Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

Idejében E lindultak a fűkaszák, a lucerna első „gyap- ja?’ már a legtöbb gazdaságban rendben fek­szik. Nemsokára követi a vöröshere, a silózandó ta­vaszi keverékek és végül a legnagyobb területet fog­laló réti széna. Sajátosan, változatos módon a terme­lőszövetkezetek intézked­tek, hogy a háztáji állatot — elsősorban szarvasmar­hát — tartó tagok része­süljenek a szálas takar­mányból. Van ahol kimért apró parcellákat látni, máshol részt kapnak a be­takarítási munka ellenér­tékeként, olyan is akad, ahol készpénzért vásárol­hatnak a tehéntartók szé­nát. A termelőszövetkezeti ta­gok többségének takar­mánygondját átvállalja a közös. Ez a helyes. Van­nak azonban olyan állat­tartók is, akik nem szö­vetkezeti tagok, az ő hely­zetük már bonyolultabb. Ahol a termelőszövetkezet bőségesen rendelkezik rét­tel, legelővel, ott ők is ré­szesülnek ebből, de nem mindenütt. Ezek az állat­tartók a téli szénát jó­részt a csatornák, utak, árokpartok kaszálásából szerzik be. Ez okozza a gondot, különösen június közepétől, amikor a mező- gazdasági minisztérium felszabadítja az addig ka- szálatlan területeket. Minden évben fogad- koznak az illetékesek, hogy már kora tavasszal rendezik a területek bérle­ti jogát. Fontos, hogy ide­jében megtudhassa min­den állattartó, kaphat-e, illetve hol kap kaszálót. Sajnos az idén sem ren­dezték e területek felosz­tását mindenütt időben. Ahol még nincs gazdája az ilyen, nagyüzemekhez nem tartozó kaszálóknak, ott a területek tulajdonosai, a helyi tanáccsal együtt sür­gősen döntsenek. Talán még a széna betakarításá­ig hátralévő néhány hé­ten van idő arra, hogy va­lamennyi fűtermésnek gazdája legyen. F ontosnak tartjuk ezt több szempontból: ne menjen veszen­dőbe egy szál takarmány: jusson azoknak is széna (népgazdasági érdek), akik nem rendelkeznek termő­m területtel; de a sok bosz- szúság elkerülése sem mel­lékes. Nem mindegy, mi­lyen az állattartók közér­zete. ők is sokat tehetnek azért, hogy «.z üzletek pultjai továbbra is ilyen gazdagok legyenek, mint amilyennek az utóbbi években megszoktuk. Cs7 B. Kedden Budapesten meg­kezdte munkáját az anyagok gazdaságos felhasználásával foglalkozó KGST állandó munkacsoport. A tagországok képviselői megvitatják a fű­tőanyagok tárolásakor és a felhasználókhoz történő szál­lításkor keletkező vesztesé­gek csökkentésének lehetősé­geit, az acélcsöveknek nem fémcsövekkel való helyettesí­tésének módozatait. Áttekin­tik a réz és a tűzálló anyagok megtakarításának helyzetét, valamint az ón fajlagos fel- használásának csökkentése érdekében tehető intézkedé­seket. Szovjet Varsóban A LEMP Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Varsóba érkezett az SZKP Központi Bizottságának kül­döttsége, élén N. Petrovicsev- vel, a pártszervezeti osztály helyettes vezetőjével. A dele­gáció tagja Georgij Sahnaza- rov, az SZKP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Mint a PAP hírügynökség hétfőn késő este jelentette, megkezdődtek a tárgyalások a LEMP KB tömegszervezeti osztályának vezetőivel. A megbeszéléseken részt vesz Zdzislaw Kurowski, a köz­ponti bizottság titkára. A de­legáció megismerkedett a len­gyel főváros pártszervezeté­nek munkájával, találkozott a LEMP varsói Bizottsága tit­kárságának tagjaival. A var­sói pártbizottság első titkára, Stanislaw Kociolek tájékoz­tatta a vendégeket a válasz­tási kampány menetéről, va­lamint a kilencedik, rendki- vüli kongresszusra való elő­készületekről. MA Yásárosnaményi oldal (2. oldal) Miért jár jutalom? (3. oldal) Tanyán nehezebb (3. oldal) Fórum (7. oldal) Brezsnyev távirata L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő Kemal Atatürk szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából táviratban köszön­tötte Kenan Evren táborno­kot, a Török Nemzetbiztonsá­gi Tanács elnökét. Táviratában Brezsnyev jó­kívánságait tolmácsolja Ke­nan Evrennek és a baráti tö­rök népnek. Hangsúlyozza: „A Szovjetunióban úgy tart­ják, hogy a két ország közöt­ti béke, barátság és gyümöl­csöző együttműködés hagyo­mányai, amelyeket még Lenin és Kemál Atatürk teremtet­tek meg, továbbra is szilárd alapul szolgálnak a szovjet— török kapcsolatok fejlődésé­hez.” Táviratában a szovjet ál­lamfő kifejezi meggyőződé­sét, hogy a két ország jószom­szédi kapcsolatai továbbra is erősödnek mindkét nép és az egyetemes béke javára. Harminc év« alakult a lengyel kulturális közpunt A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ megalaku­lásának 30. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeztek kedden a pesti Vigadóban. A rendezvényen Jozef Wiejacz lengyel külügyminiszter-he­lyettes — aki a jubileumra küldöttség élén érkezett ha­zánkba — ünnepi beszédében méltatta az országaink közöt­ti együttműködést. Ezt követően Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára méltatta a lengyel kultúra három évti­zedes munkáját. Molnár Béla, a Népeink Kö­zötti Barátságért emlékérmet nyújtotta át Edward Debic- kinek, a Lengyel Kultúra igazgatójának. A jubileum alkalmából kedden Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete a lengyel kultúra népszerűsíté­séért végzett munka elisme­réseként kitüntetéseket adott át a nagykövetségen. 26 ország 1900 vállalat részvételével Ma nyílik a BNV Sajtótájékoztató a HungexpónáJ A beruházási javak idei szakvására ma délelőtt nyí­lik a kőbányai vásárvárosban. A május 28-ig nyitva tartó BNV-n 26 ország és Nyugat- Berlin csaknem 1900 vállala­ta mutatja be árukínálatát, gyártmányújdonságait. A ta­vaszi vásár programjáról Kő­rösvölgyi László, a Hungexpo megbízott vezérigazgatója kedden tájékoztatta az újság­írókat a vásár kongresszusi termében. A vásár szervezői ezúttal sem változtattak a bevált árucsoport-beosztáson. így külön szakcsoportokban lát­hatók a műszeripar;.a hír­adástechnika, irodagép- és számítástechnika; a villamos- energia-termelés és gépgyár­tás; a kohászat, a fémmeg­munkálás és a szerszámgép­ipar; az építőipar; a jármű­ipar; a könnyűipari alap­anyag- és gépgyártás, vala­mint a vegyipar és a bányá­szat újdonságai. A BNV-n az üzletkötések gyorsabb lebo­nyolítása érdekében több nemzetközi bankképviselet is irodát nyit. A legnagyobb ki­állítási területet a műszer­ipar és a szerszámgépipar veszi igénybe. Ezekben az ágazatokban szinte kivétel nélkül valamennyi érintett magyar iparvállalat és szö­vetkezet kiállít és igen sok világcég is bemutatja gyárt­mányait. A május 21. és 28. között nyitva tartó BNV öt hétköz­napján, 21-én, 22-én, 25-én, 26-án és 27-én szakmai napo­kat tartanak, ilyenkor a vá­sár 10 és 14 óra között csak szakmai belépőjegyekkel lá­togatható. Tizennégy órától 18 óráig viszont a nagyközön­ség előtt is megnyitja kapuit a vásárváros. A hét végén és a zárónapon a nyitvatartás ideje 10 és 18 óra között van. Az Alkaloida krónikája ÜzemtSrténeti kiállítás Nyíregyházái A vitrinekben a kitüntetett termékek. (GB) Áz utolsó hektárokon A kemecse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezetben 1300 hektár kukoricát vetnek ebben az évben. Korpái János és Csajka László már az utolsó táblán dolgozik. (Jávor L. felv.) Kiváló termelő­szövetkezetek kitüntetése Az újfehértói Lenin Ter­melőszövetkezet az elmúlt esztendőben szép eredménye­ket ért el, s ennek elismerése­ként kedden délelőtt kapták meg a Kiváló Termelőszövet­kezet megtisztelő címet. A termelőszövetkezet 1976- ban alakult több szövetkezet­ből. Jelenleg 5272 hektár a területük. Tavaly 57 millió fo­rintos termelési értéket, 90 milliós árbevételt és közel 10 millió forintos nyereséget ér­tek el. Míg 1976-ban 1,8 ton­na volt a búzaátlaguk, addig 1980-ban ez megduplázódott. A kukorica hozama még na­gyobb mértékben nőtt, a négy évvel ezelőtti 1,7 tonnáról 4 tonnára emelkedett. A terme­lőszövetkezet a gesztora a rendszeren kívül napraforgót és repcét termelő gazdaságok olajosnövény-termesztésének. Ennek 44 tagja van, s össze­sen 7000 hektáron termelnek olajos növényeket. A szövetkezet 1400 anya- juhval is rendelkezik. Két év múlva teljesen elkészül a há­romezer férőhelyes anyatelep, amelyből 1200 férőhelyet már átadtak az építők. A távla­tokban ezt az ágazatot futtat­ják fel, s összesen nyolcezer anyajuh tartását tervezik. A gazdaságban 235 hektár a termő gyümölcsös területe, s ebből a legjelentősebb a téli alma. Tavaly hektáronként 24 tonnás hozamot takarítot­tak be. Az ünnepi közgyűlésen Rócz Antal, a MÉM főosztályveze­tője adta át a Kiváló Terme­lőszövetkezet címet tanúsító oklevelet Bánfalvi András­nak, a termelőszövetkezet el­nökének. Munkájuk elisme­réseként Gyetvai József fő­könyvelőt, Kovács Sándorné kertészeti dolgozót és Patai Ferenc erőgépvezetőt Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesítették. Marsai József mű­helyvezető Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért kitün­tetést kapott. ★ Ugyancsak kedden délelőtt tartottak ünnepséget Nyír- bogdányban, ahol a Kossuth Termelőszövetkezet múlt évi munkája elismeréseként a ki­tüntető oklevelet Csatári Er­nő, a megyei tanács vb titká­ra adta át Zombori Zoltán­nak, a termelőszövetkezet el­nökének. A Kossuth Termelőszövet­kezet nem nagy területen, 1885 hektáron gazdálkodik, de az elért eredményei annál figyelemre méltóbbak. Har­minchatmillió forintos terme­lési értéket állítottak elő. A mennyiség mellett egyre in­kább minőségi követelménye­ket állítanak fel. Ennek első jele, hogy a téli alma, a hizó- marha és a hízott bárány nagy részét exportálták az elmúlt esztendőben. A kiváló eredményt pedig az mutatja, hogy egy kilogramm marha­hús előállítására mindössze 3,6 kilogramm abrakot hasz­náltak fel. A termelőszövetkezet tagjai közül Lénárt Antalné kerté­szeti dolgozót, Szilágyi Fe- rencné számviteli csoportve­zetőt és Tóráik Mihály ju­hászt Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítették. Jó munkája elismeréseként Ba­kost Mihály ágazatvezetőt Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetéssel ju­talmazták. „Küzdött, teremtett, alapí­tott” — ez a felirat olvasható a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár udvarán fel­állított Kabay-szobor talap­zatán. Ennek a gyárat alapí­tó, küzdelmekkel teli terem­tő munkának a kezdeteit és folytatását kísérhetjük végig a nyíregyházi megyei könyv­tárban rendezett üzemtörté­neti kiállításon. Az Alkaloida elődjét 1927- ben alapította a büdszentmi- hályi születésű Kabay János gyógyszerész, azzal a céllal, hogy korábbi kísérleteit foly­tatva a mákból fontos gyógy­szer alapanyagot, morfint ál­lítson elő. Kezdetben a mor­fint a nyers máknövény prés­nedvéből nyerték, 1931-től pedig az új szabadalom alap­ján száraz máknövényből. Et­től kezdve az alapanyag jó tárolhatósága miatt óriási távlatok nyíltak a gyógyszer- gyártás előtt. A tablók az üzem történe­tének fontosabb állomásait idézik fel. Például 1945 nya­rát, amikor a munkásság ál­tal kinevezett 'termelési bi­zottság vette át az irányítást, aztán az 1948-as államosítást, majd az 1965-ig tartó első rekonstrukciót és az azt kö­vető bővítést. Képek szemlél­tetik a gyártás legfontosabb fázisait, amíg a porszerű alapanyagból a kémiai folya­matok végén gyógyszer lesz. Bemutatják a munkahelye­ket, az alapanyaggyártócsar­noktól a csomagolóig, közte a legveszélyesebb üzemrésze­ket is, ahol az egészséget vé­dő szkafanderes öltözékben dolgoznak. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár 1970-ben 200 milliós termelési értéket állított elő, most ez az ösz- szeg meghaladja a kétmilliár­dot. Dolgozói létszáma több mint kétezer-kétszáz. Az itt készülő gyógyszerek és nö­vényvédő szerek a világ min­den tájára eljutnak. BE. KGST-tanácskozás Budapesten a gazdaságos anyagfelhasználásról XXXVIII. évfolyam, 116. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. május 20.. szerda |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents