Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-03 / 102. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 3. Szabolcsi munkakollektívák eredményeinek elismerése A munka ünnepe előtt több vállalatnál, szövetkezetnél tartottak ünnepséget, ahol átadták a kitüntetéseket, amelyeket a munkaversenyben elért eredményekkel érdemeltek ki. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben csütörtökön délután Nagy Sándor, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja adta át Tukács Zoltánnak, a Lenin Szocialista Brigád vezetőjének a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. A szövetkezet elnyerte az OKISZ elnökségének vándorzászlaját. Az elismerést Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese adta át Hajdú Lászlónak, a szövetkezet elnökének. A megye egyik legdinamikusabban fejlődő szövetkezete a vas- és fémipari a közel 300 milliós termelésével. A 720 dolgozó minden évben új termékek gyártásával hívja fel magára a figyelmet. Az utóbbi öt évben a termelést évente 14 százalékkal növelték, elsősorban a termelékenység révén. A szocialista brigádok sokat tettek a tervezett nyereség eléréséért, az új üzemcsarnokok és szociális létesítmények felépítéséért. ★ A KISZ Központi Bizottságának oklevelét kapta a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregységének Örök Ifjúság nevet viselő brigádja. A húsztagú kollektíva 1972- ben alakult. A termelőmunka mellett az anyagtakarékosságban. az újításokban és a társadalmi munkában veszik ki jelenősen a részüket. Az ifjúsági brigád tagjai sorában rendszeres az önképzés. Valamennyien tagjai a KISZ-nek. Az oklevelet Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át Pál Sándornak, a brigád vezetőjének. ★ Minden évben a legjobbak között van a Gávavencsel- lői Építőipari Költségvetési Üzem. Az építőipari tevékenység emelkedésével párhuzamosan nőtt a lakossági szolgáltatás. Az eredményeket kimondottan a hatékonyság növelésével, az üzem- és munkaszervezés javításával érték el. A tavalyi eredményeik közül kiemelkedik az energiával és anyaggal való takarékosság. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szákszervezetének elnöksége Kiváló Vál-. lalat címmel tüntette ki a költségvetési üzemet. Az oklevelet Predáts Gyula, a HVDSZ osztályvezetője adta át Walter Béla üzemvezetőnek. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Walter Béla és Horváth Mihály. ★ Az Öntödei Vállalat kis- várdai vasöntödéje a múlt évi eredményei alapján elnyerte a Kiváló Gyáregység címet. Az ezerfős üzem valamennyi mennyiségi és minőségi mutatóját túlteljesítette. Az öntvénytermelés 1,8 százalékkal nőtt, a kiemelt termékek közül radiátorokból 3,6 százalékkal többet gyártottak a tervezettől, miközben a se- lejtet hatodával csökkentették. Tőkés exportra 20 millió forint értékű öntvényt szállítottak. A kiváló gyáregységi címet tanúsító oklevelet Vlu- csovics Rezső, a vállalat személyzeti és szociális igazgatója adta át Meichl Mátyás gyáregységi igazgatónak, aki egyben a Kiváló Kohász kitüntetésben részesült. A Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlóját. A vállalat élüzeme lett a nyírbátori növényolajgyár. Nyírbátorban a termelékenység 7 százalékos növelésével a termelési tervet 3,3 százalékkal teljesítették túl. A dolgozók átlagkeresete -3,9 százalékkal nőtt. Az élüzem kitüntetést Varga Pál vezérigazgató adta át Tóth János igazgatónak. Kiváló címmel tüntették ki a MOM mátészalkai gyárát. A kitüntetést a május elsejei törzsgyári ünnepi megemlékezés alkalmával adták át a gyár vezetőinek Budapesten. ★ A MEZŐGÉP Tröszt Kiváló Brigádja kitüntetésben részesült a nyíregyházi vállalat Szamuely lakatos-hegesztő kollektívája. A brigádnak a vállalat május elsejei központi ünnepségen Nagy Sándor, a megyei párt-vb tagja, a nyíregyházi MEZŐGÉP igazgatója adta át. A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kapott az IKSZV- nél a XI. kongresszus szocialista kollektíva. A vállalati muríkaversenyt a május elsejei ünnep alkalmával rendezett tanácskozáson értékelték, amelyből kitűnik: 1980-ban a vállalatnál kilenc arany, négy ezüst, 2 bronz brigádéremmel, két brigádzászlóval, négy oklevéllel és két Kiváló Munkabrigád címmel kitüntetett kollektíva zárta eredményesen az évet. Az OTP Kiváló Hálózati Egysége címet kapta meg a takarékpénztár tiszavasvári és újfehértói kollektívája. A kitüntetéseket a május elsejei megemlékező ünnepségek alkalmából Körtély Sándor, az OTP megyéi igazgatója adta át. Az OTP Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott ez alkalommal Bordás Gyuláné vásárosnaményi, Helmeczi Miklós nyíregyházi, Kiss Miklósné nyírbátori és Pataki Béla kisvárdai takarék- pénztári dolgozó. A békehónap megyei nyitánya Ünnepségek a győzelem napján A békehónap nyitányaként megyénkben is megemlékeznek a győzelem napjáról. A Hazafias Népfront helyi bizottságainak rendezésében több mint ötszáz településen méltatják az előadók az évforduló világtörténelmi jelentőségét, a Szovjetunió szerepét a győzelem kivívásában. A megyeszékhelyen a program szerint nyolcvan munkahelyen, lakóhelyi, művelődési intézmény helyiségében tartanak megemlékezést, melyben a külöböző tömeg- és társadalmi szervek, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének tagjai is részt vesznek. A már hagyományos magyar—szovjet béketalálkozásra az idén május 8-án kerül sor Kisvárdán. A nagygyűlést követően közös magyar— szovjet kulturális műsor szórakoztatja a találkozó részvevőit. Ebből az alkalomból a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának anyagából kiállítás nyílik Kisvárdán, a Szovjetunió alkotmányáról. Májusban a megyeszékhelyen is bemutatják a kiállítást. Példamutató gazdaságok Tanácskozás az öntözésről Öntözési tanácskozáson vettek részt Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vízgazdálkodási szakemberei. Az időszerű problémák megvitatására sok szakember gyűlt össze a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Kurucz István területi főmérnök elemezte az öntözéses gazdálkodás helyzetét, gondjait, és problémáit, valamint az elkövetkezendő időszak feladatait. Elmondta: az elmúlt hetek időjárása sok helyen az öntözőberendezések üzembe helyezését .tette szükségessé. Ugyanis a tavaszi talaj-előkészítési és vetési időszakban március 19-től április 26-ig jelentősebb mennyiségű csapadék nem volt. Számos üzem nem várva az esőre, kelesztő és ültetés utáni beiszapoló öntözéseket végzett a cukorrépa, borsó és zöldségféléknél, valamint vízpótló öntözéseket búza- és gyepterületeken. Kezdeményezőek voltak a rakamazi Győzelem, a gáva- vencsellői Szabadság, a vajai II. Rákóczi és a hajdúszo- boszlói Búzakalász Tsz valamint a mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaság. Dr. Bócz Ernő tanszékvezető egyetemi tanár a tudományos kutatás legújabb eredményeit ismertette az egybegyűltekkel. Ezt követően dr. Nyíri László a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese a kötött talajok nedvességszabályozásáról tartott előadást. Valamennyi előadásból sok tanulságot vonhattak le a gyakorló gazdák. A MÉM öntözési szolgálata által rendezett eseményt az AGROKER gépbemutatója zárta. Anyák napja F iataloknak olyan a történés, mint vadon nőtt virágnak a mag. Szükséges mert ebből vannak, szükséges, mert ezért vannak. Ám a szél szerencséje kell, hogy élet legyen a magból és a fiatalok akkor még azt hiszik, hogy nincs is közük a szélhez. Négyszemközt vagyok magammal. Vád? Próbálok anyámra gondolni, aki majdnem harminc éve halott. Erőlködöm és megdöbbenek, mert három évtizednyi távolságból a hangja színére is emlékszem és nem jut eszembe az akkori arca. A későbbit, azt a szomorún utolsót amit láttam, nem felejtem. De talán gonosz tréfája a sorsnak, hogy ehhez az utóbbi képhez az édesanyám hangja hiányzik örökre immár. Anyák napja. Minden édesanyát a köszöntő, de mindönknek egyetlen édesanyákhoz kötődő, sokunknak szomorún szép ünnep. Akkor néhány napnyira a háborútól még, kaptunk egy almát. A félelem már elmúlt belőlünk, földhöz lapulni nem kényszerített a repülőgép zúgása, anyámnak már nem kellett kérdeznie monoton hangon többé, mintha rózsafűzérről számlálná az egyszavú imát, hogy élünk-e ... „Eltek? Eltek? Eltek?” Éltünk. Túlélők voltunk az iszonyatban, de gyerekek voltunk és minden ízre iszonyú módon éhesek. Akkor kaptuk azt az almát. Zengő nyárelőben éretlen volt az alma még, de meglátni elég volt, hogy gondolatban már almaízű barlang legyen a szánk ... Apámmal, anyámmal, a testvéremmel együtt négyen voltunk egyformán éhesek. Anyám osztotta négyfelé az almát, mi lestük a kezét, gyanakvón. (Mi ne bocsátana meg egy gyereknek? Mi ketten gyerekek lestük a kést — az osztót, az igazságot tevőt — gyanakvón és ellenségesen. Anyám hangjára ma is emlékszem, hangja színét is