Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. április 12. Gyorsan elkészíthető ételek SAJTOS SZELET Hozzávalók: 3 szelet karaj, 8— 10 dkg reszelt sajt (ementáli), 2 dkg zsemlemorzsa, burgonyapü­répor, tojás. A karajszeleteket borsozzuk és sózzuk. A tojást felverjük és be­lekeverjük a reszelt sajtot és a zsemlemorzsát. A hússzeleteket a papírba for­gatjuk. Kevés olajon közepes lángon kisütjük. Vigyázzunk, hogy ne legyen erős a tűz, mert a sajt könnyen megég. Körítésnek burgonyapürét ké­szítünk, burgonyaporból előírás szerint. Paradicsomot, uborkát, céklát adunk hozzá. SERTÉSSZELET OLASZOSAN 3 szelet sertéskarajt sózunk, borsozunk és rozmaringgal és fokhagymával bekenjük. Gyors­főző edényben 20 percig párol­juk kevés olajon. A húst ki­vesszük a zsiradékból és ap­róra vágott vöröshagymát pirí­tunk benne és hozzáadunk 1 nagy doboz paradicsompürét, fél deciliter vizet és egy csipet­nyi cukrot. 5 percig pároljuk. Apróra vágott petrezselymet ke­verünk bele. Hozzá burgonyagombócokat készítünk. A húst a tálra tesz- szük, a paradicsomszósszal le­öntjük. Mellé uborkát, paradicso­mot, retket adunk. TÖLTÖTT KARAJ Vékony sertésszeleteket mus­tárral bekenünk, sózzuk, borsoz­zuk. Apróra vágott szalonnát, sárgarépát és csemegeuborkát teszünk rá és a hússzeleteket összegöngyöljük és összetűzzük. 45—50 percig kevés olajon párol­juk. A húst kivéve a zsiradékhoz kevés vizet öntünk, sózzuk, bor­sozzuk, mustárral és kömény­nyel fűszerezzük és tejfölt ön­tünk hözzá. Burgonyagombócot adunk hoz­zá, melyet gombócporból elő­írás szerint készítünk el. Mellé káposztasalátát adtaik. HURKA PÁROLT ALMÁVAL Hozzávalók: 3 db alma, 1 evő­kanál vaj, vagy margarin, 1 evő­kanál cukor, 2 db véreshurka. Az almákat meghámozzuk, négyfelé vágjuk, kimagozzuk, majd apró darabokra vágjuk. A zsiradékkal egy serpenyőbe tesz- szük és 2 evőkanál vizet és cuk­rot adunk hozzá. A hurkát ráhe­lyezzük és lefedve kb 10 per­cig pároljuk. Burgonyapürével körítjük. VIRSLI TAVASZIASAN Hozzávalók: 2 fej vöröshagyma, 2 dl borecet, 1 babérlevél. 1 ká­véskanál szemesbors, 1 kávéska­nál só, 2 piros alma, 4—6 db virsli (csirke), reszelt retek, egy negyed fej saláta. A hagymát megtisztítjuk és karikákra vágjuk, 2,5 dl vízzel, ecettel és a fűszerekkel felfor­raljuk. Az almákat kimagozzuk, héjával együtt feldaraboljuk kb 8 részre. Az almadarabokat és a virslit a lébe tesszük és 5 percig főzzük gyenge lángon. A salátát megmossuk, konyha­ruhával szárazra itatjuk, az ecetes lével leöntjük és egy tálra tesz- szük. Az almadarabokat és a virslit jól lecsöpögtetjük és szin­tén a tálra tesszük. Reszelt retekkel körítjük. Főtt burgonyát és pirított kenyeret ehetünk hozzá. Sokoldalú kézimunka Olyan kézimunkamintát mutatunk be, amelyet többféle tech­nikával, sokféleképpen lehet felhasználni. A hattyúmotívum sokré­tű alkalmazását megpróbáltuk rajzainkkal érzékeltetni. Az 1. és 4. ábra szerint keresztmetszetes öltéssel díszíthetjük a háziköntös, pongyola hátát, illetve a szoknya alsó szegélyét körbe, bordűrszerűen. A 2. ábra azt illusztrálja, hogyan lehet a két szemben álló fi­gurát faliképként selyemgobelin alapra feketével kitölteni. A 3. rajzon táskát díszít a motívum. Ezt plasztikusan úgy old­hatjuk meg, hogy nagylyukú szőnyegkongréra vastag fonállal hí­mezzük, vagy dupla keresztszemes öltéssel, vagy gobelin techniká­val, utána kivágjuk, majd pici öltésekkel felvarrjuk a vászontás­kára. Az 5. és 6. rajzon recehorgoláshoz alkalmazva: konyhaablak függönyére, illetve háromszögletű kendő hátára. A felsoroltak természetesen csak ötletindításul szolgálnak, hi­szen a motívumot más munkák — térítők, párna, babapaplan stb. — díszítésére is jól felhasználhatjuk. Erkélyek, loggiák, virágos ablakok Korlátozott mértékben ugyan, de a városi és tömbházak lakói is kertészkedhetnek. Igaz ugyan, hogy az erkélyek, loggiák és az ablakládák csak ,.liliputi kertek”, de azért, aki a természetet igazán kedveli, az minden alkalmat megragad, hogy ez a kapcsolata a természettel ne szakadjon meg. A növények szempontjából leg­célszerűbbek a keleti vagy déli ablakok és erkélyek. A méretnek megfelelő virágládákat házilag is barkácsolhatjuk, de készen is vásárolhatunk. Legtartósabbak a fenyőfából készültek. Nagyon hosszú erkélyen több virágládát állítsunk egymás mellé. A széles­ségük és a magasságuk is mini­mum 20 centiméter legyen. Ennél keskenyebb és alacsonyabb láda nem alkalmas a virágok nevelé­sére. Legelőször is a virágtartó ládák alján fúrjunk kb 2 centi­méter átmérőjű lyukakat. Erre azután tegyünk cserépdarabokat, hogy a földdel ne tömődjenek el. Amennyiben lehetőségünk van, akkor először folyami homokot és csak azután tegyük a virág­földet a ládákba. Nagyon lénye­ges, hogy a föld tápdús és mor- zsalékos legyen. Az erkély helyzetététől függő­en fénykedvelö vagy árnyéktűrö növényeket válogassunk. Ültet­hetünk kimondottan tavaszi vagy egész nyáron át virágzókat. Egyik leghálásabb erkélynö­vény a vadszőlő, szép lombja miatt igen kedvelt. Rendkívül igénytelen és az egész erkélyt is befuttathatjuk vele. Hasonlóan igénytelen a borostyán is, mely télen is szép zöld marad. Mind­kettő több éven át maradhat az eredeti ládában, csak a felső földréteget kell évente kicserél­ni. A dísznövények és virágok mel­lett érdemes egy ládában petre­zselymet, metélőhagymát, kaprot is nevelni, mert ezek a főzésnél szinte nélkülözhetetlenek és így a városi lakásokban is mindig frissen rendelkezésére állnak a háziasszonyoknak. öntözésre csak a reggeli, illetve a késő délutáni időpontok alkal­masak — és mindig csakis állott vízzel. Ügyeljünk azonban arra, hogy túlöntözéssel ne okozzunk kellemetlenséget az alattunk la­kóknak vagy az utcán járóknak. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy növényvédő permetezés is szükséges, akkor azt soha ne tű­ző napos időben végezzük. Ügyeljünk arra is, hogy szeles, esős időben a permetezés veszé­lyes és tilos. Hás, mint eddig Ismerjük meg a szóját Konyhai készítményekhez is kitűnő Keveset tudunk a szójababró1, pedig az emberiség évezredek óta termeszti. A szakemberek elsősorban takarmánynövénynek tekintették, bár régóta folynak kísérletek a szója emberi táplál­kozására történő felhasználásá­ra, mivel élettanilag rendkívül értékes anyagot tartalmaz. Száz gramm szójaliszt kalóriatartal­ma: 466, fehérje: 41,5, zsír 20,2 szénhidrát 26,2. Tartalmaz B—1 és B—2-vitamint, kalciumot, va­sat, foszfort, nikotinsavat. Fe­hérjéje az emberi szervezet szá­mára teljes értékű fehérje. A szójaliszt búzaliszthez ke­verve (20—30 Százalékos arány­ban) kiválóan alkalmas tészta, sütemény és házikenyér készíté­sére, növeli az ételek biológiai értékét. Sőt, zsíros ételekhez fo­gyasztva a szójáskenyér védi a szervezetet a nehéz ételek káros hatása ellen. A kísérletek azt igazolják, hogy a szójáskenyér 'rendszeres fogyasztása nyomán csökken a vér koleszterintartal­ma és kedvező hatást gyakorol­hat az érrendszeri betegségek­ben szenvedők ^állapotára is. .Jogosan felmerülhet a kérdés, ha ennyi jó tulajdonsága van a szójababnak, akkor miért nem került nagyobb mértékben fel- használására a népélelmezésben? Hiszen ismeretes, hogy Ázsiában a húst, tojást és kenyérgabonát pótolja a szójabab. A „mellőzés­nek” az az oka, hogy a szója­babnak értékes tulajdonságai mellett vannak emberi táplálko­zásra történő felhasználását aka­dályozó tulajdonságai is, példá­ul kellemetlen szagú, keserű. Ezek ugyan különféle (nem ol­csó) eljárásokkal megszüntethe­tek, de az eljárás során a szó­jában lévő értékes fehérje káro­sodik s egyéb fontos anyagainak nagy része is tönkremegy. Napjainkban olvashattunk Tóth Juan János élelmiszervegyész ta­lálmányáról, amely forradalma­sította a szójakezelés módszerét. Kidolgozta a biokatalitikus hi­deg szójakezelési eljárást, amelynek alapja 31 enzim és 17 katalizátor egymásrahatása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyszerű és olcsó eljárás so­rán a nern kívánatos tulajdonsá­gok eltűnnek, de károsodás nél­kül megmaradnak a biológiailag értékes anyagok. Tehát a szója élettani értékét megtartva, alkal­massá válik élelmiszeripari fel- használásra. A szóját napjaink­ban is sokféle élelmiszeripari termék készítéséhez felhasznál­ják, de az igazi siker útján csak most kezd elindulni. A nagy érdeklődésre számot- tartó szójakészítmények közül ma már szójás kenyér is kapha­tó — de sajnos kevés. Az Amy- vit-R félkilós szójás gyógyke- nyér ára 6,80 Ft. A kenyér íze kellemes, rozskenyérre emlékez­tet. Nagyszerű tulajdonsága, hogy nem szárad ki egy hét alatt sem. A kenyér 20 százalék bio- katalikusan kezelt szójalisztet tartalmaz. A szójalisztet nemcsak az élel­miszeriparban használhatják fel, hanem házilag is érdemes meg­barátkozni vele. Meleg- és hi­degkonyhai készítményekhez egyformán kitűnő (tésztafélék, sütemények, töltött húsok, főze­lékek, házi kenyér stb). Pirostojás ruhában Kedves, vidám ötlet a mindent összemaszatoló festés helyett, ap­ró, „fejtető” formájú színes sap­kába öltöztetni a húsvéti locso­lókat váró főtt tojásokat. Hogy mire is van szükségünk? A tal- pacskák részére összegyűjtjük a háztartásban már nem hasznosít­ható flakontetőket (dezodor, haj­lakk, stb.). Ezek általában színe­sek, és a belső részükön karima, betét található. Kipróbáljuk, hogy egy hibátlan, átlagos nagy­ságú tojás belehelyezhető-e, vagy az alsó egyharmadrészén, a kül­ső karimán fennakad-e, ráilleszt­hető-e (az utóbbi megoldás az ideális). A flakon tető belsejébe nehezéket teszünk (ragasztóval néhány aprószemű kavicsot rög­zítünk), ezt ajánlatos néhány nappal előbb elkészíteni. A sapkához összegyűjtjük a fo­nalmaradékainkat, és az aLsó részhez próbálva a méretet, szét­szortírozzuk a felhasználásra szánt fonalainkat. Munkamenet: középvastag fo­nalból, 2-es horgolótűvel, 40 lánc­szemet horgolunk, kapcsolóöltés az első szemre, 1 sor: a kezdő láncszemsor minden szemére l rövidpálcát horgolunk. Folyama­tosan, körbehaladó sorokkal dol­gozunk, 2—5 sor: az előző sor minden szemére 1 rövidpálcát horgolunk, 6. sor: 3 rövidpálca, a soron következő 1. 2. szemet egy- beöltjük (1 szemet fogyasztunk), végig a soron, 7. sor: 2 rövidpál­ca, a soron következő 1. 2. szemet egybeöltjük, végig a soron, 8. sor: 1 rövidpálca, a soron követ­kező 1. 2. szemet egybeöltjük, vé­gig a soron, 9. sor: a megmaradt szemeket 2—2 szem összefogá­sával lefogyasztjuk. Fül: a tető- részen folyamatosan 10 láncsze­met horgolunk, a horgolótűvel beöltünk a sapkatetőbe, és az így kialakított láncszem ívet rö­vidpálcával sűrűn (kb 15—20 rö­vidpálca) behorgoljuk. Elvágjuk a fonalat és eldolgozzuk. Az ünnepek múltával ezek az apró, színes tojáskalapkák, ha jól mosható fonalból készültek, gyömöszölhető, kézbe fogható já­tékai lehetnek a néhány hónapos babának, de bizonyára a házi­asszonyok is szívesen fogják hasznosítani a reggelizőasztalon, lágytojás tálaláskor. Jó étvágyat, jó munkát, kelle­mes ünnepeket! Egyszerű ötlettel újszerűvé varázsolhatjuk régi ruhánkat. Az el­ső alakításhoz nem túl vastag szőrmemaradék szükséges. Az egy­színű ruhának akkor ad hangsúlyt, ha a prém mintázott, például ocelot utánzatú. A sima szabású, elkerekített nyakú, hosszú ujjú ru­ha ujjából annyit vágunk le, hogy könyökig érjen. A szőrméből ki­szabjuk a keskeny állógallért, a karöltő felső részére az elálló dísz­pántot, és a nem túl széles, röviden egymásra hajtott övét. A következő variációnál a ruha ujja rövid lesz, s a gallér csücs­kébe egy-egy gomblyukat varrunk. Maradék fekete bársonyból ké­szül a vállpánt nélküli, erősen karcsúsított mellény, amely (hogy ne csússzon le) az oldalvarrásoknál a ruhához van dolgozva. Feke­te bársonyból szabjuk ki a nyakkendőt is, amelynek végét a mel­lény mögé bújtatjuk. A gallér alá két szép kis ékszergombot var­runk, s rágomboljuk a gallért. B. K. Az orvos a zöldhagymáról „Mindig szerettem a tavaszi primőrök Hamupipőkéjét, a zöld­hagymát. Nekem nem a hóvirág, hanem a hagyma volt a tavasz hírnöke. Gyenge, fehér, húsos­leveles szárával az újdonság va­rázsát hozta a kora tavaszi reg­gelik, vacsorák terített asztalára. Hosszú hetekig, míg csak a para­dicsom és a zöldpaprika ki nem szorította, nem maradhatott el a szalonna, a zsíros vagy vajas ke­nyér mellől. Táplálkozási „érté­keiről” viszont még sohasem hallottam, pedig alighanem egyik fontos tavaszi vitaminforrásunk” — írja egyik levélírónk s hozzá­teszi: „Szívesen olvasnék róla.” Nos, magam is kíváncsi és hagymakedvelő vagyok, sorra szedtem a régi és új táplálkozás- tudományi kiadványokat, jólle­het előre sejtettem, hogy ami a hagymát illeti, be kell érnem né­hány szerény adattal és utalás­sal. Például azzal, hogy „100 gr vöröshagymával 40 kalóriát, 1,2 gr fehérjét, 0,1 gr zsírt és 8,3 gr szénhidrátot kap a szervezetünk. Táplálkozási