Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 8. Leonyid Brezsnyev beszéde Prágában (Folytatás az 1. oldalról) „A szocialista közösség vé- delmezésével egyben a népeit legnagyobb vívmányát, a bé­két és a biztonságot is védel­mezzük — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Ez azért van így, mert a szocializmus or­szágai járulnak hozzá döntő mértékben a háború megaka­dályozásához, mert ők az eny­hülés és a leszerelés politiká­jának zászlóvivői. A közelmúltban a Szovjet­unióban — pártunk XXVL kongresszusán — számos olyan, teljességgel konkrét javaslatot terjesztettünk elő, amelyek a leginkább kiéle­zett, döntésre megérett nem­zetközi problémák megoldá­sát célozzák a béke és min­den nép biztonsága érdeké­ben. E javaslatok az egész vi­lágon széles körű visszhang­ra, minden földrészen ked­vező fogadtatásra találtak. Nagyra értékeljük, hogy ba­rátaink és szövetségeseink, köztük természetesen a szo­cialista Csehszlovákia is, energikusan és aktívan támo­gatják e javaslatokat.” „Itt, Európa középpontjá­ban az új szovjet javaslatok közül csak egyre szeretnék részletesen kitérni. A féktelen nukleáris fegy­verkezési verseny Európában halálos veszélyt jelent a föld­rész minden népe számára. Hogy valamilyen módon meg­kezdhessük e probléma gya­korlati megoldását, azt java­soljuk, hogy kezdetként leg­alább zárjuk a szellemet a palackba: azaz, szüntessük meg az új rakéták telepíté­sét és a meglevők felváltását Európában, a Szovjetunió és a NATO tagállamai rendelke­zésére álló közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták terén. Ebbe, érthető módon, bele-- tartoznak a térségben levő, előretolt támaszpontokon el­helyezett amerikai nukleáris eszközök is. Ez a moratórium mindaddig érvényben lenne, amíg nem kötik meg az emlí­tett nukleáris eszközök kor­látozásáról, vagy ami még jobb lenne, felszámolásáról szóló megállapodást. Magától értetődő, hogy a moratóriumra vonatkozó ja­vaslatunk nem öncélú. Azzal a szándékkal terjesztettük elő, hogy kedvezőbb légkör alakuljon ki a tárgyalások számára. Mi, ahogy ezt már korábban is kifejtettem, s most is megismétlem, azt te­kintjük célnak, hogy csök­kentsük az Európában fel­halmozott nukleáris eszközök számát. Ezt teljes mértékben meg lehetne oldani úgy, hogy ne rontsuk meg sem a Kelet, sem a Nyugat biztonságának feltételeit. Javaslatunkat, mint isme­retes, igen pozitívan fogad-, ták Nyugat-Európa széles pc» litikai körei, közvéleményének képviselői. De nem várattak magukra azok sem, akiknek ez a javaslat nyilvánvalóan nincs ínyükre. Azt állítják, hogy az új szovjet javaslat célja nem más, mint a Varsói Szerződés országai állítólagos meglévő fölényének megőrzése. Ter­mészetesen ez nem így van. Erről már részletesen szóltam az SZKP XXVI. kongresszu­sán is. Ha összességükben vesszük számításba azokat a nukleáris eszközöket, az euró­pai térség két részében a fe­lek rendelkezésére álló nuk­leáris potenciáit, akkor nyil­vánvaló, hogy a felek erői nagyjából egyensúlyban van­nak. Egyébként ezt Nyugaton is nemegyszer beismerték. Aj NSZK kancellárja, Schmidt egyik nyilvános beszédében ez év februárjában egyenesen tagadta, hogy felborult volna a Kelet és a Nyugat erőinek egyensúlya. A kancellár ugyanakkor annak a gyanújá­nak adott kifejezést, hogy ezt az egyensúlyt „az oroszok rö­videsen megbonthatják”. Nemrég az Egyesült Államok külügyminisztere, Haig is ar­ról beszélt, hogy „viszonyla­gos egyensúly és kiegyensú­lyozottság” van. Igaz, kifeje­zésre juttatta azt az aggodal­mát is, hogy az egyensúlyi helyzet a következő évtized közepére a Szovjetunió javá-- ra változhat