Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

Gondol­kodás □ gondolkodás folya­mata az egyén egyik legsajátabb, leg­bensőbb folyamata. És az is jellemző sajátja a való­ban alkotó jellegű gon­dolkodásnak, hogy tele van szkepszissel, kétely- lyel, kérdéssel, dilemmá­val. És ez így természetes: hiszen a valóságot „elsajá­títani” alkotó módon csak így lehet. Aki készen, min­den kritika vagy mérle­gelés nélkül, az ő szemé­lyes életének tapasztala­taival való összevetés nél­I kül vesz át más gondola­tokat, annak a meggyőző- • dése sohasem lehet olyan megalapozott, olyan szi­lárd, mintha ő maga is mintegy megküzd a meg­győződéséért. A gondolkodó embert jobban jellemzi a kritikai készség és érzék, amely egyébként minden előre­haladás egyik feltétele és biztosítéka. Érdemes idéz­ni Lenint, aki fontosnak tartotta a bírálatot nem­csak az egyes ember, a kommunista, hanem az egész párt szempontjából. Egy helyütt így ír: „A po­litikai pártnak saját hi­báihoz való viszonya egyik legfontosabb és leg­biztosabb ismérve a párt komolyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóságban kötelességét osztálya és a dolgozó tö­megek irányában. A hi­bát nyíltan beismerni, okait, forrásait feltárni, ' elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gon­dosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt köte­lességét, így neveli és ta­nítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is. Minden leegyszerűsítés nélkül transzponálhatjuk ezt a máig érvényes, fon­tos gondolatot az egyes kommunistákkal szemben 1 támasztandó követelmé­nyekre is. De legalább ek­kora figyelmet és teret kell szentelnünk közéle- ' tünk egészségének megőr­zése, a párt vezető szere­pe. további erősítése cél­jából annak is, hogy a személyes gondolkodás jo­ga, sőt követelménye, a vita, a kritika lehetősége és jelentősége ne homá- lyosíthassa el azt, amiért mindez szükségeltetik: a cselekvést! V« cselekvéshez pedig fegyelem kell. És a \ mJ gondolkodás nem ■ zárhatja ki, hanem — ha valóban alkotó jellegű! — akkor támogatja és ösz- ' tönzi a fegyelmet. Hiszen ; a fegyelem annál erősebb és valódibb, minél inkább meggyőződés áll mögötte, így függ össze nagyon is szorosan a mindennapok politikai gyakorlatában gondolat és fegyelem, s így válik manapság különö­sen időszerűvé az igény, hogy a gondolkodás szín­vonalasabbá tételével erő­södjék a fegyelem is, hi­szen mindkettővel ugyan­azt szolgáljuk: a tetteket. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Meggyorsult a palántázás A szeszélyes áprilisi időjá­rás áthúzódott május elejére is, hiszen esős, szeles, hideg idővel köszöntött be az ötö­dik hónap. Ezen a héten is többször esett, ami még nem lenne baj. Sokkal nagyobb problémát okoz az erős éjsza­kai és hajnali lehűlés. A csa­padék mellett így a napot, a meleget is kívánják a növé­nyek. Az előzetes tervek szerint a silóval együtt százezer hek­táron vetnek Szabolcs-Szat- már megyében kukoricát. A takarmánynövény vetése jó ütemben halad, a területnek a háromnegyedén végeztek már a munkával. Persze egy­re sürgetőbbé válik a vető­mag kijuttatása, mert a te- nyészidő esetleges elhúzódá­sával a szokásos szeptember végi fagyok erősen károsít­hatják majd a terményt. A napraforgó vetése már a vé­géhez közeledik. A tizenöt­ezer hektáros megyei terület­nek csak az 5—6 százaléka vetetlen, s ezt is hamarosan elvégzik a nagyüzemek. Zöldségféléket összesen 5600 hektáron vetnek és pa- lántáznak. Már mindenütt megkezdték a paprika, a pa­radicsom, a korai káposzta kiültetését, de a korai lendü­letet kissé lefékezte a hideg idő megérkezése. Ugyanis a csapadék kimondottan hasz­nos a palánták kiültetésekor, elősegíti a megeredést, azon­ban ehhez melegre is szüksé­ge van a kis növénykéknek. Hasonló a helyzet a dohány­nál is. Itt 8250 hektár a ter­vezett terület. A meteoroló­giai jelentések szerint az el­következendő napokban me­legebb idő várható, így fel kell készülni minden mező- gazdasági nagyüzemben, hogy kihasználják a jó időt. Ez vo­natkozik a takarmányok első kaszálására is. A szálas a téli hónapok fontos takarmánya az állatoknak. Ezzel egy idő­ben megkezdik a tehenek ki­hajtását is a legelőkre. Az Állami Biztosítótól ka­pott információ szerint az egész megyében károsította a gyümölcsösöket az április 17-e és a 23-a közötti fagy. A mezőgazdasági nagyüze­mek most beérkezett adatai alapján megállapították, hogy rendkívül szeszélyesen, sok helyen foltokban, sávokban támadott a fagy. Az akkor virágzó gyümölcsöket — cse­resznyét, diót, őszibarackot, részben a meggyet is — erős kár érte. A téli alma még nem virágzott, ennek ellenére az almafák is jelentős mér­tékben károsodtak. Kongresszusi oklevél átadása Évek óta a legjobbak kö­zött van a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet Kál­lai Éva Szocialista Brigádja. Az MSZMP XII. kongresszu­sa és a felszabadulás 35. év­fordulója tiszteletére kibon­takozott munkaverseny ered­ményeiért a brigád elnyerte a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét. A szomba­ton megtartott ünnepségen Varga Gyula, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első tit­kára adta át az oklevelet Ká­sa Jánosné brigádvezetőnek. Az 1964-ben alakult brigád a baromfitenyésztésben ért el szép sikereket. A brigád tag­jai: Gincsai József né, Hen- gerics Andrásné, Keszler Mi- hályné, Lengyel Istvánná, Mo­csári Andrásné, Molitorisz Lászlóné, Petris Jánosné, Sza- lóki lmréné, Takács Lászlóné, Túrosán Andrásné és Varga Józsefné. Ugyancsak az ünnepi ter­melési tanácskozáson adta át Makrai László, a TESZÖV titkára a termelőszövetkeze­tek területi szövetségének plakettjét Leitner István tsz- elnöknek a közös gazdaság múlt évi eredményeiért. A HYDSZ napirendjén Érdekképviselet az ipari szövetkezetekben Május 9-én Nyíregyházán ülést tartott a HVDSZ me­gyei bizottsága. Napirendre került az ipari szövetkeze­tekben végzett szakszervezeti munka. Az ipari szövetkezetekben több mint 25 éve alakultak meg a szakszervezeti alap­szervezetek. Feladatuk az al­kalmazottak és a szakmun­kástanulók szervezése, politi­kai és kulturális nevelése, legfontosabb feladat az ér­dekképviselet. 1966 mérföld­követ jelentett. A KISZÖV és a HVDSZ megyei bizottsá­ga közreműködésével aktí­vabb lett a mozgalom az ipa­ri szövetkezetekben. A terüle­ti bizottsághoz ma már 39 ipari szövetkezet és a KI- SZÖV-ben működő szakszer­vezeti csoport tartozik. A mozgalmi munka javul. Különösen a bizalmiak munkájában tapasztalható javulás. Javult a szakszerve­zet termelést segítő tevékeny­sége, az utóbbi években több ipari szövetkezet érte el a ki­váló címet. 1976-ban 336 szo­cialista brigád 4410 taggal működött a szövetkezetekben, tavaly már 412 brigád 5203 tagot számolt. A számszerű növekedés mellett minőségi javulás is tapasztalható. A brigádmozgalomnak is kö­szönhető, hogy öt év alatt egy szövetkezet miniszteri dicsérő oklevelet kapott, három szö­vetkezet az OKISZ elnökségé­nek, 15 pedig a KISZÖV el­nökségének vándorzászlaját nyerte el. Ma már ötezer szö­vetkezeti dolgozót érint a jog­segélyszolgálat, amelynek bevezetése javította az ér­dekképviseleti tevékenységet. Ballagás ’81 V­A Vásárhelyi Pál Cpítöipart és Vízügyi Szakközépiskolában már hagyomány, hogy a bú­csúzó diákok ünnepén az iskola legjobb tanulóinak és nevelőinek Vásárhelyi Emlékérmet adnak át. Ezúttal hárman kapták. A Krúdy Gyula Gimnáziumban tizenkettedik alkalommal Egészségügyi szakiskolások rendeztek ballagási ünnepséget. Az iskola négy osztályának búcsúznak az alma matertől. 130 tanulója búcsúzott. A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában 103 diák ballagott. (A (elvételeket Gaál Béla, Elek Emil és Jávor László készítette.) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakkö­zépiskola új szakemberei. A jósavárosi Ipari szakközépiskolában bal­lagnak a (iúk. IXXXVIII. évfolyam, 108. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. május 10., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents