Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 26. TELEX DZSALLUD MOSZKVÁBAN Csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába érkezett Abduszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Forradalmi Vezetőségének tagja. A repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP .KB Politikai Bizottságának tagja, kormányfő és más hivatalos személyiségek fogadták. A FÉLREVEZETETT RABLÓ Pisztollyal a kézben, kendőbe burkolt arccal rontott be egy elszánt bankrabló hétfőn este Franciaországban, Metz külvárosában egy bankba. A pénztáros a rászegezett revolver láttán — egészen „szabálytalanul” — elnevette magát és azt mondta a banditának: „Pénzt? Hiszen bennünket már kiraboltak, egy fityingünk sincs”. A bank alkalmazottai, abban a hitben, hogy valóban csak viccről van szó, nevetésben törtek ki, és a kirobbanó jókedv láttán a gengszter egyet tehetett: menekült. FELVONULÁS GÉPKOCSIVAL 3000 gépkocsin és kamionon mintegy 15 000 ember vonult szerdán este a krétai Iráklion közelében fekvő amerikai támaszpont elé. A tüntetők tiltakoztak az ame- i kai katonai jelenlét, a „halálbázisok” ellen. MEGFENYEGETTÉK REAGANT Szerdán a texasi San An- tonióban őrizetbe vettek egy 49 éves nőt, aki halállal fenyegette á Városba aznapra várt Reagan elnököt. MEGSZABADULT AZ EMBERRABLÓKTÖL Szerdán Londonban sértetlenül kiszabadult az emberrablók fogságából egy szaúd- arábiai diplomata előző nap elrabolt 12 éves lánya. A kislányt kedden rabolták el, amikor gépkocsin iskolába vitték, majd a tettesek telefonon felhívták az apát és 150 000 font váltságdíjat követeltek. A család azonnal értesítette a rendőrséget, így a nyomozóknak sikerült elfogni az emberrablókat amikor azok a megbeszélt helyen felvették a remélt váltságdíját tartalmazó csomagot. (Folytatás az 1. oldalról) cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. Az időskorúakról gondoskodás kapcsán szólt arról: 1981. közepétől 70 forintról 100 forintra emeltük az úgynevezett nyugdíj-automatizmus minimális összegét, ami a nyugdíjasok több mint felénél legalább 5 százalékos emelkedést jelent, s így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Szólt arról is, hogy megfelelő előkészületek után folyamatosan bevezetik az ötnapos munkahetet, amely július 1- től már több mint 200 000 embert érint. Az új munkarend alkalmazásának a kapacitások jobb kihasználását is eredményeznie kelL Az expozé után SZABÖ KALMAN (Bp. 36. vk.), a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottságnak a kormány tavalyi pénzügyi tevékenységével kapcsolatos álláspontját. Az adatok és az érzékelhető törekvések szerint mind több állami és szövetkezeti vállalat kezd felzárkózni az új követelményekhez. Szólt arról : a tanácsok gazdaságszervező és -fejlesztő tevékenysége az ellenőrzésük és irányításuk alatt álló kommunális, kulturális, egészségügyi és más intézmények működése fontos része az életszínvonal alakulásának. A bizottság véleménye szerint célszerű lenne a területfejlesztési terveket és pénzügyi megalapozottságokat felülvizsgálni, egyebek között azért, hogy egyértelműen tisztázódjék, miként lehet és kell növelni a községek népességmegtartó képességét, jobban támogatni a jövőben az alsó szintű településközpontokat. A törvényjavaslat vitájában ezután NAGY JÓZSEF (Baranya m. 6 vk.), az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára egyebek között arról szólt: 1980-as eredményeink — amelyek jóval kedvezőbbek a megelőző éviekénél — elsősorban az időben hozott központi intézkedéseknek köszönhetők, s csak kevésbé a munkánk javuló színvonalának. DR. NOVAK