Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

\ 1981. június 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szakszerű betakarítás a kertekben Kitüntetések az élenjáróknak Gyümölcsszedés—gondosan Nyári gyümölcseink termését az elmúlt tavasz hideghullámai ala­posan gyérítették. Helyenként — különösen az Alföld sík vidé­kein — a szép reményeket csaló­dás váltotta fel: a vártnál jóval kevesebb cseresznye, meggy, kajszibarack került, vagy kerül le a fákról. Ilyenkor különösen nagy jelen­tősége van annak, hogy a meg­maradt — és várhatóan jó áron értékesíthető gyümölcsöt — gon­dosan, szakszerűen takarítsuk be. Arra kell törekedniük a kertész- kedőknek, hogy a beérő gyü­mölcstermés maradéktalanul el­jusson a fától a fogyasztóig és eközben a gyümölcs ne szenved­jen minőségi romlást. A szüret technikája Amikor gyümölcsöt szüretelünk, egyaránt kell ügyelnünk a ter­més épségére, a fa sértetlenségé­re és a szedést végző emberek testi épségére. A gyümölcsöt egyenként válasz- szűk le a fáról, ügyelve arra, hogy a termőrészt ne szakítsuk le. (Bizonyára sokan láttak már gondatlanul szüretelt cseresznye- fát, amely alatt a föld terítve volt leszaggatott ágacskákkal, le­véllel. Az ilyen fán a következő évben jóval kevesebb termésre számíthatunk.) Nagyon fontos, hogy a magas cseresznyefák ne­hezen elérhető részeiről is leszed­jük a gyümölcsöt, mert a fán maradó cseresznyékben fejlődnek ki azok a nyűvek, amelyek a következő esztendőben a „kuka- cosodást” okozzák. A kajszi- és őszibarackokat egyenként fog­juk körül ujjainkkal, enyhén csavarjuk meg és így válasszuk le ?. fáról. Óvatosan, a nyomódást elkerül­ve szedjük a ‘nagyon érzékeny húsú szamócát és a málnát, va­lamint a kevésbé érzékeny ri- bizkét, köszmétét és szedret is. Ahhoz, hogy a nagy fákról le tudjuk szedni a gyümölcsöt, se­gédeszközökre (erős létrára, kampóra) van szükség. A gyümölcs átmeneti tárolása Minden gyümölcsöt megfelelő szedőedényben kell elhelyezni. A cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack számára a-legmeg­felelőbb az öt kiló gyümölcs be­fogadására alkalmas, lapos hol­landi rekesz, amelyben nem nyo­módik, nem törődik a gyümölcs. A bogyós gyümölcsök részére mű­anyagból készült tálcák, dobozok valók: ezekbe általában fél kiló gyümölcsöt lehet elhelyezni. Ha egy-egy edény megtelt gyü­mölccsel, azonnal vigyük hűvös helyre, ahol a nap nem éri. Kam­rában, pincében egy-két napig még a legérzékenyebb gyümöl­csöket is veszteség nélkül lehet tárolni. Mikor szedjük a gyümölcsöt? Minél érettebb a gyümölcs, an­nál jobban kifejlődnek benne az íz-, illat- és színanyagok, vagyis a fogyasztásuk annál kelleme­sebb, minél érettebbek. A túlérett gyümölcs húsa puha, a rajta megtelepedő penészgombák be­hatolnak a gyümölcs belsejébe és gyors romlását okozzák. Ebből következik, hogy a gyümölcsöt érett, de nem túlérett állapotban célszerű szüretelni. Szüret — piacra A nagyüzemek és a piacra ter­melő kertészek kénytelenek a gyümölcsöket még teljes érettsé­gük előtt leszedni, mert külön­ben nem tudnák a piacra szállí­tani. A gyümölcsök egy része a leszedés után is tovább érik és szinte azonos értékűvé válik az éretten szedettél. Ilyen a szamó­ca, a kajszibarack, az őszibarack, az alma és a körte. A cseresznye és a meggy, a szilva és a szőlő azonban nem utóérő gyümölcsök. Ha ezeket féléretten szedjük, az ízük, édességük később sem fog javulni. Ebből következik, hogy ez utóbbi gyümölcsöket teljes érettségükben kell szüretelni. A házikertek nagy előnye, hogy itt minden gyümölcsöt optimális érettségi állapotban lehet betaka­rítani, hiszen a szedés és a fo­gyasztás között csak rövid idő telik el é€* az ^esetleges szállítás is gyorsan bonyolítható le. Azt szokták mondani, hogy nincs jobb a fáról szedett és közvetle­nül elfogyasztott gyümölcsnél. Ez valóban így van: a fáról szedett gyümölcsben a jól végzett hasz­nos munka ízét is érezzük! Dr. Bálint György A KERTBARÁTMOZGALOM HÍREI Nyírlövőiek Csehszlovákiában A nyírlövői kertbarátklub tag­jai május utolsó három napján látogatóban voltak a csehszlová­kiai Léva környéki kertbarátok­nál — erről tudósította rovatun­kat Kazsuba János, a nyírlövőiek klubvezetője. Az ottaniak egy év­vel ezelőtt jártak a nyírlövőiek- nél, ezt a látogatást adták vissza a szabolcsi kistermelők. A 3 na­pos, gazdag program során a vendégek megismerkedtek a ga­ramvölgyi és a fegyverneki kert­barátokkal, azok vezetőivel. A ta­pasztalatszerzés mellett még hasz­nosabbá tette kirándulásukat az, hogy a vendéglátók elkalauzol­ták őket Lévára, Nyitrára és a fürdőjéről híres Pöstyénbe is. A klubtagok valamennyien meg­kapták a csehszlovákiai kertbará­tok jelvényét, az öt sziromlevelű virágot ábrázoló SOZZ-jelvényt. Találkozó Fehérgyarmaton Jól sikerült az a kisgépbemuta­tó és kertbarát tapasztalatcsere, amelyre június hatodikán kerül; sor Fehérgyarmaton. A találko­zón a megye csaknem valameny- nyi kertbarátklubja képviseltette magát. A hasznos szakmai és po­litikai előadások mellett élményt jelentett az ottani kertek meglá­togatása. A vendégek megállapí­tották, hogy az eléggé kötött ta­lajon a fák jó kondícióban van­nak, a korai fagyok ellenére is jó közepes termést ígérnek. A házigazdák elmondták, hogy a lá­tott eredmények a szakszerű nö­vényvédelemnek, a talajerő-után­pótlásnak, nem utolsósorban a helyes talaj művelésnek és az ön­tözésnek köszönhetők. Különösen érdekes volt a talál­kozó kisgépkiállítása, amelyen sokféle házilag barkácsolt, a munkát jól segítő és könnyítő kisgépet, felszerelést láthattak a résztvevők. Nagy figyelmet kel­tett Fábián Lajos gyarmati klub­elnök gépe, amely 16—20 féle munkafolyamat elvégzésére is al­kalmas. A kiállításon beigazoló­dott, hogy a kistermelők lelemé­nyessége, ügyessége és szorgalma még drága külföldi gépeket is pótolhat házilag barkácsolt gé­pekkel, amelyek tanulságul szol­gálhatnának a magyar kisgép­gyártás szakembereinek is. A megye 24 áfésze keretén belül 151 mezőgazdasági szakcso­port működik 13 termelési ágazatban. Taglétszámuk már meghalad­ja a 15 ezer főt, értékesítésük eléri a 180 millió forintot, amely na­gyobb részben exportból ered. A Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen a termelésben élen járó, kertészkedésben, méhészetben és a kisállattenyésztésben példamutató szakcsoportok, illetve szakcso­porttagok