Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 31. \ Tanácsadás, terápia, intézkedés Magányos gyerekek ■■ O t év kellett ahhoz, hogy ismertté vál­jék szélesebb kör­ben is Szabolcs-Szatmár- ban a megyei nevelési ta­nácsadó intézet, öt évvel ezelőtt vált főhivatású in­tézménnyé a gyermekvé­delemben sajátos felada­tokat ellátó tanácsadó, amelyhez egyaránt fordul­hatnak szülők, pedagógu­sok, gyámhatósági és gyer­mekvédelmi szakemberek, intézmények. A kezdés évében mind­össze 383 gyermek fordult meg különféle vizsgálaton a tanácsadóban. Ez a szám az idei tanévben megha­ladta a 620-at. Mind töb­ben kezdik felismerni, hogy a nevelési tanácsadó munkatársainak szakvéle­ménye, tanácsai — és te­rápiás tevékenysége — gyermekek százairól ad­hat teljesebb képet a szü­lő, a pedagógus számára az iskolára való alkalmas­ságáról, s arról, hol cél­szerű elkezdeni vagy foly­tatnia a tanulást! a normál tantervű, vagy a korrekci­ós osztályokban. Mindez azért igen jelentős, mert elejét veheti a későbbi ku­darcoknak, tanulási, ma­gatartásbeli nehézségek­nek . A tanácsadó munkatár­sai elmondták; az iskolára való alkalmassági vizsgá­latok egyúttal segítik a tankötelezettségi törvény jobb megvalósítását is. Nem mindegy, hogy a gyermek a neki legjobban megfelelő iskolatípusban kezdi-e el a tanulást, vagy már az elején nem tud megbirkózni a számára egyelőre magas tantervi követelményekkel. Ezért fejlesztették ki az egész megyére kiterjedően a kor­rekciós osztályok hálóza­tát, amelyek száma öt év­vel ezelőtt kettő volt, je­lenleg pedig 12 helyen mű­ködik a megyében, ahol a gyermeklétszám ennek megszervezését indokolttá teszi. A gyermekek több­sége — legutóbbi adatok szerint 82 százaléka — egy év után felzárkózik és a normál tantervű osztá­lyokban folytatja a tanu­lást. Sok gyermeki kudarc, tanulási gond forrása a beszédhiba, amely gátlá­sossá teszi a gyermekeket, hátráltatja a szellemi fej­lődésüket is. A tanácsadó intézethez tartozik a logo­pédiai hálózat is, amely ma már szintén az egész megyére kiterjed. Hat szakképzett logopédus — beszédhibajavító gyógype­dagógiai tanár — foglalko­zik a dadogó, pösze, orr- hangzós, selypítő és más hangképzési hibákkal küszködő gyermekekkel. Döntő többségük a gondos munka eredményeként megszabadul a beszédhi­bától, „gyógyultan” kezdi meg, vagy folytatja az is­kolai tanulást. A válások szaporodásá­val arányosan növekszik az elhanyagolt, magára maradt gyermekek száma, akiket a pedagógusok, más esetekben a szülők visznek komplex vizsgálatra, hogy a pedagógus, pszichológus szakemberek gondos elem­ző munka eredményeként kiderítsék: mi okozza és hogyan lehetne megszün­tetni a magatartási zava­rokat. S okszor az érzelem­szegény családi lég­kör, különböző ne­velési szélsőségek — szi­gor, vagy túl elnéző szülői magatartás, a családi ne­velés kettőssége — szere­pel a kiváltó tényezők kö­zött. A nevelési tanácsadó ilyenkor a sokféle tanács­adás mellett — ha az szükségessé válik — ja­vaslatot tesz más típusú is­kolába való irányításra, gyámhatósági, vagy állami gondozásba vételi eljárás­ra is. Van ugyanis óvó­védő feladatköre is az in­tézetnek, amikor a gyer­mek érdekében az általuk készített vizsgálatok alap­ján tesznek intézkedést a gyámhatóságok, gyermek- intézmények. P. G. A VOR vásárosnaményi gyárában ebben a negyedévben 30 ezer koratron nadrágot készí­tenek belföldi piacra. (Gaál Béla felv.) Üj elosztóraktár Fehérgyarmaton Zöldségfélék városi piacon Ilyenkor május