a lárvák a gubacs- tól 30—40 cm-re is előfordulhatnak. A levél- és vesszőfoltosság tüneteit (ezüstös foltok fekete pontokkal, valamint lilásbarna szegélyű foltok) mutató növényi részek eltávolításával akadályozhatjuk meg az újabb fertőzést. Szamócában az állati kártevők közül a sodrómolyok lárvakártétele okozhat gondot. A szürkészöld színű lárvák fiatal korban hámozgatják, később összeszövik a leveleket, s azok védelmében rágnak. Ismétlődő esőzések kedveznek a levélfoltosságok fellépésének, terjedésének, ezért ennek ellenőrzésére is terjedjen ki a figyelmünk. A rovarölő szerek közül az Unifosz 50 EC (0,1%), a Bi 58 EC (0,1%), a Ditrifon 50 (0,2%), az Anthio 33 EC (0,2%) egyikével permetezhetünk. Levélfoltosságok ellen a réztartalmú kombinációk (Recin. Super, Miltox Special 0,3—0,4%) mellett a Fundazol 50 WP (0,1%), Zineb (0,3%) alkalmazható. Liszt- harmatfertőzés esetén tegyünk a permetlébe kéntartalmú készítményt (pl. Thiovit) is. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Az ország minden tájáról felkeresik a MOHOSZ Veszprém megyei Intéző Bizottsága kezelésében lévő tihanyi Belső-tavat, amely az egyik legjobban halasított horgászvizünk. A nyári szabadságukon arra járó megyénkben horgászok se mulasszák el megláto- gatpi. Nyáron reggel öttől este nyolcig lehet ott horgászni. A parti halőrházban a felnőtt napijegy 70 forintért, az ifi napijegy 30 forintért kapható. A csónak igénybevételi díja 30 forint. Képünk a Belső-tavon június végén tartott horgászversenyen készült. (MTI fotó: Rózsás S. felv.) Üdülőjegy egy és két hétre váltható Nyári túrák idegenben A vérbeli horgász tavasztól késő őszig, sőt olykor télen is hódol szenvedélyének. De leginkább nyáron! Nyáron az igazi. Ilyenkor eszik a legjobban a hal, a melegebb hőmérsékletű vízben gyorsabb az anyagcseréje, szinte állandóan keresi, fogyasztja a táplálékát. S ilyenkor veszik ki a legtöbben a szabadságot is, ezekben a hónapokban jut a legtöbb idő a vizek partjának látogatására. Az üdülés során gyakran jut vízközeibe a pihenésre vágyó ember, s a zsákmányolás csábítása., no meg a mindenkiben ott szuny- nyadó ősi ösztön könnyen horgászásra ingerel. Ilyenkor gyorsan kerül másfél-két méteres vessző, a végére darab damil, arra akár egy kisebb parafadugó, a végére hajlított gombostű. Ahol hal van, ott ezzel a szereléssel is lehet fogni. Node vigyázat! Horgászni csak engedéllyel szabad. Hogy hol, milyennel, azt a Magyar Horgászok Országos Szövetsége állapítja meg. Az engedélyek nem egyformák. Mást kap az alkalmi üdülőhorgász, mást az egyesületi tag, mást az, aki az országot akarja járni. Hazánkban sok szép, jól horgászható vizet találni. Közülük néhány jelentősebb a folyóvizeken kívül: Balaton, Velencei-tó', Csepeli Kavicsbánya tavak, Kiskunsági csatorna, Szelidl tó, Ci- kolai tavak, Kákafoki holtág, Bánhidai, Oroszlányi, Lőrinci hűtőtavak, Ráckevei Duna-ág, Délegyházi tavak, Pécsi-Orfüi tavak, Lázbérci víztározó, Rakacai tó, Mályi tavak. Fehérvárcsurgói tározó, Frarjcsika tározó, Hortobágy- csatorna, Cseke tó. Császárszállási víztározó, Kiskörei tározó, Fad- di holtág, de még százával lehetne sorolni a jobbn4l-jobb horgászhelyeket. Aki kedvet kap ehhez a kellemes, szórakoztató * és egészséges időtöltéshez, az a MOHOSZ központjában, az ügyfélforgalomnál, (Budapest, V., Október 6. u. 20. I. emelet. Nyitva szombat-vasárnap kivételével reggel 8—17, pénteken 16 óráig. Telefon: 325-315) felvilágosítást kaphat arról, hogy melyik vízre, milyen engedélyt, milyen áron lehet váltani. Természetesen a főbb vizekre, mint például a Balatonra, a Velencei-tóra nem szükséges állami horgászjegy, területi engedély vagy napijegy, mert ide úgynevezett üdülőjegy is váltható egy és két hétre, az üdülés idejére. Hazánk vizeiben sokféle hal ta- látható: békés, ragadozó, kis testű és nagy súlyú egyaránt. Ilyenkor nyáron leginkább a pontyra, a keszegfélékre, az amurra, a ragadozók közül a süllőre, a legérdemesebb horgászni. Pontyra legalább 30-as zsinórral, tízesnél nem nagyobb, inkább kisebb számozású horoggal, főtt kukoricával, főtt krumplival, kenyérgyur- mávál csalizva érdemes horgászni. A keszegfélékre — dévér, pirosszárnyú, karikakeszeg, ba- golykeszeg stb. — maximum 20-as vastagságú zsinórral, pici horoggal, kenyérgyurmával, tarhonyával, gilisztával, csontkukaccal, az amurra erős zsinórral, horoggal, szintén kukoricával, különböző zöld növényzettel, míg a süllőre élő kishallal vagy halszelettel ajánlatos. megpróbálni a zsákmányszerzést. A már jártas horgásznak nem újdonság az ilyesmi, de akik először próbálkoznak, azoknak jó tudni. Mint például azt is, hogy a horgászat nem olcsó, de nem is olyan drága. Nem muszáj mindenképpen márkás felszerélést vásárolni. kezdetnek az egyszerű is megfelel. A kezdő lehetőleg gyakrabban előforduló, könnyebben kapó, ezért kevesebb türelmet igénylő keszegfélékre horgász- szon eleinte, s ezek fogása közben tanulja meg az elemi tudnivalókat. A horgászáshoz idő és türelem kell, de a víz, a környezet szépsége, a levegő, a napfény frissítő, egészséges hatása, valamint a fogás élménye, izgalma ezt bőségesen ellensúlyozza. Péter Róbert, a Magyar Horgász főszerkesztője Megjegyzés: A Magyar Horgász 1981. júniusi száma „Vizek, szabályok. költségek” címmel 16 oldalas mellékletet közöl, amelyekben az ország valamennyi horgászható vizét, a MOHOSZ, az intéző bizottságok, az egyesületek kezelésében lévőket és a htsz- vizeket egyaránt felsorolja, ismerteti a különféle jegyárakat, a jegyárusítás helyét, sőt a különféle horgásztanyákon való elhelyezkedés lehetőségeit is. Mindezzel elősegítve, hogy a nyáron túrázó horgászok — és az először próbálkozók is mindenütt megtalálják a horgászvizeket. Tagdíjkedvezmények, kiemelt halasítási támogatás Fő cél: a zsákmány állandó növelése A Magyar Horgász most megjelent júliusi számában olvashatunk részletes beszámolót a MOHOSZ 1981. évi tisztújító küldött- közgyűléséről. A vezetőség beszámolójának számai közül talán a legérdekesebb, hogy a magyar horgásztábor létszáma már megközelítette a negyedmilliót; az elmúlt öt évben minden korábbi mértéket meghaladóan, 72,4 százalékkal, százezer fővel nőtt. A MOHOSZ, az intéző bizottságok és az egyesületek évi mintegy 200 millió forinttal gazdálkodnak és 190 milliós vagyont mondhatnak magukénak. A magyar vizekben 1980-ban megtermelt 34 ezer tonnányi halból ennek közel tíz százalékát a horgászok fogták. Megyénk horgászai számára örvendetes, hogy a MOHOSZ 101 tagú országos vezetőségének három szabolcsi tagja is van: Antal Pál nyugdíjas, a Nyíregyházi Vasutas HE tagja, a megyei ib alelnöke. Szűcs Sándor, a mátészalkai Szatmár-vidéki HE titkára és Virág Imre, a tiszavas- vári Alkaloida Lombik HE titkára. A küldöttközgyűlés határozatából érdemes megemlíteni, hogy jövőre jelentős kedvezményt kapnak azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja a havi 2500 forintot nem haladja meg, legalább öt éve horgászok és fegyelmi büntetésük nem volt; a havi 2500 forintot meg nem haladó keresetű rokkantak; a sorkatonai szolgálatot teljesítő, vagy kereset nélküli, továbbá tanuló fiatalok; és a horgászegyesületi tagok horgászó házastársai (élettársai) : a mindenkori szövetségi tagdíjnak csak a felét kell fizetniük. A határozat szerint lehetővé kell tenni, hogy a fentiek a MOHOSZ központi és megyei kezelésében lévő vizeken is kedvezményesen, az ifjúságiakéval azonos áron vásárolhassanak területi engedélyt. Eljárnak, hogy a htsz-vizeken is hasonló kedvezmények legyenek. Javasolják ugyanakkor a tagegyesületeknek is, hogy az egyesületi tagdíjból és a kezelésükben lévő vizek területi engedélyeinek árából is adjanak kedvezményt a rászoruló tagoknak. A horgászzsákmány növelése érdekében sok tennivalót szabott meg a közgyűlés. A hozott határozatból a legjelentősebb, hogy a vízterületet nem kezelő egyesületek fogási eredményeinek javítása érdekében a szövetség kiemelt támogatást nyújt az ilyen horgászegyesületekhez legközelebb eső, az érintettek horgászatát nagyobb számban és méltányos feltételek mellett lehetővé tevő intéző bizottsági, vagy egyesületi kezelésű vízterületek halasításához. Erre a kiemelt támogatásra nálunk is szükség van, hiszen egyesületeink nagy része nem rendelkezik saját kezelésű vízterülettel. Ezért is örvendetes, hogy a megyei ib a császárszállási Kis-tóban ivadékneveléssel és to- vábbtenyésztéssel próbálkozik. A MOHOSZ halgazdálkodási osztályának hozzájárulásával 15 mázsa kétnyaras pontyot telepítettek ebbe a tóba. Az etetéshez 150 mázsa takarmányt is vásároltak. A terv szerint ebből a továbbtenyésztett pontyból lehetne megoldani a császárszállási horgászvíz halasítását, sőt segíteni lehetne a többi egyesület halasítási igényeinek kielégítését is. A közgyűlés határozatában az illetékesek segítségét kérte ahhoz, hogy a htsz-kezelésben lévő horgászvizeken is kellő hala- sítás follyék, megfelelő ivadékolással növekedjék a horgászok és ugyanakkor a halászok zsákmánya is. (pristyák) KISTERMELÖK-KISKERTEK