PALNÉ (Heves m. 10. vk.) nyugdíjas orvos intézkedéseket szorgalmazott, amelyekkel csökkenteni lehetne a magánerőből épülő lakások költségeit. FRITZ LÁSZLÓ (Zala m. 10. vk.) a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat lovászi üzemének motorszerelő csoportvezetője az energiatakarékosság jelentőségét több gyakorlati példával támasztotta alá. LEGÉNY BÉLÁNÉ (Szolnok m. 14. vk.), a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregységének szerelője hangsúlyozta: a tanácsok gazdagítsák, fűzzék szorosabbra együttműködésüket a hatósugarukban működő vállalatokkal, szövetkezetekkel. MÉHES LAJOS, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter felszólalásában a Központi Bizottság és a maga egyetértését is tolmácsolta a tavalyi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról szóló beszámolóval, az idei terv végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatást. Szólt ezután az iparirányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről. Elmondta: az Ipari Minisztérium — mint új szervezet — az év első két hónapjában . létrejött és megkezdte működését. Létszáma éppen fele a korábbi három minisztériuménak. A párt- és a kormány vezetésének megítélése szerint az átszervezést sikerült úgy végrehajtani, hogy az nem okozott különösebb zavart a gazdasági életben. A folyamatossághoz nagyban hozzájárult az a támogatás, amit a politikai és társadalmi szervezetektől, valamint a közvéleménytől és a sajtótól kaptak bizalomban, megértésben, biztatásban, s annak is, amit operatív segítségben a társszervek adtak. A minisztérium fő feladataként említette a miniszter, hogy az ipar minél magasabb színvonalon tudjon hozzájárulni a nemzeti jövedelem növeléséhez, kielégítse a belföldi keresletet, és növekvő mértékben járuljon az ország külgazdasági egyensúlyi helyzetének javításához. Taglalta ezután, hogy sokirányú munkát végez a minisztérium a kormány által jóváhagyott energiagazdálkodási program megvalósítása érdekében, részt vesz a komplex anyaggazdálkodási program kidolgozásában, azoknak a lehetőségeknek a feltárásában, amelyek réven csökkenthető az anyagfelhasználás. A minisztérium — hangsúlyozta a tárca vezetője — a vállalatok, intézmények előtt a kormányt képviseli, a kormányban pedig az ipart. E gondolatban együttesen két szándék jut kifejezésre: a központi akarat egységes képviseletének az erősítése, és az ipar, a műszaki haladás fokozott kormányzati támogatásának az igénye. Ezután a vitában PÉTERÉI FERENC (Vas m. 4. vk.), a Szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyárának üzemrészvezetője arról szólt, hogy a termékszerkezet átalakításának, korszerűsítésének üteme még sok tekintetben javítható. WEISZBÖCK REZSÖNÉ (Győr-Sopron m. 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója a készletek még sok tekintetben javítható alakulásával és a beruházásokkal foglalkozva megállapította: az előrelépés ellenére nyomasztóan magas a készletszint a népgazdaságban. TÖZSÉR GÄSPÄR (Nóg- rád m. 4. vk), a Nógrádi Szénbányák aknaüzem biztonsági megbízottja szűkebb hazájában és munkahelyén szerzett tapasztalataival is megerősítette az országos számvetésnek azt a megállapítását, hogy tavaly folytatódott — eredményeket hozott — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására irányuló törekvés. HORVÁTH SANDORNÉ (Bp. 25. vk.), a Magyar Gyap- júfonó és Szövőgyár csoport- vezetője kifejtette: amit elértünk, nem kevés, az eredményeket büszkén vallhatjuk a magunkénak. A párt, a kormány iránt szilárd a bizalom. A továbblépés is ezen a töretlen bizalmon alapszik. MAG PÄL (Csongrád m. 11. vk), a Szentesi Baromfi- feldolgozó Vállalat igazgatója elmondta: az élelmiszer- iparban a vállalatok számára az elmúlt év elejétől alkalmazott új gazdasági szabályozó rendszer hasznosnak bizonyult. ' KARKUS SÁNDOR (Komárom m. 