Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 14. Visszatérítést kaphat Kedvelt a kisadag Tömegétkeztetés A magyar konyhát kedvelő vendégek új ízekkel ismerkednek. Lassan polgárjogot nyer a köztudatban, hogy a leves után nem kizárólag csak frissensült következhet, hanem a rántott karfiol vagy gomba, esetleg rántott sajt sem kirívó rendelés az étteremben. Június 29-e óta emelkedett a hús ára, s ehhez minden bizonnyal alkalmazkodnia kell a Szabolcs-Szat- már megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak is. A tömegétkeztetés rovására — hiszen ez nagyon fontos azoknak az intézményeknek, kisüzemeknek, ahol nincs saját konyha — nem lehetett egyértelműen áthárítani a többletkiadást az étkezőkre. Milyen megoldást talált erre a vállalat? Hús kontra zöldség — A nyersanyagárak emelkedésével párhuzamosan csökkentettük a haszonkulcsot — tájékoztat Gál Ferenc igazgatóhelyettes. — Igaz, hogy osztálytól függően egy-két forinttal nőtt a húsalapú ételek fogyasztói ára, viszont csökkent a zöldség és tészta felhasználásával készülő menük térítése. így az étlap szerinti étkezésben a vendégek átböngészik a teljes kínálatot, s nemcsak a húsos készítményeket választják. Igen kedveltek a kisadag ételek, turista menük, mind többféle zöldséges, tejes ételt kínálnak az éttermekben. Az előfizetéses étkeztetési mintegy két és fél ezren veszik igénybe a megyében. Az eddigi 13,20 forintos nyers- anyagár 13,70-re emelkedett. Ez a pluszkiadás nem feltétlenül a dolgozót érinti, mert ha igazolást visz a vállalatnak, hogy ebédjét rendszeresen a szálloda és vendéglátó vállalat éttermében fogyasztja el, visszatérítést kaphat. Gyermekeknek változatlan áron Más a helyzet azoknál a vállalatoknál, ahol a vendéglátó kezeli a konyhát. A két vállalat már előzetes megála vendéglátónál lapodást kötött a felhasználható nyersanyagnormákról. Ha ezen most sem változtatnak, értelemszerűen csökken a mennyiség vagy kisebb lesz a választék, a magasabb nyersanyagárak miatt. A- legtöbb munkahely azonban — s ezt az áremelkedés óta eltelt pár nap igazolta — hozzájárul, hogy a magasabb normákat alkalmazzák. Jelezte már a gumigyár, a gabonaforgalmi vállalat, a nyírbogdányi kőolajipari vállalat, hogy átvállalja a plusz- költségeket. Fontos szabály: az étkezés színvonala nem csökkenhet! S ennek megtartása nem is akármilyen feladat, hiszen 7300 dolgozó napi ebédje készül a megyei vendéglátó konyháin. A gyermekétkeztetés egy részéért is a szálloda és vendéglátó a felelős. Naponta 4200 tanuló mond véleményt erről a szolgáltatásról. Itt sem a szülőket terheli az áremelkedés, a térítési díjak nem változnak. Az iskola, mint költségvetési szerv, s közvetetten a tanács vállalja magára ezt a kiadást. A nyíregyházi tömegétkeztetés komoly gondokkal küzd a Korona bezárása óta. Mintegy 400 fő szorult ki innen. Még a múlt évi bezárást követően téliesítették a Sza- bolcs-szálló kerthelyiségét, s délben ezt csak az előfizetőknek tartják fenn. Emellett az Anna-Tisza ételbár és a Borsodi söröző fogadja a vendégeket a városközpontban. Mennyi a menü? A differenciált igények kielégítésére a 13,70-es menü mellett a Tiszában 18, a Szabolcsban 20 forintos menüt is kínálnak. A