Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 30. Megkezdődött a KISZ X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) önmagáért. Azért kell dol­goznunk a jövőben is, hogy ifjúsági szövetségünk erős, ütőképes és vonzó legyen. Olyan szervezet, amely cse­lekvésre, tettekre mozgósít, amely részt kér és részt vál­lal a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. Olyan mozgalom, amely ér­zékeny és nyitott a fiatalok vágyai, törekvései iránt. Amely értelmes, vonzó prog­ramot kínál, épít a helyi kezdeményezésekre és az ön- tevékenységre. Amely felelő­sen képviseli és védi a fia­talok érdekeit. Minden kor­osztályhoz és minden ifjúsá­gi réteghez meg kell talál­nunk az utat. Az ifjúsági szövetség mindannyiunké, rajtunk múlik, hogyan, mi­lyenné formáljuk. Ezután a fiatalok helytál­lásáról beszélt, hangsúlyoz­va: — A gazdasági építőm un­kában ránk háruló felada­toknak akkor tudunk megfe­lelni, ha a megváltozott kö­rülményekhez, gazdaságpoli­tikánk mai törekvéseihez iga­zítjuk munkaformáinkat. — Ésszerűen takarékos­kodni mindennel — anyag­gal, energiával, munkaerő­vel — ez a másik fő irány, amely á gazdaság vaíarneny- nyi területén konkrét tenni­valókat ad a fiataloknak és a KISZ-szervezeteknek. El­sőrendű feladatunk, hogy az embereket meggyőzzük: ki- ki a saját munkájában, a közvetlen környezetében te­het a legtöbbet. — Nagy erő rejlik az em­beri találékonyságban, az újító gondolatban. A KISZ lényegéből adódik, hogy fel­karolja-' és ösztönzi a fiata­lok ilyen irányú törekvéseit. Az Alkotó Ifjúság Egyesülést is azért hoztuk létre, hogy egyre kevesebb jó ötlet, gondolat menjen veszendőbe a kényelmesség, a tekintély­féltés, vagy az érzéketlenség miatt. — Egyre több erős, jól szer­vezett, a fiatalokat mozgósí- ni képes KISZ-szervezet mű­ködik az iparban, a mezőgaz­daságban, a közlekedésben és a szolgáltatásban, többségük a nagyüzemekben. Befolyá­sunkat azonban minden mun­kahelyen növelnünk kell. En­nek egyik alapvető feltétele, hogy programjaink jobban igazodjanak a munkásfiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeihez, hogy a KISZ azzal foglalkozzon, ami érdekli őket, jobban építsen sajátos vágyaikra, törekvéseikre. — Az elmúlt öt évben is emelkedett népünk, s vele együtt az ifjúság életszínvona­la, javultak az életkörülmé­nyek. Látnunk kell azonban, hogy az életszínvonal meg­őrzésének programja nem ugyanazt jelenti a családala­pítás, az otthonteremtés előtt álló fiataloknak, mint a már kialakult életfeltételekkel rendelkezőknek. Ezért a KISZ változatlanul fontosnak tart­ja, hogy valamennyi érdekelt megkülönböztetett figyelmet fordítson a fiatalok gondjai­nak enyhítésére. — Legnagyobb társadalmi problémánk továbbra is a szűkös lakáshelyzet. Kihat ez a fiatalok életfelfogására, csa­ládi életére, közéleti aktivitá­sára, gyakran még munkahe­lyük megválasztására is. En­nélfogva érthető, hogy a KISZ is nagy figyelmet for­dít a lakáshelyzet javítására. Azt szeretnénk elérni, hogy a rendelkezésre álló pénzt és lakásállományt a lehető leg­ésszerűbben használjuk fel. Ennek érdekében részt kívá­nunk venni a lakásépítési tervek kialakításában csak­úgy, mint a lakásgazdálkodás és -elosztás elveinek és gya­korlatának javításában. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a kü­lönböző lakásformák eseté­ben igazságosabb legyen az előtörlesztés és fenntartás költsége, valamint azt, hogy nagyobb támogatásban része­süljenek azok, akik saját erő­ből vállalkoznak lakásépítés­re. — Álláspontunk, — mely szerint javítani kell a fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeit — összhangban van pártunk elhatározásával, a VI. ötéves terv előirányzatai­val. Ezt példázza, hogy a KISZ kezdeményezésére a közelmúltban döntés született arról, hogy a tervezettnél ko­rábban, 150 millió forinttal megemelik a felsőoktatási ösztöndíjalapot. Az egyetemi és főiskolai hallgatók 1982 februárjától átlagosan 30 szá­zalékkal több ösztöndíjat kap­nak, mint jelenleg. Az ösztön- díjrendszer továbbfejlesztésé­ről, az elosztás elveiről és módjáról az egyetemi és fő­iskolai KISZ-szervezetek be-*, vonásával lefolytatott széles körű eszmecsere után dönte­nek majd. — Támogatjuk a művelő­dési kormányzatot ■ abban, hogy körültekintően foglalko­zik a közoktatási rendszer szervezeti, tartalmi megújí­tását célzó elképzelésekkel. Feszültségek forrása azonban, hogy az átfogó reformtervek kidolgozása elhúzódik, be­vezetésük késik, így hatá­suk csak a távoli jövőben lesz érzékelhető. A má­sik gondot abban látjuk, hogy az elmúlt években nem ke­vés megalapozatlan reformra is sor került. Nyugodt lég­körre, kiegyensúlyozott mun­kára van szükség, és minde­nekelőtt olyan reformra, amely garanciát jelent az is­kola folyamatos változóké­pességére. — Ifjúsági szövetségünk időszerűnek tartja és támo­gatja a felsőoktatás fejleszté­sére kidolgozott elképzelése­ket. Azt legalább ilyen fon­tosnak tartjuk, hogy megvaló­sításuk a KISZ-szervezetek érdemi közreműködésével történjen. Nagy jelentőséget tulajdonítunk mind az egye­temen belüli, mind az egye­temen kívüli szakmai, poli­tikai, közéleti tevékenység ki- szélesítésének. Annak, hogy minél nagyobb számban von­juk be a hallgatókat valós társadalmi, gazdasági prob­lémák megoldásába. — A fejlett szocialista tár­sadalom építése, a nagyobb tudás megszerzése és a haza védelme számunkra elvá­laszthatatlan egymástól. A hazafias nevelés a KISZ egész tevékenységét áthatja. A fegyveres erőkkel és testüle­tekkel, a munkásőrséggel, valamint az MHSZ szerveivel kialakított kapcsolataink is egyre több sikeres közös ak­cióban és rendezvényben ka­matoznak. A honvédelmi ne­velés legjelentősebb időszaka a fegyveres erők kötelékében teljesített szolgálat. — A világ, amelyben élünk, nemegyszer próbára teszi a kiforrott világnézetű, tapasz­talt embereket is. Ezért kü­lönös jelentősége van az if­júság eszmei, politikai neve­lésének, a felvilágosító, meg­győző munkának. — A fiatalok emberi, tár­sadalmi magatartásának for­málásában megkülönböztetett felelőséget tulajdonítunk a családnak. Társadalmunk alapegysége semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a nevelésben. — Ifjúsági szövetségünk egész tevékenységével nevel, alakítja a fiatalok magatartá­sát, tudatát, világnézetét. Mindebben alapvető jelentő­sége van annak, hogy meny­nyire nyitott, érzékeny a KISZ a fiatalokat foglalkoz­tató kérdések, problémák iránt, mennyire demokrati­kus szelleműek közösségeink, mennyiben játszik szerepet a KISZ a személyes problémák megoldásában, az előremuta­tó törekvések felkarolásában. Ez azt a mindenki által is­mert igazságot jelenti, hogy egy jó szellemű, demokrati­kusan működő KlSZ-alap- szervezet példája többet ér, mint öt szeminárium a szoci­alista demokráciáról. — Az ifjúság- természetes igénye a szórakozás. Ennek ellenére sokszor félreértések, olykor indulatok is támad­nak körülötte. Többnyire azért, mert sokan leegyszerű­sítik azt a diszkóra, a beat- re, a rockra, vagyis a zenés időtöltésre és annak feltéte­leire. A szórakozás pedig jó­val sokrétűbb ennél, a könyvolvasásnak, a barká­csolásnak, a sportnak és a természetjárásnak ugyanúgy helye van benne, mint a mo­zinak vagy a színháznak. — Számos szervezet, intéz­mény, egyesület, klub műkö­dik, amely többet tehetne az ifjúság hasznos időtöltéséért. Vannak ifjúsági létesítmé­nyek és művelődési intézmé­nyek is, mégis úgy látjuk, hogy mindezek együtt sem képesek megfelelően felkelte­ni, befolyásolni és kielégíte­ni az igényeket. Javasoljuk, hogy az illetékes állami, ta­nácsi szervek tegyenek lépé­seket a helyzet rendezésére. — A IX. kongresszus a KISZ-szervezetek egyik leg­fontosabb feladatát a tömeg­sport fejlesztésében jelölte meg. Munkánkat pártmegbí­zatáshoz illő felelősséggel, kezdeményezően, jelentős erőfeszítéseket is vállalva vé­geztük. Eredménynek tart­juk, hogy sikerült a társada­lom figyelmét az ifjúság testedzésének, turizmusának fontosságára irányítani és a fiatalokat minden eddiginél nagyobb számban sportolás­ra mozgósítani. A KISZ-kor- osztályhoz tartozók közül sok száz ezren teljesítették a tö­megsportmozgalom követel­ményeit. — Azok a változások, amelyek hazánk életében, s magában a KISZ-ben, az if­júság körében végbementek, új megközelítéseket is igé­nyelnek munkánkban — hangsúlyozta Fejti György. — Ez mindenekelőtt azt je­lenti, hogy érdemibbé kell tennünk szövetségünk politi­kai szerepét. Figyelmünk ed­dig inkább a központi és a területi szervek képviseleti tevékenységére irányult, s nyugodtan mondhatjuk, hogy megfelelően éltünk is lehető­ségeinkkel. — Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a KISZ helyi szervei munkájuk során nemegyszer érzéketlenségbe, érdektelenségbe ütköznek. Előfordul, hogy válasz nélkül hagyják jogos észrevételei­ket, javaslataikat. Mindez nem használ a KISZ tekin­télyének. — Saját házunk táján is vannak tennivalóink. Arra kell törekednünk, hogy a KISZ vezető szervei és az if­júsági lapok nagyobb nyilvá­nosságot adjanak mindan­nak, amit a fiatalok nevében és érdekében teszünk. A KISZ-tagoknak tudniuk kell, mit javasolt értük, mit ért el érdekükben és velük a KISZ. — Az előttünk álló fel­adatok egyre sürgetőbben ve­tik fel az alapszervezetek ön- tevékenységének fejleszté­sét. A munka túlszabályo­zottsága ugyanis fékezi az alapszervezetek kezdeménye­zőkészségének kibontakozá­sát és jórészt ez váltja ki a bürokratikus jelenségeket is. — Rugalmasabbá akarjuk tenni szervezeti életünket, ki­iktatva minden fölösleges, gondolatbénító megkötést. Munkánk demokratizmusá­nak szélesítése, nyitottságá­nak javítása önmagában csu­pán esély az öntevékeny KISZ-életre. Ahhoz, hogy meghatározza gyakorlatun­kat, jelentős változtatásra van szükség a testületek és az ap­parátusok munkastílusában, munkamódszereiben is. An­nak érdekében, hogy a fiata­lok még inkább érezzék: az ifjúsági szövetség az övék, általuk és értük működik. Száműzni kell tevékenysé­günkből a szükségtelen pa­pírmunkát, a „felfelé dolgo­zás” bürokratikus igényét és reflexét! Ez természetesen nem csupán elhatározás dol­ga, hisz ebben eddig sem volt hiány. A szervezet belső éle­tét kell demokratikusabbá tennünk, hogy ezek a jelen­ségek az ifjúsági mozgalom­ból fokozatosan eltűnjenek. — A IX. kongresszus hatá­rozatát teljesítve, ifjúsági szövetségünk a beszámolási időszakban is eleget tett megtisztelő hivatásának: kommunistává nevelte legki­válóbb tagjait, felvételre ajánlotta őket az MSZMP so­raiba. Jóleső érzéssel számol­hatunk be arról, hogy folya­matosan emelkedik a pártba felvett KISZ-tagok száma. 1980-ban minden száz új párttag közül ötvennyolc volt KISZ-tag. Több mint 90 szá­zalékukat — s ez esztendők óta így van — a KlSZ-alap- szervezet taggyűlése ajánlot­ta. Ezek a számok önmagu­kért beszélnek. Szemléletesen igazolják, hogy a párt fő utánpótlási forrása a Kom­munista Ifjúsági Szövetség. — A két kongresszus kö­zött ötvenezerrel nőtt szövet­ségünk taglétszáma, s így lé­nyegében minden harmadik magyar fiatal KISZ-tag. Nőtt szervezeti befolyásunk a szakmunkástanuló és. az ér­telmiségi fiatalok körében, és a mezőgazdasági nagyüze­mekben is erősödött a KISZ szervezettsége. Több éve meg­oldatlan gondunk azonban, hogy a munkásfiatalok kö­zött szövetségünk befolyása elmarad attól, amit a társada­lomban betöltött szerepük, a politikai súlyuk szükségessé tenne. — A jövőben minden fö­lösleges várakoztatás és ki­módolt előkészítés nélkül fel kell venni, sőt hívni kell ma­gunk közé azokat a fiatalo­kat, akik elfogadják a KISZ céljait, egyetértenek szerve­zeti szabályzatával, hajlan­dók tevékeny részt vállalni a szervezet munkájából. — Teljesítve a KISZ IX. kongresszusának határozatát, erősödött az úttörőszövetség és a KISZ munkájának tar­talmi egysége, jobban össze­hangoltuk programjainkat, részt vettünk az úttörőmun­ka feltételeinek javításában. Sokasodtak a testvérkapcso­latok, bővült az úttörőcsapa­tok munkáját segítő KISZ- tagok, köztük a fiatal peda­gógusok köre. A jól dolgozó ifiket a korábbinál nagyobb megbecsülés övezte a KISZ- szervezetekben és az úttörő- csapatokban egyaránt. — A jubiláló úttörőszövet­ségnek azt kívánjuk, hogy maradéktalanul töltse be hi­vatását a gyerekek javára és örömére. Emellett azonban javasoljuk a kongresszusnak, hogy szavazón meg két szü­letésnapi ajándékot is. Az egyik, hogy a KISZ társadal­mi munkával valamennyi me­gyében, városban hozzon rendbe néhány gyermek- és úttörő-létesítményt, játszóte­ret. A másik, hogy országos összefogással, társadalmi munkával építsünk új úttörő­stadiont — a régi helyén, a Margitszigeten. — A KISZ nemzetközi te­vékenységéről elmondotta Fejti György: a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálja. — Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottunk a szo­cialista országok ifjúsági szervezeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére. Előreléptünk a testvérszerve­zetek ideológiai együttműkö­désének elmélyítésében, ami az éleződő ideológiai harcban a hatékony fellépés nélkülöz­hetetlen feltétele. — Tovább mélyült hagyo­mányosan ' jó együtműködé- sünk a Lenini Komszomollal. A Szovjetunió népeihez fűző­A beszámolót követően a küldöttek meghallgatták a KISZ Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottságának jelen­tését, majd megkezdődött a vita. A vitában felszólalt me­gyénk egyik KISZ-küldötte, Nyíri Bálint is, a nagyecsedi Rákóczi Tsz állattenyésztője. — Míg a KISZ IX. kong­resszusának időszakában pél­dául a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteknek alig a fe­lében tevékenykedett KISZ- szervezet, Szabolcs-Szatmár megyében minden tsz-ben van már önálló KlSZ-szerve- zet. A szervezettséget azon­ban országszerte még lehet és kell javítani, főképpen az ál­lattenyésztésben dolgozó fia­talok körében — hangsúlyoz­ta Nyíri Bálint. Borisz Pasztuhov a 40 mil­liós Lenini Komszomol, a szovjet fiatalok forró üdvöz­letét tolmácsolta a kongresz- szusnak, a magyar ifjúság­nak. Kifejtette: a KISZ Köz­ponti Bizottságának beszá­molója meggyőzően