értékét magas szén­hidráttartalma mellett C-vitamin- tartalma adja. Jellegzetes fűszer- növénye a magyar konyhának, jóllehet a francia szakácsok sok­kal több hagymával főznek, mint a mieink. Izgató hatású illóolajat is tartalmaz, annak jórésze vi­szont zsírban pirításkor a konyha levegőjébe kerül. Mégis, betegélel­mezésben, különösen emésztő­szervi zavaroknál csak mérsékel­ten szabad használni, főként ha a betegnek gyomorégést okoz. Fia­tal, üde, friss zödhagymánál ez ritkán fordul elő. míg a fejesedő és „öregedő” hagymák már inkább „megkönnyeztetik” az egyébként kitűnő ecetes hagymasaláták ké­szítőit. A kora tavaszi idény a fiatal zöldhagymával, a hónapos retek­kel és fejes salátával kezdődik. Ezek azonban nemcsak jelentős C-'vitaminforrások, hanem mint rostanyagok is fontosak a táp­anyagcsatorna zavartalan és egészséges, panaszmentes műkö­désében. Ezek nélkül ugyanis igen lassú, elhúzódó és gyenge lenne a bélmozgás, ami különfé­le emésztési zavarokat okozhat­na. Kellő rosttartalmú tápanya­gok serény mozgásra serkentik a tápanyagcsatornákat, mintegy magukkal sodorják az emésztet­lenül maradt anyagokat, kiürít­vén a szervezetből. A zöldség- főzelékfélék — te­hát a zöldhagyma is — egyéb­ként a legértékesebbnek mond­ható szénhidrátfélékhez tartoz­nak. A szénhidrátok ugyanis há­rom táplálékcsoportba sorolha­tók. Az egyik csoportba a cuk­rok, t£hát a méz, lekvár, csoko­ládé és a tömény édességek — a másikba a keményitők —, tehát valamennyi gabonanemű és a be­lőle készült termékek — a har­madikba, a zöldségfélék gyümöl­csök szénhidrátjai. Az utóbbiak ugyan tartalmaznak cukrot, de viszonylag kis mennyiségben és rendkívül értékes a vitamin- és ásványanyagtartalmuk. Miért fontos mindez? A cuk­rok igen gyorsan felszívódnak és hasznosulnak, a keményítők lassabban. A felnőtt ember szén­hidrátigénye kb 100—200 gr na­ponta, ennél azonban lényegesen többet fogyasztunk. A feleslege­sen fogyasztott szénhidrátból a szervezetben zsír keletkezik, aminek elhízás lesz a következ­ménye. A. túlzott szénhidrát — pontosabban cukorfogyasztás legfőbb veszélye - az elhízás, az érelmeszesedés, valamint a cu­korbaj kialakulásának előidézé­sében van. Ennek elkerülésében segítik a szervezetünket az olyan növényi szénhidrátok, amelyek ilyen veszély nélkül hasznosít­hatók. Mint például — többek között — a zöldhagyma szénhidrátja is. Buga doktor Jó hír autósoknak Hosszú ideig gondot okozott a Trabant gépkocsitulajdonosok­nak a megrongálódott, tönkre­ment sárvédők pótlása. A sür­gető igényt felismerve a Hungá­ria műanyagfeldolgozó szövetke­zet még az elmúlt évben hozzá­fogott a szerszámok kialakításá­hoz és megkezdte a próbagyár­tást. A termék alapanyagául a Nitrokémia üvegvázas poliészte­re szolgál, amelynek ütésállósá­ga, időjárással, egyéb károsító hatásokkal szembeni ellenállása az eredeti bakelizált karosszéri­áénál jóval kedvezőbb. Előnyei közé tartozik — mivel felületét speciális polietilén réteggel von­ják be —, hogy festése jóval egy­szerűbb és rövidebb ideig tart. A szövetkezet ebben a félév­ben mintegy 8 ezer sárvédőt gyárt, ezeket elsősorban az Afit hozza forgalomba. KM a

Next

/
Thumbnails
Contents