meg. Ha a nyugati hatalmak ve­zetői így értékelik a jelenle­gi helyzetet és a fejlődés táv­latait, akkor a dolgok logi-t kája szerint két kézzel kelle­ne kapniok javaslatunkon. S ha ehelyett egyesek közülük igyekeznek lebecsülni a ja­vaslat jelentőségét, akkor ez természetesen nem azért van, mert az erőviszonyok néhány nap alatt gyökeresen meg­változtak Európában. Azért járnak így el, mert a Nyugat javára akarják azt megváltoztatni, s nem akar­ják megkötni kezüket a mo­ratóriummal. Az ilyen próbálkozások azonban — s ezt világosan kell látni — csak arra jók, hogy a másik felet válaszin­tézkedések hozatalára kény­szerítsék. Íme az ördögi kör: Európában ezzel a helyzet csak még veszélyesebbé vá­lik mindenki számára. Vajon olyan nehéz ezt megérteniük a nyugati hatalmak kormá­nyainak? Javaslataink összességük­ben arra irányulnak, hogy rendezzük a legidőszerűbb, a béke megszilárdítása számára legfontosabb nemzetközi kér­déseket. S mi konstruktív tárgyalásokat javasolunk ezekről a kérdésekről az ér­dekelt feleknek, tárgyszerű megbeszéléseket minden szin­ten. Mindenfajta előfeltétel nélkül. Ha másoknak van más ésszerű javaslatuk, mi készek vagyunk azok megvitatására is. A nyugati hatalmak kor­mányai részéről azonban, őszintén szólva, nem nagyon tapasztalunk egyelőre külö­nös készséget a tárgyalásra. Időnként azt mondjak ne­künk, hogy mitídez nagyon érdekes, de hosszú tanulmá­nyozást igényel és különben sincs miért sietnünk. Máskor arra hivatkoznak, hogy nem az adott kormánytól, hanem egy másiktól függ az állás­pont meghatározása. Vagyis egyelőre csak hadd növeked­jék a fegyverkezési verseny, hadd éleződjék tovább a nem­zetközi helyzet. Más alkalmakkor követelé­seket próbálnak támasztani, előfeltételeket akarnak szabni számunkra. Miközben maguk­nak valamiféle olyan „jogot” vindikálnak, hogy jószerével a föld szinte minden pontja felett rendelkezzenek, tőlünk azt követelik, hogy a Nyugat tárgyalási beleegyezése fejé­ben „fizetségként” mondjunk le saját biztonságunk elemi érdekeinek figyelembevéte­léről, barátaink megsegítésé­ről, mikor agressziót követ­nek el ellenük, vagy támadás­sal fenyegetik őket. Enyhén szólva sajátos ál­láspont ez. A történelem, különösen az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalata, meggyőzően bi­zonyítja, hogy az államközi tárgyalásokat csak akkor ko­ronázza siker, ha elvetik az olyan kísérleteket, amelyek­kel a felek feltételeket akar­nak a másiknak diktálni, s amikor valóban megvan a szándék a békére, a partne­rek érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására. Ilyen alapokon értük el azokat a legfontosabb nemzetközi meg­állapodásokat, amelyek elő­segítették a béke és a népek biztonsága megszilárdítását. Példaként említem a függet­len és demokratikus Ausztria helyreállításáról aláírt nem­zetközi szerződést, a Nyugat- Berlinről 1971-ben létrejött megállapodást, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK szerződéseit az NSZK-val, a hadászati táma­dó fegyverek korlátozásáról létrejött szovjet—amerikai megállapodást és természete­sen az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás helsinki záróokmányának alá­írását. Azt várjuk, hogy e kormá­nyok ugyanilyen magatartást tanúsítsanak a Szovjetunió­nak az SZKP XXVI. kong­resszusán előterjesztett, az érdekelt kormányok tudomá­sára hozott javaslatai iránt. Mi ugyanis nem propaganda­célokból tettük meg javasla­tainkat, hanem azért, hogy elősegítsük a kölcsönösen el­fogadható megállapodások létrejöttét, a béke nevéljen, Európa, Ázsia, Amerika, a Közép-Kelet és a Távol-Ke­let békéje nevében, a világ­béke