Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
1981. április 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabonfás Nem tudták... Molnár Mihályné nyíregyházi levélírónk sérelmezi, hogy öt éven át volt gyermekgondozási szabadságon, és bár úgy tudja, erre az időre is megilleti egy bizonyos mértékű fizetett szabadság, a munkahelyén ezt mégsem akarják neki kiadni. Elutasították, mondván: csak a munkában töltött időre jár fizetett szabadság. Levélírónk érdeklődésére megírtuk, hogy a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 41. §. (3) bekezdésének c) pontja értelmében őt is megilleti a gyermekgondozási szabadság után a fizetett szabadság, mégpedig a következőképpen. Munkaviszony fennállása esetén a fizetés nélküli szabadság egyéves időtartamára megilleti az anyát az alap- és pótszabadság. Ezt a szabadságot a dolgozó nő igénybe veheti a szülési szabadságot követően közvetlenül, vagy amikor a gyermek- gondozási szabadságról visszatér. (Levélírónk ezt az utóbbit választotta volna.) Ez a szabadság minden szülést követően egy- egy évre jár a dolgozó nőnek, még akkor is, ha folyamatosan például — Molnárné is — öt évig volt gyermekgondozási szabadságon. A rendelet nem most született, világosan fogalmaz, illene tehát tudni minden munkahelyen. Sajnos, nagyon sok helyen nem járnak el körültekintően, mert hiányosak az ismereteik. Ezért kellett Molnár Mihályné ügyében munkahelyét is megkeresnünk, és az illetékeseket meggyőznünk arról, hogy adják ki a fiatalasszonynak járó szabadságot, amit a rendelet biztosít a számára. Molnárné munkahelyén arra hivatkoztak, még nem találkoztak ezzel a problémával, de a figyelmeztetésünkre korrigálják a hibát, és természetesen kiadják a szabadságot. Molnárné így volt még további 42 napig otthon gyermekeivel a gyes lejárta után, a fizetett szabadsága igénybevételével. A munkahely rosszhiszeműséggel, törvénysértéssel nem vádolható, de azzal igen, hogy tájékozatlanok voltak. Szerencse, hogy dolgozójuk „ráérzett” vagy rendelkezett némi jogismerettel és így tudta, hogy van keresnivalója, így írt levelet nekünk is, s mint a példa bizonyítja, nem volt hiábavaló. Gyakori eset, hogy azért írnak, kénytelenek tanácsot kérni olvasóink, mert a munkahelyen nem ismerik a vonatkozó szabályokat, és emiatt sérelem éri a dolgozókat. A munkahelynek kötelessége volna ismerni a Munka Törvénykönyvét, annak rendelkezéseit és be is tartani, akkor is, ha azt a dolgozó külön nem kéri. A dolgozó nem kerülhet hátrányos helyzetbe — még átmenetileg sem amiatt, mert a munkahely tájékozatlan. Soltész Ágnes LELEMÉNYES HÁZIGAZDÁK — Ez a második, de vajon miért?? ... (Kiss Ernő rajza) Borbányán, a Béke utcában két-három ház előtt a járdalapokból kiképzett járdát néhány gumiabroncs őrzi. Lehet, azért, hogy megvédjék a gépkocsik rombolásától. A cél lehet, hogy dicséretes, bár vitatható, hogy a közterületen szabad-e így önkényeskedni. Továbbá: ami még szembetűnőbb, a házigazdák leleményessége. A gumiabroncsokat oly módon tették este is „láthatóvá”, hogy valahonnan szereztek egy-egy útjelző oszlopot — amolyan korszerűt, amin fényvisszaverő csík is van — amely este figyelmezteti a gépkocsi- vezetőket, hogy itt akadály van. Micsoda elővigyázatosság! De vajon ezek az útjelző oszlopok honnan hiányoznak: lehet, hogy éppen egy veszélyes útkanyarból? Sz. I. Nyíregyháza, Guszev-lakótelep CSÁBÍTÓ Nap mint nap kényszerít sok-sok szülőt bosszúságra egy vattacukorárus, akinek nem tudom, hova szól az engedélye az árusításra. Az biztos, hogy tudja, hol kell felütni a sátrát. Csak a gyermekintézmények közelében érzi jól magát. Törzshelye ugyanis valamelyik iskola, vagy óvoda bejárata. Letelepedett már az Északi alközpontban, a 12. sz. óvodával szemben is (nem zavartatva magát, hogy a játszó kisgyerekek az óvodaudvaron só- várgó szemmel nézik). Újabban az új, 19. sz. és a most megépült 24. sz. óvoda mellett, a bölcsődével szemben vert sátrat, nem kis bosszúságra. Hiszen az iskolából egyedül hazatérő gyerekeknek nem mindig van (és mindennap) 5 forintjuk vattacukorra, s az óvodás, böl- csődés gyermekek nyafogását sem jó hallgatni, hiszen a szülők sem szívesen vesznek naponta a ragacsos cukormicsodából. Még egyszer mondom: nem tudom, hova szól az engedélye az árusításra, de nem feltételezem, hogy azt a gyermekintézmények bejáratához kapta. Takács Lászlóné Nyíregyháza, Krúdy Gyula utcai lakos TÖBB POSTALÁDÁT Nyíregyháza egyre kiterjedtebb, új városrészekkel gyarapszik, dinamikusan fejlődő város. Manapság már nemcsak fővárosunkról mondhatjuk el, hogy óriási távolságok vannak a város egyik és másik pontja között. Nyíregyháza északi, keleti részén új városrészek épültek, ezek egy kicsit távol esnek a centrumtól. Az itt lakók tehát minden apró-cseprő dolgaikkal nem szaladgálhatnak a városközpontba. Ezért célszerű például a szolgáltató hálózat bővítése, de ugyanígy fontos lenne az is, hogy a város különböző pontjain legyenek postaládák. Ezekből mostanság rendkívül kevés található Nyíregyházán, különösen az új lakótelepeken hiányoznak, de ugyanígy a Kossuth utcán, ahol szintén az utóbbi időben nagyon sok lakás épült. De erről panaszkodnak a borbányaiak, például a Béke utcában — a Kállói út sarkánál — is bizony elkelne egy postaláda. Elsősorban a nyugdíjas, idős emberek sérelme ez, de a dolgozó fiataloké is, akik életüket szeretnék célszerűen, jó időbeosztással élni. Kovács Miklósné nyíregyházi lakos CÉLSZERŰBB LENNE Az utóbbi időben a gépjárművek vizsgadíjának befizetéséhez szükséges csekkhez kizárólag a Tünde utcai telephelyen lehet hozzájutni. Tehát akinek erre szüksége van, előbb a csekkért ki kell mennie a városközponttól néhány kilométerre lévő helyre, majd onnan vissza, s ha a postán a díjat befizette, a vizsgáztatás miatt újra a telepre. Felesleges oda-vissza- utak ezek. Idő és pénz. mert aki kocsival megy, az fizeti a benzint is. Korábban azt a bizonyos „tasakot”, amely a vizsgáztatáshoz szükséges anyagot tartalmazta, az 1. sz. postahivatal is árusította, sőt még korábban az egyik városközpontban lévő dohánybolt is. Vajon most nem lehetne megoldani, hogy a csekkhez a postán hozzájuthassunk? J. M. nyíregyházi lakos A BRIGÁD JÓTÉTEMÉNYE A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységében dolgozó Satalov Szocialista Brigádja — melynek tagjai gépkocsivezetők — a mozgássérültek nemzetközi éve alkalmából a környezetükben élő ifj. Janóczki Istvánnak — aki születésétől kezdve mozgássérült — egy kézzel hajtható háromkerekű közlekedési eszközt készítettek. A brigádtagok által ösz- szeadott pénzből vásárolt anyagokból barkácsolták a triciklit, melyet március 20- án adtak át. Az ajándékozás perceiben nem lehetett tudni, ki a boldogabb, aki kapta, vagy akik adták? A Satalov brigád tagjait eddig is a „tettek emberének” ismertük. Minden hasznos kezdeményezéshez szívesen csatlakoznak. Büszkén viselhetik a már többször elnyert „Aranykoszorús Szocialista Brigád” és a „Vállalat Kiváló Brigádja” címeket. Csirmaz Ferenc üszb-titkár, Nyírbogdányból Szerkesztői üzenetek Tiszaadonyból, valamint Napkor községből érkezett névtelen levelek ügyében az illetékesek segítségét kértük. Várnagy János nyíregyházi, Kiss Zoltánná tu- nyogmatolcsi, Soós János nyíribronyi, Hegedűs Lászlóné apagyi olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Szabados Elemér mátészalkai olvasónk ügyében az illetékesek intézkedtek, a zaj csökkentése érdekében a kérdéses szivattyút megrendelték és annak megérkezése után a hibát 10 napon belül elhárítják. Burkódi András nagyhalászi lakos észrevételére a községi tanács illetékesei közölték, hogy áprilisban megoldódik a levélben említett két orvosi körzet problémája. Ehhez a járási főorvostól is nagy segítséget kapnak. Az említett időpontig pedig helyettesítéssel oldják meg az orvosi rendelést. „Hol úszik a szemüveg?” címmel szóvá tették, hogy miért nem lehet úszószemüveget kapni üzletünkben. Valóban sokan keresik ezt a cikket, melynek beszerzése érdekében vállalatunk mindent elkövetett. Optikai osztályvezetőnk tájékoztatása szerint a hazai gyártómű még a múlt évi kötésből is néhány ezer darabbal lemaradt. A különféle minőségi problémák miatt új típus kerül majd forgalomba, örömmel közölhetjük, hogy a II. negyedév folyamán kapható lesz az úszószemüveg. Optikai Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat, Budapest Családi pótlék és nyugdíj A társadalombiztosítási igazgatóság válaszol Kemény Zsigmondné mátészalkai levélírónk érdeklődik, hogy az egyedülállóknak miért kell a családi pótlék miatt minden évben új nyilatkozatot kitölteniük, és miért kell újra meg újra egyedülállóságukat bizonyítaniuk? A társadalombiztosítási igazgatóság, és a munkahelyi kifizetőhelyek minden év április hóban nyilatkoztatják «zokat a biztosítottakat, akiknek azon a címen utalnak családi pótlékot, hogy előzőleg már egyedülállóságukat igazolták. A kiküldött nyilatkozatok ezekben a napokban jutnak el a biztosítottakhoz. Mit kell tudni ennek a kitöltéséről? Az egyedülállóság évenkénti igazoltatása azért szükséges, hogy jogtalan utalások ne legyenek. A biztosítottak segítséget nyújthatnak — ezzel lerövidíthetik az ügyintézést —, hogy ha a részükre kiküldött nyilatkozatot áttanulmányozva, azt helyesen töltik ki. A nyilatkozat pontokba szedve tartalmazza azokat a jogcímeket, melyek alapján az egyedülállóság megállapítható, így csak a megfelelő szöveget kell aláhúzni. Ha a társadalombiztosításról szóló jogszabály az egyedülállóság igazolásához tanácsi igazolás beszerzését írja elő (ilyen az az eset, amikor a házastárs már legalább két hónapja nem gondoskodik a gyermekek eltartásáról), akkor csatolni kell az illetékes tanács szakigazgatási szervétől beszerzett igazolást is. Felhívjuk a figyelmét azoknak, akiknek élettársuk van, hogy nem tekinthetők egyedülállónak — a családi pótlék folyósítása szempontjából —, amíg az együttélés fennáll. Az eljuttatott nyilatkozattal kapcsolatos fontos tudnivaló: a hátoldalán alá kell írni, és pontos lakcímet is közölni kell, és igen lényeges, hogy a megadott határidőre e lapokat a kiküldő szervnek visszajuttassák az érdekeltek. Szalma Istvánná ibrányi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a beteg gyermeke után meddig kaphatja a családi pótlékot? A társadalombiztosításról szóló törvény szerint korhatárra tekintet nélkül jogosult a biztosított a beteg gyermeke után családi pótlékra, ha annak keresete az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — 1981. évben 1630,— Ft-ot — nem haladja meg. Ha azonban a gyermek keresete, aki után a családi pótlék betegség illetve testi vagy szellemi fogyatékosság címén jár, ha három egymást követő hónapban a fenti összeget meghaladja a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól — a családi pótlék kifizető szerv — szünetelteti mindaddig, amíg a kereset ennél az összegnél több. Keresetnek csak a biztosítással járó jogviszony keretében kapott munkabér, munkadíj számít. Amennyiben a beteg gyermek keresete a fenti összeg alá csökken, úgy ismét elő kell terjeszteni a kifizető szervnél a családi- pótlék-igényt. Zsíros Mihály kisvárdai levélíró az iránt érdeklődik, hogy mikortól vehető figyelembe az ipari szövetkezeti tagság ideje a nyugdíj megállapításánál? Az ipari szövetkezetek közös munkahelyen dolgozó tagjai 1949. május 1-től önkéntesen biztosították magukat öregség esetére. Kötelező biztosításuk csak 1951. július 1- től, a beldolgozóké 1953. július 1-től kezdődött. A közös munkahelyen dolgozóknál az ipari szövetkezeti tagság 1951. előtti idejét a munkaviszonyban töltött időre vonatkozó általános szabályok szerint akkor is szolgálati időnek számít, ha a szövetkezeti tag nem volt önkéntes biztosított, vagy alapító tag, illetőleg tagsága nyugdíjazásáig nem voít folyamatos. Az ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1. előtt eltöltött idő akkor vehető figyelembe, ha a kereset meghaladta a 220,— Ft-ot, illetőleg elérte a napi 9,— Ft-ot. Köblös Mihályné nyíregyházi lakos érdeklődik, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött idő, a nyugdíjévek megállapítása szempontjából figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági szövetkezet alatt — társadalombiztosítási szempontból — mezőgazdasági (halászati) termelő- szövetkezet, valamint mezőgazdasági szövetkezetét kell érteni. Az általános rendelkezések szerint a társadalombiztosítás körébe tartoznak a mezőgazdasági szövetkezet tagjai is. Részletesen szabályozza azonban a jogszabály, hogy külön a termelőszövetkezetben és külön a szakszövetkezetben tagként eltöltött idő milyen időponttól és milyen feltételekkel számít szolgálati időnek. Csak a termelőszövetkezetben fennállott tagsági viszonyra vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint az 1967. január 1. előtt fennállott tagság alapján szolgálati időnek számít. Az első belépési teljes naptári éve független attól, hogy mennyi munkaegységet szerzett. Szolgálati időnek számít minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag a közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített. A naptári évből annyiszor 30 nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott. Ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn, akkor szolgálati időnek legfeljebb a tagsági idő naptári tartama ismerhető el. A termelőszövetkezetnél 1966. december 31. után, a szakszövetkezetnél pedig 1970. december 31. után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati idő akkor ismerhető el teljes naptári évnek, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával 150, a nő 100 munkanapot teljesített. Ha a munkanapok száma annál kevesebb, akkor a naptári évből annyiszor 30 nap ismerhető el szolgálati időnek, ahányszor a tag közös munkával 13, nő 8 munkanapot teljesített. Amennyiben a tagság az év egész tartama alatt nem állott fenn, akkor a tagsági idő tartamától több szolgálati idő nem ismerhető el. Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni, a mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag (termelőszövetkezeti tag esetében 1960. szeptember 30. után) öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült. Szakszövetkezeti tagok esetében pedig még akkor sem, ha a tagot 1975. július 1-ét megelőzően a kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alól mentesítették. Kövesdi Ferenc méhteleid, Ormay László nyíregyházi, Pócsik István zsurki, Kása Józsefúé nyíregyházi, Szűcs Frigyes piricsei, és Kovács József- né nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szilágyi Miklós tiszavas- vári, Németh Károly fehérgyarmati, Havas Györgyné nyíregyházi, Misák Józsefné nyírszőlő- si, Pálmai Béláné gulácsi, István László nyíregyházi, özv. Szabó Lászlóné nyíregyházi, Halhóber József nyíregyházi, Hudák Lászlóné kisvárdai, Kecskés Balázsné ramocsaházi, Barkeszi Istvánná ófehértói, Krecz Mátyás nyíregyházi, Szűcs Frigyes piricsei, özv. Szabó Bertalanná kisvárdai, Décsi Istvánná tiszaszentmárto- ni, Gubányi Andrásné nyíregyházi, Kovács Sándor encsencsi, Halász Albert tiszaszentmártoni, Kiss Zoltánná tunyogma- tolcsi, Figus László csen- geri, Tar Miklós petnehá- zi, Csillám András pócs- petri, Tóth Sándor nyírjá- kói, Berencsi Józsefné nagyhalászi, Nagy Sándor nagyhalászi, Ember János aranyosapáti lakosok és a LESZ ÜSZÓSZEMÜVEG olvasóink leveleiből
