Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 6. ZiiiaiaBaBaBBBBaaiaBaaBVBcaBaBBaBBB*BBaBBaaBaaaaBBBBaBaaaaBBBBBBBBavasBBaaB«a»BaBBBaaaBBBaaaaaBBBBBaaaaB ■■■BBBBBaaaBBBBBBBBBBBaBBBBBaaBaBBBSSBBBBBBBBBBBBaBaaaBBaaBBBoaaBBaaaBBBaBBaBOBBBaBBBaBBaBBaBBBaBBBaaaBa ÍmSíííiííímíim .................................................................................................................................................................................... NYÍRBÁTORBAN Egy kicsit merésznek tűnt, amikor az V. ötéves terv ele­jén a nyírbátori tanács és a városi népfrontbizottság 25 millió forint értékű társadal­mi munkát tervezett 1976 és 1980 között, mert ez több mint négyszer akkora érték volt, mint amennyit a város lakói dolgoztak lakóhelyü­kért a IV. ötéves terv idősza­kában. A tervidőszaknak vé­ge, s az értékelés azt mutat­ja, hogy öt éve nem is vol­tak túl merészek, hiszen a város lakói 600 ezer forint hí­ján 40 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Fokozatos emelkedés Az 1976-ban végzett 4 mil­lió 800 ezer forint értékű munka 1977-ben 6 millió 300 ezerre emelkedett, 78-ban pe­dig már meghaladta a 10 milliót. 1979-ben az előző év­hez képest megtorpanás lát­szott, ekkor 8 millió 140 ezer volt az elvégzett munka ér­téke, de 80-ban már újból 10 millió fölé emelkedett a lakosság, a vállalatok és az intézmények által végzett társadalmi munka értéke. 2,7 millió forintot új létesítmé­nyek építésére költött a ta­nács, a költségvetési pénzt kímélő társadalmi munka ér­téke pedig több mint 35 mil­lió volt. Mi valósult meg ebből a je­lentős — egy lakosra jutó ér­tékben jóval a megyei átlag fölötti értékű — társadalmi munkából? Hétezer méter járda épült a Szűk, a Csajá- ghy, a Bocskai, a Honvéd, a Szőlő, az Édesanyák, a Szé­chenyi, a Vágóhíd, a Hunya­di, a Rákóczi, a Rózsa Ferenc és az Ady Endre utcában, a város lakóinak munkájával végezték el az új piacnál a földfeltöltést, a térbetonozást, a leánykollégium terepren­dezését, parkosítását, a fürdő területének parkosítását, de társadalmi munkában készül- • tek játszótéri elemek, a lab­darúgópálya kerítése és a le­látó is. Épült öregek napközi otthona, ifjúsági park a Cse­pel Művek Fúrógépgyára előtt, két autóbuszváró, ját­szótér a Vörösmarty és Ká­roly utcában, 2500 négyzet- méter park a Madách téren, a József Attila utcán és a do­hánybeváltó előtt. Sokán a lakótelepek kör­nyezetének rendezésében, a fásításban, a virágültetésben vettek részt, csupán a „Tisz­ta Nyírbátorért” akcióban hétezernél több fát és cser­jét ültettek el. Vállalati dol­gozók áldozták szabad idejü­ket gyermekjátékok készíté­sére, üzemeiken belüli sport- létesítmények kialakítására, földutak karbantartására, ár­kok és vízelvezető csatornák kialakítására, a műemléki környezet rendezésére, az il­legális szemétlerakó helyek megszűntetésére, a lomtala­nításra. „Ifjúság a városért'1 A kiemelkedő eredmények eléréséhez jelentős mérték­ben járult hozzá az „Egy üzem — egy iskola”, a „700 perc 700 éves városunkért”, valamint „Ifjúság a városért ----város az ifjúságért” moz­galom szervezése. Ezek az ak­ciók növelték legnagyobb mértékben a vállalatok és in­tézmények aktivitását, de ezek szervezésekor vált érzé­kelhetővé, hogy milyen mér­tékben erősödött a társadal­mi összefogás, a városért ér­zett felelősség. Az V. ötéves tervben elért kiemelkedő eredmény adta a bátorítást arra, hogy a VI. ötéves terv időszakára a ta­nács és a népfront testületé 55 millió forint értékű társa­dalmi munkát tervezzen. A korábbitól kisebb pénzügyi lehetőségek kevesebb fejlesz­tésre adnak lehetőséget, ezért számítanak a város lakóinak minden eddiginél nagyobb társadalmi munkájára, mert csak így fejleszthető a gyer­mekintézmény-hálózat, csak összefogással lehet enyhíteni a belvíz által okozott gondo­kon. „Virágos Nyírbátor Ebben az évben a sportte­lep területének továbbalakí- tása, a Szabadság téri park korszerűsítése, a Hunyadi, a Váci Mihály és a Fürst Sán­dor út közötti földterület és játszótér létrehozása, a lakó­telepek környékének rende­zése, a járdaépítés tovább­folytatása, a fásítás, virágül­tetés, a „Virágos Nyírbátor” akció szervezése, autóbuszvá­ró építése, a földutak kar­bantartása, vízelvezető árkok ásása, a meglevők tisztítása és karbantartása, szanálásra kijelölt épületek bontása és terület-előlkészítés, a műem­léki környezet továbbépítése, parkolók kialakítása, a sza­badtéri színpad felújítása, a parkerdő továbbépítése, a játszóterek játékainak javí­tása, az oktatási intézmények karbantartása, a szemléltető­eszközök pótlása és gyermek- játékok készítése szerepel, amelyek értékét 10 és fél millió forintra becsülik. Főbb vonalaiban meghatá­rozták a tervidőszak végéig minden évre a legfontosabb­nak tartott társadalmi mun­kákat, s azt is, hogy a válla­latok, intézmények által be­fizetett pénzösszegeket mi­lyen új létesítmények építésé­re fordítják. Ha Nyírbátor városszerető lakói elvégzik a tervezett 55 millió forint ér­tékű társadalmi munkát, évente egyenként 750 forint­tal járulnak hozzá a város fejlesztéséhez. A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében Gulyás János kész­re szerelt fékdobokat fest. Műszakonként negyven fékdob festésével készül el, amelyeket Mátészalkára szállítanak, s ott szerelik pótkocsikba. Áz üzemekből jelentjük A Nyírbátori Ruházati Szövetkezetben lehetővé tették, hogy a kismamák reggel fél nyolctól ne­gyed ötig dolgozzanak. A kismamaszalag dolgozói 15 ezer bőrkabátot gyár­tanak szovjet megrende­lésre. Tablónézőbea Új utcanevek Üj utcák elnevezéséről hozott határozatot a közelmúltban a Nyírbátori Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, amit az ur­banizációs törekvések indokol­tak. Három új utca nyitását tette ugyanis szükségessé a város növekedése. Az Erzsébet és a Sóhordó utcák közötti terüle­ten családi házak építéséhez kellett telkeket kialakítani. A javaslatok, a döntés alapján az Erzsébet és Sóhordó utcákat összekötő szakasz Szende Pál nevét viseli, aki Nyírbátorban született 1879-ben. A polgári radikálisok egyik vezető egyé­nisége, illetve a polgári demok­ratikus forradalom idején pénz­ügyminiszter volt. A Szende Pál utcából az Er­zsébet utca felől haladva balra nyíló első utca neve Almáskert lesz, ugyanis ezen a részen ko­rábban almáskertek helyezked­tél el. Az összekötő új utcából ugyanebben az irányban nyíló második utcát Császár Péterről nevezték el, aki az 1631 nya­rán kirobbant antifeudális fel­kelés vezére volt. (A felkelés egész Eszak-Magyarországra, megyénkre is kiterjedt. A fel­kelők seregét Nyírbátor mellett verték szét.) A város gazdag történelmi múltjának, a kiemelkedő sze­mélyiségeknek való emlékállí­tás, valamint a táj, a környezet hangulata által ihletett utca­névadás során az itt élők a je­lenlegi kulturális törekvéseket is szem előtt tartották. segít a lakosság 700^ Kritikusan, jó szándékkal Egy tanácstag portréjához OLÁH JÁNOS Nem hivatkozott bokros te­endőire, rengeteg elfoglaltsá­gára, azonnal tudott időt szakítani a beszélgetésre. — Jó időbeosztással sok mindent meg lehet oldani — fogad derűsen mosolyogva Oláh János, a nyírbátori 51- es számú választókörzet ta­valy nyáron megválasztott tanácstagja. Munkahelyén ke­restem fel, a Magyar Nem­zeti Bank nyírbátori fiókjá­nál, ahol a fiókvezetői fel­adatokat látja el közel húsz éve. — Mit jelent önnek a ta­nácstagi munka, milyen új feladatkörrel ismerkedett meg az elmúlt fél év során? — Tagadhatatlanul nagy megtiszteltetés számomra a választók döntése, jelölése. Jólesett a bizalmuk. Hogy milyen új feladatokat látok? Tulajdonképpen ilyen alig akad, hiszen ismerem a kör­zet valamennyi lakóját rég­ről és a problémáink is kö­zösek. Huszonhárom éve élek itt, mégpedig az 51-es kör­zethez tartozó Kossuth utcán, így érthető és természetes ez. — A nemrég megtartott ta­nácstagi beszámoló milyen eredményekről, gondokról adott számot? — Arra törekedtem már a beszámolómat megelőző he­tekben is, hogy azok is nyíl­tan, egyenesen hangoztassák véleményüket az általuk kri­tikusnak vélt kérdésekkel kapcsolatban, akik inkább csak félrehúzódva szoktak keseregni. Személyesen láto­gattam el az emberekhez, kérve őket, hogy minél töb­ben vegyenek részt a gyűlé­sen. Magam is meglepődtem aztán a nagy létszám, a nagy érdeklődés láttán. Ennél job­ban már csak a hozzászólá­sokban, javaslatokban el­hangzottaknak örültem. — Mi foglalkoztatja legin­kább a körzetben lakókat? — A belvíz és a por... A Kossuth utca nyugati oldalán lévő lakóházak közül nyolc­tíz épület esetében igen sok gondot okoz a pincéket 'és szennyvízderítőket is elárasz­tó belvíz. Sajnos ezt a prob­lémát a szűkös fejlesztési pénzből nem tudjuk egyha­mar megoldani. Én azonban bízom abban, és nap mint nap tapasztalom is, hogy az emberek belátják a környe­zetvédelem rájuk háruló fel­adatait, szükségességét. Egy­re kevesebb hulladék, szemét kerül az udvarokra, hogy legalább mi ne szennyezzük tovább a portánkat. — A Vasvári Pál utcán élők gondja a poros, illetve sáros út. Ezen a nagyforgal­mú utcán sokak életét meg­keserítik a még rendezetlen útviszonyok: itt közlekednek a rendőrség épületéhez igyek­vő járművek és a csecsemő- otthon előtt is naponta több­ször fordulnak meg a mentő­autók. Remélhetőleg problé­májukon már a közeljövőben tudunk enyhíteni. — Elégedett-e az elmúlt időszak eredményeivel? — No, ezt nem mondhat­nám. Még több összefogásra, aktivitásra lenne szükség, bár sok pontban beváltak számításaink. Az egyik ilyen a társadalmi munkára moz­gósítás, amiről elmondhatom, hogy igen jelentős előrelépés tapasztalható. De talán nem is a mozgósítás sikeréről le­het itt beszélni, hanem az emberek szemléletváltozásá­ról, megértéséről. Tekintélyes összeget ér a lakók társadal­mi munkában végzett város- rendezést segítő munkája: a járdák tisztán tartása, par­kok csinosítása, virágok ülte­tése. Erre az is ösztönzi per­sze őket, hogy a választókör­zet tulajdonképpen a város centrumához tartozik, és ez érthetően mindenkinek szív­ügye. N. K. Létszámuk 643 Kisiparosok a városban, a környéken Az V. ötéves terv időszaká­ban Nyírbátorban és a járás területén 643, az öt évvel ko­rábbinál 70,5 százalékkal több kisiparos dolgozott. Igaz a növekedésben a közigazgatá­si határ módosítása miatti létszámnövekedés is szerepel, de folyamatosan bővül a munkaviszony melletti és nyugdíjas kisiparosok száma is. Nyírbátorban a létszám 31 százaléka — 166 — kisiparos rendelkezik telephellyel. A kisiparosok jól igazítot­ták tevékenységüket a válto­zó körülményekhez. Különö­sen jellemző ez a vasipari szakmában, ahol a szakmán belüli tevékenységi kört bő­vítették, új tevékenységek végzését kezdték meg. Ugyan­ez vonatkozik a villanyszere­lőkre, akik a hálózatszere­lés mellett egyre nagyobb részt vállalnak a háztartási gépek javításából, az elektro­mos fűtőberendezések bekö­téséből. A számítások szerint a kis­iparosok által teljesített ter­melési érték 1980-ban elérte a 116 millió forintot, amelyből a lakossági szolgáltató tevé­kenység értéke 91 millió fo­rint. Az árutermelés a vas­iparban jellemző termékek és hiánycikkek gyártására vo­natkozik. A kapacitás intenzív növe­lése érdekében jól hasznosí­totta a KIOSZ a közelmúlt­ban épült szolgáltatóház adottságait. Kapcsolataik a városi és községi tanácsok szakigazgatási szerveivel, va­lamint a gazdasági egységek­kel a kölcsönös segítségnyúj­táson alapulnak. A kisiparosok a társadal­mi munkavégzésben is jelen­tős tényezői a városnak és a járásnak. összefogásukkal olyan nagyobb jelentőségű munkák megvalósítására ke­rült sor, mint Nyírbátorban áz öregek napközi otthona, a Váci Mihály utcán 450 méter járda, Kislétán sportöltöző, Nyírbélteken orvosi lakás és rendelő, Nyírpilisen az öre­gek napközi otthona. Társa­dalmi munkája elismeréséül az elmúlt két évben tizenhét kisiparos részesült kitünte­tésben. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents