Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

16 KELET-MAG YARORSZÁG 1981. május 17. Mennyit ér a 7. hely ? Á Nyíregyházi VSSC eddigi teljesítményéről ......Már most szükséges azonban leszö­gezni, mielőtt elindul mai kilencven perces útjára a stadionban a labda: szurkolók és vezetők, de a focipályákat talán soha sem látogató szabolcsiak és a megyével, a csa­pattal szimpatizálók az ország minden pont­ján örülnek, de nem kergetnek illúziókat. Azt is tudják: kevesebb lesz a győzelem a hazai és az idegenbeli pályákon, mint az elmúlt esztendőben, s hogy olykor a sovány vereséget is jól kell fogadnunk. Mégis tel­jes joggal fogalmazzák meg a követelményt a' labdarúgók iránt: sikerüljön megfelelni annak a szintnek, amelyre eljutottak, sike­rüljön teljesíteni a most kitűzendő legfőbb célt, a bentmaradást...” (Kelet-Magyaror- szág, 1980. augusztus 9.) Ha tavaly ősszel húszezer szabolcsi szurkolót megkérdeznek arról, hányadik helyre várják az NYVSSC-t a bajnoki idény végén, alighanem tizenötezren a 12—15 hely valamelyikén jelölik meg kedvenc csapatu­kat. Megkockáztathatjuk, hogy a másik öt­ezer azt mondta volna: kár volt bekerülni, mert az NB Il-es nyíregyházi csapat csak egy évadra váltott jegyet az NB I-be. Visszaidézünk egy tavaly augusztus ele­ji szerkesztőségi beszélgetést Temesvári Miklós edzővel. „Hét lakat alatt” így nyi­latkozott: „Azt hiszem, igazuk van az NB I-es klubok vezetőinek, akik a Népsport kérdésére — kit várnak a kiesők közé? — majdcsak egyöntetűen ezt válaszolták: a Nyíregyházát. Magam is nagyon tartok et­től a bajnokságtól.. Hogy azóta mi történt, ma már tudjuk. A Nyíregyháza menet közben nem erősített, sőt példátlan sérüléssorozat zavarta meg a munkát. Olyan tapasztalt kulcsjátékos vált hosszú időre harcképtelenné, mint Buús ka­pus, azután Kiss Miklós, Kozma, Pethő. Mindennek ellenére december 20 óta tartja hetedik helyét a csapat. Olyan „trófeákkal” is dicsekedhet, mint az Újpesti Dózsa le­győzése a Megyeri úton, a Békéscsaba el­leni siker idegenben, a Vasastól elvett két pont. ötvenszázalékos teljesítményét érté­kelve azt is el kell mondani, hogy a bajnok- aspiráns Ferencvároson és Vasason kívül o legtöbb idegenbeli pontot éppen a Nyíregy­háza szerezte. öt nehéz mérkőzés van még hátra az 1980—81-es bajnoki idényben, de már most elmondhatjuk, hogy a Nyíregyházi Vasutas- Spartacus Sport Club játékosai teljesítet­ték a legfőbb elvárást. Ne szégyeljük nevén nevezni: labdarúgó-szakvezető és szurkoló tavalyi álmainak netovábbja volt, hogy csa­patunk mindvégig a nemzeti bajnokság el­ső osztályának első felében tanyázzon-Olyan patinás csapatok előtt, mint az Üjpesti Dó­zsa, a Pécsi MSC, a Győri Rába ETO, a Diósgyőri VTK vagy az MTK-VM. Ez a minden feljutó számára kétségte­len siker azzal is párosul: ez a csapat kapta a legkevesebb gólt az NB I mezőnyében, s hogy csupán két mérkőzésen — a Honvéd és a DMVSC ellen — szenvedett kétgólos ve­reséget. És ne felejtsük: a Nyíregyháza idén is az MNK legjobb nyolc csapata közé ju­tott! — Mi volt a nyíregyházi siker titka? — kérdezték és kérdezik sokan az országban. Azoknak van igazuk, akik erre úgy vála­szolnak: a megfelelő erőnlét, a küzdeni tu­dás, az akarat, a „csak azért is”, amellyel meg kellett cáfolniuk az NB I-be kerülés körül keringett mendemondákat, de azokat is, akik eleve lekezelték az ismeretlenség homályából feltűnt gárdát. S hogy ma mégis így ír a csapatról a sportláp munkatársa? „Egyetlen apróságról feledkeztek meg a nyíregyházi „hurráopti­misták”. Nevezetesen, hogy őket többé nem az NB Il-es bajnok címén taksálják, hanem az emelt követelmények közti sikert célzó nekilendülés alapján. Nem teszünk egyebet akkor, amikor azt kérdezzük: kielégítő-e a december 20 (!) óta birtokolt 7. helyezés, valamint az elmúlt 12 bajnoki fordulóban elért egyszál győzelem?,.. Kérdéses, mi­lyen hatásfokkal „piszkálható fel” egy ön­magán messze túlmutató, majd lassan va­lós értékére visszasüllyedt, ráadásul menet közben megtizedelődött együttes? Kivált­képpen, hogy a pillanatnyi helyzet aligha ébreszt aggályokat...” Szögezzük le: a tavaly augusztus 9-én írt cikkünk mindennek nevezhető, csak hur­ráoptimistának nem. Övtuk és azóta is óv- juk a labdarúgókat az elbizakodottságtól. (Amelyben — ha volt — nem utolsósorban az országos sportsajtó is bejátszott.) Óvtuk a szurkolókat attól, hogy olyasmit várjanak csapatuktól, amelyre az nem képes, vagy nem tartósan képes. Vitatni aligha lehet, hogy a szurkoló gyorsan megszokja az ide­genbeli sikert, s itthon természetesnek tart­ja a győzelmi sorozatot. Keresi, mi az oka, hogy ez az utóbbi időben elmaradt? Talál­gat, neheztel, alig akarja elhinni, hogy az egy Kaposvár elleni mérkőzést kivéve, nem játszik ebben szerepet más, mint az, hogy a csapaton kiütközött a fáradtság. Különö­sen itthon hat bénítóan a hazai közönség felfokozott várakozása. Az idegenbeli sike­rek ugyanis a szilárd védekezésből átmenő kontraakciókra alapultak. Ezt aj harcmodort egy hazai közönség előtt támadni kénysze­rülő csapat ellen jól lehet kamatoztatni. Míg itthon — ahol a néző tőlünk várja a támadást — ezt a taktikát követni rendkí­vül nehéz. Különösen egy olyan csapatnál, ahol nincsenek úgynevezett nagyágyúk, ahol nincs gólerős csatár s ahol mostanában olyan foggal-körömmel védekező csapatokat lát­tunk, mint a Videoton, a Rába ETO, de akár a Ferencváros is, amely pedig a bajnokság éllovasa. Abban, hogy a tavaszi idényben a reális értékére szállt le a csapat, orosz­lánrésze van annak is, hogy igen komolyan készülnek ellenünk olyan nagycsapatok, amelyek az őszi szezonban még csak nem is számoltak velünk. Kihez viszonyítsuk az NYVSSC-t? A Ferencvároshoz? A Vasashoz? Való­ságos elvárás-e a jobb helyezés, vagy csak ' a menet közben megnőtt étvágy szülötte? Anélkül, hogy alábecsülnénk az akaratban és a lelkesedésben rejlő értéket, meg kell állapítanunk: a tabella első tíz csapata közt végezni ettől a csapattól nem csak nem várt, de bravúros teljesítmény. Dicséret érte a játékosoknak, akik ma sem mások, így aligha tudnak jóval többet, mint egy évvel ezelőtt, de akik helyenként, eseten­ként — a legtöbbször — többet nyújtottak képességüknél. Az első esztendőben, külö­nösebb erősítés nélkül, sérülésektől megti­zedelve hozták a jelen eredményt. Bár­mennyire is szeretnénk tőlük többet! Egy 180 centiméterre „hitelesített” ugrótól is hi­ába várjuk a 230-at! Hogy egyszer-egyszer sikerül a 210 is? Nem sikerülhet tartósan és huzamosan ... Kicsit bántja megyénk sportközvélemé­nyét népszerű sportlapunk munkatársának mondata: „Élsportolóhoz méltatlan, gyer­mekded tévképzetekre vall, ha egy gólos ve­zetés birtokában nem a második megszer­zése a cél, ha a tapsviharos első felvonás után a másodikban szétmállik a lelki tartás, elmosódik a perspektíva ...” Ebben az esetben felesleges vitatkozni. Sajnos nálunk is előfordul ez a magyar fut- ballbetegség. Nem sok élvonalbeli csapa­tunk harcol minden esetben foggal-köröm­mel. A mi pályánkon is, de a televízióban is bőségesen látni ma „élsportolóhoz mél­tatlan, gyermekded tévképzetekre valló já­tékot.” Ügy igaz, ezzel a dobogó valamelyik fokára is fel lehet állni. Nem mondható, hogy az NYVSSC-re hatástalanul maradt a magyar labdarúgás általános képe, azonban vészharangot kongatni nem időszerű egy olyan teljesítmény fölött, amely itt — a konkrét esetben — mindenképp elisme­résre méltó. Igaza van a Népsport munkatársának: bennünk is van hiba. Az eddigi teljesít­ményt értékelve azonban mégis az erény ol­dalára billen a mérleg. El kell fogadnunk, hogy a következő bajnoki év nehezebb lesz, hogy arra már most kell készülni a csapat személyi, fizi­kai, nem utolsósorban lélektani erősítésé­vel. Ám elfelejteni sem szabad, hogy lehe­tőségeink a jövőben sem lesznek korlátla­nok, így a csapat elé tűzendő célok sem le­hetnek azok. ASE—Borsodi Volán Győzelemre várva A labdarúgó NB II ma dél­utáni, 33. fordulójában hazai kör­nyezetben vívja soron következő bajnoki mérkőzését az Asztalos János SE tizenegye. A piros-fe­hérek a kieső, 18. helyen álló Borsodi Volánt fogadják. — Negyvenegy pont elérése a célunk — mondta Molnár Pál edző. — Még háromszor játszunk Itthon, fogadjuk a Borsodi vo­lánt, a Szarvast és a Szolnokot. Ezen a három összecsapáson hat pont a tervünk. Idegenbe há­romszor megyünk és két ponttal szeretnénk hazajönni. így a je­lenlegi harmincháromhoz meg­lenne a szükséges nyolc. — A mai találkozón győzelmet várok, összeállításunk változik: Buzsik már edz, sőt Dóka Is gyakorol és valószínű, hogy mindkettő játéklehetőséget kap. Tervezett kezdő csapatunk: Ambrus — Fodor, Széki, Ben- csik, Neumann — Orosz, Buzsik, Dóka — Fister, Bezzegh, Magyar. Csere: Fenyvesi, Hirka, Orlóczki és Berecz. Az Asztalos SE—Borsodi Volán NB Il-es mérkőzésre Nyíregyhá­záról — 17,00 órakor a Jókai tér­ről — különjáratú autóbuszok indulnak. A Borsodi Volán háza táján a legutóbbi, Miskolci VSC-től el­szenvedett vereség után „gyá­szos” a hangulat, a közlekedési­ek három ponttal leszakadtak a bennmaradást jelentő 16. helytől. A vezetők és a játékosok éppen ezért az utolsó szalmaszálnak te­kintik az ASE elleni mérkőzést. A labdarúgó NB II Keleti cso­portjának további mai mérkőzé­sei: Salgótarján—Debreceni Ki­nizsi, Gyula—Szolnok, Karcag— Eger, Hajdúböszörmény—Szarvas, Miskolci VSC—Papp József SE, Lehel SC—Nagybátony, Ka­zincbarcika—Hódmezővásárhely, Ózd—Szabó Lajos SE, Debreceni Universitas—Gyöngyös. A baj­nokság állása: Nyíregyháza mai műsora Sportlövészet: Milotay Gábor vadászlövő emlékverseny lesz május 17-én 8 órától a kabalási koronglövőpályán. Atlétika: megyei serdülő össze­tett ,B-bajnokság a nyíregyházi stadionban 10,00 órától. Kézilabda, NB II, női mérkő­zés: Nyh. Volán-Dózsa—Bp. ÁFOR, TK-pálya, 9,30 óra. NYVSSC—MAFC, férfimérkőzés, TK-pálya, 11,00 óra. Motorossport: a nyírségi mo­toros találkozó díszfelvonulása a sóstógyógyfürdői KISZ-iskolában, 9,30 órától. Röplabda, NB II. női mérkő­zés: Nyh. Tanárképző Főiskola— Ganz-Villany SE, 1-es gyakorló- iskola, 12,00 óra. Férfimérkőzés: NYVSSC—Debreceni Kinizsi, sta­dion játékcsarnoka, 11,00 óra. Tömegsport: A KISZ Nyíregy­házi városi Bizottságának hon­védelmi összetett versenye és természetjáró akadályversenye a sóstói erdőben, gyülekezés a tor­napályán, 8,00 órakor. Cszás: összetett delflnbajnok- ság a sóstógyógyfürdői uszodá­ban, 11,00 órától. Labdarúgás, NB II: Asztalos János SE—Borsodi Volán, Nyír­telek, ASE-pálya, 18,00 óra, v. : Ádám (Veress Gy., Virágh L.). Megyei I. osztály (kezdési idő 17,00 óra): Nyh SZAÉV-MEZÖ- GÉP SE—Mátészalka, bujtosi sporttelep, V.: Adorján (Loson- czi, Tóth J.). ■fl Ketof* Ifbgyamrszáy Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-377, 11-425, 11-525, 11-845 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 34,— forint, negyedévre 102,— forint, félévre 204,— forint, egy évre 400,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 05» HU ISSN 0133—305* / MOSZKVA: VB tornászmenetrenil Alig több mint egy évvel a moszkvai nyári játékok után, ismét a szovjet fővá­rosban adnak randevút egy­másnak a tornasport kivá­lóságai. A november 23—29 között megrendezésre kerülő XXI. férfi és női világbaj­nokságon. A szervezők mintegy 750 sportoló rész­vételére számítanak, előre­láthatóan több mint 50 or­szág képviselteti magát a Luzsnyiki Sportkomplexum híres sportpalotájában, ahol 23 évvel ezelőtt már emlé­kezetesen szépen sikerült tornász VB-t rendeztek. A több mint 12 ezer néző be­fogadására alkalmas létesít­ményben november 23-án a férfi előírt gyakorlatokkal kezdődik a világbajnokság, 23-án a nők hasonló prog­ramjával folytatódik. No­vember 25-én avatják az el­ső világbajnokot, mégpedig a férfi szabadon választott csapatversenyt követően, azután 26-án a nőknél kerül sor hasonló díszceremóniá- I ra. A férfi egyéni világbaj­nokság sorsa 27-én dől el, míg a női címért egy nappal később vetélkednek a világ legjobb tornásznői: a sport- j ág idei legfontosabb esemé­nye november 29-én a sze- renkénti döntőkkel zárul. Edzést tartott a labda rúg A-vá lógatott A szerdai, Norvégia elleni világbajnoki selejtezőre ké­szülő magyar labdarúgó vá­logatott keret tagjai — ter­mészetesen a belgiumiak nél­kül — már ismét együtt ké­szülnek és szombaton délelőtt több mint egyórás edzést tar­tottak, a Vasas Fáy utcai pá­lyáján. A keretben mindenki egész­séges, kisebb sérülésektől el­tekintve, amelyek azonban nem befolyásolják szerdai szereplésüket. Vasárnap már csak a szál­láshely közelében, a Margit­szigeten tartanak könnyed, átmozgató edzést a keretta­gok. A magyar labdarúgó-válo­gatott hétfőn indul, Koppen­hága' érintésével Oslóba, és ott találkoznak a három Bel­giumban szereplő játékossal, Bálinttal, Müllerrel és Faze­kassal. „Imádom a focit!" Nyíregyházi beszélgetés Csala Zsuzsával — Gyerekkorom óta imádom a focit — kezdte a beszélgetést egyik nyíregyházi fellépése előtt Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad népszerű művésznője. — Máig is feledhetetlen élményem a 6:3-as angol—magyar mérkőzés. Rádi­ón hallgattam, s Szepesi úgy közvetítette, hogy beleborzong- tam. Amióta a Vidám Színpadon játszom, rendszeresen járok kol­légáimmal mérkőzésekre. Szín­házunkra ki lehetne írni: focival fertőzött! Mindenki lelkesen szurkol valamelyik csapatnak. Most hetek óta már a jövő va­sárnapi Színészek—Újságírók rangadóra készülünk mindannyi­an. Legyőzzük a toliforgatókat! — Egyébként melyik labdarü- gócsapatnak szurkol? — Az Újpesti Dózsának, az FTC-nek és a Bp. Honvédnek. — Hogyan tud szeretni mással rivalizáló klubokat? egy­— Mindegyik egyesülethez fűz valami. Valamikor a Dózsa iga­zolt úszója voltam. 4x100-as ve­gyesváltóban ifjúsági bajnoksá­got is nyertem. Mellesleg társa­dalmi munkában önkéntes rend­őr is vagyok... — Az FTC-t és a Honvédőt mi­ért kedveli? — Albert Flórival való régi ba­rátságom összefügg a zöld-fehér színek szeretetével. De jó a kapcsolatom a klubbal is, min­den évben fellépek a Fradi ren­dezvényein. A Honvédban Tichy Lalival fűz össze régi barátság. Az ő személyén keresztül lettem a kispestiek híve. Tavaly a baj­noki cím után a Vidám Színpad egyik műsorát megnézték a Hon­véd játékosai és vezetői is. A szünetben a legnagyobb megle­petésemre az öltözőmbe egy ha­talmas, piros-fehér szegfűkből összeállított csokrot hoztak. Hát nem aranyosak? — Es mi történik, ha egymás ellen játszanak a csapatai? — Ilyenkor nem megyek ki a meccsre. Egyformán izgulok ér­tük. Nem tudnám elviselni, hogy az egyik csapat játékosait szo­morúan lássam. — A futballon kívül milyen sportok érdeklik még? — Nagyon élvezem az úszást és a vízilabdát. Az ötvenes években gyakran jártam motoros esemé­nyekre is. Sajnálom, hogy akko­riban még nem volt női futball. Micsoda játékos lehettem vol­na ... Olyan, aki a „hátára ve­szi a pályát”. Egymagám felérek egy sorfallaL Meg ilyen beáUós mellett nemigen menne el a csatár. Tapasztalom ezt akkor is, amikor a busz ajtajába beállók. De vajon mi lenne a szegény szurkolókkal, ha a vállukra akar­nának emelni... S ha esetleg szidnának, az sem lenne különö­sebb baj, hiszen „Csalába nem üt a ménkű" ... — Mit szeret tulajdonképpen a fociban? — Talán ..., hogy gömbölyű ... (pgy) a labda is Az Asztalos SE csapatában a legutóbbi két mérkőzésen Neu­mann Gábor nyújtotta a legjobb teljesítményt. Képünkön: Neu­mann magasra felugorva fejeli el a labdát. (Ficze István felv.) 1. Ózd 32 19 7 6 52-25 45 2. Gyula 32 15 10 7 44-31 40 3. Gyöngyös 32 15 9 8 39-29 39 4. Papp SE 32 13 12 7 49-38 38 5. STC 32 14 9 9 44-32 37 6. MVSC 32 15 7 10 57-52 37 7. HMSE 32 13 10 9 49-36 36 8. Szabó SE 32 13 9 10 40-29 35 9. D. Univ. 32 13 8 11 41-28 34 10. Asztalos SE 32 12 9 11 ^41-37 33 11. Eger 32 12 9 11 *37-41 33 12. Debr. K. 32 10 11 11 45-46 31 13. K.-barcika 32 10 11 11 42-45 31 14. Szolnok 32 10 11 11 44-48 31 15. Lehel SC 32 8 11 13 34-40 27 16. N.-bátony 32 10 7 15 47-55 27 17. Szarvas 32 9 8 15 31-35 26 18. Borsodi V. 32 7 10 15 35-58 24 19. Karcag 32 7 6 19 30-64 20 20. H.-bösz. 32 4 8 20 25-57 16 HÉHMÍálŰHayyiÉílMÉÉÉHÉBMjli^B

Next

/
Thumbnails
Contents