Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

1981. június 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Elment... Levélírónk panaszko­dott, hogy május 9-re sza­badságot kért, de mivel előző nap az elrendelt túl­órát nem teljesítette — bár ez teltétele volt a sza­badság kiadásának — ezt a napot igazolatlan mu­lasztásnak tekintették munkahelyén. Ennek kö­vetkezményeit pedig vi­selnie kell és levélírónk szerkesztőségünktől re­mélte, hogy ez alól fel­mentik őt. A levél elolvasása után is tudtuk, hogy itt a munkafegyelem megsér­téséről van szó, és ebben az ügyben nem tudunk le­vélírónk mellett pártos- kodni. Mégis, szerkesz­tőségünk szokása, ügy­rendje szerint megkeres­tük az illetékeseket. A vállalat igazgatójától ka­pott tájékoztatásból is tu­lajdonképpen a levélírónk által előadott körülmé­nyeket ismerhettük meg. de jóval részletesebben. Kiderült például, hogy levélírónk olyan munka­helyen dolgozik, ahol a napi gyártási program szerint, csoportos teljesít­ménybéres elszámolás van. Május kilencedikére a csoportból többen is sza­badságot kértek (ekkor volt ugyanis a ballagás). Ezért a termelés vezetői úgy döntöttek, hogy a 9-i gyártási programból egy jelentős mennyiséget elő­ző nap legyártanak, ezt minimális — mindössze egyórai — túlórával el lehetett érni. A csoport valamennyi tagja vállalta ezt, tudván, hogy az élel­miszeriparban a jó ellátás érdekében, a termelésnek folyamatosnak kell len­nie. Egyedül levélírónk volt értetlen. Ez a maga­tartás — mint megtudtuk — nem volt jellemző le­vélírónkra. A vállalat egyik kiváló szocialista brigádjában dolgozik, ahol eddig ilyen jellegű prob­léma soha nem volt. Min­dig egységesen teljesítet­ték a feladatukat, soha senki sem vonta ki ma­gát a munkából. Most azonban hiába figyelmeztette a csoport vezetője levélírónkat: ha nem túlórázik, másnap nem mehet el szabadság­ra. ö ezt figyelmen kivül hagyta. Május 9-én nem dolgozott. A vállalat vezetői ez­úttal eltekintettek a szi­gorúbb büntetéstől, a fe­gyelmi felelősségre vonás­tól, de természetesen az igazolatlan mulasztástól nem, mert úgy vélik, ez a büntetés arányban áll a dolgozó első fegyelmi vét­ségével. A brigádban szokatlan magatartást tanúsított le­vélírónk, bizonyára ezt utólag már ő is belátja, és a jövőre nézve a tanulsá­got levonta. Érthető tehát, hogy ma, amikor olyan sok szó esik a munkaerkölcs egyik alapvető normájáról, a munkafegyelemről, nem tűrik meg a vállalatnál a fegyelmezetlenséget. Soltész Ágnes HOMOK A VÍZBEN Immár hónapok óta a víz­csapunkból homokos víz fo­lyik. Körülbelül 0,8—1 g/1 homokot tartalmaz. Ha für- dünk, ha fogat mosunk, de leginkább, ha inni szeret­nénk a vízből, undorunk van. Nem beszélve arról, hogy minden csaptelepünk tönkremegy a homoktól. Százhúsz lakót érint ez a gond, melytől mielőbb sze­retnénk az illetékesek jóvol­tából megszabadulni. Egyszó­val azt szeretnénk, ha a víz­csapunkból tiszta víz folyna és tiszta vizet önthetnénk a poharunkba. Höhn László Mátészalka, Zalka Máté utca 2. szám alatti lakos, vala­mennyi lakótársa nevében CSATLAKOZÁS Dicséret illeti a MÁV-ot, hogy a nyári szezonban Nyíregyházáról