végén, már nem „illetlenség” a friss zöld­séget keresni a piacokon, s a jelek azt mutatják, hogy a megye vidéki városaiban többnyire megtalálják a ve­vők, ami a konyhára kell. Csökkenő árak Ha zöldség, akkor ZÖL­DÉRT — mondhatjuk —, hi­szen az ellátás jó nyolcvan százaléka függ tőlük. Az „ó árukból” — mondták a ZÖL- DÉRT-nél — hiány nincs, a régi kitart az újig, de komoly hiány primőrökből sincs. Csak ízelítőül a hét végi kí­nálatból: paradicsomból 100, uborkából 150, zöldborsóból 50, újburgonyából 30, cse­resznyéből pedig 30—40 má­zsa jut a megye vásárlóinak. Az árak folyamatosan csök­kennek, nagyjából az orszá­gos átlag körül mozognak, sőt néhány cikk kevesebbe kerül, mint Budapesten. A fehérgyarmati járás zöld­ségellátása a legutóbbi időkig Az erdőkben keletkező fa­hulladék gyűjtésére, haszno­sítására az idén is lehetőséget ad a Gazdasági Bizottságnak a Minisztertanács által is jó­váhagyott határozata. A fa­hulladék, illetve a kitermelés és ritkítás nyomán keletkező melléktermék gyűjtésének megszervezésére az egész or­szág területén — a Felső-Ti- sza-vidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság erdészeteiben is — felkészültek. Azok, akik az erdőkben, a fakitermelés után visszama­radó gallyak, rönkvégek, tus­Tuskó — ingyen kők gyűjtésére vállalkoznak, olcsón — köbméterenként! általában 40 és 100 forint kö­zötti áron — vásárolhatják meg a tüzelőanyagot. A tüs­köt, amennyiben a kiterme­lésére is vállalkoznak, a FE- FAG erdejeiben díjmentesen adják, s igen kedvezménye­sen lehet — külön" engedély, illetve bejelentés alapján, a leszáradt gallyakat is össze­gyűjteni. A gyűjtésre az er­dészeteknél, a kerületvezető erdésznél jelentkezhetnek az érdeklődők. Ugyancsak az er­dészeti irodákban kaphat­nak tájékoztatást az erdőktől távolabb lévő települések la­kói is. A Tiszalöki Vízgazdálkodási Társulat 1300 méter utat készít a között, a tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezet részére, hidraulikus kotróval a vízelvezető árkot alakítja ki. (Jávor nyírteleki és tiszavasvári út Felvételünkön: Szabó Sándor L. felv.) panaszra adott okot, azonban a május 25-én megnyitott új elosztóraktár jelentősen eny­híti az itteni gondokat. (Má­tészalka, Kisvárda és Nyír­egyháza mellett, a fehérgyar­mati a negyedik ilyen rak­tár.) A nyári ellátás könnyí­tésére pedig, a tömegáruk tá­rolására, a tavalyi példa alapján Baktalórántházán, Nyírbátorban, Csengerben és Vásárosnaményban idén is létesítenek időszakos elosztó raktárakat. Másnaponként friss áru A városi tanácsok illetékes szakembereit kérdezve a ZÖLDÉRT által adott kedve­zőnek mondható kép megerő­södött. Vásárosnaményban el­fogadhatónak minősítették az ellátást, mint mondták, álta­lában minden kaptató, mert az utóbbi időkben a „ZÖL­DÉRT rákapcsolt”, másna­ponként friss árut visznek a naményi üzletekbe. Nyírbátorban szintén elfo­gadhatónak ítélték a helyze­tet, s hiánycikként is csak a fejes salátát említették. (A ZÖLDÉRT szerint a hiány eb­ből nőni fog, a fejes saláta „lefutóban” van.) Elégedettek a városban a napi szállítás­sal, és külön jónak tartják, hogy az „Uj Barázda” Ter­melőszövetkezet felfuttatta saját boltját; Budapestről és Békés megyéből szállítanak a választék bővítésére zöldség­féléket. Jönnek az őstermelők Kisvárdán, mint mondják, minden kapható, igaz, ebben jelentős szerepet játszik a négy helyi kereskedő is, akik elsősorban Békéscsabáról ho­zott árukkal töltik fel üzle­teiket. Az őstermelők is fo­kozatosan