munkájának elismerésére már 1974. évtől termelési ver­senypályázatot hirdettek. Ez a verseny igen nagy aktivitást váltott ki. A szakcsoportok és a -tagok körében 1980-ban is a pályázat fel­tétele volt a tagsági idő tartama,, a közös értékesítés nagysága, a szakcsoporton belüli közös tevékenység, az eredményesség, a minő­ségi árutermelés és az aktivitás. Az országos értékelés alapján megyénkben 1980. évi eredmé­nyes munkájukért a mátészalkai méhész szakcsoport arany foko­zatú, míg a' balkányi méhész szakcsoport bronz fokozatú ,,Sőtér Kálmán”-kitüntetésben részesült. ,,Sőtér Kálmán” bronz fokozatot kapott Kovács Béla tarpai méhész. A ,,Báldy Bálint” emlékjel­vény arany fokozatát kapta Sustyák György Mérken, Apáti László Csengerben, Kocsis János kisvárdai állattenyésztő pedig bronz fo­kozatot kapott. A ,,Bereczky Máté” emlékjelvény ezüst fokozatát Szender Antal mátészalkai, bronz fokozatát Lippai József fényeslitkei kertész kapta. A kitüntetések átadására a napokban kerül sqr. Mikulás András MÉSZÖV Áz öntözés jelentősége Az öntözésnek a növényter­mesztésre gyakorolt hatása köz­ismert. A víz nélkülözhetetlen a növények számára, mert a talaj­ban lévő táplálékot csak oldott állapotban tudják felvenni. A víz tehát oldószere, de egyben szál­lítóeszköze is a felvett tápanya­goknak. A víz a párologtatáshoz is szükséges. Alkotóelemei: a hidrogén és az oxigén: mindket­tő nélkülözhetetlen növényi táp­anyag. Amennyiben lehetséges, akkor már a telepítésnél gondolni kell a növények különböző vízigé­nyességére. Az azonos igényűe­ket — lehetőség szerint — egymás közelébe ültessük. Az öntözéssel mindenkor az esőt pótoljuk, hi­szen az nélkülözhetetlen a növé­nyek fejlődése szempontjából. Nagyon lényeges az öntözővíz hőmérséklete. Nyári öntözésnél 16—18 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletű vízzel már nem lehet a növény károsodása nél­kül locsolni. Legszerencsésebb1 megoldás — amennyiben mó­dunkban áll — egy nagyobb tar­tályban öntözővizet tartalékolni, amelyet a nap felmelegít, illetve melegen tart. Nyári időszakban nagyobb a növények vízigénye és vízfelhasz­nálása. Ilyenkor legalább heti öt alkalommal szükséges a locso­lás. Szélsőséges, meleg időben — hetente legalább egyszer — a fá­kat is meg kell öntözni. A szórófejes öntözésnél legyünk figyelemmel arra. hogy közvet­lenül a növény tövére ne irá­nyítsuk a vízsugarat, hanem az a magasból hulljon alá — mint­ha eső esne. A növények számára a túlön- tözés majdnem olyan káros, mint­ha egyáltalán nem öntöznénk. Ilyen esetben a lágy részek meg­nyúlnak, a növekedés sokkal gyorsabb lesz. Amennyiben már az érés időszakában van a nö­vény, akkor a termés is felrepe­dezik, és vízízű lesz. öntözésnél nagyon helytelen, ha csupán „locsolhatunk” A víz­nek a gyökerekig kell leérnie. Nagy melegben a talaj 20—30 centiméter mélységig kiszárad. Ilyenkor, ha a víz csak a talaj felszínét éri, akkor hamarosan elpárolog és az egész munka ér­telmetlen volt. Amennyiben ele­gendő öntözővíz áll rendelkezé­sünkre, akkor a sorok közé húz­zunk barázdát és árasszuk el, vagy a kis virágágyak szélét húz­zuk fel és így árasszuk el. Víztakarékosság esetén karóval vagy ültetőfával a növény köré fúrjunk lyukakat és abba önt­sünk vizet, azután porbanyós földdel fedjük le. Az víz így le­húzódik a gyökerekig és felesle­gesen nem párolog el. Nagy szárazságban minden nö­vényt öntözni kell. Legvízigénye- sebbek a paprika- és a káposzta- félék. A burgonya főként a gu­móképződés időszakában kapott csapadékot hálája meg. A zöld­ségfélék csak szárazság esetén igénylik az öntözést. Az uborka nagyon kedveli a páradús kör­nyezetet, ezért célszerű esőszerű öntözést alkalmazni. A dinnyefé­lék szárazságtűrők. Az állandó helyre vetett salátát, ha száraz a talaj — a vetés után azonnal ön­tözni kell: majd ezt követően a ritkítás utáni öntözés a leghatá­sosabb. Közvetlenül a fejesedés előtt már ne öntözzünk, mert ak­kor a salátalevelek lazák lesz­nek. A hagymafélék rossz vízfel­vevők, de a vizet nagyon taka­rékosan használják fel. Gyapjaslepke-fertőzés A gyapjaslepke a tojás alakban telelő kártevők csoportjába tarto­zik. Ez a tulajdonsága lehetőséget biztosít a lepke, illetve a hernyó következő évi várható kártételé­nek előrejelzésére. A tavaszi to­jásvizsgálatok azt mutatták, hogy a kártevő jól telelt. A tojáscso­mók nagyok — 50 mm hosszúak és 20 mm szélesek — voltak, s a fák törzsén alacsonyan, négye­sével, ötösével helyezkedtek el. Egyes csomókban a lapított, gömbölyded, rózsaszín 0,2 mm-es sárga, gyapjas szőrökkel fedett tojások száma a 600-at is elérte. A tojásokból kikelt hernyók először csoportosan károsítottak, hámozgatták a leveleket, majd szétszéledtek. Mivel a kis her­nyók erősen szőrösek, így „a szél hátán vitorlázva” könnyen eljuthattak az új tápnövényekre, még fertőzetlen területekre. A lárva kifejlődve az 5—6 cm hosszúságot is elérheti. Alapszí­ne barnásszürke, hátán két sor­ban: elől négy pár kék, hátrább hat pár piros szemölccsel és hosz- szú merev szőrzettel tarkított. A lárva rendkívül falánk, szinte le­tarolja a gyümölcsfákat (nagyon kedveli az almafákat), az elegyet- len cser- és kocsányostölgy állo­mányokat. A fertőzött, tarrágott fák az al­vó rügyekből ismét kihajtanak, de őszre annyira kimerülnek, hogy a következő évben már ter­mést nem tudnak hozni. Fagyra is érzékenyebbé válnak, sőt az újabban sok gondot okozó szúbo- garaknak is jó tenyészőhelyet biztosítanak! Ezért a hernyók észlelésekor azonnal védekeznünk kell! Jó hatású készítmény — a lárvák ellen — a Ditrifon 50 WP 0,2%-ban, a Fekama Diclorphos 50 EC 0,15%-ban. Dr. Széles Csaba Csonthéjasok védelme Az őszibarack- és a kajszifák között jelenlegi növényvédelmi tennivalóink a barackmoly, a ke­leti gyümölcsmoly, illetve a pajzstetvek lárvái ellen irányul­nak. Az említett károsítok ellen az alábbi készítményekkel véde­kezhetünk: Ditrifon 50 WP 0,2%, Safidon 40 WP 0,25%, Bi 58 EC 0,1%. A levél- és gyümölcsbetegségek megelőzését Orthocid 0,3%, Ditha- ne M—45 0,2%, Polyram Combi 0,2% használatával érhetjük el. A szilvakárosítók elleni védeke­zési munkákat a szilvamolyok, pajzstetvek lárváinak fokozott megjelenése, valamint a levélfol­tosság, levéllyukacsosodás fellé­pése határozza meg. Védekezés során a fent említett készítmé­nyek használatát javasoljuk. A valamennyi csonthéjas gyü­mölcsfát károsító amerikai fehér szövőlepke hernyóinak megjele­nése a kialakuló hernyófészkek mechanikai úton történő felszá­molását teszi szükségessé. Vegy­szeres védekezések elvégzését Ditrifon 50 WP 0,2%, Safidon 40 WP 0,25%, Metation 50 EC 0,15%- os oldatával javasoljuk. A vegyszeres védekezések al­kalmával ügyeljünk az egészség­ügy és élelmezésügyi óvó rend­szabályok betartására. A pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet tagjai a kis háztáji parcellákat lófogatos ekekapával művelik meg. Györkös Pál és Antal István nyolc hektár korai burgonya gyomtalanítását végzi. (Jávor L. felv.) Sipos László megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás HORGÁSZOKNAK Á császárszállási tavon A MOHOSZ megyei intéző bizottságának vizén, a császárszállá­si tavon mozgalmas napok kezdődtek. A pontyíogási tilalom befe­jeződött, a horgászok most már a potykákat is igyekeznek horog­ra csalni. A jól sikerült telepítések után száz mázsánál több ha került a vízbe és a korábban fellépő betegséget is sikerült meg szüntetni az idejében etetett gyógyszeres táppal. Képünkön: Erdé­lyi Gábor nyíregyházi ifi horgász, aki azt tartja, hogy biztosabb az a szerelés, amelyre a vízparton frissiben kerül fel a főzsinórra kö­tött horog. (Sigér I. felv.) IB halfogó verseny A Magyar Országos Horgász Szövetség -Szabolcs-Szatmár m * gyei Intéző Bizottsága június 28-án rendezi meg évi hagyományos halfogó versenyét. A versenyen 23 egyesület és az intéző bizottság csapata vesz részt. Az IB versenyét Tiszavasváriban, a Lombik Horgászegyesület vizével szemben, a Keleti-főcsatornán bonyolít­ják le. A gávavencsellői „Kacsa-tó" Kilón felüli kárászok A hat és félhektáros, szép fek­vésű, a települést félig körülöle­lő holt Tisza-ág a gávavencsellői Tisza-parti Horgászegyesület saját birodalma. Taglétszámuk 285, ebből hárman gyerek- és öten ifjúsági jeggyel horgász­nak. A női nemet egy asszony képviseli az egyesületben. — Régi, húszévesnél idősebb egyesület vagyunk *- mondta történetüket Bodnár István el­nök. — Szinte a Tiszán élünk, saját vízzel mégis csak három éve rendelkezünk. De meg is be­csüljük. Az elmúlt esztendőben 460 kiló pontyot telepítettünk sa­ját kezelésű vizünkbe, ahogy itt hívják a Kacsa-tóba. Az idén már 5 mázsára volt pénzünk. A telepítést a jövőben is tovább szeretnénk fokozni. Vizünkből csukát, harcsát, pontyot, kárászt és egyéb halakat szákoltak már az idén is a horgászok. Vendégség a tízéves tagoknak A megye egyik leggazdagabb múltú horgászegyesülete a gáva­vencsellői. Erről nem csak a víz- parti beszélgetések során lehet meggyőződni. A közgyűlések hangulata, tartalmi gazdagsága is sokat mond erről. Tagságuk Tímár, Szabolcs, Paszab, Tisza- bercel, Kótaj, Búj, Nyíregyháza és természetesen a székhely köz­ség lakóiból tevődik össze. A gazdag horgászmúltnak pedig már írásos emlékei is vannak. — 1970-ben az egyesület fenn­állásának tízéves jubileumán ha­tároztuk el — tájékoztatott az egyesület pénztárosa, Kriston Géza —, hogy minden olyan ta­got, aki az egyesületnél tízéves folyamatos tagsággal rendelkezik, a feleségével együtt egy jubileu­mi rendezvényen kell vendégül látni. A közös vacsora költségeit az egyesület fizeti. — Én arra már nem emlékszem — folytatta a pénztáros —, hogy az 1970-ben megtartott jubileumi vacsórán hányán vettek részt, ar­ra viszont jól emlékszem, hogy a vacsora felszolgálása előtt fel­állt Zöldi Pál horgásztársunk és szót kért. El nem tudtuk kép­zelni, hogy mit akar. Azt tudtuk róla, hogy nagy kópé, és hogy alkalmi rímfaragó, de most még­is csak néztürik egymásra, ö pe­dig a zsebéből elővett egy papírt és olvasni kezdett. Minden je­lenlevőről egy-egy négy-nyolc soros találó versikét... Egy szakajtó ezüst A kedves egyesületi emlék fel­idézése után az elnökkel felke­restük a horgászvizet. A töltés nagyszerű úttal szolgált, szinte a vízpartig vitt bennünket a kocsi. Utunkat Lukács József buji horgász hatalmas „póznái” ke­resztezték, amiket kerékpárjára erősített. — Mi van a zsákban, öreg? — kérdezett rá az elnök. — Megmutatnám, ha érdemes lenne — volt a válasz. — JDe itt, a Kacsa-tón nem pártolt hozzám a szerencse. így hát én is hátat fordítottam neki és irány az élő Tisza! De megyek is, mert még lángra lobbant a nap . . . A szokatlan kora nyári hőség­ben így hát Bartos István hor­gász mellé telepedtünk a fák hű­vösébe, és a víz mellé, enyhet remélve. — Ha most fog valami kapi­tális halat, akkor azt legalább mi is bizonyítjuk — élcelődött az elnök. — Annak van bizonyítéka, hogy nem fogtam semmit — csípett vissza a horgász és az elnök ke­zébe nyomta a száraz, halnem- látta szákját. — Bezzeg a szom­széd úr kifog előlem minden ha­lat — mutatott enyhe bosszúság­gal a mellette ülő fiatalabb hor­gászra. — Szinte a horgaira do­bálok, mégis az övét veszi fel. Hát érti ezt? Ott van ni, már megint húzza kifelé az ara­nyat . .. — Ezüst az édesapám! Ezüst­kárász — szólal meg a fiatalabb szomszéd, aki persze nem volt más, mint ifjabb Bartos István,, az öregebb irigykedő fia. — Ez is kárász, ezüstkárász — kántál- ta egy kicsit iskolásán a fiú, hát­ha bosszankodik még az öreg. — És kilón felüli, mint a többi. — Hány van már belőle? — Hát, majd egy szakajtóko­sárral. — Meg is van egy szakajtóval — így most már büszkén az öregebb Bartos. Á fia szedelőz- ködni is kezdett, mert 2 órára dolgozni kellett mennie. De még meghagyta azért: — Estére aztán jó ropogósra süljenek ezek a potykapótlékok, mire hazamegyek! (sigér) Horgászparadicsom Kiskörén Rövid idő alatt a horgászsport híveinek népszerű paradicsoma lett a Tisza—II. vízlépcső hatal­mas víztározója. Ma már ötezer­nél több engedélyes horgász igyekszik zsákmányt szerezni stégről, csónakról, parti állások­ról, a halban bővelkedő vízből. A 127 négyzetkilométeres mester­séges tó az ország más vízterü­leteitől eltérő sajátosságai miatt is népszerű. Nagy előnye, hogy a horgászati főidény meghosszab- bítható itt, mert a tó védett öbölrészein késő ősszel és télen is lehet horgászni. A halászati és vízügyi szakemberek együttes vizsgálata megállapította, hogy a tóba telepített.halállomány kitű­nő életfeltételeket talál, bőséges a táplálék, így a ponty, a harcsa, a süllő és más halfajták fogásai is jó eredményekkel kecsegtet. KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
Thumbnails
Contents