Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A növényvédelemben már kevés az elégséges Az a bizonyos 35 százalék... Megbízható felmérések sze­rint a kultúrnövényeket ká­rosító élő szervezetek — bio- tikus tényezők — 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat. Ebből 14% állati kártevők, elsősorban rovarok, 12% mikroorganiz­musok, nagyobbára gombák, és 9% a gyomnövények ká­ros tevékenységének követ­kezménye. (Matolcsy György: Az a bizonyos 35 százalék, Gyorsuló idő, Magvető Ki­adó, 11. pag.) — A növényvédelem feladata ezt a harmincöt százalékot, a Föld mezőgazdasági termésének több mint egyharmadát a pusz­tulástól megmenteni — folytat­ja a gondolatot mintegy kapás­ból Sári Ferenc, a tiszalöki tsz növényvédő agronómusa. Felkászálódunk az UAZ-ra. A nap tűz, iszonyatos a meleg. El­indulunk a Középső-dűlő felé, az autó átzötykölődik az Aracson, s a kocsi végül nagy porfelhőt hagyva maga után, megáll a Kutyaugratónak nevezett határ­részben. Két NOVOR 2003-as dolgozik itt a burgonyásban. A krumpli­bogarat irtják. A tag végén még fordul egyet Cs. Koleszár József gépe, társa, Murvai József a vi­zeskocsira vár. Aztán porfelhő jelzi: jön a Tisza-víz, s mehet tovább a munka. — Megszenvedtünk az idén — mondja Sári. A tavaly tűi sok volt a májusi arany, az idén ezüstnek is kevés volt. 1980-ban májusban 120 milliméter csapa­dék volt, az idén januártól mos­tanáig alig 80. Ez nehezítette a munkát. Pedig felkészültünk, A burgonyaföldön dolgozik Cs. Koleszár. gondolatát, nem vesztegetik az időt. — Az emberek a legjobbak. Valamikor még úgy volt, azt vitték növényvédősnek, aki más­ra nem volt jó. Ma csak a ki­válókat tudom alkalmazni. Van szójánk, répánk, tengerink, bur­gonyánk, gabonánk. Mindenütt mást, másképpen kell Csinálni. Csak az marad itt állva, aki ura a gépnek, betartja a szigorú technológiát. — Nézze, a 280—300 forintot megkeressük — így Murvai —, ezért pedig jó munkát kell vé­gezni. Koleszár is, én is tudom, kém a legszebb szín ilyenkor. A sikert mutatja. A mérges ember — ugyancsak kedves ember. Hatvan—hetven féle mérget, vegyszert őriz, ket­tős zárral óvott raktárában. S milyen az élet fintora: a mé­regház belső helyiségének mennyezete alatt fecske épített fészket. — Hogy a fecske megél itt, az rendben is van. De láttunk mi már patkányt falatozni méreg­ből, hízott tőle. De ami még en­nél is bosszantóbb — fejtegeti Sári Ferenc —, hogy sok növény is rezisztens a vegyszerrel szem­ben. Az ember nem győz okos­kodni, tanulni. A finis — Tanulni azt nagyon kell — folytatja Ökrös Mihály — ne­künk is, akik kezeljük a mér­get. Mindig jön valami új. Ez­zel nem lehet játszani. Sári Ferenc közben tárgyal, in­tézkedik. Nincsen könnyű dolga, hiszen 3200 hektár szántó és 30 hektár gyümölcsös növényvédel­me hárul rá. Most éppen a gyü­mölcsös hetedik permetezésére ad ki utasításokat. — Sokan ügy vélik — mondja az agronómus —, a növényvéde­lem csak annyi, hogy permete­zés, vegyszerezés. Pedig ha tud­nák, hogy a talaj-előkészítéstől a vetésváltásig mindennel törődni kell. Valahol örülök is ennek. Ettől szép, ettől van értelme. Az embert csak űzi-hajtja a bizo­nyos 35 százalék . . . A méregraktár lassan kiürül. A munkák zöme a végéhez ér. Sáriék gonddal-figyelemmel jár­ják a határt. Várják az aratást, a termés érését. Nekik az a vizsga. S azt ők is tudják: ke­vés ma már csak elégségesre megfelelni. Bürget Lajos A mérges ember. KOSSUTH RADIO terveztünk. Mindent megtettünk, de még a repülőgépes növény- védelemmel se vagyok elége­dett. Gondolatok a tábla szélén — Pedig az idei évben remény­kedtünk. Ránk is férne végre egy jő esztendő. De hát az idő­járás nemigen kedvez. Persze, mondhatná valaki, öntözhetnénk, ez gyorsítaná a vegyszer föld­be jutását. De ez most túl drá­ga lenne, nem állna arányban a haszonnal. így aztán studerál az ember, minden szaklapba bele­bújik, mi van új, jó, s itt is használható. Tóth Mihály befut a vízzel. Keverik a Safidon 40 WP-t a tartályba, összeszokott társaság ez. Látszik, ismerik egymás mi a tét. A kenyér, a holnap. Kismotor tűnik fel a dűlőben. Idős ember robog rajta, ökrös Mihály, a méregraktáros. Gon­dos gazda módjára megnézi, mit csinálnak a fiúk, hogyan bánnak a vegyszerrel. A mérges ember — Mindenüvé kimegyek, hi­szen nagy a felelősségem. Mi­előtt indultam, akkor ment el a gyógyszerész, aki ellenőrzött. Grammra megvolt minden, s most se talált kifogásolnivalót. Évek óta így van, a legjobbak­nak számítunk a környéken. Szíves szóval invitál: csak egy ugrás, menjünk el a birodalmá­ba, a közeli tanyán lévő rak­tárba. Utunk mellett a répa­föld. Már sápad a gyom a nö­vény között. Sári kimutat a kocsiból: — Ez a sápadás ne­9,00: Népdalok, néptáncok. — 9,44: Brummadzag, a zenebohóc. — 10,05: Thyi Ulenspiegel ka­landjai. — 10,34: Sztravinszkij: Mavra. Egyfelvonásos opera. — 11,08: Szovjet fúvószene. r— 11,25: Bevallom magának. — 11,40: ... hogy hosszú életű légy e földön. Csák Gyula elbe­szélésének rádióváltozata, VI. (bef.) rész. — 12,20: Ki nyer ma? — 12,35: Kolozsvári Grand- pierre Emil: Árnyak az alagút- ban. Könyvszemle. — 12,45: Lendvay Kamilló kórusdalaiból. — 13,01: Zenemúzeum. — — 13,59: Aluljárók. — 15,10: Da­loló, muzsikáló tájak. — 15,25: Magyar remekírók. Móricz Zsigmond: öt regény. — 18,05: Osváth Júlia operettfelvételei­ből. — 16,27: 30 éves a Rádió­színház. Anyám nagyon messze van ... Thurzó Gábor hang­játéka. — 17,07: Közéleti kö­zelképek. — 17,32: Bemutatjuk új felvételeinket. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 19,30: Az Ifjúsági Rádiószínpad be­mutatója. Osztálytársak. Ovidiu Zotta rádiójátéka. — 20,40: Tölt­sön egy órát kedvenceivel. — 21,40: Adottságok — lehetőségek a Szegedi Állami Gazdaságban. — 22,30: Operanégyesek. — 22,43: Engedje meg ... — 23,13: Oj lemezeinkből. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Filmdalok. — 8,20: Tiz perc külpolitika. — 10,00: Ze­nedélelőtt. — 12,33: Mezők, fal­vak éneke. — 12,55: Kapcsoljak a miskolci körzeti stúdiót. — 13,25: Látószög. — 13,40: Weiner Leó: Változatok egy magyar népdalra. — 14,00: Válogatott perceink. — 16,35: Idősebbek hullámhosszán. — 17,30: Húszas stúdió. — 18,33: Hétvégi pano­ráma. — 19,55: Slágerlista. — 20,33: A 04, 05, 07 jelenti. — 21,05: Meggyűrűztek. — 22,15: Nóták. — 23,15: Gyulai Gaál János szerzeményeiből. A fásításnak