kapcsolódnak be az ellátásba, és a törekvések oda irányulnak, hogy részvételük még nagyobb legyen, mert a kínálat növelését vélik az át­lagosnál magasabbnak tartott árak letörésére a legjobb módszernek. Fehérgyarmaton hét zöld­ség-gyümölcs szakbolt mű­ködik — hárorri ÁFÉSZ-, há­rom magánkézben lévő és egy ZÖLDÉRT-üzle.t, s az ellátás, mindent egybevetve folyama­tosnak mondható, az árak pe­dig alacsonyabbak, mint ta­valy voltak. Mátészalkán sem találtak okot a panaszra. (speidl) Táppénz zsebpénzért Milyen beteges lett hirtelen $z az asszony — mondogatták egy­másnak Ponczók Dezsőné 45 éves fehérgyarmati lakosról munkatársai, s nyilván sajnál- gatták is, hogy 1978-ban márci­us 15-től április 30-ig, október 23-tól november 5-ig, 1979-ben január 17-től március 31-ig, szeptember 12-től október 15-ig, tavaly pedig február 5-től feb­ruár 16-ig volt többek között táppénzen. De nemcsak Ponczókné volt „beteges” Fehérgyarmaton, ha­nem még jó néhányan olyanok, akik ismerték Triff Józsefné 50 éves fehérgyarmati lakost, aki 1962 óta az 1. számú körzeti or­vos írnoka volt. Triffnének a betegek személyi kartonjainak vezetése, a táppénzes állomány­ba vett betegek nyilvántartása, illetve az ezzel kapcsolatos ok­mányok kiállítása volt a felada­ta, ám ő rájött, hogy sok olyan ember is szeretne táppénzre menni, akinek az égvilágon semmi baja sincs. Csak egy em­bernek kellett felajánlani né­hány százasért egy táppénzes papírt, Triffné „jóságáról” a hír egyre jobban terjedt, s egyre nagyobb lett a táppénzért sápot fizetők száma. Az orvosírnok először Pon­czók Dezsőnek és feleségének állított ki fiktív táppénzes pa­pírt, aztán ahogy egyre jobban kapcsolatba kerültek, még húsz alkalommal „vette táppénzre” a Ponczók család valamelyik tag­ját/ s alkalmanként 5—600 forin­tot kapott énte. Szabó Ferencné, a tiszakécskei tsz tagja Szabó Zoltánnétól tud­ta meg, hogy Triffné bármikor „táppénzre veszi”, így aztán ő is megkereste, s négy fiktív táppénzes papírt is kapott. Mi­után Szabó Ferencné látta, hogy a leleplezéstől nem kell tartani, férjének is kért öt alkalommal táppénzes papírt, s Kiss Erzsé­bet ismerősének is szerzett két igazolást. Szabó Zoltánne Tóth Lászlótól, a fehérgyarmati költ­ségvetési üzem dolgozójától szer­zett tudomást Triffné üzleteiről. Elment az orvosírnok lakására, aki 1979. október 16-tól 1980. ja­nuár 1-ig táppénzre is vette. Triffné összesen öt táppénzes papírt állított ki Szabó Zoltán­ná részére. Tóth László is gyakori vendé­ge volt az orvosi rendelőnek: ő 1979. szeptember 30-tól november 3-ig, 1980. január 2l-től február 3-ig összesen hat táppénzes pa­pírt kapott. Tóth, miután rájött, milyen könnyen lehet ilyen pa­pírt szerezni, féltestvérének és sógorának is szerzett hamis iga­zolásokat. A táppénzes papírok nagyüze­mi gyártása, Triffné nagyvona­lúsága — ha hosszú idő után is — lebukáshoz vezetett. Tóth táppénzes papírján munkahelye sztk-ügyintézője javítást talált, s a táppénzes papírt elküldte az sztk-rendelőintézetnek, ahol fe’F-' fedezték a bűncselekményt, s büntető feljelentést tettek. Triff­né amikor erről tudomást szer­zett, megpróbálta Tóth Lászlót rászedni, hogy a táppénzes pa­pír hamisítását vállalja magára, ám Tóth a nyomozás során őszinte beismerő vallomást tett, s kiderült, hogy Triffné a szigo­rú számadási nyomtatványok felhasználásával, a körzeti orvos és a táppénzes ellenőrzést ellátó főorvos bélyegzőjével is vissza­élt, s ezzel jelentős kárt okozott. Ponczók Dezső 2718, Ponczókné 15 ‘ezer, Szabó Ferencné több mint 13 ezer, Szabó Ferenc több 3Ó HÍR! Meleg víz egy héttel hamarabb A biztonságos üzemelte­tés érdekében az idén is sor kerül Nyíregyházán a távfűtési rendszer szoká­sos, éves karbantartására. Az ehhez szükséges üzem­szünetet a két vállalat — az IKSZV és a TITÁSZ — közös terve alapján erre június 8-tól 28-ig került volna sor. Azonban a ter­vet, a Nyíregyházán meg­rendezésre kerülő nyári úttörő-olimpia miatt mó­dosítani kell, mivel az már június 23-án elkezdődik, s ennek idejére nem marad­hat meleg víz nélkül a vá­ros. A tervet a két vállalat úgy módosította, hogy a kezdés időpontját válto­zatlanul hagyják és a munkát — mindkét rész­ről — egy héttel az ere­deti időponttól hamarabb — június 21-én, vasárnap befejezik. így már az olim­pia gyülekező napjára, jú­nius 22-én 11 órára újra lesz meleg víz — termé­szetesen a lakásokban is. A munka gyorsabb végzé­sére több műszakos napo­kat szerveznek. Számíta­nak ezenkívül is természe­tesen a brigádok, szocia­lista kollektívák áldozatos munkájára is. Tapasztalatcsere a gyártás- programozásról Filip Jakubec igazgató ve­zetésével 18 tagú szlovák de­legáció látogatott megyénkbe az MTESZ és a Kelet-szlová­kiai Tudományos Egyesületek megállapodása alapján. Az „Inorga” — munkafolyama­tok programozásával, a szá­mítástechnikának a gyártás­folyamatokon belül történő alkalmazásával foglalkozó vállalat — szakemberei me­gyénk öt vállalatának gyár­tásprogramozási munkáját ta­nulmányozták. A küldöttség vezetői tárgy .ltak az MTESZ megyei vezetőivel is. A sza- bolcs-szatmári program zá­rásaként pénteken megállo- dást kötöttek, hogy az Inor­ga” illetékesei eredménye­ikről szélesebb körben is tá­jékoztatják megyénk szakem­bereit. mint 16 ezer, Szabó Zoltánné 8 és fél ezer, Tóth László 5 és fél ezer, Kiss Erzsébet 2 és fél ezer, Aranyos Elemér 2 és fél ezer forint olyan táppénzt vett fel, ami — mert nem voltak be­tegek nem illette meg őket. Triffné elismerte, hogy bűn­cselekményt követett el, de a bíróságon azt vallotta, hogy nem szabad akaratából tette, hanem egy ismeretlen ember kényszerítette rá. Később egy név is szóba került Triffné val­lomásában, ezt az embert azon­ban nem idézhették be a tár­gyalásra, mert már korábban meghalt. A felelősségre vonás alól Triff Józsefné nem tudott kibújni, így őt a Mátészalkai Járásbíró­ság dr. Barkasz László tanácsa társtettesként, üzletszerűen, na­gyobb kárt okozó csalás és 57 rendbeli közokirat-hamisítás mi­att 2 év szabadságvesztésre ítél­te és 2 évre eltiltotta a köz­ügyektől. Ponczók Dezsőt 1 évi, feleségét 8 hónapi, Szabó Ferencnét 1 évi, Szabó Ferencet 10 hónapi, Szabó Zoltánnét 1 évi, Tóth Lászlót 1 évi szabadságvesztésre ítélték, Kiss Erzsébetet 4 ezer forintra büntették, Aranyosi Elemérnek pedig 10 százalékos bércsökkentéssel tíz hónap javí­tó-nevelő munkát kell dolgoz­nia. Triffnének és Szabó Fe- rencnének börtönben kell bünte­tését letölteni, a többiek bünte­tését a bíróság különböző idő­tartamú próbaidőre felfüggesz­tette. A bíróság különböző ösz- szegű pénzmellékbüntetéseket is kiszabott, ezen kívül pedig Triffnét külön 4715, bűntársaival együtt pedig 70 ezer forint kár­térítésre kötelezte. Ennek ter­mészetesen a kamatát és a bűn­ügyi költséget is meg kell fi­zetni. Triffné és Szabó Ferencné ügyében fellebbezés miatt a Me­gyei Bíróság dönt. a többi vád­lott esetében az ítélet jogerőssé vált. Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents