Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
1981. május 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KISTERMELŐK-KISKERTEK HORGÁSZOKNAK Akcióban a szakbizottságok Munkás kertbarátklub a nyíregyházi Taurus gumigyárban A több mint 2000 főt foglalkoztató Taurus gumigyárban a dolgozók között jelentős számban vannak, akik a gyári munka mellett — családjukkal együtt — érdekeltek a mezőgazdasági kisáru- termelésben. Zömmel gyümölcsöt szőlőt, zöldséget termelnek házi- kertjeikben, vagy a hosszabb távra kishaszonbérbe kapott kis földterületeken. A szabad idő hasznos kihasználásában ilyen módon érdekeltek egyre inkább felvetődött az az igény,' hogy alakítsanak egy kertbarát közösséget. Ennek létrehozása érdekében Varga "Ferenc, a megyei kertbarát szövetség szervező titkárának segítségét kérték. Ezek után került sor a közelmúltban a klub megalakulására a gyár Toldi utcai pinceklubjában, ahol a megbízott elnök, Enyedi Gábor ismertette elgondolásukat, s Varga Ferenc szervező titkár beszélt a kertbarátmozgalom céljáról, ismertette a klubalapszabály fontosabb pontjait, a tagság ösz- szefogásával a szakmai tudás elsajátításának útját, s szólt arról, hogy milyen közösségformáló ereje van a kertészkedő emberek körében a klubéletnek. A felvetett kérdésekre adott válasz után a jelenlévők egyhangúlag kimondták a klub megalakulását, s megválasztották az 5 fős vezetőséget. Elnöknek Enyedi Gábort,, titkárnak Szabó Gábort, pénztárosnak Tóth Emilt, vezetőségi tagnak Kukk Gábort és Korsós Istvánt választották. A klub neve: „Nyíregyházi Taurus Gumigyári Munkás Kertbarát Klub.” A gyár többi dolgozójának csatlakozását várják az alapító tagok. A körtefák védelme A szeszélyes időjárás kedvező feltételeket teremtett a körtevara- sodás fertőzéséhez. Különösen az érzékeny körtefajtákra: a Vilmos körte, a Diel vajkörte, a Nyári Kálmán, a Téli esperes és a Har- denpont téli vaj körte védelméről nem szabad elfelejtkezni! A fertőzés jól látható a hajtásokon kidudorodó kerek, majd megnyúló szürkészöld foltok formájában. Később a hajtásokból fejlődő vesszőkön, az ágakon „fekélyekké” alakulhatnak át, és állandó fertőzési gócot képezhetnek. A leveleken és a gyümölcsökön egy-két cm vagy nagyobb átmérőjű olajbama, bársonyos foltok formájában jelenik meg a kórokozó gomba. A beteg növények visszamaradnak fejlődésükben, a fertőzött részeken — különösen a gyümölcsökön — a bársonyos bevonat formájában kiverődő penészgyep alatt a folt megkeményedik, szegélyén a bőrszövet felreped. Súlyosabb esetekben az egész gyümölcs féloldalasán növekszik, torz alakot vesz fel. Ha nagyon erős a fertőzés és csapadékos az időjárás, úgy a szisztematikus gombaölő szereket a 0,12%-os Chinoin Fundazol 50 WP-t, vagy a 0,1%-os Topsin Métáit célszerű használnunk. Ezek a szerek a kipermetezés után néhány órán belül felszívódnak a növény szöveteibe és így az eső nem tudja lemosni a kezelt növényekről a permetlevet. A legújabb „mélyhatású” gombaölő szerek közül a 0,07%-os Syllit tűnik ki gyógyító hatásával, mert a fertőzés után 96 órával is kura- tívnak mutatkozik. A Syllit csak mérsékelten mérgező, így élelmezés-egészségügyi várakozási ideje is csak 10 nap! A körte elhúzódó virágzása — a méhek védelme miatt — lehetetlenné tette a rovarkártevők elleni védekezést. Ezért ezt a kényszerű mulasztásunkat feltétlenül pótolni kell. A körtelevélbolhák szinte zavartalanul fejlődtek, amit a leveleken, hajtásokon, sőt a kis kötődött terméseken is megjelenő mézharmatuk már nyilvánvalóvá tett. Ha nem védekezünk kellő időben, a gyümölcsöt borító fénylő mézharmaton megtelepszik a korompenész és a termés így értéktelenné, értékesíthetetlenné válik. A körtelevélbolhák ellen bevált szer a 0,15%-os Anthio 33 EC, vagy a 0,1%-os Bi 58 EC. A rovarölő szerek — szakszerű bekeverés esetén — kombinálhatok a gombaölő szerekkel, így használatuk nem igényel külön munka- műveletet. Dr. Széles Csaba Az uborka gondozása A kiültetett korai szabadföldi uborkát három lombleveles kortól kell kezelnünk réztartalmú készítményekkel a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen. A tünetek az uborka levelein apró barna, szögletes foltok formájában jelentkeznek. A foltokkal szemben a levél alsó részén gumiszerű anyag válik ki, ami a baktériumok tömegét tartalmazza. Hasonló foltosodás a szárrészen és a termésen is kialakulhat. A baktériumok részben a sérüléseken, részben a légzőnyilásokon fertőzik a növényt. E kórokozót a rovarok is terjeszthetik. Jó hatású készítmény a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen a 0,5%-os bordói lé, vagy a 0.4%-os Rézoxiklorid 50 WP. Az utóbbi években szomorúan tapasztalhatták a termeáfctők, hogy egy eddig szinte csak üvegházban károsító rovar, az üvegházi moly tetű is sanyargatja a szabadföldi kultúrában nevelt növényeket. Az eredményes és gyors védekezést megnehezíti, hogy a molytetvek kártétele eleinte nem elég szembetűnő. Csak később észlelhető, hogy szívogatásuk következtében a levelek sárgulni kezdenek. Az üvegházi moly tetű rendkívül életerős faj, ezért az ellene felhasználandó szereket váltakozva kell alkalmazni. A 0.1%-os Unifoszt a következő permetezésnél célszerű 0,1%-os Bi 58 EC-vel felváltani. A legújabb szerek közül speciálisan az üvegházi moly- tetű ellen kísérletezték ki az Ac- tellic 50 EC megnevezésű készítményt. Ezt a kemikáliát 0,2%-os töménységben kell kipermetezni a hőmérséklettől függően 5—7 naponként. Mivel e szer csak mérsékelten mérgező, ezért élelmezésegészségügyi várakozási ideje is igen rövid, mindössze két nap. Sz. Cs. A nyíregyházi Blaner Jánosné jó nevű méhész. Száz kaptárban 180 méhcsaládja — kaptáronként 40 000 méh — évente 40—50 mázsa akác- és vegyes mézet termel. Most a kemecsei erdőbe települtek, az akácvirágzásra készülve. Képünkön: a méhész az anyazárásokat végzi a kaptárokon. (Jávor L. felv.) Kisgépek a Minden eddigieket meghaladó mértékű volt a háztáji gazdaságok tavaszi gép- és eszközellátása, nőtt a vetőmagkínálat. Országosan a hordozható motoros permetezőből 6400-at, háti motoros permetezőkből 3700-at forgalmazott a kereskedelem. A megyei kereskedelemnek mintegy 1500 japán típusú permetezőgépet igazoltak vissza, ennek nagy része gazdára talált. Változatlanul nagy az érdeklődés a motoros kapa háztájiban iránt. Ebből tavaly a megyei Ag- roker vállalat 330-at értékesített, 1981-ben is hasonló darabszám eladása várható. Nőtt a kistermelők zöldségtermesztési kedve, amit bizonyít, hogy országosan 3800 tonna fóliát értékesítettek és ez 30 millió négyzetméter takarására elegendő. A 423 fajta zöldségmagból 40 millió tasak készült, ennek mintegy 3 százalékát a szabolcsi boltokban árusították, (se.) Ülést tartott az újjáválasztott megyei IB A szabolcs-szatmári egyesületek küldöttei április végén választották újjá a MOHOSZ megyei intéző bizottságát, melynek elnöke: Szőcs Ferenc, a MŰM 110-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet kollégiumának vezetője lett. Titkárrá Ignéczi Gyulát választották. A küldöttközgyűlésen a régi vezetőség számot adott az elmúlt öt évben végzett munkáról, a szervezeti élet fejlődéséről. Az újjáválasztott intéző bizottság május 14-én Nyíregyházán új helyén, a Vöröshadsereg útja 44. szám alatti tanácskozó teremben megtartotta első ülését. Az új elnök jelentette, hogy a megyében 25 horgászegyesület tevékenykedik, három pedig most van alakulóban. A tagság létszáma jelentősen meghaladja a hétezret. Az egyesületek közül a nyíregyházi Sporthorgász, a Vasutas, a SZÁÉV, a tiszavasvári Alkaloida, a tiszadadai Szőke Tisza, a gávavencsellői Tisza-parti, a záhonyi Lokomotív, a kisvárdai Dolgozók, a vásárosnaményi Postás. a fehérgyarmati Tisza—Szamos közi, a mátészalkai Szatmár vidéki, a nyírbátori Vasas, a le- veleki Dózsa, a székelyi Búzakalász Horgászegyesület, valamint az intéző bizottság rendelkezik saját hor^aszvizzel. A megyében a horgászható vizek a Tiszából, a Szamosból, a Kraszná- ból, a Túrból és holtágaikból, a Lónyai-csatomából, valamint a tavakból és tározókból tevődnek össze. A hatodik ötéves tervben újabb tározók és horgászvizek megépítése is szerepel. Ezt sürgeti a megnövekedett szabad idő, az ötnapos munkahét bevezetése és az ennek nyomán várhatóan növekvő horgászlétszám. A testületi ülésen meghatározták az intéző bizottság reszortfelelőseinek feladatát. Döntöttek arról, hogy az eredményesebb gazdálkodás, az egyre sokoldalúbb tevékenység biztosítására a közeljövőben halgazdálkodási, víz- és környezetvédelmi, oktatási és ifjúsági szakbizottságokat hoznak létre. A halgazdálkodási szakbizottság fő feladata az egyesületek haltenyésztési, -telepítési gondjainak megoldása mellett a császárszállási kistóban történő ivadéknevelés szakszerű irányítása. A víz- és környezetvédelmi szakbizottság köteles továbblendíteni az egyesületekben folyó „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalmat. A szakbizottság megteremti az együttműködést a természetvédelmi teendők irányítóival, a megyei tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, a KÖJÁL-lal, a vízügyi igazgatósággal; ezt követően pedig elkészíti saját munkatervét. Az oktatási és ifjúsági szakbizottság megteremti a lehetőséget az egyesületi vezetőségi tagok továbbképzéséhez, azokat lebonyolítja. Gondoskodik általában a horgászok, különös tekintettel az ifi horgászok ismereteinek szélesítéséről, az ifjúságiak nyári táboroztatásáról, valamint a horgász témájú filmek egyesületek közötti forgalmazásáról. Tájékoztató hangzott el az intéző bizottság császárszállási vizében fellépett halbetegség megfékezésére és gyógyítására tett intézkedésekről, majd a testület ezt követően napi ügyekben intézkedett. (sigér) Százan három vizen A motoros kapa a kistermelők egyik legfőbb, sokoldalúan hasznosítható munkaeszköze. Szűcs Bertalan varsánygyürei kistermelő a gyümölcsös talajmüveiését gyorsan és könnyen végzi. (G. B.) Aranyérmes méhészek 30 éves a nyíregyházi szakcsoport Jól indult az új nyírbátori egyesület A megye horgászegyesületei között a nyírbátori Vasas a legfiatalabb. Külön öröm, hogy a Szabolcs-Szatmár vízben legszegényebb területén alakult egyesület máris három horgászvízzel rendelkezik. Igaz, nem nagyok ezek a horgászvizek, de annál kedvesebbek a ma már 100 fős tagságnak. A Szénaréti-tó a Nyírbátort nyugatról övező parkerdő tőszomszédságában terül el. A Völgyfű ófe- hértó határában van. Penészleken pedig a kubikgödröket kapták meg. Vizeik hét-hét hektárosak. A tagság öröme, tenniakarása társadalmi munkában és egyéb felajánlásokban jelentkezik. A vezetőség itt nem tud olyan kéréssel előállni, amelyet ne azonnal valósítanának meg. A vizeket nemcsak birtokba vették, de gondozzák és óvják is. A tavak partja rendezett. A februárban alakult egyesületnek már 17 felesketett társadalmi halőre tevékenykedik. Szervezik a „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalmat. A MOHOSZ első halasítási segélyét sem üres kézzel várják. Az egyesület saját erőből is készül halasítani mindhárom horgászvizén, (s.) AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Horgász-vadász „társbérlet" A méhészkedésnek megyénkben is több évtizedes hagyományai vannak. A felszabadulás előtt a Szabolcs vármegyei Méhészeti Egyesület 135 méhész települési csoportot fogott össze, önálló méhészeti kiadványuk is volt. Az egyesület 1942-ben 9000 kasos méhcsaládot írt össze, illetve tartott nyilván. A méhek porzási munkáját szűkebb körben már kezdték elismerni. Az egyesületi kiadvány 1943. I. évfolyam, 2—5. száma szerkesztői üzenet rovatában az alábbiakat tette közzé: „Molnár Viktomé bárónő volt szíves felajánlani egyesületünknek, hogy a méhe- inket családonként negyedkilogramm méz térítése ellenében szívesen látja a Nagykálló és Nyíregyháza közötti Nagyszállás tanyára. Repce, bíborhere és akác van a birtokon.” Háromezer család, 650 mázsa méz A háború a méhészetben is igen sok kárt okozott, a méhcsaládok több mint 20 százaléka elpusztult. 1947-ben a megyében 473 mázsát termeltek mézből, a viasztermelés pedig 26 mázsa volt a nyilvántartás alapján. A méhészeti egyesületet a BM 1951 májusában oszlatta fel, de a nyíregyházi méhészkedők 1951 júniusában megalakították az áfész keretén belül a méhészeti társulást, majd 1972-ben a Miniszban a szakcsoport taglétszáma már eférte a 134 főt, méhcsalád-^ juk pedig a 3050-et. Mézértékesítésük 650 mázsa, a megyei felvásárlásnak 10 százalékát adják átlagosan évente. Műlépgyártásulc meghatározó a megyében. Míg 1961. évben mindössze 20 mázsa volt, addig az elmúlt évben elérte a 90 mázsát. Korszerű présgépet állítottak üzembe. Csaknem milliós vagyon A szakcsoport közös alapja a múlt év végére elérte a 860 ezer forintot, a megyében működő 35 szakcsoport közös alapjának több mint 40 százalékát. A szakcsoport tevékenysége az egész megyében meghatározó. Jó kapcsolatuk van az illetékes szervekkel. A szakcsoport 1977-ben a MÉM és a SZÖVOSZ által alapított Sőtér Kálmán-aranyplakett kitüntetést kapta meg. Több éves kiemelkedő termelőmunkájukért 5 tag arany-, 2 tag ezüstjelvényt és 2 tag a MÉM kiváló kitüntetését kapta meg. A nagy múltra visszatekintő szakcsoport továbbfejlődik. Az év elején megtartott tagértekezlet úgy döntött, hogy a múlt évi méztermelést, illetve -értékesítést 50 mázsával meghaladják, az egyénileg méhészkedőket tagjaik sorába szervezik. 8—10 ifjú méhészt is szerveznek a tagság körébe. Növelik a műlép mennyiségét és közös alapjukat is. * Az április 23-án megjelenő horgászrovatunkban „Saját víz — gondokkal” cím alatt megírtuk, hogy a Nyíregyháza közelében levő Nagyvadas tavon nem megfelelőek a kapcsolatok az ottani vadászok és a vízre horgászati jogot szerzett nyíregyházi Vasutas HE horgászai között. Cikkünket megküldtük Tömösváry Károly megyei halászati felügyelőnek is. Ezt követően a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Bacsu József aláírásával levélben tájékoztattak bennünket egyetértésükről, miszerint a horgászok és a vadászok között jó kapcsolatot kell kialakítani, mindkét tevékenység folytatása érdekében. Mint közük, a vadászok vadászati lehetőségeit igen szorosan szabályozzák a különböző, vadászatra és fegyverhasználatra vonatkozó rendeletek. Bérleti jogviszony folytán a vadászok is ugyanúgy jogosultak Nagyvadason a vadászatra, mint a horgászok a horgászatra. Egyébként a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) megyei intéző bizottságának szervező titkárával megáüapod- tak, hogy az illetékes vadásztársaság és a Vasutas Horgászegyesület kössön megállapodást a szoros együttműködésre. Ez a megállapodás tartalmazza mind a vadászok érdekeit elősegítő tevékenységet (pl. a nádasokban a vadkacsai észkek megóvása), mind pedig a zavartalan horgászat feltételeinek megteremtését. a vízben rejtőző háborús bombával kapcsolatban. Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk Simon Józseftől, a Vajai Nagyközségi Tanács vb-tit- kárától, aki részletesen beszámol a horgászrovatban felvetettekkel kapcsolatos tanácsi intézkedésekről. Mint írja, a nagyközségi közös tanács a tavalyihoz hasonlóan az idén is elvégezteti a szükséges kátyúzási munkálatokat, melyekre — a megrendelés visszaigazolása alapján — ez év második felének elején kerül sor. Ekkor kezdődik meg Vaján a vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése.; ezért nem kíván a tanács jelentősebb összeget fordítani az említett út felújítására, mindösz- sze a szükséges karbantartási munkát végeztetik el. , A háborús időkben vízbe dobott, fel nem robbant repülő- bombáról Kiss József, a mátészalkai horgászegyesület halőre szerzett tudomást. A tanácsházán jegyzőkönyvet vettek fel és mint most a vb-titkár levelében közli: a szakigazgatási szerv a bejelentést követően azonnal intézkedett. Értesítette a bomba hatástalanítására illetékes alakulatot. Jelenleg a vízügyi igazgatósággal és más szervekkel folyik az egyeztetés a hatástalanítási akció végrehajtására. Figyelemre méltó Simon József vb-titkár levelének javaslata a vajai östó környezetvédelmére. Szerinte nagyon sokat segíthetnének ebben a horgászok és a parti hétvégi házak tulajdonosai, megakadálybzva, hogy szeméthegyek nőjenek a gyönyörű tó partjain. (pristyák) lertauacs renueiete aiapjan a szakcsoport nevet vették fel. A társulás 22 taggal indult, a tagoknak 318 méhcsaládja volt. Alapító tag Ivancsó Jenő, Soltész Gyula és Tárnok Ferenc volt, aki 14 éve a szakcsoport elnöke is. 1953-ban mindössze 20 mázsa mézet értékesítettek. 1980Célul tűzték ki, hogy a tagok birtokában levő összes méhcsaládot kihelyezik az almáskertekbe, a jobb megporzás érdekében. Céljaik elérését az áfész nagymértékben elősegíti. Mikulás András MÉSZÖV Gödrös út és bomba a vízben Május 7-i horgászrovatunkban „9000 ponyt a vajai östóba” címmel cikket közöltünk, amelyben a mátészalkai Szatmár vidéki HE példás haltelepítéséről írtunk, de ismertettük Kricsfalussy Béla levelezőnk észrevételeit is a horgásztóhoz vezető gödrös úttal és Halgyógyítás Császárszálláson Többször is örömmel adtunk hírt arról, hogy a fogási eredmények növelése érdekében okosan gazdálkodó horgászok a MOHOSZ támogatása mellett jelentős saját pénzen végeztek haltelepítést vizeiken. A halállomány: horgász- vágyon, amelynek gondozása, megőrzése nem jelentéktelen feladat az egyesületek számára. Főként akkor, ha az orvhorgászok mellett — feltehetően a környezetszennyezés hatására — betegségek is fenyegetik a vizek halait. Fentebb közöltük, hogy a MOHOSZ nemrég újjáválasztott megyei'intéző bizottsága különféle szakbizottságokat hozott létre az eredményesebb munka érdekében. Máris akadt tennivalójuk. Ugyanis az intéző bizottság császárszállási tavában halbetegség fellépését észlelték és halpusztulás is előfordult. A debreceni Állategészségügyi Intézetben megvizsgálták az oda küldött két beteg élő halat és megállapították, hogy a betegség baktériumos eredetű fekélyes bőrgyulladás. Mint az intézet szakvéleményében megírta, a Másutt is meg kell védeni a halállományt kórokozó baktérium a penicilün- nel szemben ellenálló, viszont érzékeny a gyakorlatban használatos többi antibioktikumra, mint a Tetrán, Chlorocid, Neomycin, Streptomycin, Nitrofurantion, Erythromycin. Az intéző bizottság a kapott tanácsok alapján azonnal inézkedett és a gyógyszerrel átitatott takarmánybeszórással való halgyógyítás megkezdődött. Tekintettel arra, hogy a császárszállásihoz hasonló jelek a mátészalkai Szatmár vidéki HE nemrég betelepített vízén, a vajai Östóban is mutatkoznak (az ottani halőr már jelentést tett erről és elpusztult kis pontyokat az elmúlt hét végén magam is láttam) —1 itt is követni kell az IB császárszállási példáját. Egyébként állategészségügyi vizsgálatra élő beteg halakat kell küldeni, mert az elpusztult hal teteme a vizsgálat eredményét bizonytalanná teszi. Minden vízzel rendelkező horgászegyesületnek éberen kell figyelnie a halak egészségi állapotára és időben intézkedniük kell — saját érdekükben. Itt hívjuk fel a figyelmet a Magyar Horgász most megjelent májusi számára, amelyben Domahidy Gedeon halászati szakmérnök cikke „Hogyan gyógyszerezzük a halállományt?” címmel ad hasznos tanácsokat. És még egyet: sok horgász kívülálló kibicként szemléli a vízen ringó haltetemeket, esetleg ártó hirharangként „újságolja” felnagyítva a halpusztulás hírét, ahelyett, hogy tevékenyen segítene megvédeni saját — leendő zsákmányát. Sőt: bár jelenleg pontyfogási tilalom van június 15-ig (ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszeres kezelés idején nem kell felfüggeszteni a horgászatot, mert az amúgy is szünetel) — mégis akadnak, akik keszegezés, kárászozás közben megfogják és hazaviszik a horogra akadt pontyokat is. Ha a halőr nem is csípi el őket, a büntetés nem marad el: egészségük látja kárát! (p)