nagy szerepe van a meliorációban Telepítés helyett erdőirtás?! A HNF megyei elnöksége leg­utóbbi ülésén előterjesztést vi­tatott meg A fásítás szerepe a meliorációban címmel, melynek előadója Dezsényi Ede, a kör­nyezetvédelmi bizottság elnöke volt. Ismertette az erdőgazdálko­dás rövid történetét, majd az 1961. évi földvédelemről szóló törvény jelentőségét méltatta. A kialakult gyakorlatot elemezve a hiányosságokról így szólt: — A meliorációs munkákat végző vízügyi szervezetek és ta­lajerő-gazdálkodási vállalatok a melioráció végrehajtásában sok helyen csak a táblák kialakítá­sát, az úthálózat kiképzését és a vízrendezést végzik el. Ezek a munkák azonban kizárólag me­zőgazdasági területekre vonat­koznak, pedig a múlt tapaszta­lataiból ismert, hogy a mező- és erdőgazdasági területek össze­hangolt meliorációja között szo­ros összefüggés van, az ebből adódó lehetőségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A me­gyében folyó meliorációs gya­korlat ezt az elvet egy-két eset­től eltekintve nem tartja tiszte­letben. Eltűnnek az erdősávok — A táblakoncentrációval ki­alakított nagy táblákon belül ki­irtják az erdősávokat, eltüntetik a mezsgyéken kialakult cserje- sávokat, fasorokat, holott azokat korábban éppen a mezőgazdasá­gi területek oltalma érdekében telepítették. Ezek hiányában a melioráció célja, a mezőgazdasá­gi termelés terméseredményei­nek a fokozására, biztonságo­sabbá tételére irányuló tevé­kenység, a talajjavítás, a talaj- védelem, a vízrendezés és a rekultiváció — nem tud mara­déktalanul érvényesülni, sőt: szélsőséges esetekben hátrányos­sá válik. Meliorációs munkák és egyéb okok miatt a IV. és V. ötéves tervben közel 3000 hektár védőfásítást szüntettek meg. — Ezek hiánya máris érződik, mert sok helyen megmozdult a homok és különösen tavasszal nagy szélverések tapasztalha­tók. Hogy ez mit jelent, azt né­hány példával szeretném illuszt­rálni. Érpatak község külterüle­tén 7 évvel ezelőtt került sor olyan terület erdősítésére akác­cal és erdei fenyővel, amelyen azelőtt 40 évvel még kukoricát termeltek, de a szél deflációs hatása következtében több mint egyméteres homokráfúvás tör­tént a völgyben elhelyezkedő fe­kete földre. A ráhordásnál ve­szélyesebb a kifúvás, mert ke­vésbé érzékelhető és lényegesen nagyobb területeket érint. Vas- megyeren a meliorációs munkák elvégzése során megszüntették a fasorokat, melynek következmé­nyeként a szél néhány év alatt tetemes kotúmennyiséget hor­dott el és helyenként a tér­színt 30 cm-rel is süllyedt. Az Ecsedi-láp meliorációja sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szél ott is nagy mennyiségű kotútalajt hord el évente és a nagy táblák kiala­kítása miatt létrehozott csator­narendszer sem tudja betölteni hivatását, aminek következtében táblaközi belvizesedés tapasztal­ható. A szél „ellopja” a földet — E szélsőséges példákat azért említettem meg, mert a melio­rációs munkák következtében kialakított nagy táblákon elin­dult egy pusztulási folyamat, amit ha idejében észlelünk, kel­lő intézkedésekkel — erdősávok, fasorok telepítésével — meg tu­dunk állítani, de elhanyagolá­suk egyre költségesebb terme­lést, kisebb terméseredményt, esetleg teljes talajpusztulást idézhet elő. A melioráció tehát előnyei mellett hátrányokat is hordoz, környezeti veszélyeket, melyek ellen mesterséges úton, a környezeti tényezők egyikével, a zöldfelületek helyreállításával védekezni lehet. A feladatokról egyebek között így szólt: — Tudott dolog, hogy a szél erejét úgy lehet megtörni, ha elé egy szűrő hatású falat állí­tunk, amelynek védő hatása ma­gasságától, keresztmetszetétől, hosszúságától és szélességétől függ. Ez a rendszer meghatá­rozza a táblanagyságokat is. Fu­tóhomok és kotútalajok eseté­ben a táblanagyságok 30—40 hektár között, egyéb talajok ese­tében 30—60 hektár között ala­kíthatók ki. Hatásuk a szél se­bességének csökkenésével a ta­lajvédelemre, a mikroklíma főbb elemeire gyakorolt hatása miatt a terméshozamok növelésére ter­jed ki. Az erdő szerepe kiemelkedő — Végső soron a kedvező ha­tásokra a mezőgazdasági növé­nyek termelési hozama emelke­dik, lehetővé válik igényesebb kultúrák megtermelése is. — A rekultivációban főleg az erdőnek van kiemelkedő szere­pe. Mindazokon a területeken, ahol a mezőgazdasági művelés biztonságos alapjai nem adottak — mint pl. az elhagyott zárt- kertek, roncsolt területek, gaz­daságosan nem művelhető ho­mokterületek <a Penészlek, Nyírbéltek, Nyírlugos, Érpatak, Geszteréd határában lévő ho­mokdombok), hullámterek gyak­ran elöntött területei — a me­liorációt erdőtelepítéssel kell megoldani. — Az erdő eltünteti a roncsolt felületeket, a legfontosabb ter­mészeti elemnek, a talajnak az utánpótlását biztosítja, védi és javítja azt, a csapadékvizet fel­fogja, tárolja, a talajban futó vizet és a levegőt nagymérték­ben tisztítja, oxigénnel dúsítja és a páratartalmát növeli. Az elmondottakból következik, hogy a törvény erejével, de ha­tározott társadalmi támogatással is gátat kell vetni az indokolat­lan, nagymértékű fakitermelés­nek. A meliorációs tervek kialakí­tásánál minden esetben vegyék figyelembe a jövőben a koráb­ban kialakított csatornarendsze­reket. Az elnökség felkérte a nép- frontbizottságokat, működjenek közre, és fásítással, a csatornák karbantartásával segítsék a me­lioráció hatásának fokozását. (Csb) Az Országos Érc- és Ásványbányák perkupái üzemében anhidri- tet bányásznak. Ezt lignitporral elkeverik, majd a szikes talajok termővé tételére használják fel. Évente 45 ezer tonna lignites an- hidritet adnak át a mezőgazdaságnak. (MTI fotó: Kozma István felvétele — KS) RADIO FILM 1981. június 25., csütörtök 3. MŰSOR 9,00: Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából. 11,05: Ko­vács Endre orgonahangverse­nye. — 11,50: Titus. Részletek Mozart operájából. — 13,07: Az 1980. évi frankfurti dezsessz- feszfivál felvételeiből. — 14,00: Zenekari muszika. — 15,00: Kap­csoljuk a 22-es stúdiót. — 16,00: Zenei lexikon. — 16,20: Muzsikáról versben, prózában. — 16,53: Popzene sztereóban. — 18,00: Mozgástér. Európa és az enyhülés esélyei. — 18,30: Fre­derica von Stade és Gianni Rai­mondi operaáriákat énekel. — 19,51: Az Állami Orosz Énekkar Csajkovszkij-műveket énekel. — 20,05: Parasztok. Folytatásos rádiójáték — II. rész. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,05: Kérni min­dent szabad! Válogatás kíván­ságlevelek között. — 17,25: TIT-percek. Évad végén a TIT-ben. Riporter: Várkonyi Zsuzsa. — 17,35: Vállon hor­dott évtizedek. Szerkesztő: Rózsavölgyi Erzsébet. — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: A Sweet együttes sláge­reiből. — 18,25—18,30: Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. MAGYAR TV 15,50: Hírek. — 15,55: Nagy folyók a történelem visszfé­nyében. Francia filmsorozat. A Rajna (sz.) — 16,50: Reklám. — 16,55: Tízen Túliak Társasága. — 17,35: Tévébörze. — 17,45: Telesport. — 18,10: Az Ország­házból jelentjük (sz.) — 19,00: Reklám. — 19,10: Tévétorna (sz.) — 19,15: Esti mese (sz.) — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Családi kör. — 20,50: Kuruez Gyula: Négy csend között a hallgatás. Tévéfilm (sz.) — 22,15: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. — 22,55: Tv- hlradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 16,00: A XI. veszprémi tévé­találkozó műsorából. Jegor Bu- licsov és a többiek. Tévéjáték Maxim Gorkij drámájából (sz.) — 17,30: Zenés tévészínház. Of­fenbach: Párizsi élet (sz.) — 18,55: Csák Gyula: A legna­gyobb sűrűség közepe. Tévé­film (sz.) — 20,25: Fókusz. Vi­lággazdasági magazin (sz.) — 20,55: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,15: Reklám. — 21,20: Hogyan for­gat ön Mr. Huston? Rendhagyó portré John Hustonról (sz.) — 22,00: Beszélgetés az operáról. Verdi: Simon Boccanegra (sz.) SZLOVÁK TV 8,55: Hírek. — 9,00: Beszél­getések a nevelésről. — 9,30: Különös leány — tévéjáték. — 10,35: Verne Gyula klubja — ifjúsági műsor. — 11,00: Hírek. — 16,30: Hírek. — 16,35: Felta­lálók és újítók versenye. — 16,55: Pár perc könnyűzene. — 17,05: Aranykalászok — mese­játék. — 18,05: A házasság és a család — 4. rész. — 18,30: Esti mese. — 18,40: Tv-magazin. — 19,20: Időjárásjelentés és mű­sorismertetés. — 19,30: Tv-hír­adó. — 20,00: Arany Prága, 1981 — díjkiosztás. — 21,00: Arany Prága, 1981. A 18. nem­zetközi tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. — 22,30: Ez történt 24 óra alatt. — 22,45: Arany Prága, 1981. — 23,30: Hírek. ROMAN TV 16,05: Iskolatévé. — 17,10: Utazás a földgömbön. — 17,30: Kulturális híradó. — 19,00: Tv- híradó. — 20,00: Irodalmi ősz- szeállítás. — 20,25: Fiatalok órája. — 21,05: A föld fejlő­déstörténete. — 22,05: Tv-hír­adó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: A POGÁNY MADONNA (m.) Nyíregyháza Kert mozi: ROCKFILMFESZTIVÁL. P. BOX EGYÜTTES KONCERT­JE: 18,30 órától. AZ UTOLSÓ VALCER (am.) Előadás kezde­te: 21 óra! Pénztárnyitás: 16,30 óra! Nyíregyháza Béke mozi: AZ ÜTTÖRO-OLIMPIA ALKAL­MÁBÓL VETÍTÉSRE KERÜLI BOGÁNCS (m.) Előadás kezde­te: de. 10 óra! HÉT KÜLÖN­LEGES MEGBÍZOTT (SZ.) Nyíregyháza Móricz mozi: FOGADÓ AZ „ÖRÖK VILÁ­GOSSÁGIHOZ (14 év!) (m.) Kisvárda: FILMMÜZEUM. BONNIÉ ÉS CLYDE (18 év!) (am.) Előadás kezdete: 14 és 20 óra! A ZÖLDSÉGKERESKE- Dö (16 év!) (NDK) Mátészalka: ISTEN HOZTA, MR... (am.) Fehérgyarmat: RIP ÁCSOK (14 év!) (m.) Nyírbátor: A JÖ, A ROSSZ ÉS A CSÜF I—II. (16 év!) (ol.) Vásárosnamény AZ EMBER- EVŐ MEDVE (sz.) Töltik a tartályt. (Fotó: Jávor László)

Next

/
Thumbnails
Contents