tudom, mert perelt velünk szemtelenekkel, akik rájöttünk e kegyes csalásra. Évtizedeknek kellett eltelnie, hogy ne csak anyám szépségét, természetes, nekünk kijáró jóságát, hanem az ő örömét és az ő akkori gyönyörűségét is értsem. Mit írhatnék anyák napján? Hangja színét még most is tudom és keserű önvád, hogy nem jut eszembe az arca, mert a fiataloknak olyan a hajdani történés, mint vadon nőtt virágnak a mag. Bartha Gábor A házi szociális gondozásba az úttörök is bekapcsolódtak: segítenek az idős, magányos embereknek bevásárolni, takarítani. Képűnkön: ifjú vöröskeresztes egy vak asszonynak felolvas. Holnap Budapesten ünnepi ülésen emlékeznek meg a Magyar Vöröskereszt megalakulásának századik évfordulójáról. A mikor Henri Dunant a solferinói csatatéren meglátta a negyvenezer halottat és a sok tíz ezer vergődő sebesültet, elhatározta: olyan szervezet megalakításáért fog küzdeni, mely emberbaráti eszméktől vezérelve dolgozik azokért, akik rászorulnak. A kezdetben háborús körülmények között működő szervezet hamarosan kibővítette tevékenységét és 1963-ban, a hivatalos megalakulás évében a Vöröskereszt nemzetközivé terebélyesedő szervként működött. Hazánk száz esztendővel ezelőtt csatlakozott a humanitárius célokat hirdető mozgalomhoz. Az Európában született kezdeményezés hamarosan túljutott a kontinens határain, s .mellé csatlakozott a Vörös Félhold szervezetek sora, majd a Vörös Oroszlán és Nap elnevezésű, lényegében a Vöröskereszt céljait követő mozgalom. Magyarországon a Vöröskereszt a felszabadulás előtti évtizedekben elég szűk körben tevékenykedett. Lényegében jótékonykodási akciókra korlátozódott munkája, a gazdagok asztaláról lehullott morzsákkal próbálta enyhíteni az országos szegénységet. Egészen az ötvenes évekig eléggé bizonytalan státusa volt a mozgalomnak, s csupán akkor fogalmazódott meg, milyen nagy, társadalmilag és nemzetközileg is jelentős feladatok megoldásában számítanak közreműködésére. Abból az elvből kell kiindulni, hogy a Vöröskeresztben végzett munka társadalmi méretű tevékenység, amely emberek önként vállalt társadalmi munkáját, aktivitását, az embertársaik javára végzett tetteit mozgatja, alakítja, lényegét tekintve tehát társadalompolitikai jelentőségű feladatvállalás. Nem vonatkoztathatunk el tehát a politikáról, legyen szó akár itthoni munkájáról, akár az Kereszt és félhold internacionalizmussal szinkronban lévő nemzetközi tevékenységéről. így mindazok — s itt megyénkben is tízezrek vannak ilyenek — akik feladatot vállalnak a Magyar Vöröskereszt munkájában, sajátos eszközeikkel vesznek részt a párt politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Szocializmust építő hazánkban mindig és minden körülmények között az ember szolgálatát jelentette a párt politikai programja. Az ember szolgálatának része, mi több, nélkülözhetetlen része testi és szellemi egészsége, bajainak orvoslása. A család védelme, az egészséges életmódra nevelés, a véradómozgalom életmentő hivatása, a kulturált emberi környezet kialakításának igénye csupa olyan terület, mely lehetőséget kínál erre a szolgálatra. A szolidaritási akciók a nemzetközi segélyakciók ugyanakkor lehetőséget kínálnak arra, hogy társadalmunk áldozatvállalását, együttérzését bizonyítsák. A magyar társadalmi és közéletben méltó, világviszonylatban is megtisztelő helyet kap a Vöröskereszt. Állami törvény, egészségügyi törvény intézkedik arról, hogy működése zavartalan, a világban kialakult szokásoknak megfelelő, hatékony legyen. Társadalmunk elismeri azok közéleti munkáját, akik ezt a mozgalmat választják arra, hogy tudásukat és emberségüket mások érdekében hasznosítsák. És ebben van talán a lényeg: a Vöröskereszt hazánkban nemcsak az orvosok, az egészségügyiek szervezete. Szabolcs-Szatmár- pan is üzemek, termelőszövetkezetek, iskolák és intézmények tízezernyi dolgozója vált aktivistává. T ársadalmi és tömegszervezetek sorakoznak a Magyar Vörös- kereszt mellé. Nem egyedül, nem elszigetelten végzi emberbaráti, embert segítő, felemelő munkáját. A mozgalom felismerte korunk követelményeit, s a béke viszonyai közepette is megtalálta helyét. A társadalom nevelése, a magasabb szintű életmód megismertetése, népünk egészének javát szolgálja. Most tehát, amikor az eltelt száz évet kell mérlegre tennie a Magyar Vöröskeresztnek, nincs szégyenkeznivalója. Munkáját legjobban társadalmunk megbecsülése minősíti. Bürget Lajos