tükrözi, hogy az ifjúsági szövetség sokoldalú munkát végez az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásáért. A szövetség nagy te­kintélyt vívott ki a nemzet­közi ifjúsági mozgalomban; mindig értékes kezdeménye­dé őszinte, megbonthatatlan barátságunkat tükrözte a forradalom bölcsőjében, Le- ningrádban rendezett II. szov­jet—magyar ifjúsági barát­ságfesztivál. S ezt hivatott tovább építeni a júliusban Budapesten megrendezendő III. fesztivál. — Hazai és nemzetközi te­endőink számosak, hiszen az Ifjúságot minden érdekli és helyzeténél fogva minden érinti. Mégis azt kell mon­danunk, hogy fontos tenni­valóink közül kiemelkedik néhány nagy feladat, ame­lyeket a következő évek so­rán meg kell oldanunk. — A gazdaság intenzív fej­lesztése szükségessé teszi, hogy erőinket és figyelmün­ket a tisztességesen végzett, takarékos, hatékony munká­ra összpontosítsuk, hogy a fiatalok élen járjanak a mű­szaki, technikai haladásban, hogy szorgalmazzák és vál­lalják a teljesítményekkel arányos bérezés széles körű elterjesztését. — Szövetségünk minden szintjén és szervezetében ak­tívabban, nyíltabban kell po­litizálnunk, elkötelezetten kiállva pártunk politikája mellett, következetesebben kell képviselnünk a fiatalok véleményét, érdekeit a helyi és az országos politika ala­kításában. — Demokratikusabbá, ele­venebbé kell tennünk mun­kánkat, munkastílusunkat. A vezetőknél a nyitottságra, az érzékenységre, a határo­zott kiállás és a meggyőzés képességére, az alapszerveze­teknél az önállóságra, az ön- tevékenységre és a kezdemé­nyezőkészségre tesszük a fő hangsúlyt. — Pártunk és ifjúságunk viszonya a kölcsönös bizal­mon alapul. A kommunis­ták odafigyelnek dolgainkra, támogatják törekvéseinket. Arra nevelik az ifjúságot, hogy kötelességtudóan vé­gezze a dolgát, hogy egyenes derékkal járjon, és a jogos kritikát is országgyarapító tetteivel alapozza meg. — Programunk látszólag egyszerű: többre, jobbra tö­rekszünk a munkában, a ta­nulásban, és a mozgalomban is. Teljesíteni mégsem lesz könnyű. Most az a dolgunk, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom legjobb hagyomá­nyait folytatva szövetségünk X. kongresszusa szocialista hazánk további felemelkedé­sének szolgálatába állítsa az ifjúság tettrekészségét és len­dületét — hangsúlyozta be­fejezésül Fejti György. zéseket és javaslatokat tesz annak érdekében, hogy erő­södjön a békéért és a társa­dalmi haladásért küzdő fiata­lok tábora. — A KISZ magasra tartja a szocialista forradalom zász­lóját, hű a magyar proleta­riátus dicső hagyományai­hoz, határozott léptekkel ha­lad a párt nyomdokaiban, nagyszerű hazafiakat, állha­tatos internacionalistákat ne­vel — mondta többek között Borisz Pasztuhov. A fiatalok nagy tapsa kö­zepette emelkedett szólásra Kádár János. Köszöntötte a KISZ X. kongresszusának küldötteit és meghívottait. Átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség egész tagságának, a ma­gyar ifjúságnak. Beszédében időszerű nemzetközi, belpoli­tikai és ifjúságpolitikai kér­désekről szólt. (Kádár János beszédét a Magyar Rádió ma 18,30 óra­kor a Kossuth-adón, a Ma­gyar Televízió 21,00 órakor az 1-es programon sugároz­za. Lapunk pedig vasárnapi számában részletesen ismer­teti.) A vitában nagy számban vettek részt a fiatalok. A kongresszust ma folytatja munkáját. Vita a beszámoló felett A KISZ X. kongresszusának küldöttei nagy érdeklődéssel hallgatják a beszámolót. (Kelet- Magyarország telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents