Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 3. Kommentár A külügyminiszter küldetése Vajon milyen arányban mo­tiválja a politikusok véle­ményformálását a helyszín, ahol éppen kifejtik gondola­taikat egyik vagy másik vi­tás kérdésről? Tudjuk: időnként egy-egy politikus tú­lontúl kedvében akar járni vendéglátóinak, mégha az politikai kompromisszumba kerül is. Emlékszünk rá, hogy Genscher nyugatnémet külügyminiszter legutóbbi washingtoni útja során példá­ul olyan közel sodródott a hi­vatalos amerikai vélemény­hez szinte valamennyi kér­désben, hogy emiatt otthon éles kritikában volt része. Moszkvában pedig egyenesen a szemére vetették, hogy a nyugat-európai—amerikai ér­dekek egyeztetése címén a tényleges nyugat-európai ér­dekeket veszélyeztető, egyol­dalú engedményeket tett az erőpolitikát favorizáló új amerikai vezetésnek. Ugyanez a Genscher kül­ügyminiszter most Moszkvá­ba utazott, s indulása előtt — ez indokolja bevezető kérdé­sünket — merőben más nyi­latkozatot tett, mint Wa­shingtonban. Elmondta, hogy moszkvai tárgyalásai reményt keltőek, hisz olyan kérdések szerepelnek napirenden, mint a fegyverzetkorlátozás prob­lémái, s az európai leszerelé­si értekezlet előkészítése. Genscher kiemelte, hogy or­szága elsőrendű érdeke esz­mecserét folytatni azokról a kezdeményezésekről, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev Schmidt kancellárhoz inté­zett levele tartalmazott, s amelyeket az SZKP kong­resszusán tett. A fentieket aligha csupán az udvariasság mondatta ki a külügyminiszterrel. Jól tudja ugyanis — 1980 nyara óta jó néhányszor volt alkalma tár­gyalni szovjet diplomaták­kal —, hogy a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalások befo­lyásoló tényezőként hatnak az egész európai politikai légkör alakulására. Manap­ság — furcsa fordítottság — éppen a megromlott politikai klíma látszik befolyásolni a viszonylag stabil kétoldalú kapcsolatokat is, s így Gen­scher akkor érheti el célját, ha nem hagyja befolyásolni magát ettől a borongós poli­tikai klímától. Bizonytalan az államcsíny kimenetele Thaiföldön A Thaiföldről érkezett leg­frissebb hírügynökségi jelen­tésekből az tűnik ki, hogy a szerdai államcsíny nyomán a fővárosból elmenekült mi­niszterelnök fokozatosan visz- szanyeri hatalmát.. A fő kér­dés most az, vajon sikerül-e elkerülni a fegyveres össze­tűzést a Bangkokot kezükben tartó puccsistákkal. A hadsereg túlnyomó több­sége Prem Tinszulanond mi­niszterelnök oldalán áll, és az ország rádióadói egymás után állnak át az államcsínyt végrehajtó Szánt Csitpatima tábornok mellől a kormányfő oldalára. Bár Szánt tábor­nok tárgyalásokra hívta meg a közélet vezető személyisé­geit, többségük azonban nem jelent meg, arra hivatkozva, hogy a puccs „a katonák ügye”. A fővárosban — helyszíni tudósítások szerint — a la­kosság nagyobb része a mi­niszterelnök oldalán áll. Prem felhívására a gyárak többségében állt a munka és a munkások elhagyták az üzemeket. Fegyveres összecsapás — az eseményeket szorosan követő Üj Kína hírügynökség sze­rint — csupán egy helyen volt, Bangkoktól 80 kilomé­terre délkeletre. Japán kedvezően fogadta a szovjet békejavaslatokat A japán külügyminiszté­rium szóvivője pozitívan fo­gadta a Szovjetunió kormá­nyának a japán kabinethez intézett kérését, amely szor­galmazza, hogy Tokió mi­előbb csatlakozzék a hagyo­mányos fegyverek bizonyos fajtáinak eltiltását sürgető ENSZ-megállapodás hoz. A szóvivő kijelentette az MTI tudósítójának: a szovjet ja­vaslat összhangban van a nemzetközi enyhülés megőr­zésére irányuló szovjet kez­deményezésekkel — vagyis az SZKP kongresszusi javas­lataival. Ugyanakkor — a szóvivő személyes véleménye szerint — az indítvány felté­telezhetően része annak a szovjet törekvésnek, hogy a Távol-Keletre is terjesszék ki a bizalomerősítő intézkedé­sek hatályát. Ismét tűz pusztított egy Las Vegas-i hotelban. Képünkön: hatalmas füstfellegek törnek elő a Caesars Palace Szállodá­ból, ahonnan a tűzoltók 16 személyt szállítottak égési se­bekkel kórházba. (Kelet-Magyarország telefotó) Egy biztos: Moszkvában Genschertől nem udvarias szavakat várnak. A vendéglá­tók többre becsülik az őszin­te, de reális helyzetértéke­lést, a közös érdekek felku­tatását, hiszen ez méltó a hetvenes években felépített szovjet—nyugatnémet kap­csolatokhoz. S. A. Átadták a csengeri cipőgyárat (Folytatás az 1. oldalról) rű, kulturált munkafeltétel jobb és biztonságos megél­hetést jelent, ugyanakkor megalapozza a gyár dolgozói magasabb műveltségét és a csengenek hírnevét is. TAVASZI ÉS HÚSVÉTI VÁSÁR LESZ ÁPRILIS 1-TÖL 18-IG A KISVÁRDAI SZABOLCS ÁRUHÁZ méteráru és konfekcióosztályán, valamint a mátészalkai KRASZNA Áruház konfekcióosztályán. Mindkét áruház kedvező engedményes árualappal többek között: férfi, női, gyermek bőr és egyéb felsőruházati cikkek bő választékával várja kedves vásárlóit. KELETTEXTIL ÉS ÁFÉSZ. (474) A megyei pártbizottság ne­vében köszönetét mondok mindazoknak, akik a cipő­gyár telepítését segítették, a tervezőknek, építőmunkások- ' nak, vezetőknek, akik felépí­tették. Gratulálok a gyár munkáskollektívájának, veze­tőinek a kitartó, eredményes munkájához, a már eddig is elért jelentős sikerekhez. A cipőgyár felépült, a jó munka feltételei biztosítot­tak. Most o gyár kollektívá­ján a sor, hogy bizonyítson: kiváló munkával, nyereséges, piacképes, szép termékekkel. Kívánom, hogy legyen sok örömük ebben a szép üzem­ben. Az ünnepségen a csengeri üzem dolgozói közül hatan — Köteles János üzemegység­vezető, Várnagy János mű­szakvezető, Papp Istvánná művezető, Radasovszki Ilona művezető, Weller Zsigmond- né tűzőnő és Lengyel And- rásné tűzödei bevizsgáló — vette át a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést. A Minőségi Cipőgyár ne­vében Mannheim Lászlóné vezérigazgató köszönte meg a gyors gyárépítést. MONGÓLIA Készülődés a kongresszusra É lénk napokat él mostanában Mon­gólia. A leggyako­ribb beszédtéma természe­tesen az űrutazás: a lapok első oldalán a mongol űr­hajós mosolyog az olvasó­ra, s terjedelmes beszámo­lók olvashatók a kozmo­nauták tevékenységéről. Az űrutazás kitűnő po­litikai és hangulati előké­szítője a Mongol Népi For­radalmi Párt tavasszal összülő VIII. kongresszu­sának. Épp a napokban tették közzé az új ötéves terv előirányzatait, s meg­kezdődött a dokumentum tanulmányozása, megvita­tása. Első olvasásra szem­betűnik, hogy a terv leg­főbb célkitűzése a népgaz­daság egyensúlyának biz­tosítása, a termelés inten­zitásának növelése, a tu­domány és a technika leg­újabb vívmányainak al­kalmazása a dolgozók életszínvonalának növelé­se érdekében. A doku­mentum előirányzatai igen merészek: Mongólia nemzeti össztermékének a következő fél évtizedben 41—45 százalékkal kell növekednie, a nemzeti jö­vedelemnek pedig 38—41 százalékkal. Tervbe vet­ték a beruházások 23—26 százalékos növelését, kü­lönösen az úgynevezett „A”-szektorban, a terme­lési eszközök termelésé­ben. Ezzel párhuzamosan csökkenteni szeretnék a beruházásokra szánt időt. A gazdaságosság és a hatékonyság fogalma gyakran szerepel a mező- gazdaságról szóló fejezet­ben is. A mezőgazdasági termékek ötéves növeke­dése legalább 30 százalé­kos lesz — ígéri a terv- előirányzat —, ennek el­érését célozzák az ebben az ágazatban előírt nagy­szabású beruházások és fejlesztések. Elsődleges természetesen a lakosság élelemmel való ellátása. Mindenekelőtt az állatte­nyésztésnek kell hatéko­nyabbá válnia, de több gondot kell fordítani a növénytermesztésre is. A gabona évi átlagos ter­méshozamának el kell ér-- nie az 580—640 ezer ton­nát, a burgonyáénak a 80—90 ezret, zöldségből pedig 38—46 ezer tonnát kell termelni. Az ötéves tervelőirány­zat jelentős fejlődést ír elő a társadalmi élet egyéb szféráiban, így első­sorban a szociális és a kulturális életben is. (s. a.) QUÉBECI VÁLASZTÁSOK Választásokhoz készülőd­nek Kanada legnagyobb tar­tományában. A québeci pol­gároknak április 13-án kell az urnákhoz járulniuk, hogy eldöntsék: továbbra is a nagyrészt francia nyelvűek lakta terület részleges külön­válását hirdető Québeci Párt (Parti Québécois) kormá­nyozza-e a tartományt. A párt vezetője, René Lévesque miniszterelnök komoly te­kintélyveszteséget szenve­dett, amikor a tavaly május­ban tartott népszavazáson a lakosság többsége elvetette a Québeci Párt szeparatizmus felé hajló irányvonalát és fölényes, 60:40 arányban Ka­nada csorbítatlan egysége mellett állt ki. A „SZUVERÉN TÁRSULÁS” TERVEI A tartományi parlament mostani megújítása is ezért, a szeparatista probléma ak­tualitásának felmérése szem­pontjából jelentős. A több mint 24 milliós észak-ame­rikai ország tíz tartományból álló szövetségi állam. Az ot­tawai központi kormánynak, s Trudeau miniszterelnöknek az eltérő érdekű tartományok közül mindig is Québec okoz­ta a legsúlyosabb problémát. Itt a hatmilliós lakosság 80 százaléka francia ajkú, s a nyelvi különálláshoz egyéb, kulturális és gazdasági sérel­mek is járulnak. A 60-as években az önállósodási tö­rekvéseket egyes csoportok még terrorista eszközökkel is súlyosbították. A 70-es évti­zedre az erőszakos cselek­mények háttérbe szorultak, megnőtt viszont a politikai küzdelem szerepe. René Lévesque pártja 1976- ban vette kezébe a kormány- rudat, s az elmúlt esztendő­ben fokozatosan törekedett, ha nem is a különválás szor­galmazására, — ennek a fel­mérések szerint semmi reali­tása nincsen —, de egy sajá­tos „szuverén társulás” ki­alakítására. Ez a kifejezés egy gazdaságilag szoros, po­litikailag azonban lazább szövetséget takar, amelyben Québec több területen szinte fél autonómiával rendelkez­ne. A tavalyi népszavazás ki­menetele megakadályozta a „társulásra” vonatkozó tár­gyalások megkezdését Léves­que és Trudeau között. A Québeci Párt vezetőjét a ku­darc terveinek feladására kényszerítette — legalábbis egyelőre. „Ez a népszavazás csak egy vesztes csata volt, de a háborút mi fogjuk meg­nyerni” — fogalmazta meg a jelenlegi álláspontot Léves­que egyik követője. Az ön­állósodási folyamát hívei ab­ban reménykednek, hogy a kevéssé javult gazdasági helyzet és Trudeau alkot­mánymódosítási ígéreteinek beváltatlansága (a miniszter- elnök ugyanis az alaptörvény reformját szorgalmazza a szeparatizmussal szemben) ismét az ő népszerűségüket növelheti. szívós ELLENZÉK A jelek szerint azonban a Québeci Párt követőinek nem lesz könnyű dolguk. Az el­lenzéki Liberális Párt szívós ellenfélnek ígérkezik, az ő helyzetüket erősítette a nép­szavazás eredménye és veze­tőjüket, Claude Ryant Tru­deau is támogatja. A liberá­lisok az agilis pártelnök meg­választása, 1978 óta tartott pótválasztásokon sorozato­san győzelmet arattak. Ryan kampányában éles támadá­sokat intézett Lévesque poli­tikája ellen, azt hirdetve, hogy — a szeparatizmus ve­szélye mellett — a tartomá­nyi kormányzat gazdasági te­vékenysége is hibáktól terhes. A mostani választások te­hát a parlamenti képviselők kijelölésén túlmutató, orszá­gos fontosságúak. Ha a Qué­beci Párt elveszti többségét, akkor az „átmenetileg fel­függesztett függetlenségi harc” kilátásai igen kedve­zőtlennek tűnnek. A liberá­lisok kormányra kerülése na­gyobb összhangot hozhat a tartomány és Ottawa viszo­nyában is. Ha viszont Léves­que pártja ér el sikert, s a miniszterelnök megtarthatja posztját, akkor előbb-utóbb a „québeci háború újabb csa­tájára” kerülhet sor. (szegő) TCRUA-JEGES-TENGER GRÖNLAND jj. (Dáma) IZLAND ALASZKA (EGY. ÁLL) JNagy Medve­-ATLANTI­\ ÉSZAKNYUGATI TERÜLETEK óceán: Wag y-Rabszolga­tó ' ' ■ ' Hudson Schefferville ^MANITOBA/ V QUÉBEC i rA Gagnonwille^fjw^ Port H Fort- Cartier/ ^Rupert I ^ Quebec^ «MontröaK I • srvKOniano BRIT- \ ALBERTA t ű WS Í/ i^Í oNT« 1 .tC3V í 'I EGYESÜLT ÁLLAMOK rPRINCE EDWARD |aunswick: atlanti-óceán Egy csata a háborúban?

Next

/
Thumbnails
Contents