Fonyódig és vissza átszállás nélkül lehet eljutni. Ez a gyorsvonat va­lóban megkönnyíti a Balaton- partra utazók dolgát. Mégis volna egy szerény kérésem: tegyék lehetővé, hogy ennek a vonatnak az északi part fe­lé is legyen csatlakozása. Je­lenleg ugyanis fél órával ko­rábban elmegy Székesfehér­várról az a személyvonat, amivel Balatonfüred vagy Tihany elérhető lenne. Talán az új menetrend készítésé­nél ezt is figyelembe lehetne venni.; Kemenes Mihály Búj GYORS INTÉZKEDÉS Néhány hete a sóstói kis­kerttulajdonosok nevében a városi tanács illetékeseit kér­tük, hogy a 14-es autóbusz Volán-megállójához pihenő­padot helyezzenek el. Sokszor hosszú perceket kell várni az autóbuszra, s bizony a kert­ben megfáradt nyugdíjasok­nak ez kellemetlen volt ed­dig. Ez most megváltozott, ugyanis rövid idő alatt a ké­résünk teljesült: néhány ló­cát helyeztek el az említett megállóba. Köszönjük a fi­gyelmességet, a gyors intéz­kedést. Raducziner László és Gégény János nyíregyházi lakosok A LAKÓK BOSSZANTÁSA Záhonyban a Jókai utca 9. szám alatti lakótömb udva­rán öt garázs épült, melyek­ben idegen gépkocsikat tá­rolnak, tehát még véletlenül sem a házbeliek használják ezeket. De nem ez a pana­szunk, sokkal inkább az, hogy olykor zavarják a nyu­galmunkat hosszas motorzú­gással, és még éjszaka is előforduló ajtócsapkodássaL De ami még bosszantóbb: a garázstulajdonosok udva­runk rendjét sem tartják becsben. Pedig mi építettünk az udvaron utat, járdát, tár­sadalmi munkában. A gép­kocsival — azok a szemé­lyek, akik egy lapát földet sem tettek arrébb — a két épület közötti utat teljesen tönkretették. Miatta most az esővíz a pincében áll meg. Nem tudjuk, mi a célja a községnek, a pályafenntar­tási főnökségnek ezekkel a garázsnak mondott, de csúfos külsejű építményekkel? Ront­ják a település képét, ne­künk pedig számtalan bosz- szúságot okoznak az udva­runkba járó „idegenek”. Benedek Attila Záhony, Jókai utca 9. szám alatti lakos MEGLEPETÉSEK A tiszavasvári Szorgalma­tos-telepi Általános Iskola 38 tanulója volt részese annak a rendezvénynek, amelyet a helybeli termelőszövetkezet „Béke” és „Március 8.” szo­cialista brigádjai rendeztek, a gyermeknap alkalmából. A szellemi vetélkedő ügyes kér­déseit az iskola törzsanyagá­ból állították össze, nagyon hasznos, kedélyes szellemi torna volt a gyerekeknek. Emlékezetes élményt nyúj­tott a Debrecenbe tett kirán­dulás is, ahol a gyerekek az értékes ismereteket nyújtó látnivalókon kívül vidám per­ceket töltöttek az állatkert­ben. A tiszavasvári Zöld Me­ző Mg. Termelőszövetkezet két szocialista brigádja rend­szeresen patronálja iskolán­kat és ugyanígy a tiszalöki ERDÉRT-telep Rákóczi bri­gádja is. A gyermeknap al­kalmából például iskolánk valamennyi tanulóját meg­vendégelték. Nyiránszki Mihályné, a tiszavasvári szorgalmatos­telepi iskola igazgatója RENDKÍVÜL FIGYELMESEK Harmadik éve sokat utazom a 12-es, 8-as, 11-es és a 7-es autóbuszokon. Rokkant, man­kóval közlekedő idős ember vagyok. Már korábban elha­tároztam, hogy az autóbusz- vezetők utasokkal szembeni udvariasságukat, segítőkész­ségüket megköszönöm. Te­szem ezt azért most, mert egy hónapig kórházi kezelés alatt voltam, s amikor az el­ső napokban mankóval ismét buszra szálltam, különös fi­gyelmességet tapasztaltam. Megkérdezték a látásból is­mert buszvezetők, hogy miért nem láttak? Természetesen ez inkább jelbeszéd volt a nagy forgalomban. Jólesett az érdeklődés és a nekem szóló mosoly, és intés, ami­vel további jó egészséget kí­vántak. Újabban a 9-es autó­buszon utazom, és itt is a ko­rábbihoz hasonló figyelmes­séggel találkozom: ha meg­látnak, az utasokat felszólít­ják az autóbuszvezetők, hogy „a rokkant bácsinak adjanak ülőhelyet”. Említem mindezt 1981-ben a rokkantak nem­zetközi évében, de azzal az örömteli megjegyzéssel, hogy ezt a figyelmességet már ko­rábban is tapasztaltam. Kö­szönet a Volán dolgozóinak sorstársaim nevében is. B. S. nyíregyházi lakos KÖZÖS KIRÁNDULÁS A kótaji, valamint a ke- mecsei öregek napközi ott­honának gondozottjai a kö­zelmúltban közös kirándulá­son vettek részt. Miskolc- Tapolca volt az útirány, ahol az idős emberek jó hangu­latban néhány órát eltöltöt- tek, majd útközben is meg­pihenve egy csárdában, fel­frissülve, élményekkel gazda­godva tértek haza. A két község öregjei immár évek óta együtt járnak kirándul­ni, s e legutóbbira az Egye­sült Erő Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet vezetősége biztosította az autóbuszt. Kö­szönjük a törődést, s a segít­séget. Kusnyér Lászlóné vezető gondozónő Szerkesztői üzenetek Kiss Gáborné tiszavas­vári, Pokol Ernő győröcs- kei, Kocsis Antal nyíregy­házi, Juhász Gergely nagy- kállói, Czuczor Józsefné nagycserkeszi, Tóth László eperjeskei, Takács Dezső kisvárdai, ifj. Molnár Jó­zsef új fehértói, Csurka Menyhért gyügyei és Laczkó István lónyai ol­vasóinknak levélben vá­laszoltunk. Szabó Miklósné mária- pócsi, özv. Béres György- né baktalórántházi, id. Né­meth János tiszarádi, id. Kónya Miklós mátészal­kai, Juhász Ernőné sza- mosújlaki, B. Kiss Ferenc- né mátészalkai, Sárközi Gáborné dombrádi, Mol­nár Béla gyulaházi, Torma Miklós vámosoroszi, Né­meth Bálintné ibrányi, Kocsis Mihály nyíregyhá­zi, Szabó Endre tiszakere- csenyi, Kiss Pálné tisza­löki, Kaczur Tibor nyír- madai, Selmeczi Sándor tiszavasvári, Erdei Fe­renc napkori. Szűcs Zsig- mond ópályi, Magocsa László kisvárdai, Papp Sándorné újfehértói, Len­csés Albertné tiszarádi, Katkó Béla gyulaházi, Páll Dezsőné kállósemjé- ni, Szabó Lászlóné nagy- kállói, Baraksó Ferenc ti­szarádi, Benedek Attila záhonyi, Pólyák Andrásné papi, Török Gusztávné vá- sárosnaményi, Hangácsi Aranka nyíregyházi. Bod­nár Zsigmond ököritófül- pösi, Fodor Ferenc nyír- kércsi, Csernyánszky Pé­ter bátorligeti, Horváthné Brezina Éva nyíregyházi, Tóth Lajosné kisari, Papp Istvánné geszterédi, özv. Szántó Bertalanná mező- ladányi, ifj. Kónya Miklós mátészalkai, Pokol Béláné tiszaszentmártoni, özv. Pásztor Istvánné kétérkö- zi, ifj. Tóth Gyuláné má- tyusi, Gellér Sándorné ópályi, Baksán Mihályné nyírvasvári, Makó István­né nagykállói és özv. Tóth Jánosné tiborszállási la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. özv. Simon Miklósné szamossályi, Illő Istvánné nyíregyházi lakosok és a fehérgyarmati „Győzhetet­len Brigád” Mg. Termelő- szövetkezet kertészeti üzemág női dolgozóinak köszönő soraikat megkap­tuk. örülünk, hogy segít­hettünk. Az illetékes válaszol BÜNTETÉS A FAKIVÁGÁSÉRT A közelmúltban egyik nyír­egyházi olvasónk szóvá tet­te, hogy Nyíregyházán a Sós­tói út 34/a szám alatt két idős — körülbelül 40 cm átmérőjű — nyárfát engedély nélkül kivágtak. Az észrevétel nyo­mán a városi tanács műsza­ki osztálya intézkedett: a szabálysértő személyt köte­lezték, hogy 1981. október 15. és 1982. március 30. között három előnevelt hársfát (melynek darabja körülbelül 300 forint) rendeljen meg a közterület-fenntartó vállalat­tól, és azokat ültesse el. Amennyiben az illető sze­mély e kötelezettségének nem tesz eleget, a városi tanács 5 ezer forintig terjedő végre­hajtási bírságot fog kiszabni. A VESZÉLY MEGSZŰNIK „Veszélyes kábelek” cím­mel a közelmúltban szóvá tették a Fórum rovatban, hogy a Népkert utcában az elektromos kábelek ideigle­nes elhelyezése veszélyes. A? elmúlt év folyamán ugyanis a távfűtés csővezetékeinél építése miatt, a lakások! vil» lamos csatlakozó vezetékeit ideiglenes kábelvezetékre szerelték át. Ezt az építővál­lalat végezte, viszont az épít­kezés befejezésével az erede­ti állapotot nem állították vissza, és ezt tőlünk sem kér­ték. Az ideiglenes kábelveze téket néhány napon belül megszüntetjük, és a térségben a lakások villamos csatlakozó vezetékeit visszaállítjuk. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzem- igazgatósága A társadalombiztosítási igazgatóság válaszol: Táppénz üzemi balesetkor Családi pótlék az árvaellátásban részesülő gyermek után. Nyerges Mihályné tiszavasvári lakos az iránt érdeklő­dik levelében, hogy az árvaellátásban részesülő gyermek után jár-e családi pótlék? Nem jár családi pótlék az árvaellátásban részesülő gyermek után. Ez alól kivétel az egyedülálló biztosított, akit az árvaellátás mellett is megillet a családi pótlék. Az árvaellátás megállapítását a dolgozó köteles a kifizető szervnek bejelenteni, ennek elmulasztása esetén a jogta­lanul kiutalt családi pótlék összegét vissza kgll fizetnie. A kivételes árvaellátás is árvaellátásnak minősül. Ha a gyermek- és ifjúságvédő intézet által nevelőszülőkhöz ki­helyezett gyermek árvaellátásban részesül — annak elle­nére, hogy az árvaellátás összegét nem a nevelőszülő ré­szére folyósítják — ez esetben sem jár családi pótlék a gyermek után. 1979. július 1-től az árvaellátásban része­sülő gyermek után havi 130 Ft jövedelempótlék is meg­illeti a jogosultat. A jövedelempótlék iránti igényt a mun­káltatónál kell előterjeszteni. Homonyik András nyírbátori levélírónk üzemi balesetet s^pnvedett, érdeklődik, hogy gyógyulása időtartamára mi­lyen összegű táppénz illeti meg? 1981. január 1-én lépett hatályba az 55/1980. (XII. 20.) MT sz. rendelet, melynek értelmében a biztosítottnak já­ró baleseti táppénz a napi átlag teljes összege. A társa­dalmilag hasznos munka közben megsérült, üzemi balese­tet szenvedett dolgozó joggal számíthat a társadalom leg­messzebbmenő segítségére. Az üzemi baleset miatt sérült dolgozó, ha balesete következtében keresőképtelenné vá­lik, 1981. január 1-től 100%-os táppénzre jogosult. Száz- százalékos a táppénz az üzemi baleset miatti kórházi ápo­lás esetében is. A napi átlagkereset megállapítására vonatkozó szabá­lyok nem változtak, azok a korábbi táppénz összegének kiszámításával azonosak, vagyis a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért kerese­teket kell figyelembe venni. A gazdasági dolgozók, alkal­mi munkavállalók és a háztartási alkalmazottak napi bal­eseti tápénze 65 forint. 