Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 1. Todor Zsivkov aláhúzta: a BKP Központi Bizottsága rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt évtized eredmé­nyeit, azokat a vívmányokat, amelyekkel az ország a fej­lett szocialista társadalom programjának elfogadása óta büszkélkedhet. Elmondotta: ez alatt az idő alatt megkét­szereződött a nemzeti jövede­lem, a beruházások összege 52 milliárd leva volt. Az ál­lóalapok értéke megkétszere­ződött. Az elmúlt, hetedik ötéves terv időszakában 24 milliárd levával növekedett a nemzeti jövedelem a hatodik ötéves tervhez képest, és a növekedést a munka terme­lékenységének fokozásával érték el. Bejelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság a kongresszus elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra az ország gaz­dasági fejlesztésének irányel­veit, amelyeknek tervezetét a párttagság és a dolgozók mil­liói vitattak meg. A BKP Központi Bizottsá­ga az alábbiakban határozta meg az elkövetkező időszak legfőbb társadalmi-gazdasági feladatait: folytatni kell a nép növekvő anyagi-szellemi és társadalmi igényei komplex kielégítésének irányvonalát Mindezt a népgazdaság haté­konysága növelésének, az új gazdaságirányítási módszerek alkalmazásának alapján, a szocialista társadalmi viszo­nyok továbbfejlesztése érde­kében. Ennek az irányvonal­nak fő elemeit az alábbiak­ban jelölte meg: a termelés komplex automatizálása, a komplex gépesítés, valamint a nehéz fizikai munka csök­kentése, a hazai és a külföl­di tapasztalatok tanulmányo­zása és alkalmazása. Todor Zsivkov hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben még na­gyobb figyelmet kell fordítani az energetika és a nyers­anyag-gazdálkodás kérdései­re. — A műszaki fejlődés eredményeit is fel kell hasz­nálni az energiamérleg javí­tására — mondotta. Időszerű feladatként jelölte meg a ha­zai nyersanyagbázis fokozott kitermelését, valamint, a má­sodlagos nyersanyagok fel- használását. Az országban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer­ről kijelentette: a központi tervezésnek a fő feladata el­sősorban a hosszú távú gaz­daságpolitika megalapozása, a fejlődés ütemének és arányai­nak meghatározása, a nép- gazdasági egyensúly megte­remtése. A BKP KB első titkára ki­jelentette: a jövőben- is az iparé lesz majd a vezető sze­Megnyílt a BKP XII. kongresszusa munkásmozga­A Bolgár KP XII. kongresszusán részt vevő magyar kül­döttség vezetője az elnökségben, Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. Tőle balra Alois Indra, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke. rep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növeke­dését a munkatermelékenység növelésével kell elérni, öt- ven-ötvenöt százalékkal nő majd a gépipar termelése. Egyidejűleg korszerűsödik termékstruktúrája, különösen az elektromos és elektronikus iparban, az ipari robotok, manipulátorok korszerű mik­roprocesszorok gyártása fej­lődik. A mezőgazdaság fejleszté­sének fő irányait ismertetve Todor Zsivkov aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a ga­bonaprobléma megoldása és az állattenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. Kijelentet­te, hogy a nyolcadik ötéves terv végire az országban 11 millió tonna takarmány-, és kenyérgabonát kell megter­melni. A továbbiakban a BKP KB első titkára szólt Bulgária külgazdasági kapcsolatairól. Hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági integráció a gazda­ság intenzifikálásának jelen­tős tényezője, s rámutatott arra, hogy a nyolcadik ötéves tervben az áruforgalom növe­kedésének üteme meghaladja a nemzeti jövedelem növeke­désének ütemét. Á BKP helyzetéről és feladatairól XII. kongresszusához ér­kezve, a BKP egységes az áprilisi irányvonalat illető­en, világos állásponttal ren­delkezik a fő elméleti kérdé­sekkel kapcsolatban, új ta­pasztalatokkal gazdagodott, amelyeket az elmúlt tíz év alatt halmozott föl, és még inkább képes az élet minden területén sikeresen irányítani a fejlett szocialista társada­lom építését — mondotta Todor Zsivkov, majd hang­súlyozta, hogy a BKP mar­xista—leninista érettsége megmutatkozott a kongresz- szus előkészítésében is, ami­kor a legmagasabb pártfó­rum irányelvei tervezetének megvitatása az egész pártot és az egész népet érintő ügy- gyé vált A továbbiakban a KB első titkára azzal foglalkozott, hogy a Központi Bizottság állandó figyelmet fordít a párt összetételének javításá­ra. A párt sorainak megerő­sítésében fontos szerepe volt a tagkönyvcserének. Aláhúz­ta, hogy a kommunisták többsége megfelelt a követel­ményeknek, és hozzátette: nem tisztogatást folytattunk. Ennek ellenére a beszámolási időszakban 38 452 tagot zár­tak ki, vagy töröltek, mert képességeik nem feleltek meg a követelményeknek, vagy eljátszották azt a jogot, hogy kommunistának nevezhessék magukat. Ugyanebben az időben 108 065 új tag lépett be a pártba. Ma a BKP so­raiba 325 876 kommunista tartozik. A beszámolási idő­szakban felvett új párttagok közül több mint 50 százalék munkás, 76 százalékuk 30 év­nél fiatalabb, 84 százalékuk­nak van középfokú, befeje­zetlen felsőfokú vagy felső­fokú képzettsége. A .BKP magjá a munkásosztály 352 642 képviselőjével. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a BKP tagfelvételi szempontja­inak és módszereinek kiala­kításánál feltétlenül figye­lembe kell venni a társada­lom szociális és osztályszer­kezetében végbement komoly változásokat és azt, hogy a tudományos-technikai forra­dalom körülményei között je­lentősen módosult a munkás- osztály kulturális és szakmai felkészültsége. Á nemzetközi helyzet és a BKP külpolitikai tevékenysége lentőségét, amelyeket a béke és az enyhülés erői az el­múlt években elértek. El­mondotta, hogy az SZKP XXIV. és XXV. kongresszu­sain kidolgozott békeprogra­mot a BKP sajátjaként fo­gadta el. Emlékeztetett a Szovjetunió és más szocialis­ta országok konkrét békekez­deményezéseire, amelyek po­zitívan járultak hozzá a bé­ke megszilárdításához. Rá­mutatott, hogy a béke kérdé­se egyre inkább a népek el­ső számú gondjává válik. Méltatta a tőkés országok azon politikusainak tevé­kenységét, akik józanságuk­kal, realizmusukkal hozzájá­rultak a nemzetközi problé­mák megoldásához. Felhívta a figyelmet arra: felélénkült az Egyesült Álla­mok szélsőséges köreinek te­vékenysége. Akadályokba üt­köznek a leszerelésről és az enyhülésről folytatandó tár­gyalások, nem lehet lebecsül­ni azt a kárt sem, amelyet a kínai vezetők hegemonista politikája okoz. Todor Zsivkov megállapí­totta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egé­szében sikeresen fejlődik és új eredményeket ér el. Kínáról és az ott lezajlott változásokról szólva kijelen­tette: üdvözölni fogunk min­den pozitív változást Kíná­ban és készen állunk fejlesz­teni államközi kapcsolatain­kat a Kínai Népköztársaság­gal. Hiszünk a kínai nép jö­vőjében, abban, hogy ismét pozitív szerepet tölthet be a nemzetközi lomban. Áttérve a Bolgár Kommu­nista Párt és Bulgária külpo­litikájára, Todor Zsivkov ki­fejtette: összes erőfeszítése­ink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nem­zetközi feltételeinek megte­remtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenysé­gében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista or­szágok egységének és össze- forrottságának mondotta, majd rámutatott: sokoldalú fejlődésünk szorosan össze­függ a testvérországok sor­sával. Mindent megtettünk és megteszünk politikai és védelmi rendszerünk, a Var­sói Szerződés erősítéséért. A szocialista internaciona­lizmus elveitől vezérelve folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkás­pártot és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a len­gyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott vá­laszt ad a belső és külső re­akciónak, kivezeti Lengyel- országot a válságból és si­keresen építi tovább a szo­cializmust a Lengyel Nép- köztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sark­köve volt a testvéri kapcso­latok minden oldalú erősíté­se az SZKP-val, a szovjet állammal, a szovjet néppel — mondotta a KB első titkára. Kitért a balkáni országok kapcsolataira és megelége­déssel állapította meg, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzet ellenére ebben a térségben viszonylagos nyugalom van. Todor Zsivkov szólt Bul­gáriának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő or­szágokhoz fűződő viszonyá­nak kedvező alakulásáról. Rámutatott, hogy a BKP számára a testvéri kommu­nista és munkáspártokkal fenntartott kapcsolatok min­den oldalú fejlesztése egyike tevékenysége fő irányainak. Beszámolója végén Todor Zsivkov kifejezte meggyőző­dését, hogy Bulgária a fejlett szocialista társadalom építé­sében sikeressen halad to­vább. fl szovjet küldöttség vezetőjének felszélalása Bonyolult, ellentmondásos és dinamikusan változó nem­zetközi körülmények között folytatta munkáját az elmúlt években a bolgár nép és kom­munista pártja — mondotta Todor Zsivkov. Aláhúzta azoknak a sikereknek a je­Az SZKP Központi Bizott­sága, a szovjet kommunisták, a szovjet emberek forró üd­vözletét tolmácsolta a Bolgár Kommunista Párt XII. kong­resszusa küldötteinek Vlagyi­mir Scserbickij, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára. A szovjet küldöttség vezetője a külföldi delegációvezetők kö­zül elsőként a kedd délutáni plenáris ülésen szólalt fel. Vlagyimir Scserbickij be­vezetőjében az ország minden kommunistájának, a Bolgár Népköztársaság minden dol­gozójának átadta Leonyid Brezsnyev szívélyes üdvözle­tét és jókívánságait. A továbbiakban Scserbic­kij arról beszélt, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa felhívta a szovjet kommunis­ták figyelmét: tanulmányozni és alkalmazni kell a szocia­lista közösség testvéri orszá­gaiban felhalmozott tapaszta­latokat, köztük a bolgár ag* rár-ipari egyesülések hasznos tapasztalatait is. — A testvéri országok együttműködésének szintje rendkívül jelentős. Érezhető a és a gazdasági integrációnak, külpolitika egyeztetésének az ideológiai együttműködés­nek a hatása. Hűségesen szol­gálja a békét, védelmezi a szocialista államok biztonsá­gát katonai-politikai védelmi szövetségünk, a Varsói Szer­ződés szervezete. Tökéletesíti munkáját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa — hangoztatta a szónok. A szovjet küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy most, amikor á Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai között katonai egyen­súly áll fenn, az egyensúly megbontása nélkül követke­zetesen csökkenteni kell a fegyverzetek szintjét. Szünte­lenül párbeszédet kell foly­tatni az összes robbanékony nemzetközi kérdésről is, mert ez az egyetlen helyes út. Vlagyimir Scserbickij vége­zetül sikeres munkát kívánt a bolgár párt kongresszusá­nak, és meggyőződését fejez­te ki, hogy az fontos mérföld­kő lesz a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Merénylet Reagan ellen Brezsnyev távirata az amerikai elnökhöz Hétfőn délután helyi idő szerint 14 óra 30 perckor a washingtoni Hilton-szálló előtt merényletet követtek el Ronald Reagan amerikai elnök ellen. Az elnök megse­besült. Azonnal kórházba vit­ték és ott sikeres mellkasi operáción esett át. Súlyos se­besüléseket szenvedett továb­bi három személy, köztük James Brady, a Fehér Ház sajtó titkára, akinek állapota életveszélyes. A merénylet gyanúsítottját őrizetbe vet­ték. George Bush alelnök, aki a merénylet időpontjában Texasban tartózkodott, Rea­gan sebesülésének hírére azonnal visszatért a Fehér Házba, de a sikeres műtétről értesülve az éjszakát már sa­ját rezidenciáján töltötte. Bush rövid nyilatkozatban mészkodóknak integetett, amikor a lövések eldördültek. Reagant testőrei egy pilla­nattal később betuszkolták autójába, amely a pár száz lé­pésnyi távolságban levő George Washington egyetemi klinikára vitte. Az első je­lentések még arról szóltak, hogy Reagan nem sebesült meg, csak a fejét ütötte be, amikor beszállították, ponto­sabban belökték a kocsiba. Reagan saját lábán ment be a kórházba is. Bradyt, Delahantyt és McCarthyt a pisztolygolyók azonnal leterítették. Az elnö­köt kísérő titkosszolgálati ügynökök azonnal arra a fia­talemberre ugrottak, aki a szálloda fala mellett lapulva közölte, hogy az amerikai kormányzat „teljes mérték­ben és hatékonyan funkcio­nál”. Maga az elnök az or­vosak szerint „máris döntés­képes”, bár teljes felépülése várhatóan két-három hóna­pot vesz igénybe. A golyó az elnök bal tüde­jébe fúródott. A George Washington Egyetem klini­káján végrehajtott három­órás műtéttel a golyót eltávo­lították. Dr. Dennis O’Leary, a kórház szóvivője a műtét után közölte, hogy Reagan hetvenéves kora ellenére „ki­tűnően viselte a beavatko­zást”. New Jersey államban köz­vetlenül a merénylet után törvényjavaslatot terjesztet­tek elő a fegyverviselés be­tiltására. A merénylő, egy John Warnoch Hinckley nevű fia­talember hat lövést adott le két másodperc alatt és négy személyt sebesített meg. James Bradyt, a Fehér Ház hivatalos szóvivőjét a golyó homlokon érte, s behatolt az agyába. Állapota az operáció után is „rendkívül válságos”. Egy orvosszakértői vélemény szerint a 40 éves Brady olyan Merénylet utáni pillanat: Reagan elnököt testőrei az autóba tuszkolják. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Reaganra és kíséretére egy állítólag 38-as — más jelen­tések szerint 22-es kaliberű revolver teljes tárát kilőtte. A 25 éves Hinckley a Colo­rado állambeli Evergreen vá­ros lakosa. Családjáról csak annyit tudnak, hogy szülei konzervatív republikánusok­nak vallják magukat, és ott­honukban „előfordultak po­litikai viták”. A merénylő apja „az olaj üzletben érde­kelt”, a gyanúsított rövid életrajzának szinte egyetlen figyelmet érdemlő mozzana­ta, hogy tavaly októberben Carter elnök Nashville vá­rosban tett látogatása idején rövid időre letartóztatták, mert három pisztolyt hordott magával. Hinckley gyerekko­rát Texasban, annak a Dal­lasnak az egyik elővárosában töltötte, ahol annak idején Kennedy elnököt lelőtték. Később egy ideig a dallasi egyetemen tanult. sebet kapott, „amilyent ritkán élnek túl”. A politikai életbe való visszatérésére semmilyen reményt nem látnak. Súlyo­san megsebesült egy Timothy McCarty nevű titkosszolgála­ti ügynök, aki mell-lövést ka­pott és ugyancsak több órás operáción esett át és Thomas Delahanty washingtoni rend­őr, akit nyakilövés ért. Az elnök a merényletet megelőzően a Hilton-szálló konferenciatermében az AFL —CIO szakszervezeti szövet­ség rendezvényén mondott beszédet a republikánus kor­mányzat gazdasági program­jának védelmében. A beszéd elhangzása után a minden lépését követő tévékamerák látóterében lépett ki a szál­lodából. Limuzinjához köze­ledve a Connecticut sugárút túloldalán összesereglett bá­A Reagan-merénylet után a titkosszolgálat emberei autón elszállítják John Warnock Hinkleyt, aki 22-es pisztolyá­val megsebesítette az elnököt. (Kelet-Magyarország telefotó) Leonyid Brezsnyev távira­tot intézett Ronald Reagan- hez. A Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke táviratá­ban megállapítja: a szovjet vezetés felháborodással érte­sült az Egyesült Államok el­nöke ellen elkövetett me­rényletről. „Határozottan el­ítéljük ezt a bűntettet. A szovjet vezetés és a magam nevében mielőbbi teljes gyó­gyulást kívánok önnek, elnök úr” — írja táviratában a szovjet államfő.

Next

/
Thumbnails
Contents