Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

1981. április 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Javaslatokból tettek KEVÉS ÉV adott annyi le­hetőséget a tanácstagoknak, a tanács tisztségviselőinek és a lakosságnak a találkozásra, mint 1980. Év elején és év végén városkörzeti tanácsko­zások, év közben pedig a je­lölő gyűlések teremtettek al­kalmat a párbeszédre, arra, hogy a megyeszékhely lakos­sága közvetlenül nyilvánít­hasson véleményt a tanács munkájáról, közvetlenül fo­galmazhassa meg a közösség igényeit, s ellenőrizze a ko­rábban kitűzött célok végre­hajtását, megvalósítását A találkozások a számok­ban is megmutatkoznak: a városkörzeti tanácskozáso­kon, a népfrontválasztások alkalmával Nyíregyházán 128 közérdekű javaslat és 271 közérdekű bejelentés hang­zott el, a jelölő gyűléseken elhangzott 305 közérdekű fel­vetésből 115-öt társadalmilag hasznos célra irányuló javas­latnak, 190-et pedig közér­dekű bejelentésnek minősí­tettek. Mi lett, vagy mi lesz ezek­nek a bejelentéseknek, ja­vaslatoknak a sorsa? Ezt vi­tatta meg többek között ked­di ülésén a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, ahol mindjárt azt is megállapíthatták: a javasla­tokban megfogalmazott igé­nyek reálisan tükrözik a vá­ros legfőbb gondjait. Ezt mu­tatja, hogy a javaslatok zö­me a csapadékgyűjtő csator­nák hálózatának fejlesztését, az utak, járdák kiépítését, korszerűsítését, a szolgálta­tó hálózat bővítését, a közle­kedési gondok enyhítését fo­galmazta meg. A peremke­rületek lakóinak elsősorban a kereskedelmi, az ipari szol­gáltatások fejlesztése, a tele­fonhálózat bővítése és az egészséges ivóvíz biztosítása lenne a legsürgetőbb igénye. A tavalyi, valamint a mos­tani értékelés alapján a vég­rehajtó bizottság tagjai olyan következtetést vonhattak le, hogy az észrevételek és ja­vaslatok mintegy 40 százalé­ka isrpétlődő felvetés, s meg­valósításuk akadálya egy­részt, hogy a tanács korábbi döntéseivel ellentétes igénye­ket tartalmaznak, másrészt teljesítésük pénzügyi korlá­tokba ütközik. Igaz ez annak ellenére, hogy mind a beje­lentések, mind a javaslatok zöme olyan problémák feltá­rására irányult, amelyeket jobb szervezéssel korábban elmulasztott intézkedések pótlásával orvosolni lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok felvetés elkerülhető lett volna, ha a közterületi feladatokat ellátó szerveze­tek a közműveket üzemelte­tő vállalatok körültekintőb­bek és pontosabbak lennének munkájuk ellátásában. VANNAK MÁS JELLEGŰ, jelentős összegeket igénylő javaslatok és bejelentések is, amelyeket a VI. ötéves terv készítésekor figyelembé vet­tek. Sok bejelentés és javas­lat orvosolható például a vízellátás és a szennyvízel­vezetés fejlesztésével, az Ig- rice-csatorna felújításával, a bújtosi városrész vízellátási és vízelvezetési gondjainak enyhítésével. Kiemelten kí­ván foglalkozni a tanács a VI. ötéves terv során a köz­terület- és a környezetfenn­tartással kapcsolatos szolgál­tatások helyzetével is, mert ezek szintén számos bejelen­tésre adtak okot. Felülvizs­gálat alatt állnak jelenleg a piacok, a vásárok rendjéről a fásított, parkosított terüle­tek védelméről szóló tanács­rendeletek is, amelyek módo­sításánál szintén figyelembe veszik a lakosság igényeit. A LAKOSSÁG KÖZÉRDE­KŰ BEJELENTÉSEI és ja­vaslatai — miként az a vég­rehajtó bizottság ülésén el­hangzott —, a lakosság és a tanácsi szervek közötti köz­vetlen kapcsolattartás fontos láncszemei, ezen felül poli­tikai jelentőségük is komoly, mivel általában nagyobb nyilvánosság előtt hangzanak el, így nagyobb csoportok véleményét, hangulatát ké­pesek befolyásolni. Nem min­den esetben mondható el ugyanez az észrevételek mi­nősítéséről, az intézkedések­ről és a várospolitikai szem­pontból is előnyös javasla­tok megoldásáról, s ez azt jelenti, hogy a legkülönbö­zőbb fórumokon évekig is elhangzanak a várospolitikai elképzelésekkel ellentétes javaslatok. Ezen a bejelenté­sek és javaslatok megvála­szolásának nagyobb nyilvá­nosságával, a városkörzeti tanácskozások és egyéb fóru­mok gondosabb előkészítésé­vel nyílt és őszinte tájékoz­tatással lehet segíteni. B. J. A tiszaberceli Bessenyei Tsz kertészetében 60 hektáron termesztenek paradicsomot. A palántákat 12 fóliasátor alatt hajtatják. A tervek szerint május első hetében megkez­dik az asszonyok a kiültetést. (Elek Emil felvétele) HA SEGÍTENI KELL Mindenütt ott vannak Tömeg­mozgalommá vált a vöröskeresztes munka Sokrétű és eredményes munkát végez megyénk­ben a Vöröskereszt. Szin­te mindenütt ott vannak aktivistái, ahol segíteni kell a bajba jutott embe­reken. Az utóbbi években a szó szoros értelmében tö­megmozgalommá vált a vöröskeresztes munka. Az alapszervezetek száma néhány híján eléri a hatszá­zat, s állandó jelleggel már csaknem 50 ezer vöröskeresz­tes tag áldozatkész munkájá­ra lehet számítani. Az úgy­nevezett pártoló tagok száma is több ezerre tehető. A szer­vezettség 1973 és 1977 között megduplázódott megyénkben. A centenáriumra való készü­lődés újabb lendületet adott az önkéntes munkának. Éjjel-nappal készenlétben „Adj vért — életet adsz”. Emlékezhetünk a régi felhí­vásokra, plakátszövegekre. A véradómozgalom megyénk­Ma már tudjuk; igen sok mindenben tévedett: a mai értékrend nem fogadhatja el életművét teljesnek. A pol­gári irodalomtörténet-írás szellemtörténeti irányzatának képviselője volt, a haladást kora bölcseleti áramlatainak hatása alatt értelmezte, szkepticizmusa sokszor deka­dens elmélkedésekbe sodorta, s ez végigvonult egész életpá­lyáján. Mindazonáltal elérte azt, amit kevés polgári esszéista mondhat el magáról: foga­lommá vált az évtizedek so­rán. Nem iskolai tananyag lett életművéből, hanem ezen túl ható és meghatározó je­lenlét; a „Szerb Antal” több generáció tudatában úgy él mint megbízható kalauz az irodalomtörténet útvesztői­ben. Pályája, mondhatni, szok­ványosán alakult; versekkel, novellákkal indult a Nyu­gatban, ám műveit mindig meg lehet különböztetni a kortársakétól. Az esszéista fi­nom kultúrfölénye, jeles mű­veltsége, s ugyanakkor a kor szellemi áramlatai között in­gadozó de szubjektív ítéletei­ben néha meglepő következe­tessége egyéni arculatot köl­csönöz írásainak. Regényei­ben, amelyek szintén az esszé felé hajlanak, igen sok euró­pai kortárs hatása kimutat­ható, ám sajátos bája, mér­hetetlen tudásanyaggal alá­támasztott írói „fecsegése” mindmáig igazolják egy kü­lönleges „műfaj” létjogosult­ságát. A „Pendragon legen­Nyolcvan éve született Szerb Antal Tükörből yisszaragyogó élet da” vagy az „Utas és holdvi­lág” regény is meg nem is; műfajukat csak azzal a nagy­vonalúsággal lehetne megha­tározni, amivel Szerb Antal maga is oly gyakran élt iro­dalomtudósi, népszerűsítő — ma úgy mondanánk: ismeret- terjesztő — munkássága so­rán. Mert életének eredménye­it leginkább irodalomtörténe­ti műveivel fémjelzik; ezek a vitatott, de mégis elisme­résre késztető könyvek: a magyar irodalomtörténet, és a világirodalom tcúlénete, amelyek oly sokakat vonzot­tak az irodalom fénykörébe. Talán soha senki ilyen köz­vetlenül, kellemesen és köz­érthetően, ilyen meggyőző szubjektivizmussal és olva­sásra hívó szeretettel nem szólt klasszikusokról és kor­társakról, magyarokról és külföldiekről, mint Szerb An- taL Hagyományokat rombolt és a kor polgári tudományos­ságának színvonalán új érté­kekre hívta fel a figyelmet, amelyek ha nem is időt álló- ak, de a szerző szellemének visszfényében mindenesetre új értelmezést kaphatlak, s kapnak. „Tükörből —■ vissza­ragyogó élet” az övé — írja róla