Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 7. Együttműködési ajánlások a Vöröskereszt európai konferenciáján Közlemény a csehszlovák külügyminiszter magyarországi látogatásául Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere 1981. május 4. és 6. között baráti látogatást tett hazánkban. A külügymi­niszteri találkozóra Salgótar­jánban került sor. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa határozatai alapján fo­lyó építőmunkáról, illetve Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának eredményeiről. Véleményt cseréltek a magyar—cseh­szlovák kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének távlatairól, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság együttműködése a marxizmus —leninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus elvei, a kö­zös érdekek és célok, a jó­szomszédság szellemében minden területen kedvezően fejlődik. Hangsúlyozták a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja testvéri kapcsolatai­nak, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára és Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke rendszeres ta­lálkozóinak kiemelkedő je­lentőségét a két ország elv­társi együttműködésének to­vábbi elmélyítésében. A két külügyminiszter ki­fejezte meggyőződését, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatainak tervszerű bővítése, együttmű­ködésük elmélyítése, népeik testvéri barátságának erősíté­se megfelel a két ország ér­dekeinek és jelentősen hoz­zájárul a szocialista közösség egységének további megszi­lárdításához. A felek ismételten megerő­sítették, hogy továbbra is mindent megtesznek a szocia­lista közösség összeforrottsá- gának erősítéséért, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó sokoldalú együttműködés kiszélesítésé­ért, az összehangolt külpoli­tikai célok valóra váltásáért. Hangsúlyozták a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán előter­jesztett békejavaslatok jelen­tőségét és kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy az újabb nagy horderejű szovjet javaslatok reális lehetőséget kínálnak a hidegháborús erők megfékezésére, kedvező ha­tást gyakorolnak a nemzet­közi légkörre, javítják a béke és a nemzetkö­zi hiztonság megóvásának kilátásait. Szükségesnek tart­ják, hogy az érdekelt felek haladéktalanul kezdjék meg a megbeszéléseket e javasla­tok érdemi megvizsgálása és gyakorlati megvalósítása cél­jából. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a most folyó madridi találkozón megálla­podás jön létre az európai ka­tonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó érte­kezlet összehívásáról. A két külügyminiszter meg­beszélései a kölcsönös meg­értés jegyében, hagyományo­san szívélyes, elvtársi légkör­ben folytak és teljes nézet- azonosságot tükröztek vala­mennyi megtárgyalt kérdés­ben. Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere ba­ráti látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisz­tert, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. ★ A csehszlovák külügymi­niszter szerdán elutazott Ma­gyarországról. „Minden két másodpercben 3200 dollárt költenek fegyverek­re a világon” — olvasható egy fegyverkezésellenes tüntetés felvonulóinak tábláján Rómában, ahol a minap fejeződött be a NATO miniszteri tanácsülése. (Kelet-Magyarország telefotó) Kontinensünkön a nemzeti V ögöskeres zt-társas ágak együttműködésük továbbfej­lesztésével cselekvőén hozzá­járulhatnak az enyhülés ered­ményeinek megvédéséhez és gyarapításához, a béke és a biztonság erősítéséhez. Ezt a társadalmi-politikai le­hetőséget többféleképp, de egyben fő törekvésként fo­galmazták meg szerdai ülé­sükön a munkabizottságok a Vöröskereszt és a Vörös Fél­hold-társaságok III. európai regionális konferenciáján, a margitszigeti Nagyszállóban. A bizottságokban összesített ajánlásokat határozati javas­latként terjesztik elő a kon­ferencia csütörtöki záró ple­náris ülésén. Európa 24 nemzeti Vörös- kereszt- és Vörös Félhold­társaságának, valamint a Vö­röskereszt nemzetközi szer- vezeteinék képviselői — akik a 100 éves Magyar Vöröske­reszt meghívására választot­ták a regionális találkozó színhelyéül Budapestet — töibb évre szóló közös progra­mot formálnak. Azzal