Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
TH V mióta tudomány van a világon, a legnagyobb elmék mindig az emberiség jpvát kívánták szolgálni találmányaikkal. Ám a legnagyszerűbb találmányokat is felhasználta az ember — a többi ember le- gyilkolására. A tüzet arra, hogy felgyújtsa mások házát, a kereket hadiszekérhez — és így tovább, egészen az atomerőig, amelynek az emberiség szolgálatába állításán évtizedekig kísérleteztek a huszadik század legnagyobb tudósai. Aztán létre jött az első atombomba, amely sokezer ember életét Oltotta ki. Ez vezette el a legmélyebben gondolkodó elméket, korunk legnagyobb tudósait annak felismeréséhez, hogy a tudomány elsőrendű és mindenekfelett álló feladata: az emberiség megoltal- mazása a háborútól. Ezért alakult meg alig néhány hónappal Hirosima után a Tudományos Munkások Világszövetsége. A tudósok — fizikusok, kémikusok, matematikusok és sok más tudományág kiemelkedő képviselői — teljes nagyságában ismerik azt a veszélyt, amelyet az atomenergia felszabadítása hozott az emberiségre, s éppen ezért követnek el mindent azért, hogy ez a félelmetes fegyver soha többé ne kerüljön bevetésre. De túl ezen: tudatában vannak annak is, hogy mi mindent alkothatna az Ember, ha a technika és a tudomány új, korszerű eredményeit az építés, az életszínvonal emelése, az elmaradott országok fejlesztése érdekében használná fel. Szoros együttműködés alakult ki az ENSZ, illetve szakosított szervezetei és a TMV között — s ennek keretében is hallatják szavukat az emberiség sorsáért felelősséget érző és vállaló tudósok. Erről számoltak be többek között tavaly, Berlinben tartott XII. közgyűlésükön, Hallatják szavukat mindenhol, ahol a békéért, a leszerelésért, a világon meglevő nagy szociális ellentétek megszüntetéséért tartanak tanácskozásokat. BT őst Budapest lesz a színhelye a Tudományos Munkások Világszövetsége Végrehajtó tanácsa ülésének, április 13—15. között. Olyan időpontban gyűlnek össze fővárosunkban 36 ország mintegy 400 ezer tudományos dolgozójának képviseletében a végrehajtó tanács tagjai, amikor talán minden korábbinál súlyosabb veszélyek fenyegetik a Eöld lakóit. Mintegy negyven tudós tanácskozik arról: hogyan kapcsolódhatnak be még többen a világméretekben folyó munkába. A tudósok tudatában vannak szavaik és tetteik jelentőségének, mélv érdeklődéssel figyel rájuk a nemzetközi helyzet enyhülését váró és abban bízó emberi-, ség. A vendéglátó házigazda, a magyar nép pedig sok sikert kíván munkájukhoz. XXXVIII. évfolyam, 86. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. április 12., vasárnap ERICH HONECKER BESZÁMOLÓJÁVAL Megnyílt az NSZEP X. kongresszusa A berlini Köztársasági Palota nagytermében szombat délelőtt több mint 2500 küldött részvételével megnyílt a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa. A Marx, Engels és Lenin portréjával díszített tanácskozóteremben röviddel 10 óra előtt, a küldöttek nagy tapsa és éljenzése között foglalták el helyüket az NDK párt- és állami vezetői, valamint a külföldi küldöttségek. A központi bizottság megbízásából Horst Sindermann, a politikai bizottság tagja, az NDK népi kamarájának elnöke nyitotta meg a kongresszust. A kongresszus az elnökség megválasztása után jóváhagyta a napirendet és az ügyrendet, majd megválasztotta a titkárságot és a különböző bizottságokat. Ezután Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára lépett a kongresszus szónoki emelvényére. Erich Honecker a központi bizottság beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az NSZEP X. kongresz- szusa nagy történelmi jelentőségű eseménye az NDK- nak, amely a 70-es években is bebizonyította politikai szilárdságát, növelte gazdasági erejét és a béke biztos pillérének bizonyult Európában. Az 1976-ban megtartott IX. kongresszus óta eltelt évek a nép javát szolgáló békés, sikeres alkotó munka esztendei voltak. Ez kedvező előfeltételeket teremt a 80-as évek feladatainak megoldásához. Nemzetközi kérdésekről szólva a központi bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is világos békekoncepcióhoz tartja magát, ami „a béke biztosítását szolgáló építő lépéseket összeköti azzal, ami szükséges a szocialista haza katonai védelméhez”. Honec- ker bejelentette, hogy az NDK immár 131 országgal áll diplomáciai viszonyban. Hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusának óriási jelentőségét a szovjet nép, a szocialista közösség és az egész nemzetközi fejlődés szempontjából. A beszámoló elégedetten állapítja meg, hogy minden területen gyorsan és eredményesen fejlődik az NDK együttműködése a Szovjetunióval, s a többi testvéri szocialista országgal. A lengyel helyzetről szólva Erich Honecker kifejtette: „Mint köztudott, Lengyelországban továbbra is fennállnak a súlyos nehézségek. Pártunk kezdettől fogva kinyilvánította testvéri szolidaritását a lengyel kommunisták, minden hazafi iránt, aki a szocializmus megvédése és erősítése érdekében lép fel országában. Ehhez tartottuk magunkat, s így cselekszünk a továbbiakban is. Ezt tesszük annál is inkább, mivel a lengyel elvtársak a Varsói Szerződés tagállamai vezető képviselőinek 1980 decemberi moszkvai találkozóján kinyilvánították, hogy a Lengyel Népköztársaság szocialista, az volt, és — az ellenforradalmi erők minden mesterkedése ellenére — az is marad... A beszámoló megerősítette, hogy az NDK a békés egymás mellett élés szellemében a jövőben is kész kapcsolatainak kiépítésére a tőkés országokkal. Honecker rámutatott, „a munkásosztály vezetésével kialakult a szocialista német nemzet, s ezen senkinek sem áll módjában változtatni.” Honecker újból aláhúzta az NDK elvi álláspontját az NSZK-val fennálló kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozóan. é Az NSZEP KB főtitkára megállapította: „Teljes erővel zajlik országunkban a mé- lyenszántó politikai, gazdasági, szociális és szellemi-kulturális változások történelmi folyamata, amint azt pártunk a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának programjában megjelölte.” Erich Honecker bejelentette, hogy az 1976—80-as ötéves tervben a nemzeti jöveAz élelmiszeripari szakmunkásképző intézet tanulói a Nyíregyházi Konzervgyárban sajátítják el a szakmai ismeretanyagot. (Jávor L. (elv.) delem 812,5 milliárd márkát tett ki, ami 25,4 százalékkal több, mint az 1971—75-ös tervidőszakban. Az ipari árutermelés 1976-tól 1980-ig 32 százalékkal több volt mint 5 évvel korábban. A mezőgazdaságban a növényi és az állati termékek előállítása a 70- es években több mint 20 százalékkal nőtt. Az 1976—80-as tervidőszakban egyéni és társadalmi fogyasztásra csaknem 25 százalékkal többet fordítottak, mint az előző ötéves tervidőszak alatt. Az NDK külkereskedelmi forgalma 1980-ban 1975-höz képest 61 százalékkal nőtt. Az NDK 1980-ban egész külkereskedelmi forgalmának 70 százalékát szocialista országokkal bonyolította le, a nem szocialista országokkal kialakított külkereskedelmi forga-' lom 1976-tól 1980-dg 82 százalékkal nőtt. Erich Honecker méltatta az NDK és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének fontosságát. Hangsúlyozta, hogy az NDK különösen nagy jelentőséget tulajdonít az 1990-ig szóló szakosítási és kooperációs programban megjelölt célok teljesítésének. Az elkövetkező öt esztendőben (1981-es árak alapján) 275 milliárd márkára (58 milliárd rubelre) növekszik a kölcsönös szállítások értéke. Létfontosságúnak minősítette a szónok az energiahordozók és a nyersanyagok szállításáról kötött megállapodásokat. Az elkövetkező öt esztendőben az NDK 95 millió tonna kőolajat és 32,5 milliárd köbméter földgázt kap a Szovjetunióból. Jelentősen fejlődnek az NDK gazdasági kapcsolatai a többi KGST-or- szággal is. A kölcsönös áruszállítások értéke 1981 és 1985 között meghaladja majd a 474.5 milliárd márkát, ami 43.5 százalékos növekedésnek felel meg. Honecker hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom a bonyolult körülmények közepette is erősödik és korunk legbefolyásosabb politikai ereje. Kiemelte a testvérpártok nemzetközi tanácskozásainak jelentőségét és többek között ennek példájaként említette meg a 29 európai kommunista párt Berlinben 1976-ban megrendezett tanácskozását. Az NSZEP a jövőben is részt vesz a közös munkában és „támogat minden javaslatot és gyakorlati kezdeményezést, amelynek célja a kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztése”, A X. kongresszus világos, marxista—leninista utat mutat az elkövetkező időszakra. „Hazánk munkásosztályának és valamennyi dolgozójának pártjaként szilárdan valljuk bevált elvünket: mindaz, amit teszünk, a dolgozó emberek javát szolgálja” — mondotta befejezésül Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A beszámolót vita követte. A kongresszus ma folytatja munkáját. flz MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—lenmizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Együtt a világ haladó erőivel a fegyverkezés megfékezéséért, a leszérelésért! 10. Fokozzuk a küzdelmet Európa biztonságáért, az enyhülésért! 11. Erősödjék a világ forradalmi erőinek összefogása! 12. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! 13. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! 14. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! 15. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 16. Köszöntjük a kongresszusi és felszabadulási munka verseny kitüntetettjeit és résztvevőit! 17. Előre a VI. ötéves terv megvalósításáért! 18. Éljén pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 19. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 20. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar N épköztársaság! A jövő héten: kukoricavetés A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben Májer Mihály naponta 50—60 hektár földet készít elő tavaszi vetéshez. A jó idő hatására erősen csökkent a belvízzel borított terület. Míg március utolsó hetében 20 ezer hektár felett volt a víz kiterjedése, addig a hét végére 14 ezer hektárra zsugorodott. Ez azonban még mindig jelentős terület, különösen a rétközi, beregi és szatmári térségen. A kedvező időben természetesen felgyorsult a mezei munka is. ősszel kevesebb kalászost vetettek a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél, ezért tavaszi kalászosokkal és kukoricával pótolják a hiányt. Árpát már csak elvétve vetnek a gazdaságok, mert régi igazság: áprilisi árpa — maradjon a zsákba’. A tervezett 8300 hektárnak több mint a kilencven százaléka már földben van. A legelső vetések szépen zöldellnek, s az őszi kalászosokkal együtt csapadékra várnak. Vetik még a lucernát és a cukorrépát is. Az utóbbiból 4400 hektár a terv, s jó ütemben végzik vetését a gazdaságok. A cukorrépamagvak háromnegyedét már kijuttatták a talajba. A burgonya tervezett vetésterülete 11 ezer ötszáz hektár, s ennek a területnek a nyolcvan százalékán ültették ki a gumókat. A fóliasátrakban szépen növekednek a zöldségpalánták is. Nagy munkát jelent majd a mezőgazdasági nagyüzemeknek a kukorica vetése. A silóval együtt százezer hektár a vetésterülete, amiből közel 81 ezer hektár a szemes terményé. A kukorica vetése a talaj hőmérsékletének függvénye. Tíz, tizenkét fokos talajhőmérséklet felett már vethetik a takarmánynak valót, s várhatóan a jövő hét végén megindulhatnak a gépekkel. Napraforgót 15 ezer ötszáz hektáron vetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Szabolcs aranyára, a téli alma termelésére is sok gondot fordítanak. Ez érthető, hiszen nagyon sok gazdaság jövedelmének felét is a gyümölcstermelés adja. Az almáskertekben a másodikharmadik permetezésnél tartanak. ★ Tavasszal szükségtelen a szántás — mondták a Vásá- rosnaményban megtartott kukoricavetési tapasztalatcserén a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat szakemberei. Az útmutatások után a vá- sárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben bemutatták a Cyklo—800-as vetőgépet, amelyből mindössze 16 érkezik a közeljövőben az országba. A már használatos és elterjedt egyesült államokbeli Cyklo—400-as vetőgépnél pedig a különböző kapcsolási lehetőségeket ismertették, de láthattak a gazdasági gépészek SP—2002-es növényvédő gépre szerelt nyugatnémet Hessel monitort is. Ez a műszer visszajelzi vezetőjének a permetezőgép minden szórófejének működését. Az elméleti tapasztalatcsere után próbavetést végeztek a taggazdaságok traktorosai, (sb)