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalat vájára az idei áprilisban, a tervezett határidő előtt átadott, ötmilliárd forint köIP séggel elkészült Márkus-hegyi bánya beruházási tapasztalatait ismertette. SELYEM ZSIGMOND (Bács-Kiskun m. 5. vk.), a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke az öntözéssel kapcsolatban — az idei gazdálkodás tapasztalatairól szólva — felhívta a figyelmet a gazdaságok a kedvező öntözési lehetőségek ellenére is sok helyütt csökkentették az öntözött terület nagyságát. Ez -»■ tette hozzá — a magas vízdíjakra vezethető vissza, ezért kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a víz- díjak csökkentésének lehetőségét. TÓTH JÓZSEF (Fejér m. 2. vk.), a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerészcsoportvezetője fontos döntésként említette, hogy a VL ötéves tervidőszakban Ino- tán egy évi százezer tonna teljesítményű alumíniumkohót építenek, amely a könnyűfémműhöz közelsége folytán feltétlenül a takarékosságot szolgálja majd. wiwKxnBt. pintér István: mbs»!#«« A »kemfeiedelem« tündöklése és bukása Amikor Reilly kijelentette, ■ hogy a jelen pillanatban nem utazhat, én nyugalmat erőltettem magamra, s kifejtettem, ha csak az időhiányon múlik, akkor ne aggódjék. Ütját úgy szervezzük meg, hogy szombaton reggel Le- ningrádban lesz, ott tölti a napot, este Moszkvába utazunk, vasárnap egész nap tárgyalhat a Tröszt politikai tanácsának tagjaival, vasárnap este visszautazik Lenin- grádba, ott tölti a hétfőt és még aznap éjszaka a „kapun” keresztül visszatér Helsinkibe, ahová kedden érkezik meg. A szerdai hajót tehát simán eléri. Reilly rövid gondolkodás után kijelentette: „Meggyőzött. Rendben van. Utazom önnel.” Én akkor rátértem az utazás részleteire, és felhívtam Reilly' figyelmét arra, hogy ruhát kell váltania, mert elegáns külföldi öltönye Moszkvában szemet szúrhat. Megállapodtunk, hogy szerzünk számára magas szárú csizmát és sildes sapkát.” Reilly még írt a feleségének, aztán indultak is. A „kapu” rendben volt — simán átjutott Reilly a határon, ahol egy határőr várta. Reilly úgy tudta róla, hogy ellenforradalmár, a valóságban azonban ő is a GPU segítőtársa volt. ö tette Reillyt és Jakusevet vonatra, ahol észrevétlenül követték egészen Leningrádig, ahol ismét jó kezekbe került: Scsukin, aki a „Tröszt megbízásából” várta őt, a GPU munkatársa volt. A „mesterkém” egy megrendezett „földalatti ösz- szejövetelen” vett részt, aztán Jakusev társaságában folytatta útját Moszkvába. Mekkora volt boldogsága, hogy a pályaudvaron három lelkes ellenforradalmár várta őt — és mekkora volt későbbi megdöbbenése, amikor rá kellett jönnie, hogy mindhárman a GPU emberei voltak. Velük és másokkal itt ismét „illegális összejövetelre” került sor. Reilly azt magyarázgatta a szovjet elhárítás embereinek, akiket megbízható ellenforradalmár összeesküvőknek hitt, hogy véleménye szerint honnan kellene pénzt szerezni az összeesküvéshez. — Oroszországban hatalmas művészeti értékek vannak. Rengeteg értékes kép, szobor van a múzeumok birtokában. Ezeket kellene megszerezni és eladni külföldön. Elsősorban azokra a műalkotásokra gondolok, amelyek most a raktárakban vannak, nincsenek kiállítva és így eltűnésüket nem veszik azonnal észre. Az értékesítést én magamra vállalnám... Később Reilly még egy pénzforrást ajánlott: az Intelligence Service jó árat fizetne értesülésekért, elsősorban a Kominternre vonatkozó adatokért. A Tröszt emberei épüljenek be a Komin- ternbe. Reilly annyira belemelegedett terveinek ismertetésébe, hogy figyelmeztetni kellett; eljárt az idő, indulnia kell, ha el akarja érni a leningrá- di vonatot, amely visszaviszi őt a Néva-parti városba, onnan a határra, hogy még az éjjel visszatérjen Helsinkibe. Még annyi ideje volt, hogy autón elszaladjon az egyik összeesküvő lakására, valami irat átvételére. Mekkora a meglepetése, amikor ott pisztolyt nyomnak az oldalához és kijelentik: — Sidney George Reilly, a törvény nevében letartóztatjuk! Reilly már fogoly, de még hátravan egy feladat. Ha kiszivárog, hogy a mesterkém a Tröszt révén a szovjet hatóságok kezére kerül, vége a Trösztnek, pedig arra továbbra is szüksége van az elhárításnak. Gyorsan döntenek; a GPU néhány munkatársa a határra utazik, ott riadóztatnak egy szovjet határőrőrsöt és lövöldöznek. Az Isz vesztyi jóban közleményt jelentetnek meg a lelőtt csempészekről. A Tröszt Helsinkiben dolgozó része már sejti, hogy az eltűnt Reilly azonos az egyik lelőtt csempésszel, de ezt szovjet részről csak később jelentik be, amikor már Reilly valóban elnyerte méltó büntetését. (Folytatjuk) Héri László Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az 1980. évi gazdálkodás két sarkalatos pontja —, a népgazdasági egyensúly javítása és az életszínvonal megőrzése — az elmúlt év során alapvetően teljesült, javult a külkereskedelmi egyensúly. Gond azonban, hogy a nemzeti jövedelem növekedése nem a terv szerint alakult. A további előrelépésünk érdekében a vállalati gazdálkodás hatékonyságát és az ezt elősegítő közgazdasági környezet további finomítását kell végrehajtanunk. A vállalati gazdálkodáson belül elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kérdéseivel szeretnék foglalkozni. A mezőgazdaság az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket ért el, bár a különböző ágazatok fejlettségi színvonala között jelentős különbségek vannak, melyek okát az ágazatok eltérő műszaki színvonalában és a különböző időszakokban kialakított eltérő jövedelmezőségében kell keresnünk. Tekintettel arra, hogy választókerületemben jelentős a mezőgazdaság szerepe, ismerve adottságaikat, elmondhatom, hogy a további hozamok növekedése szempontjából sok tartalékkal rendelkezünk. Jelentős az üzemek fejlettsége közötti különbség, de jelentős egy-egy üzemen belül is az átlagtól való eltérés. Azt kell elérnünk, hogy a hozam növekedésével a gazdaságosság, a jövedelmezőség is növekedjen. Ez felveti adott árviszonyok mellett a pótlólagos ráfordítások hatékonyságát, de feltételezi a mezőgazdasági termékek árainak helyes megállapítását is. Szabolcs-Szatmárban jelentős kárt okozott ai almaültetvényekben a késő tavaszi fagykár, a tenyészidőben a sok éves átlagnál mintegy 200 mm-rel több csapadék, és július végén a Tisza és mellékfolyóinak áradása. A szocialista mezőgazdasági üzemekben dolgozó kollektívák összefogással, a kedvezőtlen időjárás ellenére a körülményekhez képest jelentős eredményeket értek el. A rendkívül rossz körülmények ellenére elérték, hogy a megtermelt termékek, termények fedél alá kerültek a legkisebb veszteség mellett. A nagyüzemi gazdálkodás már sokadszor állta ki az élet próbáját. A mi termelőszövetkezetünkben a kedvezőtlen időjárás ellenére is 16,2 millió forint nyereség képződött. Az élelmiszerstratégia politikát formáló és befolyásoló tényező. Az elkövetkezendő időben a vállalati gazdálkodás hatékonyságát tovább kell javítani. Ennek egyik alapvető feltétele az üzemen belüli differenciált bérezés következetes megvalósítása. Az anyagi ösztönzés üzemi rendszerét folyamatosan felül kell vizsgálni, és a célokhoz szükségszerűen hozzá kell igazítani. Az anyagi ösztönzés helyes megállapítása előrehaladásunk egyik fontos láncszeme. Tovább kell javítani a technológiai fegyelmet, a munkarendet, a munkafegyelmet. Az adott feszes köz- gazdasági környezetben csak az az üzem tud tartósan rentábilis gazdálkodást folytatni, amelyik a feladatait a technológiai előírásoknak megfelelően maradéktalanul végrehajtja, ez feltételezi a művezetés, a kivitelezés minőségének további javítását is. A vállalati döntésekhez az üzemek vezetőinek szélesebb körű információval kellene rendelkezniük a helyes döntéseik kialakításához. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek különböző adottságait figyelembe véve a jövőben szükségesnek látszik olyan üzemek kialakítása, ahol elsősorban a végiermék előállítását kell fejleszteni, de a kedvezőtlen -termőhelyi adottságú termelőszövetkezetekben a kis tőkebefekteté- sű kiegészítő tevékenység megvalósítására is törekedni kell. Azt azonban a központi irányításnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy az alaptevékenység területén a jövedelmezőség ne csökkenjen, mert ez az üzemeket az alaptevékenység fejlesztésére nem ösztönzi. A mezőgazdasági termékek árainak kialakítása alkalmával a gépek, alkatrészek, kemikáliák, műtrágyák, energiahordozók árainak növekedését folyamatosan figyelembe kell venni. Az elkövetkezendő időben a vezetés színvonalát, az üzem- és munkaszervezést még tovább kell javítanunk. A munkafegyelem javítása, a munkaszervezés hatékonyságának növelése olyan lehetőség, amelyekért külön anyagi befektetésre nincs szükség, de egyben az is igaz, hogy maguktól nem oldódnak meg. Meg kell győznünk az embereket, hogy a munkafegyelem szigorítása, a munka- szervezés hatékonyságának javítása az ő érdekükben történik, hiszen ennek megvalósítása teszi lehetővé a vállalaton belüli nyereség növelését, melynek következtében a részesedésük is növekedni fog, de így válik lehetővé szociális, kulturális ellátott- sági szintjük javítása is. A fegyelmezett munkát demokratikus vezetéssel, az emberek meggyőzésével, he^ lyes agitációs munka végrehajtásával kell megoldanunk. Ez feltételezi a döntés meghozataláig a demokratizmus szélesítését, a végrehajtás időszakában pedig a centralizmust. A feladatok megoldása érdekében szükséges a kezdeményező személyek, kollektívák felkarolása, anyagi és erkölcsi elismerése. További lehetőségeink vannak a szakképzettség növelésével. A fejlett technika magasabban képzett, kvalifikáltabb szakmunkásokat, szakembereket igényel. Ezért a dolgozók folyamatos továbbképzéséről gondoskodni kell. Olyan körülményeket szükséges teremtenünk, hogy a dolgozók értelmét lássák a továbbtanulásuknak, ezért anyagilag is ösztönözni kell a képzésben részt vevőket. A képzettség megszerzése után a szakvégzettséget figyelembe kell venni a bérezési rendszer kialakítása során. összefoglalva: a vállalati szférában sok még a megoldásra váró feladat. A vállalati hatékonyság további javításával, a munkák további eredményes végzésével feladataink megvalósíthatók. Az irányítási rendszer további tökéletesítésével pedig el kell érni, hogy a termelő- szövetkezetek a kívánt irányban fejlődjenek ütemesen tovább. Az 1980-as évi költségvetés végrehajtását elfogadom! Az ülésszak — amelynek első napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva töltötte be — pénteken a törvényjavaslat vitájával folytatódik. (MTI) 13.