1981. január 1. előtt csak 65 vagy 75%-os táppénz járt üzemi baleset esetén is, és ha a dolgozó a tényleges ke­resete és a táppénz közötti különbözetét akarta érvénye­síteni, azt csak nagy utánajárással kaphatta meg, vagy bírói úton kellett érvényt szerezni jogos követelésének. A társadalom gondoskodása révén, aki a munkában — a munkájával összefüggően — szenved üzemi balesetet, nem éri anyagi kár. Lényeges változás az is, hogy aki ugyanazon üzemi balesetéből 180 napon belül ismét kere­sőképtelenné válik, ugyancsak 100 százalékos baleseti táp­pénzre jogosult még akkor is, ha időközben a biztosítása megszűnt. A foglalkozási betegség az üzemi balesettel esik egy te­kintetbe, a táppénzt ez esetben is a napi átlagkereset 100%-os mértékében kell folyósítani. Foglalkozási beteg­ségnek azonban a Minisztertanács rendeletében felsorolt betegségek tekinthetők. Az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási betegségből keresőképtelen biztosított táppénzre a munkaviszonyának időtartamától függetlenül addig jogosult, amíg üzemi balesete, vagy foglalkozási be­tegsége miatt keresőképtelen. A munkáltatók feladata, hogy üzemi baleset esetén a jegyzőkönyvet felvegyék és rögzítsék a baleset pontos kö­rülményeit. A baleseti jegyzőkönyv egy példányát a bal­eseti táppénz elbírálásához csatolni kell. Nem vonatkozik a rendelkezés azokra, akik a társadalombiztosítási jogsza­bályok alapján nem minősülnek biztosítottnak: kisiparo­sok, magánkereskedők, ügyvédek, előadóművészek. Karczub Mihályné vásárosnaményi olvasónk a nyugellá­táshoz szükséges szolgálati idő kiszámítása iránt érdek­lődik, pontosabban arra kíváncsi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje szolgálati időnek számít-e? A folyamatos fizetés nélküli szabadságból 30 nap számít szolgálati időnek. Harminc napnál hosszabb időtartam csak két esetben számít szolgálati időnek. Egyik esetben, ha a fizetés nélküli szabadság az igénylőt három évnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tíz évnél fiata­labb gyermek ápolása címén illeti meg. Második eset­ben pedig a 30 napnál hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadság akkor számít szolgálati időnek, ha az igénylő azért kapta a fizetés nélküli szabadságot, hogy tartósan külföldön szolgálatot teljesítő házastársával külföldön tar­tózkodjon (és erre az időre nyugdíjjárulékot fizetett). V»V*%%V«V*W V*V# #%%%e/e%%%%eMe5e5^^^S^AeAWA%ee%^5íeeee^eeeee2eeeeeeeeeeeeee5eeeeeeeeeeeeeeeeeee#eAe#eeeAese2ee*IeI vIw/AvIv ' _______ - _______ ,V _______ _______ -- * * _ WHwa'aw! .w.v.w.v.;. ffiQ| «Bmai. .v BSB .v.v.v.v.v. BB H IB BB % BB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents