Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
1981. április 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A háztáji segítése A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén részletes intézkedési tervet hagyott jóvá a háztáji és kisegítő gazdaságok VT. ötéves tervi termelésének fejlesztésére. Határozatában a helyi tanácsokat is kötelezi középtávú tervek készítésére. Többek között feladatul szabja: a tervben tárják fel a helyi lehetőségeket, fogalmazzák meg azokat a módszereket, amelyek biztosítják a kisüzemi háztáji termelés fejlesztését. A végrehajtó bizottságok határozzák meg az állami tulajdonban és tanácsi kezelésben lévő földek hasznosításának módját, az elhagyott zártkertek használatát. Törekedjenek arra, hogy az állattartók számára több évre biztosítsák az utak, árokpartok, töltések fűtermésének hasznosítását. A helyi lakosság áruellátásának javítására, a nagyüzemek által meg nem termelt termékeket a kisüzemekből szervezzék meg. A tervben szabják meg a helyi szervek vezetőinek feladatait a kistermeléshez szükséges anyagi-műszaki ellátására és szolgáltatásra vonatkozóan. A járási hivatalok érvényesítsék és ellenőrizzék a helyi tanácsok intézkedéseit. Folyamatosan vizsgálják a termelés, a megtermelt és felkínált áruk felvásárlásának helyzetét és feltételeit. A kistermelők panaszait rendszeresen vizsgálják és tegyenek intézkedéseket. A megyei tanács illetékes osztályainak a vb szintén megszabta a teendőit. Például a mezőgazdasági élelmezésügyi osztály részére előírta: kiemelten foglalkozzon az állatlétszám növelésével, az állategészségügyi helyzet javításával. Biztosítsák a helyi növény- védelem végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A kereskedelmi osztály többek között feladatul kapta, hogy a kisgazdaságokból felkínált áru felvásárlásra kerüljön, azt jobban hasznosítsák a helyi lakosság ellátásában, hogy ennek következtében a termelési terv tovább élénküljön. Az osztály folyamatosan ellenőrizze a kiskereskedelmi hálózat árukínálatát, a kisgazdaságok termelés- fejlesztési igényeinek jobb kielégítését. A tervben helyet kaptak a tanácsi intézményektől elvárt teendők is. Így például kötelezik a megyei földhivatalt, tegyen hatékony intézkedést a parlagterületek hasznosítására, a korábban mező- gazdasági termelés alól kivont területek indokolt művelésbe vonására. Az állat- tenyésztési felügyelőség szervezze az akciós üsző- és kocaellátást, a takarmányozásban a melléktermékek szélesebb körű felhasználását. A vállalatok, intézmények bevonásával a megye adottságainak megfelelően szervezzenek mintaudvarokat, ahol a kistenyésztők korszerű tapasztalatokat szerezhetnek. A növényvédő állomás fejtsen ki felvilágosító munkát a szakszerű műtrágya- és növényvé- dőszer-felhasználásra, valamint a vegyszeres gyomirtás elterjesztésére. (csb) Tejesbárány exportra Nyírják a juhokat Megkezdődött megyénkben a juhnyírás, s a gyapjú értékesítése, átvétele. Ez a mező- gazdasági nagyüzemeken kívül sok munkát ró a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat szabolcsi kirendeltségére is, mivel az idén mintegy 108 gazdaságtól vásárolja fel, s értékesíti e nagyon fontos textilipari nyersanyagot. Több mint 1200 tonna gyapjú értékesítésére számítanak, ami igencsak szép eredmény, ha a tavalyi csapadékos esztendő és a hosszú, kemény tél gyapjúnövekedést gátló hatásait is figyelembe vesszük. Egyébként örvendetes, hogy megyénkben tovább emelkedett a juhtartási kedv, s már alig-alig van olyan gazdaság, ahol nincs ebből a viszonylag igénytelen jószágból. De továbbra is a demecseri Kossuth és a tiszaszalkad Bú zajkalász Tsz dicsekedhet a legnagyobb nyájjal. Annak ellenére, hogy az országban szinte mindenütt egyre több finom gyapjút adó juhot tartanak, Szabolcs-Szat- már megye megőrizte előkelő helyét a ranglistán. Sajnos, az idén a már említettek miatt egy juhról 4,8—5 kilogramm gyapjú helyett általában csak 4 kilogramm vágadékot nyerhetnek. A nyírást már szinte mindenütt géppel végzik. A textilnyersanyag-forgalmi vállalat megyénk gyapjútermeléséért kerülbelül 120 millió forintot tervez kifizetni. De Kassai József kiren- deltségvezető elmondta, hogy a korábbi évekhez képest most sakkal szigorúbban ellenőrzik annak minőségét. Ezért a gazdaságok a gyapjút nedvességtől védett helyen tárolják, mert különben tekintélyes bevételtől eshetnek el, a kereskedelmi vállalatot és a népgazdaságot érő kárról nem is szólva. A szabolcsi kirendeltség ebben az évben a múlt esztendőhöz képest 5 százalékkal növeli a vágó- és tenyészjuh értékesítéséből származó be- vételét, aminek megvalósításához 140 ezer juhot kell eladnia. A tenyészjuhok főként a hazai gazdaságokba kerülnek, míg a vágójuhókat elsősorban Olaszországba, Svájcba, Franciaországba és még jó néhány európai, valamint közel-keleti országba exportálják. Egyébként a juhhús ára emelkedik. A tejes- bárány kilójáért tavaly 75 Ft- ot fizettek külföldön a vevők. Mindez azt bizonyítja, hogy érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni. A belföldi felvásárlási áraikat — nyilván a világpiacon érvényesíthető áraktól függően — általában negyedévenként rendezik. (cselényi) A napokban újabb exportmegrendelés teljesítéséhez kezdtek a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben. Csehszlovák piacra 21 ezer pár női mokasszint gyártanak. Képünk: az asszonyok egy csoportja a köztalpat saját anyagával vonja be. (Elek Emil felvétele) EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS Pénzügyek — revizori szemmel Jól alkalmazkodtak a megyében dolgozó vállalatok, szövetkezetek a megváltozott szabályzókhoz. Ennek az eredménye, hogy növelték a termelési értéküket, az ipari üzemek többsége magasabb nyereséget ért el a korábbinál, a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek mindegyike jelentősen javította az eredményét. A mezőgazdasági üzemeknél viszont a kedvezőtlen időjárás miatt á korábbitól több vált veszteségessé — állapította meg a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatala. Tízmilliós bírság Nemcsak ellenőrzik a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodását a hivatal szakemberei, hanem az egyes gazdaságpolitikai intézkedések hatását is vizsgálják — tájékoztatott Márton Lajos, a hivatal vezetője. Nagy súlyt helyeztek a nehéz pénzügyi helyzetbe került üzemek vizsgálatára, fokozottan figyelték a gazdaságtalan termelés és gazdaságtalan export visszaszorítására tett intézkedéseket, a költséggazdálkodást. A megyében dolgozó, itteni székhelyű 327 vállalat, szövetkezet közül tavaly 171-nél végzett ellenőrzést a bevételi hivatal. Mellette 440 cél- és ágazati vizsgálatot bonyolítottak le. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy igen sok helyen javul a gazdálkodási fegyelem, de a kiszabott, mintegy 10 millió forintos bírság arra figyelmeztet, hogy van még javítanivaló. A múlt év elején a megváltozott szabályzók, az új termelői árak megállapítása, a készletek átértékelése miatt több helyen bizonytalanság volt tapasztalható. Megesett, hogy ez a termelésben is éreztette hatását. Később viszont erősödött a vállalkozói kedv, jobban alkalmazkodtak a gazdálkodók a megváltozott helyzethez. Prémium és támogatás Tavaly a vizsgálatok alapján a mérlegben kimutatott eredményt 118 gazdálkodó szervnél növelték, 122-nél viszont csökkentették, összességében -*r, a revizorok megállapításai szerint — az ötven- milliós csökkentéssel szemben 57 milliós növekedés áll. Voltak vállalatok, ahol az ellenőrzés évek óta szinte mindent rendben talált. Így példás a Divat Ruházati Vállalat bizonylati rendje, sokat fejlődött a Mándoki Fa- és Vastömegcikk-ipari Szövetkezet, jó a pénzügyi munkája a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnak. Ezeket a jó példákat, a jó megoldásokat a revizorok igyekeznek másutt is elterjeszteni. . ' A rendeletek helyes értelmezése sokat számít az állami támogatások igénybevételénél, az árbevételek elszámolásánál. Több helyen megesett, hogy a termelőszövetkezetek a tejtermelést a húshasznosítású állomány rovására emelték, de a helyesbítést nem vezették át a tej- prémium megállapításánál. Így módosítani kellett a támogatás összegét a beregda- róci és a csengeri közös gazdaságnál. Az építőiparban a befejezetlen állomány értékelése, a szabálytalan számlázás okozott gondot. Ilyen fordult elő a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalatnál és a MEZÉP-nél. Megesett, hogy a számlázás volt helytelen, beruházást fenntartási munkaként könyveltek el. Az ellenőrzéseknél — amennyiben a személyi felelősséget is megállapítják — fegyelmi és kártérítési eljárásra tesz javaslatot a bevételi hivatal. A Rakamazi Cipőipari Szövetkezetnél például a megengedett reprezentáció dupláját használta fel a korábbi elnök. A kölesei tsz- ben a házipénztárból kiadott pénzek elszámolása, nyilvántartása volt szabálytalan. Nábrádon a tsz-ben annak ellenére vettek fel vezetők prémiumot, hogy a feltételeket teljesítették volna. Az egyéb vizsgálatoknál többször tesznek javaslatot a felügyeleti és irányító szerveknek a változtatásra és felelősségre vonásra. A bevételi hivatal az idén hasonló nagyságrendben végez ellenőrzéseket. A munkát úgy osztják meg, hogy egyeztetik terveiket más, ellenőrzésre jogosult szervekkel. A szakágazati vizsgálati rendszerrel pedig az elmélyültebb munkát kívánják elősegíteni. L. B. Újkrumpli hamarabb Ültetés — fóliával A képen: Széplaki László teríti a fóliát. Nem volt tétlen a tavasz- várás a mándoki Üj Élet Termelőszövetkezetben. Évek óta jó pénzt fognak az újburgonyával, de az idén még töbA folyó már csendesen, szinte méltóságteljesen hömpölyög medrében. Csak néha-néha tűnik fel a nyugodt víztükör tetején egy gally dar ab, vagy valami más hulladék, ami a korábbi áradásra emlékeztet. — Ilyen korán még sohasem áradt, mint éppen az idén — mondja a domrádi Tisza-par- ton Szabó Pista bácsi, — pedig megértem már jó néhány kiöntést. Januárban kint volt a víz, s utána még négyszer. Legutóbb épp a napokban húzódott vissza. Volt az vagy hét és fél méter — s a nyomaték kedvéért a hosszú, szikár, őszbe hajló bajszos férfi az ártéri fákra mutat. Csakugyan, azok törzsén jól látni még A Tisza-parton mindig a víz magasságát. A sáros, nedves nyom sokáig fogja mutatni a márciusi áradatot. — Valamikor régen, kölyökkoromban nagyon szerettük a nagy vizet. Ilyenkor tavasz- szal már mezítláb jöttünk a partra, vártuk mikor húzódik medrébe a folyó, s a vízzel telt gödrökben halak után kutattunk. Ettünk is akkor annyi halat, hogy a végén már rá sem bírtunk nézni. Most valahogy kiveszett már ez a fiatalokból. Mintha nem érdekelné őket annyira a folyó, vagy mi, nem tudom. Az is lehet, hogy az iskola leköti minden idejüket. Iskolába persze mi is jártunk, de áradáskor elszöktünk. Nem mentünk be, csak. a tanító üzengetett utánunk. Mi meg visz- szaüzentünk, majd megyünk, ha jóllaktunk hallal. Talán hatvan év is elmúlt már azóta, s az évtizedes gondolatokat egy hal farkcsobbanása zavarja meg: Ponty volt, vagy lehet hogy csuka, de busa is lehetett, nem tudni. Mindenesetre új gondolatokat ébresztett Pista bácsiban. — Sohasem szerettem horgászni, csak halászni. Hálóval. Az az igazi. Lehettem vagy húsz esztendős, i amikor életem legnagyobb harcsáját fogtam ki. 36 kiló volt és legalább másfél métfer, de nem is ez az érdekes. Egyedül voltam a parton, s már vagy huszadszor emeltem ki üresen a hálót. Na, mondom magamban, még egyszer szerencsét próbálok. Alighogy vízbe engedtem a hálót, éreztem, valami nagy zsákmányra akadtam. Megpróbáltam kiemelni, sehogyan sem sikerült. Közben a harcsa fel-felcsapott a víz színére, s akkor láttam miféle hallal is van dolgom. Sokáig birkóztam, míg végül is partra emeltem. Ebből a halból jóllakott a fél rokonság. — Most már évek óta nem veszem kézbe a halászszérszámokat. Elfáradtam. Ha mégis halra éhezem, megve- szöm itt a halászoktól, s a feleségem megfőzi. Azért a levest még mindig jó csípősen szeretem, sok piros paprikával. A Tisza pedig megmaradt második szerelmemnek. Télen és nyáron, ősszel meg ta- ■ vasszal mindig kijövök megnézni a Tiszát. Én sokszor ittam a vizéből, mert valamikor még bátran lehetett. S. B. bet szeretnének. Május vége felé mindennap forintokat eshet az ára, ez tehát a kritikus időszalk. Egy kis melegpótlék és elsőként jelenhetnek meg a piacon. — A kertészetben már korábban is használtunk fóliafektető gépet, most megpróbáljuk a krumplival is — néz végig elégedetten a fólíacsí- kokon Balogh Zoltán főagro- nómus. — Nagy lombja van a burgonyának! Nem lesz kevés az a néhány centis légtér? —kételkedek. — Április végén már leszedhetjük a fóliát, addig meg gyűl alatta a meleg — nyugtat meg bizakodva — kilyukasztottuk végig, hogy a csapadékot is beeressze. Mint a zebra, olyan csíkos a határ a fóliától. Biztos többe kerül, mint a hagyományos módszer, de ismerve a mándokiakat, nem költöttek volna rá, ha nem remélnék a magasabb jövedelmet. Ha az újkrumpli ára miattuk még hamarabb fog esni, annak mi, fogyasztók örülünk, aki pedig emiatt kevesebb jövedelemhez jut, az gondolkozik majd újabb megoldáson! Kép és szöveg: Ésik Sándor
