Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-16 / 113. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 16. QQQQQQ Kiemelt hangversenykórus, jubileumi koncert, karnagyi klub, minősítő bemutató Á zenei élet hírei „Ismerd meg megyédet" Egyedülálló és hasznos kezdeményezéssel jelent­kezett a Nyíregyházi 2. sz. Általános Iskolában a KEMÉV négy dolgozója. Gyermekeik az iskola III. a osztályos tanulói. A szülők vállalták, hogy az osztállyal megismertetik megyénk múzeumait, mű­emlékeit és irodalmi em­lékhelyeit. Az első csopor­tos látogatást május 8-án délután szervezték meg. Ekkor a vajai múzeum ér­tékeivel ismerkedtek a ta­nulók. A szülőknek és a peda­gógusoknak az a tervük, hogy a gyerekekkel nyol­cadikos korukig eljutnak megyénk valamennyi tör­ténelmi és irodalmi he­lyére, sőt a két szomszé­dos megye, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemp­lén múzeumait is meglá­togatják. Beneveztek a Tájak, korok, múzeumok mozgalomba, a gyerekek már Vaján is pecsétet kaptak könyvecskéjükbe. A jövőben a látogatásokat az irodalom és a történe­lemórákhoz igazítják. Az utazást valamennyi helyre a KEMÉV-es szülők szer­vezik meg. A látogatások­ról fényképes album ké­szül, amely az öreg, jó hí­rű iskola tárgyi emlékeit gazdagítja majd. Kiadvány Nyírbátorról Nemrég írtunk a nyírbátori minorita templomot bemuta­tó füzetről, és a tájak-korok- múzeumok kiskönyvtára újabb kiadványa ismét a 700 éves városba hívogat. Megje­lent ugyanis a Báthori Ist­ván Múzeum ismertetője Szalontai Barnabás tollából. A múzeum alapítója beveze­tőben az épületről, a volt fe­rences illetve minorita ba­rokk kolostorépületről szól. 1961-ben nyitották meg a je­lenleg is látható állandó ki­állításokat. Az egyik Nyírbátor törté­netét kíséri végig az őskortól a XIX. század közepéig. Gazdag tárgyi anyaggal mu­tatja be a középkori mező­várost és a Báthori-család hatalmát. A néprajzi kiállítás a ha­lászat, a pásztorkodás, a föld­művelés és a háztartás tár­gyaiból készült. A szabolcsi agrárszocialista mozgalmakat bemutató múzeumi anyag mellett vonzza a látogatókat a Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállítása is. Mind a közönség, mind pe­dig a produkciót minősítő zsűri előtt nagy sikerrel sze­repelt az elmúlt hét végén a nyíregyházi városi művelődé­si központ Ifjú zenebarátok kórusa. Fasang Árpád, zene­szerző, a zsűri elnöke véle­ménye szerint: „Az eszközök fölényes birtokában, az ezek­kel való bánnitudás jellemezte minden megnyilatkozásukat. Minden a zenei mondani­való szolgálatában állt, s mindez azért történhetett meg, mert vezetőjük, Gebri József szerényen, a zene iránti tisztelettel és alázattal közelíti meg a műveket." A vezénylés — és nyilván a felkészülés — módjával nem önmagára, hanem a" művek mondanivalójára hívja fel a figyelmet.” Az Ifjú zenebará­tok kórusa a szakemberekből álló zsűritől az amatőregyüt­tesek által elérhető legmaga­sabb fokozatot, a Kiemelt hangversenykórus címet kap­ta. Tízéves a nyíregyházi ta­nárképző főiskola ének-zene tanszéke. Ebből az alkalom­ból több zenei rendezvényt Nagy sikerrel szerepelt a múlt hét végén és e hét ele­jén megyénkben a fővárosi Stúdió—K. amatőrszínház Kölesén, Szatmárcsekén, Pe- nyigén és Tiszabecsen. A kö­vetkező együttesek: az Utca­színház, illetve a Kolinda, me­Nyíregyházán, a Jósa And­rás Múzeumban tegnap nyílt meg Tarnóczy Balázs grafi­kusművész kiállítása. A vá­rosi művelődési központ Le­tartanak a hét végén. Május 15-én a végzős hallgatók ve­zényeltek, vizsgafeladatként. Május 16-án fél hétkor jubi­leumi hangversenyt rendez­nek a kerengőben, 17-én dél­előtt 9-től pedig tapasztalat- cserére kerül sor a főiskolai képzés gyakorlati módszerei­ről. • A megyei karnagyi klub legközelebbi foglalkozását május 16-án tartja a főisko­lán, 9 órától a népi hangsze­rekről, a népdalok és nép­dalfeldolgozások ritmikai problémáiról, illetve ének­zenei mozgalmunk időszerű kérdéseiről. Mátészalkán, a művelődési központban május 17-én 10 órától tartják a megyei kó­rusok II. kategóriájának be­mutatóját, valamint országos minősítését. Részt vesznek a rendezvényen a nagyecsedi, a csengersimai, a tiszalöki, a nyírcsaholyi, a nyírmeggyesi és a nyírkátai kórusok, illet­ve Nyíregyházáról a Landini kamarakórus és a KPVDSZ művelődési ház kórusa. Fel­vételünkön az Ifjú zenebará­tok kórusa. lyek műsorait a megye több településén láthatják az ér­deklődők. Ebbe a sorozatba tartozott volna a Bihari-tánc­együttes néhány előadása, melynek időpontját a későb­biekre halasztották. nin téri kiállítótermében a tanárképző főiskola végzős rajz szakos hallgatói mutat­koznak be munkáikkal, a hír­lapolvasóban pedig Máthé András fotóriporter Tájraj­zok című killítása látható. Vásárosnaményban, a műve­lődési központban csütörtö­kön nyílt tárlat Horváth Já­nos festőművész alkotásai­ból. Amatőr képzőművészek munkáit tekinthetik meg az érdeklődők május 19—29. között Nyíregyházán, a SZA- VICSAV vállalat irodaépüle­tének előcsarnokában (Stadi­on út 5.) Képünkön: Horváth János vásárosnaményi kiállí­tásának első látogatói. Rádiófelvételen a városmajori citerazenekar Rádiófelvételre utazik a Magyar Rádió népzenei osztá­lyának meghívására vasárnap, május 17-én a városmajori citerazenekar. A „Röpülj páva” televíziós versenyen elő­adott műsorukat rögzítik. A szabolcsi népdalcsokor mellett eljátsszák a Felszállott a páva című dal feldolgozását is. A felvételt későbbi időpontban közvetíti majd a rádió. Vendégművészek a fűvárosbél Kiállítások: Nyíregyháza, Yásárosnamény Épült engedély nélkül — Mikor bontanak? — Mennyi a bírság? — Hatályba lép június 30-án Új lehetőségek a zártkertben Több országos felmérés ta­núsítja, hogy a korábbi jogi szabályozások ellenére sem csökkent eléggé az építési en­gedély nélküli és az engedély­től eltérő építkezések száma. A vizsgálatokból az is kitűnt, hogy a szabálytalanságok zö­mét elsősorban a főváros és agglomerációs övezete, a ba­latoni és más jelentős üdülő­körzetek, s az úgynevezett zártkertek területén követik el. A szabálytalan építkezé­sek jelentős területi és tele­pülésfejlesztési gondokat okoznak az országban. Fontos lenne az is, hogy a zártkerti földeken feloldják a hatéko­nyabb mezőgazdasági műve­lés ellentmondásait. Ezeket a gondokat tekintet­te át csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács és intézkedése­ket hozott a szabálytalan építkezések visszaszorítására, a zártkertek használatának rendezésére. Körültekintően rendezik a szabálytalanul épített létesít­mények ügyét, hogy az új jogszabályok alapján tiszta lappal indulhassanak és ele­ve megakadályozzák a régi gyakorlat folytatását. Az ed­digi szabálytalan építkezések esetében felülvizsgálják az összes ideiglenes épületfenn­maradási engedélyt, s a kö­rülmények gondos mérlegelé­sével arra törekednek, hogy az épület átalakításával elér­hessék a szabályos állapotot és kiadhassák a végleges fennmaradási engedélyt. Alapvető cél a szabályta­lan építkezések megelőzése, amelynek egyik útja a koráb­binál nagyobb szigorúság. Ed­dig a szabálytalanul építke­zők eleve beszámították a munkák költségeibe a 10 szá­zalékos építésrendészeti bír­ságot. A rövidesen megjelenő új miniszteri rendelet ki­mondja, hogy az építésrendé­szeti bírság elérheti a létesít­mény értékének 50 százalé­kát. Üj előírás lesz az is, hogy a szabálytalanul létesített épület tulajdonosa még fenn­maradási engedély alapján sem kaphat házadómentessé­get, vagy -kedvezményt. A szigorúságot kiterjesztik a szabálytalan épület létre­hozásának közreműködőire is: a tervezőkre, a kivitelezőkre, a hatósági felőírások betartá­sának ellenőrzését elmulasztó állam^ igazgatási dolgozókra, közületek esetében pedig a vétkes vezetőt is felelősségre vonják. Az új rendelet június 30-án lép hatályba. A szabálytalanságok meg­előzését szolgálja az is, hogy gondoskodnak a lakás- és üdülőépítkezésekhez szüksé­ges területek tervszerű előké­szítéséről, a szükségtelenné vált telekalakítási és építési tilalmak megszüntetéséről, cseretelkekről, az építésren­dészeti ellenőrzés növeléséről. A zártkertekről szólva el­mondották, hogy ezekkel a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, külterületi elkülöníthető föl­deken kialakított területek hatékonyabb hasznosítását segíti a Minisztertanács in­tézkedése és a közeljövőben megjelenő miniszteri rende­let. Több mint egymillió tu­lajdonos, illetve bérlő folytat mezőgazdasági művelést zárt­kertekben. Ezek a telkek fog­lalják el az ország összes földterületének két százalé­kát, de a rajtuk folytatott mezőgazdasági termelés érté­ke 6,V százaléka az országo­sénak. A zártkertek tehát a lakossági ellátásban és egyre inkább az export tekinteté­ben is fontos szerepet játsza­nak. Az új rendelet lehetővé te­szi, hogy a zártkertekben a személyi tulajdonban vagy tartós használatban lévő föld­részletekre a korábbi 12 he­lyett egységesen 30 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű épületet és pincét lé­tesítsenek. A haszonbérelt zártkerti földrészleteken azonban továbbra is csak ide­iglenes jellegű, legfeljebb 12 négyzetméteres épület he­lyezhető el. A családonként számított zártkerti terület eddigi 1500 négyzetméteres alsó határát 800 négyzetméterre szállítot­ták le. Ez nem vonatkozik a balatoni üdülőkörzetekben lé­vő és a természetvédelem alatt álló zártkertekbe, ahol a földek túlságos elaprózása nem kívánatos, itt az 1500 négyzetméteres területnagy­ságot továbbra is fenntartják. Fehérgyarmatrál Idén 20 ezer tonna tápot ké­szítenek a Fehérgyarmati SERKÖV takarmánykeverő üzemében. Képünkön: Szilá­gyi Gábor műszakvezető a villanydarálók működését el­lenőrzi. (Gaál Béla felvétele) Kinek a feladata? Kölcsönzés — gondokkal A Kelet-Magyarország áp­rilis 12-én megjelent számá­ban „Kölcsönzés — gondok­kal” című cikkükben a nyír-' egyházi boltunk problémáiról írtak. A kölcsönzőbolt veze­tőjének nyilatkozatát az aláb­biakkal kívánom kiegészíteni. A boltvezető elmondta, hogy motoros kapára előjegy­zést felvenni nem tudnak, mert nagy részüket hibásan hozzák vissza a bérlők. Saj­nos a bérlők többsége nem gondol arra, hogy máskor neki és másnak is szüksége van a gépre. Az előírástól el­térő üzemanyaggal működte­tik, a talaj porhanyósítása helyett szántásra használják, de sorolhatnám tovább, ren­deltetés szerinti használat he­lyett hogyan teszik tönkre a bérlők a gépeket A kapák javítása komoly gondot okoz, mert országos probléma az alkatrészek beszerzése. A le­írtak miatt nagyon sokszor és sok gép áll meghibásodva és így az előjegyzés csak felelőt­len ígéret lenne. Az országosan sugárzott tv-reklámfilmeinkből Nyír­egyháza lakossága is értesült a bérelhető eszközök köréről, így a tapétázógépről is, de igény nem jelentkezett. A boltjaink rendszeresen végez­nek piackutatást és a keres­let alakulását jelentik a köz­pontnak. A drága, devizáért beszerzett tapétázógépet ott gazdaságos kölcsönözni, ahol rendszeresen keresik. A szőnyegtisztító gép hir­detésével már más a hely­zet. A boltnak lehetősége van hirdetést feladni, ha a for­galom alakulása megkívánja. Május első hetében indul a tv-ben a szőnyegtisztító gépet ismertető reklámfilmünk su­gárzása. Segítené a lakosság tájékoztatását, ha az önök lapja rendszeresen tájékoz­tatná az olvasókat a kéthe­tenként megrendezésre kerü­lő szőnyegtisztító gép bemu­tatókról. Bakos Ferenc, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Budapest A szerk megjegyzése: A szerződés — még ha kölcsön­zésről van is szó — szerződés marad. A 1"■ ft okozó. bérlő­nek tehát vj .1 ünia keíl a fe­lelősséget a kölcsönzött esz­köz hibáiért, ha a gépet nem a rendeltetésének megfelelő­en használta Kártérítéssel alighanem elejét lehet venni annak, hogy hasonló vissza­élések történjenek. A javítás­ról annyit: a kölcsönzés szol­gáltatás, tehát a lakosságot csupán az érdekli, hogy ne küldjék el azért, mert az igé­nyelt motoros kapa rossz, s nem lehet hozzá alkatrészt kapni. A javítás és az alkat­részek beszerzése a szolgálta­tóüzlet feladata. Rátámadtak a rendőrre Riadalom az Arany Almában Január 10-én családtagjaikkal már reggel megkezdték az italo­zást Milák János 30 éves többszö­rösen büntetett, Marozsán Mihály 55 éves és Ötvös Sándor 25 éves porcsalmai lakosok, s eléggé it­tasan állítottak be a helyi Arany Alma étterembe. Itt hangoskod­tak, egymást lökdösték, asztalo­kat borogattak, poharakat és ha­mutartókat törtek össze. Nagy hangon Italt követeltek, de ittas­ságuk miatt nem szolgálták ki őket. Marozsán elkapta Kazamér Miklós felszolgáló ruháját és rán­gatta, hogy szolgálja ki őket. Kazamér Miklós súlyosabb kö­vetkezményektől tartva rendőri segítséget kért. Baranyai György körzeti meg­bízott a helyszínre érve látta, mi a helyzet, és felszólította Miláké- kat a távozásra. Ok azonban nem mentek, hanem szidták a rendőrt, sőt Milák és Marozsán kést rántva támadtak rá, ötvös pedig bokszolóállásban közele­dett. A rendőr pár lépést hátrált. Az étteremben jelen lévő Túri Mik­lós és László vették észre a ké­seket és a rendőr segítségére si­ettek, figyelmeztetve őt a szúró- szerszámra. Marozsán ekkor Túri László felé csapott a késsel, ki­vágta a bőrkabátját, majd dula­kodva a kabát egész elejét lesza­kította. Ezután Milákék nemcsak a rendőrt fenyegették megöléssel, hanem Turlékat Is, és késekkel a kézben támadtak tovább. A rendőr figyelmeztette őket, ha nem hagyják abba, fegyvert hasz­nál. Milákék erre sem álltak meg. Erre a rendőr elővette szol­gálati fegyverét, csőre töltött és Milákékra kiáltott, hogy ha nem állnak meg, lőni fog. Ez használt, a lövésre nem ke­rült sor. Milákék annyi időre megtorpantak, hogy Baranyaiék behúzódhattak az étterembe, s magukra zárhatták az ajtót. Mi­lákék viszont rugdosni, rázni kezdték az ajtót, üveges részét be Is törték. Csak az URH meg­érkezése csendesítette le őket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Milákékat csoportosan, felfegy­verkezve elkövetett hivatalos sze­mély és annak támogatója elleni erőszak miatt vonta felelősségre, s ezért Milákot — mint többszö­rös visszaesőt — három év fegy- házra, Marozsánt és ötvöst egy­aránt egy év és nyolchónap bör­tönre büntette, Milákot négy, a másik kettőt két-két évre eltilt­va a közügyektől. Az ítélet jogerős. <k)

Next

/
Thumbnails
Contents