Szabolcsban további kedvezmény, hogy az előfizetőknek üdítőt és ásványvizet is csökkentett, harmadosztályú áron adnak. A vendéglátó 13,20-ról 13,70-re emelte a felhasznált nyersanyag árát. A naponta náluk étkező 14 ezer dolgozó és tanuló ezt közvetlenül nem érzi, vagy a munkahely vagy az állam vállalja magára ezt a költséget. T. K. Naponta 150 sertés A mátészalkai húsüzemben naponta 150 sertést dolgoznak fel tőkehúsnak, és átlagosan 25 féle töltelékárut készítenek. (jávor) Á megvalósítás útján Tízezres tisztítótelep Már épül Nyíregyházától hat kilométerre a második nyíregyházi szennyvíztisztító mű. A megyeszékhely lakói naponta huszonöt-harminc- ezer köbméternyi szennyvizet „termelnek”, azaz egy-egy közművesített lakásból mintegy ezer liter szennyvíz jut nap mint nap a csatornahálózatba. Tekintélyes mennyiség, és ahogyan a város fejlődik, ez rohamtempóban növekedni fog a jövőben. A meglévő szennyvíztisztító telep már teljesítőképessége határán van, tovább nem bővíthető. Mint Dávid Mihály, a megyei tanács építési osztályának főmérnöke elmondta, évek óta tervezik Nyíregyházán egy új, nagy teljesítményű szennyvíztisztító telep lé- tesí tésé£Ts_m<5§t~rnára-megvalósulás útján vannak a tervek. ' Négy ütemben tervezik felépíteni az új szennyvíztisztítót: a most folyó építkezés első fázisa a hatodik ötéves terv végére készül el, és akkor újabb tízezer köbméter szennyezett víz megtisztítása válik lehetővé. Rá néhány évre az első ütem teljesen befejeződik, és ötvenezer köbméterre nő a kapacitás. Ezt a század végéig még három hasonló blokk követi. Az elképzelések szerint a víztisztítókapacitás lépést tart a megye- székhely növekedésével! Még nem dőlt el, hogy milyen típusú tisztítómű épül, ugyanis a szennyvizet többféle módon lel>et veszélytelenné tenni. Egy új módszer az, hogy öntözésre használják föl a szennyvizet — persze, megfelelő előkészítés után., Ez azonban meglehetősen drága befektetés, még ha hosszú távon talán kifizetődő is. A másik út, tudniillik, hogy biológiai úton megtisztítják a vizet, járhatóbbnak tűnik — azon egyszerű oknál fogva, hogy olcsóbb. Így is súlyos tízmilliókba kerül persze a tisztítómű létrehozása Nyíregyházán, és a város növekedésével való lépéstartás nem lesz könnyű dolog. Annyi mindenesetre bizonyos: mint ahogyan eddig is elhangzottak intő szavak, ezután sem biztathatunk senkit arra, hogy nyakló nélkül follyon a víz a mosogatóba, a mosdókba ... » (tgy) A tárgyalóteremből „Védekezés“ borotvával Február 7-én az új fehértói Szabolcs étteremben ivott Rákos István 20 éves büntetett előéletű helybeli segédmunkás és Tóth Mihály 18 éves helybeli segédmunkás. Az étteremben tartózkodott erősen ittas állapotban Szabó Lajos és Oláh József is. Rákos egyszer odament Oláhhoz és kötekedve annak a szemére húzta a sapkáját, de úgy, hogy a sapka le is esett. Oláh fölszólította Rákost, hogy vegye föl. Erre Rákos nem volt hajlandó, mire Oláh meg akarta ütni. Az ütést azonban Rákos azzal előzte meg, hogy belefejelt Oláh arcába. A verekedést látva odament Tóth Mihály és Szabó is, aki Oláhnak a sógora. Szabó ekkor már vetkőzni is kezdett, hogy megvédi a sógorát. Ezt látva Rákos elővett,egy nyeles borotvát, Tóth pedig egy borotvapengét. A pengével Tóth megvágta Szabó száját, a nyeles borotvával pedig Rákos Oláh álla alatt a nyakát. A két ember — nagy szerencsével — nem szenvedett súlyosabb sérülést, de a sérülések helye és az elkövetés eszköze következtében ez csupán a véletlennek köszönhető — állapította meg a Nyíregyházi Megyei Bíróság. A súlyos testi sértés kísérlete miatt Rákost a bíróság tíz hónap börtönre büntette. Tóth Mihály büntetése már a járásbíróságon jogerős lett: az ő hat hónap börtönbüntetését a bíróság két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette, továbbá ezer forint pénzbüntetésre ítélte. S hogy el ne feledjük: a bíróság elkobozta a borotvát. Az ítélet jogerős. <fc> ELŐTT Hitetlenkedést, vitát keltett évekkel ezelőtt az a rendelet, amely lehetővé tette, hogy tehetséges fiatal munkások — természetesen csak akkor, ha a felvételi vizsgán a szükséges pontszámot megszerzik — érettségi nélkül is bekerülhessenek az egyetemre. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati meggondolásokon kívül elsősorban politikai indokai voltak. Egy-két éve már végeztek és mérnökként dolgoznak olyan volt munkások, akik nemcsak a felvételin állták meg a helyüket, hanem a sok tanulással, rengeteg lemondással járó egyetemi évek alatt is. Voltak olyanok is, nem sokan, akik feladták a küzdelmet, ilyen-olyan okból. Egy ilyen esetet írt tévéfilmre Zsom- bok Tímár György, Ha majd mindenünk meglesz címmel mutatták be a múlt héten. Arra vállalkozott a szerző, hogy számba vegyen néhányat azok közül az okok közül, melyek elbuktathatják ezen a korántsem sima úton ezeket az egyébként tehetséges embereket. Ez a tévéfilm leginkább a szubjektív, a személyiségbeli okokat feszegeti. Erős jellem kell a tanuláshoz, különösen akkor, ha valaki már dolgozott és rendelkezett önálló keresettel, s most sok mindenről le kell mondania az új, nagy cél érdekében. Zsombok Tímár György hősének, Ferinek — mint kiderül — nincs ekkora lelki ereje. Ám nemcsak ez a baja, hanem az is, hogy egyéb jellembeli hibái is vannak, s ezek talán még súlyosabban esnek latba, mint a kitartás hiánya. Ennek a fiatal lakatosnak a legnagyobb baja, hogy nincs megbízható, az alapvető normákat tartalmazó erkölcsi értékrendje. Még a legfontosabb, a mély közösségi érzés, a legközvetlenebb munkatársai iránti becsületesség is hiányzik belőle, a munkásszolidaVitást a pénzzel megváltható dolgok közé sorolja, ugyanígy a szülői áldozatkészséget. Kapzsi és önző, mértéktelenné válik a szerzéshen. Becstelen, mert becsapja azt a közösséget, amely támogatja őt. Valamikor elromlott ez az ember. Szülei mellett aligha, mert azok — a filmbeli vázlatos ábrázolás szerint — becsületes munkásemberek. Apósa ágyán afféle sumákoló, ügyeskedő ember. A Zsivány vezette brigád pedig — amelyben Feri dolgozik — igazi jó közösség, ami abból is látszik, hogy ellenvetés nélkül megszavazzák: a felvételi vizsgára készülés hónapjai alatt a Feri munkáját is elvégzik, és éppúgy odaadják neki a munkabérét, mintha dolgozott volna. Egy ilyen brigádban csak nemesedni lehet, nem romlani. Akkor pedig az írói jellemépítés- ban van a hiba. Hacsak figyelembe nem vesszük még a környezetet, mit lát Feri maga körül, ki mire „hajt”. A felesége szülei részéről őt ért sorozatos sértések a legerősebb motiváció nála abban, hogy „csak azért is megmutassa”, mennyit ér az ő keze munkája. Csak az a baj, hogy becstelen eszközök, módszerek alkalmazásával tudja csak megmutatni, mert elveszti a józan mértéktartást. Mások meg- tiprásával épít kacsalábon forgó palotát. Az író és a rendező túlzásai közé tartozik, hogy ügyeskedéssel, erkölcstelen módon ugyan, de mégis az így is hihetőnél jóval rövidebb idő alatt hozza tető alá ezt a fényes házat Feri. Az a képsor viszont jó befejezése a tévéfilmnek, amely azt sugallja a nézőnek: az ilyen jellemű emberek fertőznek, nem könnyű tehát megállítani a baj továbbterjedését. Seregi István Nyár van, nyár... A rádió szórakoztató adásai között — szokásosan — eluralkodnak az ismétlések, a könnyűzenei és a zenés tarka műsorok. Hadd emlékezzek meg ezúttal a múlt hét vidám műsoraiból néhányról. A rádió Kabarészínház Marton Frigyes vezette agytrösztje kifogyhatatlannak bizonyul a jó ötletekből. A III. Humorfesztivál előtti nyári sorozat első két ösz- szeállítása (Farkasházy Tivadar Megindul az agyunk!, illetve Boncz Géza Nevessük egymást, gyerekek! című szerzői kabaréja) azon túl, hogy remekül szórakoztatott, azzal a tanulsággal is szolgált, hogy lám, a köztudomás szerint nem nagy igényű szatirikus jelenetek, tréfák, szellemsziporkák között is bőven akadnak viszonylag időállóbbak. Ha jók. A két népszerű szerző legjobb miniatűrjeiből ösz- szeválogatott mindkét ipű- sor azonos, bevált recept szerint készült: majdnem „új” produkcióvá frissítés, szellemes, a szerzőket bemutató bevezetővel (különösen a Boncz Gézáé volt ilyen), meghívott illusztris művészvendégekkel való közbe-közbeni csevegésekkel, melyek a kabarékészítés apró, s a nagyközönség számára mindig érdekes műhelytitkaiba is bepillantást engedtek. Nos, jól szórakozhattunk. (Az már csak külön haszon lehet, hogy a most meghirdetett III. Humorfesztivál bizonyára sok pályázója előtt jó példákat mutattak be az igazán tehetségesek érvényesüléséről.) Feltételezésem szerint a legizgalmasabb szatirikus t műsorok egyike az Umbul- da. A korábban sugárzott hat rész — mint a szerkesztő Kaposy Miklós bevezetőjéből megtudtuk — nagyon sok hallgató legkülönfélébb reflektálását váltotta ki, nem egyszer elmarasztaló- lag is. („Mi az, még tippeket is adnak az ügyeskedőknek, a szélhámoskodók- nak?”) Pedig a műsor célja nyilvánvalóan egyfajta felvilágosítás, hogy ne dőljünk be a mindannyiunkat károsító „umbuldáknak”. A szombaton sugárzott VII. rész, a Kis trükkök — nagy üzletek — azonban messze elmaradt az .előzőek alapján jogosnak tetsző várakozástól. Talán azért volt kevésbé érdekes és izgalmas, mert a gyümölcs- és zöldségkereskedelem egyes dolgozóinak, boltvezetőinek illegális jövedelemgyarapító „apró trükkjei” — a súlycsonkítástól, „fejszámolástól” a mérleghamisításig — és egyes ellenőröknek, vezetőknek, szállítóknak a korrumpálhatósága eléggé közismert. (Persze, nemcsak a gyümölcs- és zöldségkereskedelemben.) A nemzetközi hálókocsi-kalauz valóban leleményes üzletelése sem volt igazi szatíra. Merkovszky Pál Nyíregyháza, Kossuth utcai lakásépítések. (Elek Emil felvétele) Átlóra MELLETT