Kardos László — amely szándékaiban sohasem hazug. Lebilincselően tud csevegni, és magyarázni, anekdotázni és tanítani; sohasem lesz me­rev és tudálékos, ugyanakkor sohasem cinikus és frivol. Szabad szellem volt a szó legjobb értelmében, szabad­sága — ismét csak Kardos László szavaival — „itt-ott lehetett talán öncélú, csak lírikusán szép szeszély, íté­leteit sugallhatta egyszer- másszor a felelőtlenül játé­kos teoretizáló kedv, szórako­zó és szórakoztató ösztöne el­stilizálhatta az igazság, ko- morabb formáit a paradox, a virtuóz, a meglepő felé, té­vedhetett, botolhatott is de velejébe és teljében csak jó utakat keresett és méltó cé­lok vonták”. Sokan vallják ma is első mesterüknek azok, akik az irodalommal nem múló meg­hittségben élnek együtt; élet­művének talán legnagyobb érdeme az inspiráció. Min­den sorából bölcs derű sugár­zik, amellyel maga köré gyűjti mindazokat, akik fo­gékonyak, akiket megigéz az írott szó varázsa. Ha mint erejét vesztett, el­gyengült munkaszolgálatost 1945-ben nem gyilkolják meg brutális kegyetlenséggel negyvenhárom éves korában, ma lenne nyolcvan éves ... g. a. ben is egyenletesen fejlődött, évről évre nőtt az életet adók tábora. Jelenleg 22 ezer ál­landó véradót tartanak szá­mon. Az évente esetlegesen, helyi szervezés után vért adók száma szintén több ezer. Aja- kon például egy család ak­kor vált állandó véradóvá, amikor egyik rokonuk éle­tét a kórházban idegen vér­rel sikerült megmenteni. A személyes, megrendítő ta­pasztalatoknak és a jó agitá- ciónak is köszönhető, hogy a Vöröskereszt megyei vezető­sége és. a megyei vérellátó szolgálat 120 százalékra tel­jesítette múlt évi tervét. Eredményesnek bizonyult a néhány üzemmel kötött úgy­nevezett készenléti szerződés. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat, a HAFE, a záhonyi átrakókörzet és a nyíregyhá­zi Divat Ruházati Vállalat „készenlétes véradói” éjjel­nappal készen állnak a vér­adásra, nem egy esetben a szó szoros értelmében életet mentettek. Egészséget befolyásoló, né­ha életet mentő az elsőse­gélynyújtók tevékenysége- is. Ezek a kiképzett dolgozók és tanulók üzemi, közlekedési, vagy háztartási baleset ese­tén segíteni tudnak önmagu- kon és környezetükön. Üzemi balesetnél számos esetben szakszerűen segítették bajba jutott társukat, amíg megér­kezett az orvos, vagy a men­tő. Tavaly 1407-en részesül­tek alapképzésben, a 720 ré­gi aktivistának szervezték meg a továbbképzését. Tan­folyam-vezetői képzésben 20 önkéntes ápolónőt és 21 pe­dagógust részesítettek. Hasz­nos, hogy az 5. sz. Volán Vál­lalatnál az utóbbi időben rendszeresen szervezik a gép- járművezetők elsősegélynyúj­tó tanfolyamait. A megyei vezetőség közreműködésével- idén először elsősegélynyújtó kiképzést kapnak az MHSZ mellett működő gépjárműve­zető-iskola hallgatói. Egészség­nevelés, családvédelem Az egészségnevelés és a családvédelem szintén fon­tos része a vöröskeresztes munkának. Ez a munka Sza- bolcs-Szatmár megyében a jól ismert okok miatt kezdet­ben sajátos volt, egy kicsit most is az. Az utóbbi egy-két év eredménye, hogy például a nyírbátori szerszámgép- gyárban és a mátészalkai MOM-ban magnószalagra vették a telefondoktor adása­it és több műszakváltáskor bekapcsolták a magnót. Az ételbemutatók, az egészséges táplálkozásra ösztönző pro­pagandaanyagok haszna ne­hezen kimutatható. Tavaly 112 csecsemőgondozási tanfo­lyamot szerveztek megyénk­ben 2346 résztvevővel. Az idős emberekről való gondos­kodás a HNF közreműködé­sével eredményesebbé vált. Itt említjük, hogy a Vörös- keresztnek megyénkben sok közös tevékenysége van a szakszervezetekkel, a két tö­megszervezet megyei vezető­sége együttműködési megál­lapodást is kötött. Az aktivis­ták a munkahelyek szakszer­vezetének segítségével 1200 családot patronálnak. A rendszeresen gondozott csa­ládok száma 914. örvendetes, hogy ez utóbbi munkába egyre több fiatal kapcsolódik be. Megyénkben a két főisko­lán és 39 középfokú intéz­ményben csaknem háromezer tagja van az alapszerveze­teknek. A cigánykérdés megoldásá­nak társadalmi feladataiból jelentős részt vállalt a Vö­röskereszt. Az agitációs mun­ka, a segélyezés, az egészség­nevelő munka eredménye jól mérhető. Ezen a téren a kis eredmények is jelentősnek számítanak. Áz alkohol- izmus ellen Sok-sok családi dráma megelőzését szolgálja az al­koholizmus elleni küzdelem. A múlt évben 310 alkoholel­lenes előadást szerveztek me­gyénkben, több mint 15 ezer résztvevővel. Arról nincs sta­tisztika, hogy hány alkoholis­ta ment el az előadásokra. A vöröskeresztes alapszerveze­tek egy év alatt 376 alkoho­listát javasoltak kényszerel­vonó kezelésre, 59-et pedig nagyfai kezelésre. Négyszáz- hetvenkilenc alkoholista ön­ként jelentkezett kezelésre — de részben az aktivisták agi- tálásának eredményeként. Kevesebben tudják, hogy megyénk vöröskeresztes te­vékenysége nemcsak az or­szágos, de a nemzetközi moz­galomba is jól illeszkedik be­le. Az úgynevezett pártoló tagok évente jelentős pénz­összeget fizetnek be egy számlára, amely alapját ké­pezi a katasztrófa alapnak. Módosabb állampolgárok, ki­sebb munkahelyi kollektívák, egyházközösségek nyitják meg pénztárcájukat, hogy a világ bármely pontján segít­séget kaphassanak a kataszt­rófa súlytotta területek lakói. Ebben is benne volt a sza- bolcs-szatmári emberek hu­mánus szemlélete, segíteni akarása. Nábrádi Lajos Építi a MEZÉP Gépműhely, iskola, lakás A múlt évi eredmény­ből 1 millió 400 ezer fo­rint nyereség-visszatérí­tést adott a Nyíregyházi Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat (MEZÉP) 48 alapító termelőszövet­kezetnek. A közös válla­latnak idén 120 milliós terve van. Előkészítik például a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ba­romfitelepének rekonst­rukcióját. A munka itt az év második felében kez­dődik, aminek értéke mintegy 15 millió forint. Négy szolgálati lakást készít és egyéb járulékos munkákat végez a közös vállalat közel 3 millió fo­rintért az állami gazda­ságnak Balkányban. Ti- szadobon nyolc tantermes iskolát építenek, ugyanitt a SERKÓV-telep rekonst­rukcióján is dolgoznak a MEZÉP munkásai. Ezt a 6 millió forint értékű munkát ez év harmadik negyedének végére feje­zik be. Kisvárdán 44 munkás­lakást készít a vállalat, befejezésük a harmadik negyedévben várható. Ugyancsak a nagyobb munkák sorába tartozik, Szakoly községben a szo­ciális otthon rekonstruk­ciója és épületbővítése. Itt közel 20 millióért vé­gez munkát a MEZÉP, átadás jövő év első felé­ben lesz. (ab) Mátészalka az élen Kiváló vállalat a HOH Kiváló Vállalat címet nyert a Magyar Optikai Művek. Az elmúlt évi munkája alapján a nagyvállalat kollektívája a kitüntető címet április 29-én átvette. A telepített gyáregységek között meghir­detett munkaverseny-mozga- lomban a MOM mátészalkai gyára lett az első helyezett. •V Uzenei — Juliska néni? — fénylő szemű sudár lány lép a buszon a fejken­dős öregasszony mellé. Bólintás a felelet. — Régen nem jártam otthon. Itt tanítok a vá­rosban. Hogy vannak? — Éldegélünk csende­sen. — A fáradt, ráncos arc kisimul. Láthatóan csak most ismerte fel a nénike egykori falubeli­jét. — Hát a falu? — Csinosodik. Sok az új ház. Víztorony épül. Az idén behozzák a vizet az utcánkba! — Kati? Jutka? — Volt játszótársakról tu­dakozódik a ragyogó szemű. Az egyik férjhez ment, a másikat régen látták. Talán tanul valahol. Megálló előtt lassít a busz. Elköszön, leszáll a lány. A járdáról még egyszer búcsút int. Arca lángol az örömtől. Jó­ságos arcú, fejkendős nénivel üzent a faluja. (D

Next

/
Thumbnails
Contents