nevében — hangoztatta beszédében Leonyid Brezs­nyev. Az SZKP főtitkára végeze­tül annak a reményének adott kifejezést, hogy Csehszlová­kia kommunistái, munkásosz­tálya, dolgozó parasztsága és értelmiségé; sikerűét tudja megoldani a fejlett szocializ­mus építésének útján és az ország előtt álló feladatokat, Délelőtt folytatták az előző nap elhangzott átfogó beszá­molónak megvitatását, ame-t lyet Custáv Husák, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő a központi bizottság nevében a párt ötéves tevékenységéről, az ország fejlődéséről és a soron levő feladatokról. A délutáni ülésen terjesztette elő Lubomir Srougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a szövetségi kormány el­nöke Csehszlovákia 1981—85. évi gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól szóló beszámolót. A délutáni órákban mondta el beszédét Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki a magyar pártküldöttséget vezeti a CSKP XVI. kongresszusán. Púja Frigyes befejezte moszkvai tárgyalásait, melyről ked­den közös közleményt hoztak nyilvánosságra. A testvéri ba­rátság és a teljes egyetértés légkörében végbement megbe­szélésen a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vitatta meg. Véleménycserét folytatott a Szovjetunió és Magyarország kétoldalú kapcsolatainak néhány kérdéséről is. Képünkön: Púja Frigyes és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Óvári Miklós: Érdekeink közössége egyesíti pártjainkat Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Elvtár­sak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták és küldöttségünk nevében tiszte­lettel köszöntőm Csehszlová­kia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának küldötteit és minden résztvevőjét. Enged­jék meg, hogy átadjam önök­nek, a kongresszus küldöttei­nek, pártjuk központi bizott­ságának, a csehszlovák kom­munistáknak és Csehszlová­kia népének Kádár János elv­társ, az MSZMP KB első tit­kára, pártunk Központi Bi­zottsága, a magyar kommu­nisták és a szocializmust épí­tő magyar nép elvtársi üdvöz­letét és legjobb kívánságait. Kedves elvtársak! Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának be­számolója, amelyet a cseh­szlovák és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő személyisége, a párt fő­titkára, Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő, bemutatta azt a nagyarányú és sokoldalú fejlődést, amelyet a szocialis­ta társadalom építésében Csehszlovákia munkásosztá­lya, szövetkezeti parasztsága és értelmisége elért az elmúlt öt év során. Küldöttségünk nagy figyelemmel és érdeklő­déssel követte a központi bi­zottság beszámolóját, amely számot adott az anyagi, tár­sadalmi, kulturális és szociá­lis téren elért eredményekről. Mindez nagy nemzetközi te­kintélyt és megbecsülést je­lent a CSKP és a CSSZSZK részére. A tudományos, mar­xista—leninista igénnyel meg­fogalmazott, a következő öt évre szóló feladatok alkotó jellege- meggyőzően bizonyít­ja” hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja, az egész tár­sadalom vezető ereje eredmé­nyesen, a szocializmus építé­sének nemzetközi tapasztala­tait hasznosítva és a hazai sa­játosságok között alkotóan al­kalmazva, következetesen ha­lad előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A megalapításának 60. évfor­dulójára készülődő Csehszlo­vákia Kommunista Pártja történelme folyamán híven szolgálta a dolgozó nép érde­keit. A nagy társadalmi, poli­tikai, gazdasági, szociális és kulturális vívmányok jogos büszkeséggel tölthetik el a csehszlovák kommunistákat és dolgozókat. Gratulálunk az elért eredményekhez, és to­vábbi sikereket kívánunk a csehszlovák kommunistáknak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének hazájuk további felvirágoztatásához, a szocialista közösség erejét és egységét erősítő tevékenysé­gükhöz. a társadalmi haladás és a világbéke ügyének szol­gálatában. Kedves elvtársak! A magyar nép pártunk ve­zetésével a fejlett szocialista társadalom építésén munkál­kodik. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980 márciusá­ban megtartott kongresszusán elfogadott határozatok vég­rehajtásán nyugodt, alkptó légkörben dolgozunk. Érvé­nyesül pártunk vezető szere­pe. Előrehaladásunkat nagy­ban segíti a szocialista de­mokrácia kiteljesedése, ki­próbált szövetségi politikánk és az erősödő szocialista nem­zeti egység. A magyar dolgo­zók tettekkel támogatják pár­tunk politikáját. A magyar nép, amely a napokban ün­nepelte meg felszabadulásunk 36. évfordulóját, nagy vívmá­nyokat és szép eredményeket tekinthet magáénak. A szocializmus építésében elért sikereinket annak kö­szönhetjük, hogy most már csaknem negyedszázada, a:s ismert okok miatt kitört el­lenforradalmi lázadás leveré­se után, a pártban helyreál* lítottuk a lenini normákat, és szocialista programunk alap­ján, nyilt beszéddel, a szavak és a tettek egységével újrate­remtettük a párt és a töme­gek kölcsönös bizalmát. A szocialista építés inten­zív szakaszára történő átté­rés — ahogy önöknél is — az eddiginél nagyobb erőfeszíté­seket igényel. Gazdaságfej­lesztési és szociálpolitikai cél­jaink arra ösztönöznek ben­nünket, hogy mozgósítsuk belső tartalékainkat, jobban, hatékonyabban dolgozzunk, országunk fejlődése arányom és kiegyensúlyozott legyen. Ennek érdekében sok új bo­nyolult kérdést kell megolda­nunk. A VI. ö!éves tervben gazdasági fejlődésünk üteme mérsékeltebb, mint korábban volt. Arra törekszünk, hogy jobb munkával tovább erősít­sük társadalmunk szocialista vonásait, megvédj ük és meg­szilárdítsuk népünk elért élet- színvonalát, javítsuk az élet- körülményeket, s előkészít­sünk egy jövőbeni dinamiku sabb fejlődési szakaszt. Biz tosak vagyunk abban, hogy pártunk politikájának érvé­nyesítésével, reális terveink végrehajtásával, történelmi tapasztalataink hasznosításé» val, népünk alkotó energiájá­nak további kibontakoztatá­sával, szoros egységben a szo­cialista országok közösségei­vel megőrizzük és gyarapítjuk szocialista vívmányainkat. Kedves elvtársak! Pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai gyümöl­csözően fejlődnek. Érdekeink és céljaink közössége, a szo­cializmus építése, a marxiz- mus-leninizmus és a proletár internacionalizmus egyesíti pártjainkat. Azonos módon ítéljük meg a nemzetközi osztályharc és a világpolitika kérdéseit. Az elmúlt években tovább mélyült országaink együttműködése az élet min­den területén. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs ta­lálkozói és megállapodásai nagymértékben hozzájárul­tak sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolataink fejlődéséhez. Az elmúlt években egyre jobban hasznosítottuk együtt­működésünkben a szomszéd­ságból fakadó előnyöket. Gazdasági, kereskedelmi kap­csolataink volumene nagy, és a fejlődésnek még további tartalékai vannak. Széles kö­rűvé vált a két ország lakos­ságának kapcsolata, sokszínű­vé és egyre tartalmasabbá válik kulturális, oktatási és tudományos együttműködé­sünk mindkét nép javára. Haladó forradalmi és kul­turális hagyományaink együt­tes ápolása, a kulturális érté­kek kölcsönös és jobb megis­merése erősíti a megértést és szocializmust építő országa­ink, népeink barátságát. A népeinket összefűző szálakat erősítik az országainkban élő nemzetiségek is, amelyek a lenini nemzetiségi politikával összhangban összekötő ténye­ző szerepét töltik be országa­ink között. Biztosíthatjuk csehszlovák barátainkat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kor­mánya a jövőben is töretle­nül fog munkálkodni testvé­ri együttműködésünk, barát­ságunk erősítésén, népeink és a szocialista közösség orszá­gainak javára. Kedves elvtársak! Külpolitikánkban megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk a Szovjetunióval, a Csehszlovák Szocialista Köz­társasággal és a szocialista közösség más országaival való szoros barátság és együttműködés fejlesztésére. Országunk a jövőben is tevé­kenyen kiveszi részét a Var­sói Szerződés szervezetében közösen meghatározott fel­adatok teljesítéséből, a KGST kereteiben kialakult együtt­működésből, mert mindez megbízható nemzetközi táma­sza szocialista vívmányaink védelmének és országunk elő­rehaladásának. Az imperialista hatalmak által tett számos lépés növel­te a nemzetközi feszültséget az utóbbi években. Tapasztalható, hogy az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök fokozták támadásaikat az ideológia és a propaganda eszközeivel a szocialista közösség országai és egyes szocialista országok ellen is. Mi is aggodalommal figyel­jük a Lengyelországban ki­alakult bonyolult és súlyos helyzetet, amely veszélyezteti a lengyel nép vívmányait, a szocialista rendszer alapintéz­ményeit. Pártunk az elmúlt hónapokban többször is kife­jezte, hogy szolidáris a len­gyel kommunistákkal, a szo­cializmus lengyelországi híve­ivel. Legutóbb Központi Bi­zottságunk március 26-i ülé­se mutatott rá: a szocializ­mus lengyel hívei, az igazi lengyel hazafiak elég erővel rendelkeznek ahhoz, hogy le­győzzék az ellenséges és anarchisztikus erők egyre nyíltabb támadásait, biztosít­sák a rend helyreállítását, a szocialista irányú kibontako­zást. Kedves elvtársak! A közelmúltban méltán kí­sérte nagy figyelemmel az egész világ az SZKP XXVI. kongresszusát, a szovjet kom­munisták nagyszabású társa­dalmi és gazdasági program­ját. A mai bonyolultabb és fe­szültebb nemzetközi helyzet­ben különösen fontosak és nagy jelentőségűek azok a javaslatok, amelyeket Le­onyid Iljics Brezsnyev elvtárs tett az SZKP XXVI. kong­resszusán. A magyar kommunisták és dolgozó népünk teljes mér­tékben támogatják e javas­latokat, amelyek megfelelnek nemcsak a szocialista orszá­gok, hanem minden békesze­rető nép érdekeinek. Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységében arra törek­szik, hogy elősegítse e javas­latok realizálását. Kedves elvtársak! Gustáv Husák és Lubomir Strougal elvtárs beszámolóját és az eddigi felszólalásokat hallgatva meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XVI. kong­resszusa eredményes lesz, és határozatainak megvalósítása nyomán újabb nagy eredmé­nyek születnek majd a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban. A csehszlovák kom­munisták és a csehszlovák nép eredményei a szocialista építés és a béke védelme te­rén erősítik azt a harcot, amelyet a kommunisták, a demokrácia és a szocializmus erői és a társadalmi haladás hívei folytatnak világszerte. Biztosak vagyunk abban is, hogy tovább fog erősödni pártjaink, országaink, népe­ink internacionalista összefo­gása a béke, a szocializmus és a kommunizmus ügye javára. Éljen Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVI. kongresszusa! Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népeinek megbonthatatlan testvéri ba­rátsága! Éljen a kommunizmus és a béke! A CSKP XVI. kongresszu­sa ma délelőtt folytatja mun­káját.

Next

/
Thumbnails
Contents