Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

8 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 23. Tudja-e, ... a sebesség helytelen megválasztása miatt bekö­vetkező balesetek döntő többsége az adott helyen megengedett legnagyobb sebesség határán belül történik, s a gyorshajtás­ra visszavezethető balese­teknek csak 7,5 százaléka adódik az abszolút gyors­hajtásból? ... a gyorshajtásra visz- szavezethető balesetek túl­nyomórészt egyenes uta­kon következnek be, és nem az útkanyarokban? .., a gyorshajtásból ere­dő balesetek többségében a jármű megcsúszik vagy felborul? ... a gyorshajtásból ere­dő balesetek döntő több­sége a délutáni, esti és kora éjszakai órákban (15—24 óra között) törté­nik? ... a gyorshajtásból ere­dő baleseteknek mintegy fele lakott területen belül történik? ... a gyorshajtásból ere­dő balesetek többsége ki­fogástalan útviszonyok kö­zött történik? ... a gyorshajtásból ere­dő balesetek többsége mel­lékútvonalon következik be? ... a gyorshajtásból ere­dő baleseteknek csaknem felét a 20—30 év közötti személyek okozzák? ... a gyorshajtásból ere­dő balesetek többségét a kétévesnél kevesebb veze­tési gyakorlattal rendelke­ző járművezetők idézik elő? ... a gyorshajtásból ere­dő baleseteknek majdnem felét a vezetés megkezdé­sét követő fél órán belül idézik elő? ... a járművezető hibá­jára visszavezethető bal­esetek következtében meg­halt személyek több mint egyharmada a gyorshaj­tásnak esett áldozatul? A közúti közlekedés elmúlt években tapasztalható és még ma is tartó igen intenzív fej­lődése magával hozta a gép­járműkárok számának jelen­tős növekedését. Az Állami Biztosító Szabolcs megyei gép j ármű-kárrendezési fiók­jához 1975-ben 4354, míg 1980-ban már 8421 gépjár­műkárt jelentettek be. Tehát sajnálatos módon a gépjár­művek számának növekedé­sével egyenes arányban nőtt a károk száma is. A felelősségbiztosítás A gépjárműtulajdonosok — ha gépjárművüket kár éri, vagy azzal kárt okoznak — nem mindig tudják pontosan, hogy milyen esetekben és mi­lyen biatosításük alapján kérhetik az okozott, vagy szenvedett kár megtérítését az Állami Biztosítótól. Ezért ismertetjük, hogy milyen biz­tosítási módozatok jöhetnek ilyen esetben számításba.' E biztosításról a rendelet kimondja, hogy az Állami Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyekért a gép­jármű üzemben tartója e mi­nőségében a magyar jog sze­rint felelősséggel tartozik. E biztosítás tehát a gépjármű­vel más gépjárművekben, va­gyontárgyakban keletkezett, illetve személyi sérüléssel kapcsolatban jelentkező ká­roknál nyújt térítést. A kár­térítés alapvető feltétele, hogy a káreseményt úgy a 'károsult, mint a károkozó a biztosítónak bejelentse. Ez a legegyszerűbb módon úgy történhet, hogy amennyiben a felelősség kérdésében a káresemény résztvevői a helyszínen megegyeznek és a kár összege sem haladja meg a 15 000 forintot, így nem szükséges rendőri intézkedést kérni, egy betétlapon a két gépjármű rendszámát, a résztvevők legfontosabb ada­tait, a tényállást és a felelős­ségre vonatkozó nyilatkozatot rögzítik, és a betétlapot aáá- ‘ írják. Ha a kárt szenvedett fél pontosan kitöltött és alá­írt betétlappal jelentkezik a gépjármű-kárrendezési fiók­nál, a kár általában azonnal rendezhető. A kötelező fele­lősségbiztosítás alapján nem­csak a gépjárművek megjaví­tásának költségeit téríti meg hoß y Nyíregyháza, Kisvárda... Az útjainkon kialakult baleseti helyzet ösz- szefügg a forgalom sűrűségével és mindinkább a megyeszékhelyre vezető főbb útvonalakra koncentrálódik. Külön figyelmet érdemel Nyír­egyháza és Kisvárda belterülete, ezért ezeken a helyeken különösen fontos a fokozott figyelem, körültekintő, udvarias vezetés, fegyelmezett és óvatos gyalogosközlekedés, mert ez a legmegbíz­hatóbb garancia arra, hogy úticéljához mindenki épségben megérkezzen. Megduplázott járműkárok: tavaly 8421 MIÉRT FIZET A BIZTOSÍTÓ? az Állami Biztosító, hanem indokolt esetben értékcsökke­nést is fizet. A károsultnak kifizetett összeget a károko­zóktól ittasság, jogosítvány nélküli vezetés, vagy szándé­kos károkozás kivételével az ÁB nem követeli vissza. Ha a vad kiugrik... Gyakran előfordul, hogy a szabályosan közlekedő gép­kocsivezető elé váratlanul vad ugrik ki, és bár a gépko­csivezető mindent megtesz az ütközés elkerüléséért, még­sem sikerül a veszélyhelyzet­ből gépkocsija károsodása nélkül kikerülnie. Ilyenkor a károsult teendője az, hogy keresse fel a területileg ille­tékes vadásztársaságot és je­lentse be az eseményt. A va­dásztársaság kárbejelentőt ál­lít ki, melynek alapján — ha a vadásztársaság felelőssége megállapítható — a kötelező gépjárműfelelősségi biztosí­tás feltételeivel egyező mó­don nyújt az ÁB térítést. Míg a felelősségbiztosítás célja a másnak okozott ká­roknak a károkozó helyett való megtérítése, addig a CASCO-biztosítási szerződés alapján a biztosított saját gépjárművében keletkezett, áltálában másra nem áthá­rítható károk térülnek meg. A magántulajdonban lévő személygépkocsik több mint 60 százaléka áll ilyen bizto­sítási védelem alatt me­gyénkben. E gépkocsik tu­lajdonosainak nagyobb része még a régi típusú CASCO- biztosítással rendelkezik, de közülük is egyre többen ké­rik biztosításuk átdolgozta- tását. a korszerűbb és szol­gáltatásaiban mérsékelt díj­emelésért többet nyújtó új biztosításra. Az új CASCO előnye többek között, hogy — egyes ritka kivételektől elte­kintve — még fődarabok cseréje esetén is, régi autók­nál is a teljes helyreállítási költség önrésszel csökkentett összegét téríti, így az idősebb gépkocsik tulajdonosainak is igen kedvező. Új CASCO-feltételek A lezárt gépkocsikból ello­pott személyi használatú va­gyontárgyak ellopása esetén is 12 000 forintig térítést nyújt. Ha valaki szocialista országban összetöri gépko­csiját, nemcsak a gépkocsi hazaszállítási, de a kocsiban utazók hazautazási költségeit is megfizeti. Baleset esetén a kifizethető felső térítési ösz- szeg 100 000 forint. A régi CASCO-val szemben az ÁB megtéríti a kárt akkor is, ha azt lezúduló hótömeg, hó­nyomás, vízelöntés, felhősza­kadás okozza. A CASCO-biztosítás köté­sének feltételeiről a biztosító bármely egységénél készség­gel adnak felvilágosítást, így itt csak arra utalunk, hogy háromféle módozat között válogathatnak ügyfeleink, mint neve is mutatja, a tel­jes körű CASCO-biztosítás nyújtja a legátfogóbb biztosí­tási védelmet. Különböző ön- részesedésekkel, de önrész nélkül is köthető. A részle­ges CASCO-biztosítás az ele­mi károkra, a lopás és gép- jármű-ablaktörés károkra, poggyászkárokra vállal koc­kázatot. Az előző két biztosí­tási módozat nem nyújt fede­zetet az európai tőkésorszá­gokban bekövetkezett balese­ti töréskárokra, ezért az oda­utazó gépjármű-tulajdono­soknak célszerű külföldre szóló CASCO-biztosítást köt­niük. Fontos tudni, hogy a CAS­CO-biztosítás alapján rende­zett károknál mindkét fél ré­szére a OASCO-biztosítási szerződésben (kötvényben) foglalt feltételek a mérv­adóak. A kárrendezésről Ahhoz, hogy az ÁB bizto­sítási kötvényekben foglalt, illetve jogszabályok által elő­írt kártérítési kötelezettségé­nek ügyfeleinek megelégedé­sére tehessen eleget, szüksé­ges ügyfeleink aktív közre­működése is. Fontos az, hogy a kárrendezéshez szükséges információkat idejében és kellő részletességgel bocsás­sák az ÁB kárrendezőjének rendelkezésére. (Kárbejelen­tőlap kitöltése, a kárt okozó betétlapjának kitöltése, a gépjármű okmányainak be­mutatása, esetleg tanúk nevé­nek feljegyzése, szükség ese-; tén rendőri intézkedés meg­kérése stb.). Az Állami Biz­tosító arra törekszik, hogy a károkat mielőbb és feltétel- szerűen rendezze, és ezen be­lül ügyfeleinek lehetőséget adjon arra, hogy több kár- rendezési eljárás közül vá­laszthassanak. Gyorsított térítés Ennek alkalmazása esetén az ÁB a mindenkor érvényes javítási árjegyzékek és alkat­részárak figyelembevételével kiszámítja a várható javítási költséget és azt készpénzben kifizeti. A javítási számlabe­mutatása nem kötelező. Ha az ÁB által nyújtott kártérí­tés és a tényleges és indo­kolt javítási költség között az önrészesedésen illetve egyéb ügyfeleinket terhelő le­vonáson kívül lényeges elté­rés adódna az ügyfelek kárá­ra (például esetleges árválto­zás a kárkifizetés és a javítás közötti időszakban) az ÁB nem zárkózik el a kárügy tényleges javítási számla alapján való felülvizsgálatá­tól. A gyorsított kárrendezés viszont csak akkor alkalmaz­ható, ha a várható javítási költség a gépkocsi új árának 20 százalékát nem haladja meg és ha a gépkocsin nincs olyan sérülés, ami forgalom- biztonsági szempontok miatt szakműhelyben való igénye­sebb javítási munkát kíván meg. Leggyakrabban ez a kárrendezési mód kerül al­kalmazásra, mivel kisebb károk esetén ez ügyfeleink számára a leggyorsabb és legkényelmesebb. A javitási színia kiegyenlítése Az ÁB az állami és szövet­kezeti autójavítók egy részé­vel, az AFIT-tal, a VAGÉP- pel, a Mátészalkai ÉPSZER Szövetkezettel, a Tempó Szö­vetkezettel és a debreceni nagyjavítókkal együttműkö­dési szerződést kötött azért, hogy az ott javíttató ügyfe­lek kárainak rendezése mi­nél egyszerűbben történhes­sék. Ha az ügyfelek a szerző­déses javítók valamelyikénél állíttatják helyre sérült gép­kocsijukat, az ÁB értesítő le­vélben vállalja, hogy a javí­tási költség ÁB-t terhelő ré­szét közvetlenül a javítónak átutalja. A közelmúltban ezt a kárrendezési formát a KlOSZ-szal kötött megálla­podás alapján az autójavító kisiparosok egy részére is ki­terjesztette az ÁB. A számlás kárrendezési mód a legmunkaigényesebb és a legkorszerűtlenebb, így egyre kevesebb ügyfelünk választ­ja. Ilyenkor a javítást végző vállalatnak vagy kisiparos­nak még a javítás megkezdé­se előtt árajánlatot kell kiál­lítania, melyet az ÁB ellenő­riz. A javítás elvégzése után kiállított végszámla képezi a kárelszámolás alapját Totálkár, megelőzés Különösen nagy károknál a gépkocsi olyan mértékben megsérülhet, hogy annak helyreállítása műszaki vagy gazdaságossági szempontok miatt nem célszerű. Ilyenkor az ÁB totálkárrendezést al­kalmaz. Ha az ügyfél a gép­kocsi első tulajdonosa volt, a totálkáros gépkocsi a kár időpontjában 3 évnél még nem volt régebben forgalom­ban és szocialista országból származott, általában mód van arra, hogy a tulajdonos soron kívül vásárolhasson a MERKUR-nál új gépkocsit. Mivel a balesetek okozta személyi veszteség és jelentős anyagi kár egyre növekvő terheket ró a népgazdaságra, a balesetek, káresemények megelőzése az egész társada­lom érdeke. Azok az intéz­mények, amelyek felelősek a közlekedés biztonságáért, mindent megtesznek azért, hogy a forgalom helyes meg­szervezésével, a baleseti gó­cok felszámolásával, a jár­művezetők képzésével és to­vábbképzésével, a helyes köz­lekedési magatartásra való neveléssel a közlekedést biz­tonságosabbá tegyék. A közúti közlekedési bal­esetek megelőzése érdekében az ÁB már az 1970-es évek elején bekapcsolódott a kár- megelőzésbe, a Magyar Autó­klubbal, az Országos Közle­kedésbiztonsági Tanáccsal megkötött együttműködési megállapodás alapján. Ki­emelt fontosságot kapott a balesetmegelőző biztosítási rendszerek, valamint a köz­lekedés biztonságával kap­csolatos információs rendszer fejlesztésének kidolgozása. Gyorsan, kulturáltan A KÖTUKI-val együttmű­ködve a gépjárműkárokkal kapcsolatos adatok olyan fel­dolgozását tervezi, mely le­hetővé teszi ezek bevonását a közlekedésbiztonsági elem­ző-értékelő munkába. A gépjárművezetést elsajá­títok megismerkednek az ÁB által igényelt gápjárműbdzto- sítási és kármegelőzési tudni­valókkal is. A kármegelőzési ismereteket nemcsak a szer­vezett gépjárművezetői kép­zés keretében, de filmeken, közlekedési szakfolyóiratok­ban megjelent cikkekben is propagálja az ÁB. Az ÁB közreműködik kü­lönböző szintű iskolai közle­kedési nevelést segítő ren­dezvények megtartásában is. A gyermekbalesetek elkerülé­sét fényvisszaverő címkék gyártásával, a gyermekek kö­zötti szétosztásával próbálja segíteni az ÁB. A gépjármű-kárrendezés a biztosító munkájának egyik legérzékenyebb területe. A gépjármű, elsősorban a sze­mélygépkocsi olyan vagyon­tárgy, melynek károsodására a tulajdonosok különösen ér­zékenyek. Sajnos, sokszor kö­rülményes és hosszú ideig tart a jogalap tisztázása, gyakran alkatrész-ellátási ne­hézségek vagy a javítókapa­citás hiánya okoznak bosszú­ságot a gépkocsi-tulajdono­saknak. Az Állami Biztosító mindent megtesz azért, hogy a gép jármű-kárrendezési szol­gáltatás színvonalát emelje, a kárügyek rendezését meg­gyorsítsa, kulturált ügyfél- szolgálattal álljon ügyfeleink rendelkezésére. Drégelyi Tamás ÁB fiókvezető-helyettes A jelzőlámpa szinte kiiktatja a balesetet. A 4-es fő közlekedési út legfiatalabb lámpa­rendszere Nyíregyházán. így is lehet tanulni a közlekedést. Rakamazon közlekedési park segíti az általános iskolá­sok ismereteinek bővítését.

Next

/
Thumbnails
Contents