Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

1981. április 10.

KELET-MAGYAHOBSZÁG

3

Egymillión! a kisiparból

Beszélgetés Pózmán Róberttel, a KIOSZ megyei titkárhelyettesével

Szakosított telepek Szabolcsban

A fehérgyarmati SERKÖV telepén. (Elek Emil felvétele)

A kisipar termelési értéke Szabolcsban az elmúlt tervidőszak végére meghaladta az 1 milliárd forintot. Részvállalása a szolgáltatásokból — megelőzve az állami és szövetkezeti szektort — 53 százalék. Az elmúlt öt évben sokat nőtt a színvonal, de még mindig vannak hiányosságok. Az eredményekről, gondokról és tervekről Pózmán Róberttel, a KIOSZ megyei titkárhelyettesével beszélgettünk..

— Napjainkban Szabolcs minden településén dolgozik iparos. Nagy eredmény ez, hiszen a 3 ezernél kisebb lélekszámú helységekben nincs állami és szövetkezeti szolgáltatás. öt év alatt a kisközségekben a tervezettnél jóval több: 578 új műhely nyílt.

— A 2—3 ezer lelkes falvakban is sokféle szolgáltatásra van igény. De nem biztos, hogy a kistelepüléseken egy szakmából megél az iparos.

— Ilyenkor iparcsoportokra ad ki iparjogosítványt a tanács. Ez annyit jelent, hogy például egy bőrdíszműves vállalhat javítást cipész, szíjgyártó, cipőfelsőrész-készítő — azaz minden bőripari szakmában. Üj terméket viszont csak tanult mesterségében készíthet. Több mint 100 községben bevezettük közel 320 szakember bevonásával az át- járásos mozgalmat. Az iparos a hét egy napján átmegy az ellátatlan településre: összeszedi a javításra váró munkákat. Kísérleteztünk megrendelőládák elhelyezésével is. Nyíregyháza és Nyírbátor környékén. Ezekbe bárki bedobhatta kérelmét: hogy milyen javító szolgáltatásra van szüksége. Három-négy napon belül a mester házhoz ment. Ez a kezdeményezés — nincs rá jobb szó — nem nyert bizalmat. Fel is hagytunk vele.

— Ma már közel 6 ezer kisiparos dolgozik Szabolcsban. A létszám növekedése ellenére a szolgáltatások mennyisége nem emelkedett.

— Ennek több oka van. Például a kedvezőtlen hitel- feltételek. Magas kamatra, rövid lejáratra vehetnek föl nem túl magas kölcsönt a kisiparosok. A műhelyek sokszor elavultak, csúnyák, ami aligha csábítja a megrendelőket.

— A fejlődés ellenére még mindig vannak ellátatlan körzetek, nincs

< elég műhely és még több

í javítószolgáltatásra van szükség. A következő ötéves tervben milyen fejlesztéseket terveznek?

— A szolgáltatásfejlesztési alapból a kisipar céljaira megyénk 20 millió forintot kapott. Ebből 15 milliót a gép- járműjavító bázisok, 5 milliót az építőipari javító- és a hagyományos szolgáltatások bővítésére használunk föl. Az új műhelyek létrehozása ezután is elsősorban az iparosok saját pénzforrásain, s társadalmi munkán alapul, helyenként igényelve a tanács segítségét is. Tervezzük egy építőipari lakáskarbantartó és munka- szervező iroda létrehozását. Erre nagy szükség lesz, hiszen az ingatlankezelő egyedül már nem győzi a sok lakásfelújítást. Az ügyfelek és az épületek karbantartására vállalkozó mesterek között az iroda közvetít majd — átvállalva tőlük egyúttal a papírmunkákat is.

— A javítószolgáltatások mellett a KlOSZ-ta- gok egy része hiánycikkek termelésével is foglalkozik. Adnak-e valamilyen segítséget a számukra?

— A közelmúltban a KI- OSZ-Skála iroda alakult, amely szervezi és irányítja a hiánycikkek pótlására a termelést. A gyártókat nagykereskedelmi áron juttatja a szükséges alapanyagokhoz, gépkölcsönzéssel is segíti a munkát. Egyes cikkeknél még a forgalmi adót is átvállalja az iroda, egyúttal gondoskodik az áru értékesítéséről. A termékek persze a Skála boltjaiban kerülnek pultra — gazdagítva a választékot. Az iroda Budapesten működik, de a KIOSZ szervezetein keresztül kapcsolatot tart az ország egész területén a szakemberekkel.

— Létrehozott a KIOSZ egy műszaki fejlesztési alapot is. Akik exportpótló termékeket, illetve nagyon fontos eszközöket, vagy gépeket gyártanak — kis szériás, egyedi, beszerezhetetlen termékekre, műszaki újdonságokra gondolok — azokat ebből az alapból vissza nem térítendő ösz- szegekkel segítjük.

— Szabolcsban igen nagy gond a mesterek gépekkel való ellátása. Hogyan próbálnak a beszerzéshez segítséget adni?

— Tervezzük egy kölcsönzőbolt nyitását kisiparosok számára. Elsősorban olyan drága kisgépekre gondoltunk, melyekhez nem könnyű hozzájutni, de alkalmazásukkal sokat javulna a szolgáltatás minősége. Tartós használat esetén módot adunk arra, hogy kisebb összeg ellenében megválthassa a gépet, aki kölcsönzi.

Házi Zsuzsa

Hústermelés

Korszerűen

A növénytermesztés a gyümölcstermelés mellett jelentős helyet foglal el Szabolcs- Szatmár megyében az állat- tenyésztés is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a termelőszövetkezetek termelési értékének negyven százalékát adja az ágazat. A legkiemelkedőbb szerepe a szarvasmarha-tenyésztésnek van.

Nyolc százalék megyénkből

A megye 127 termelőszövetkezete közül csak 16 nem foglalkozik marhatartással. Az ország szarvasmarha-állományának a nyolc százaléka található Szabolcsban, s ennek a felét a termelőszövetkezetekben tartják. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a szakosított telepek száma, s jelenleg 2Í ilyen van a megyében. Ennek köszönhető, hogy évről évre növekszik az intenzív tejelő tehenek száma, amit keresztezéssel érnek el.

Az elmúlt öt év során a keresztezések eredményeként ezer literrel emelkedett az egy tehénre jutó tej hozam, s most már eléri a háromezer litert. Itt azonban még bőven akad tennivaló, mert ettől magasabb a megyei átlag (az állami gazdaságokéval és a kistermelőkével együttesen). Ösztönzőként hat a tejtermelésre a pár évvel ezelőtt bevezetett tejprémium, azonban a magasabb hozamok eléréséhez szükséges az abrak- és tömegtakarmány teremlésének fokozása is.

Igény

a szakosodásra

A szakosított telepeken a termelésre is szakosodnak. A tejtermelés mellett egyre jelentősebb a vágómarha-tenyésztés. Ezt jelzi, hogy a megyei termelőszövetkezetek tavaly 31 ezer vágómarhát értékesítettek.

Sertést a termelőszövetkezetek harmadában tartanak, s itt is egyre erőteljesebb az

igény a szakosodásra. így várhatóan a mostani 105 ezres sertésállomány — amiből tízezer a koca — is növekszik a jövőben, hiszen sok helyen ISV-technológiával felújítják az ólakat. Jelentős a tiszaber- celi Bessenyei Termelőszövetkezet sertésállománya: 700

kocát tartanak. A fehérgyarmati SERKÖV telepén 600, a dombrádi Petőfi Termelőszövetkezetben 550, a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezetben 530 kocát tenyésztenek. A megyében a sertésértékesítés

Amióta megkezdődött Vásá- rosnaményban az írógépgyártás, azóta dolgozik Gergely Istvánné ebben az üzemben. Most az üzem legfiatalabb dolgozóját. Kocsis Anikót avatja a szakma rejtelmeibe.

(E. E. feiv.)

tavaly meghaladta a százezer darabot.

Lehetőség

juhtenyésztésre

Juhot a megye 108 termelőszövetkezetében tartanak. Ehhez minden adottságuk megvan a gazdaságoknak. Növekszik az intenzív gyepterületek nagysága, s a tö- megtakarmány-termelésre is nagyobb a lehetőség, mint az abraktakarmányokra. EmelA kedvező, melegebb idő hatására — a vizenyősebb helyeken — Szabolcs-Szatmár megyében, elsősorban a szat- már-beregii részen is előbújtak rajtekhelyükről az éti csigák, s az ügyesebb gyűjtők megkezdték az összeszedését. Az elmúlt évben ebből a „termésből” 45 mázsát sikerült begyűjteni, átadni az áfész- felvásárlófcn-ak, illetve továbbítani a Mavadnak.

Az éti csiga az olaszoknál, franciáknál az ínyencek közé tartozik, s kilónként 2 dollárt fizetnek érte. A megye 24 áfészének felvásárlóival nemrégiben megtartott tanácskozáson elhatározták, hogy a tavalyinak legalább a háromszorosát gyűjtik be 1981-ben.

lett a juh nem igényel különösebb beruházást a szarvas- marhával és a sertéssel ellentétben, s mindezek mellett kedvező az ágazat jövedelmezősége is. Így a szűkösebb pénzügyi keretek között gazdálkodó termelőszövetkezetek is megteremthetik a juhtenyésztés lehetőségét. Jelenleg 260 ezer juhot tartanak a megyei termelőszövetkezetek, s ez a szám tovább emelkedik, mert a gazdaságok a készülő középtávú programjaikban jelentős növekedést terveznek.

Szabolcs-Szatmár megyében egyébként is sok az éti csiga, mert kedvezőek a területi adottságok. Jó szervező munkával még az erre az évre tervezett -mennyiségnél is jóval többet össze lehetne gyűjteni.

Kedvező a gyűjtőknek, hogy az idén — mivel már a konzervipari feldolgozása is megkezdődött — a méreten felülieket is korlátlanul átveszik az áfész-begyűjtőhelye- ken. Az alsó mérethatár továbbra is 28 milliméter, de a túl fejlett — olykor 70 milliméter átmérőjű — éti csigák is „beleférnek” a szabványba.

— ü —

Étterem, modelléria

(sb)

Éti csiga — dollárért

A megyében is megkezdődött a gyűjtése

Pelenka a dinnyeföldön-p les északi szél hordja a ff homokat. Kutyára is rossz idő. Nyugatról akácfasor állja a szél útját, de néhány méterrel távolabb már ismét akadálytalanul nyargalhat. Azaz mégsem, mert egy domb alatt parányi épület bújik, s két rúd között kifeszített kötélen pelenka lobog. Kint a határban, valahol Hodász, és Nyírmegy - gyes között.

Lakás ez, nem is akármilyen. Kis konyha gáztűzhellyel, két lépcsővel lejjebb, félig már a földben a szoba, ágyakkal, tévével, olajkályhával, alvó kislányai.

Dinnyések élnek itt, Hort- ról jöttek.

A házigazda Gál Gyula hellyel -kínál, s mentegetőzik:

— Ne nézzen körül, nincs valami nagy rend. De hát kitavaszodott, ki sem látszunk a munkából.

A gáztűzhelyen káposztás paszuly fő, a, földön egy fél lavór vízben dinnyemag ázik. Szigetcsépi, a legkorábbi fajta.

A konyhában ülünk, az üvegfal megsokszorozza a nap erejét. Nyoma sincs itt a kinti hidegnek. Lent a szobában felsír a kislány, vendéglátónk a háziasszonyért szól. Jön is, tejjel vigasztalja a csöppséget.

— Hát, nézzünk szét a birtokon — szól a férj, s az ólba zavarja a kutyát Biztos ami biztos, nehogy megszabdalja a vendég nadrágját.

Az udvaron Lada, tyúk-, meg disznóól, fészer, pince, mint a rendes falusi portákon. Néhány lépésnyire csillognak a fóliák, melegágyaz- nak, ültetik a dinnyemagot. Idősebb, piros' arcú férfi irányítja a munkát, Gál Ferenc, a Gyula édesapja.

— Március 4-én érkeztünk, a nyírmeggyesi tsz-szel állunk szerződésben — mondja.

— 10 hektárt vállaltunk, reméljük jobb évet zárunk, mint tavaly.

— Arról jobb nem beszélni

— legyint még most is bosz- szusan a felesége —, mindent elvitt a víz. De látta volna

meg tavalyelőtt! 40 vagonnal termeltünk a piricsei tsz- ben.

Az ágyások között sétálunk, az ifjabbik Gál magyarázza:

A legtöbben képtelenek megérteni, miért vállaljuk ezt az életet. Mert -az az igazság, félig-meddiig mégiscsak a nomádok életéhez hasonlít a mienk. Fél évet kint tölteni a határban, 300 kilométerre a szülői háztól... Én ebbe születtem, a dinnyeföldön nőttem fel. Ehhez értek a legjobban, szeretem is ezt a mesterséget. Apám mór lassan fél évszázada ebből él, belehalnánk, ha más munka után kellene néznünk. Persze, a pénz sem kevés. De aki irigyli, megpróbálhatja. Kíváncsi lennék, meddig bírná.

A dombon kis legényke tűnik fel, a legfiatalabb diny- nyés tán az országban. Kíváncsian szemléli az idegent, hunyorogva mondja: — Gál Attila, 4 éves. — Majd kicsit később kérdezi: a -bácsi látott már nyulat? Ott vannak a vetésben, játszanak.

— Mondd meg fiam, mi leszel, ha megnősz? — néz rá a nagyapja.

— Dinnyés. Mint nagyapám.

A család kacag, talpraesett a legényke. Gál Gyula azonban kicsit gondterhelten mondja:

— Most elvan velünk, jól érzi magát. De mi lesz, hétéves korában? Minden évben más iskolába jár majd? Én így nőttem fel, nem tudom, hogy ízlik majd a legénynek ... Különben most hoztuk haza a nagyanyjától Nyírlugosról, mert, oda nősültünk. A szomszéd falúban dolgoztunk akkor,: ott ismertem meg a feleségemet. De mostanra rhár igázi dinnyés- asszony lett belőle.

Kérdezem, a dinnyéseknek melyik a legszebb hónap. Az idősebb Gálné nevetve válaszok — A március, meg a- szeptember. Márciusban annak örülünk, hogy végre : jöhetünk a földekre, szeptemberben meg, hogy mehetünk haza. Mert nekünk Is van azért hazánk. Mégha sokszor távol is vagyunk tőle.

Balogh Géza

Üj kétszintes épületet épít az ÉPSZER a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben. A hétmilliós költséggel készülő létesítményben előkészítőüzeni, alapanyagraktár, étterem és a modelléria kapnak helyet. A műszaki átadást idén augusztus 20-ra ígérik az építők. (GB)