az igényel és szándékkal — mi­ként a konferencia sajtóköz­pontjában az MTI tudósítójá­nak elmondták —, hogy hoz­zájáruljanak az európai test­vérszervezetek kapcsolatainak erősítéséhez, az egymás kö­zötti megértés, a barátság és az együttműködés elmélyíté­séhez. MINI-350 pótkocsi az RK-02 és KF-02 motoros kapákhoz. Az RK—02 és KF—02 motoros kapák tulajdonosai gépükkel a talajművelés mellett szállíthatnak is a MINI—350 pótkocsival. Teherbírása 350 kg, a vele szállított járóke­rékpár és tartozékok lehetővé teszik a kapákkal történd összekapcsolást, kivilágítást, így a közúti közlekedést. Forgalmazó a HERMES ÁFÉSZ, fogyasztói ár: 10 500,— Ft. HÖDGÉP HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ERZSÉBETI ÜT 5. TELEFON: 11-911. Losonczi Pál fogadta a kanadai parlamenti küldöttséget MOSZKVAI LEVELÜNK A BAM Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán az Or­szágház Nándorfehérvári ter­mében fogadta a kanadai sze­nátus és képviselőház közös küldöttégét, amely 'Jean Lou­is Marchand, a szenátus el­nökének vezetésével hivata­los látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Dorothy Jane Armstrong, Kanada bu­dapesti nagykövete. Ezt követően a küldöttség a Külgyminisztériumba látoga­tott Nagy János államtitkár­hoz. Délután a vendégek meg­tekintették Szentendre neve­zetességeit. Este Dorothy Ja­ne Armstrong, Kanada bu­dapesti nagykövete fogadást adott a kanadai parlamenti delegáció tiszteletére. Waldheim sajtóértekezlete moszkvai tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztassam Brezsnyev el­nököt ottani tárgyalásaimról, arról, hogy miként vélekedik az amerikai kormányzat a vi­lág problémáiról, a jelenlegi súlyos helyzet megoldásának lehetőségeiről” — hangoztatta a főtitkár. Waldheim elmondotta: a megbeszéléseken részletesen megvitatták a leszerelés té­makörét, a fegyverkezési ver­seny súlyos problémáját. Az ENSZ ugyan rendszeresen hoz erről határozatokat, de eddig nem született frontát­törés a fegyverkezés megállí­tásában, a leszerelésben. „Mindenfajta haladáshoz a leszerelésben az államok és különösen a két vezető nagy­hatalom közötti minimális bi­zalomra van szükség. Nem ti­tok, hogy ma ez a bizalom nincs meg. Ezért rendkívül fontosak azok az erőfeszíté­sek, amelyeket a bizalomnö­velő intézkedések továbbfej­lesztése érdekében tesznek. A bizalom növelése nemcsak a leszerelés terén éreztetné hatását, hanem a világ kü­lönböző válsággócainak meg­szüntetésében is” — mondot­ta a főtitkár. Ezzel kapcsolatban Wald­heim aláhúzta: igen fontos az ENSZ-közgyűlés leszere­léssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Azon mindenek­előtt a rendkívül veszélyes nukleáris fegyverkezés 'meg­állításával, a nukleáris le­szereléssel kell foglalkozni. Méltatta a madridi találkozó, jelentőségét, kijelentve: re­mélhetőleg Madridban foly­tatódik a Helsinkiben meg­indult nagy jelentőségű fo­lyamat a jobb megértés és együttműködés érdekében. A világ válságövezeteiről folytatott tanácskozásokról szólva elmondotta: ismertette a szovjet vezetőkkel a főtit­kár különmegbízottja pakisz­táni és afganisztáni tárgyalá­sainak tapasztalatait. Meg­vitatták továbbá a délkelet­ázsiai helyzetet is. Namíbiáról szólva Wald­heim hangsúlyozta, hogy az ENSZ folytatja törekvéseit a rendezésre. Minden rendezés­nek az ENSZ érvényes hatá­rozatán kell alapulnia — hangoztatta. A Közel-Kelet kérdéseiről, a libanoni válságról részlete­sen szó volt a moszkvai meg­beszéléseken, Szovjet részről megismételték, hogy igazsá­gos és átfogó rendezésre van szükség, minden érdekelt fél bevonásával, s ezt nemzetkö­zi konferencia útján lehet el­érni. A szovjet vezetők aggo­dalmukat fejezték ki a liba­noni válság kiéleződése miatt. Waldheim egyébként úgy vélte, hogy az utóbbi napok­ban a válság enyhült, s biza­kodva szólt a megoldás lehe­tőségéről. Kurt Waldheim elutazott Moszkvából és szerdán rövid látogatásra Kijevbe érkezett. N em panaszkodhatnak a szovjet fiatalok, hiszen né­hány évtized alatt többször is vizsgázhattak né­pük és a világ előtt — hősiességből és lelkesedés­ből. Egy sor hatalmas méretű építkezés bizonyítja azt az erőt, amivel a Komszomol tagjait csatába hívta a termé­szet erői ellen. E győzelmek bizonyítéka a Szovjetunió első vízi erőműve a Dnyeperen, Magnyitogorszk iparvidéke, a TURKSZIB, a Turkesztánt Szibériával összekötő vasút, vagy az oly sokszor megénekelt szűzföldek feltörése. És most a lassan befejeződő BAM-építkezés, amit a világsajtó méltán nevez az „évszázad” építkezésének. Vessünk egy pillantást a térképre! A BAM fővonala a Szovjetunió ázsiai felének északkeleti részén halad át, hossza a Léna folyótól az Amurig 3144 kilométer. Az épít­kezés közvetlen körzetében több mint egymillió négyzet- kilométer tartozik (csak összehasonlításul: hazánk összte­rülete 93 ezer négyzetkilométer). Az útvonalon összesen 200 állomás és kitérő épül, vagy épült már fel. Igen bo­nyolultak a BAM környékének természeti viszonyai. A vasút több ezer méter magas hegyek között, fennsíkokon halad keresztül, közben földcsuszamlások, hólavinák fe­nyegetnek. Az időjárás is rendkívül nehéz megpróbáltatá­sokat ró az építőkre. Télen néhol a mínusz 60 Celsius-fokot is meghaladja a hőmérséklet, s a fagyott földréteg akadá­lyozza a munkát. De le kell küzdeni a vízi akadályokat, in- goványokat és olyan óriási folyókat, mint a Léna vagy a Felső-Angara. Az adatok szerint több mint 140 hidat és 4 alagutat kell a munkák során építeni. De most ismerkedjünk meg a BAM jelenlegi „tulajdo­nosaival” és fáradhatatlan építőivel. Amikor 1974-ben a tömegtájékoztatási eszközök hírt adtak a munkálatok meg­kezdéséről, fiatalok százezrei utaztak el, hogy részesei le­gyenek ennek az újabb „mozgalomnak”. Az ország minden részéről jöttek diákok, egész évfolyamok, munkásbrigádok családtagjaikkal, sőt arra is volt példa, hogy egész katonai zászlóalj utazott a BAM-ra a leszerelés után. A Komszo­mol, mint már annyiszor, védnökséget vállalt az építkezés fölött, s hatalmas szervező munkájával jelentősen hozzájá­rult a kezdeti nehézségek leküzdéséhez. Mert lelkesedésben ugyan nem volt hiány, de annál inkább a kényelemben. A csoportok sátrakban laktak, majd saját maguk építette há­zakban, melyek manapság városokká duzzadtak. Nyáron a meleg, télen a dermesztő fagyok, hóviharok, olvadáskor pedig a térdig érő sárral szálltak szembe a természet bátor meghó­dítói. Nyáron az óriási szúnyograjok fekete, gomolygó, felhő­ként csaptak le a gyanútlan „áldozatokra”, s bár rúzsoz- ták, puderozták, kenőcsökkel kenték be magukat, a falánk szúnyoghad csípéseivel még így sem tudtak szembeszállni. A minusz hatvan fölötti hidegek. A tv is bemutatta, ho­gyan törik pozdorjává ott az acél a földre dobva. Néha a hóvihar olyan erősségű volt, hogy köteleket függesztettek ki, hogy a munkások el ne tévedjenek. De a brigádok le­győzték a kíméletlen természeti viszonyokat, s e harcban igazi családdá kovácsolódott a BAM-építők csapata, a, ne­héz körülmények meghitt közösségeket hoztak létre, akik­nek nagy része itt maradt, letelepedtek a kezdeti kis tele­peken, amelyek ma olyan nagyvárosokká nőttek, mint a BAM fővárosának nevezett Tinda. Már az első kapavágások után egy évvel megtartották az első „BAM-esküvőt”. Sátorban ünnepelt a brigád és az ifjú pár, amikor egy óriási széllöket elvitte a sátrat a fejük felől... A munkákat erős gépek, gépjárművek segítik. A híres Kamazok mellett bebizonyították helytállásukat a csehszlo­vák Tátrák, a lengyel földmunkagépek. Mi magyarok is hoz­zájárulunk az építkezés sikeréhez. A helyi szakemberek elis­meréssel adóznak azoknak a kisállattenyésztő farmoknak, konjbinátoknak, amit magyar segítséggel és felszereléssel építettek, s ami könnyíti a BAM és környékének élelmi­szer-ellátását. rv*! ét éve, hogy a BAM-ra figyel az egész Szovjetunió. Teljes felépítése lehetővé teszi Szibéria gazdasági fiJUl erőtartalékainak egyre teljesebb feltárását és be­kapcsolódását az ország gazdaságába. Ugyancsak fontos az a tény, hogy a BAM újabb kijáratot nyit a Csendes-óceán­hoz, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió megélénkít­se távolkeleti tengeri kereskedelmét és megkönnyíti a ten­geri szállítást. Még egy utolsó erőfeszítés, még egy nekiru­gaszkodás és a tervek szerint 1982-ben megnyílik a forga­lom, majd 1983-ban menetrend szerinti közlekedés a Baj- kál-Amur vasútvonal teljes hosszában. Moszkva, 1981. április. SzaniizlÁ Cf-jumte.

Next

/
Thumbnails
Contents