Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

A köz javára n egrvapi lapunkban ad­tuk hírül: megjutal­mazták a település- fejlesztő társadalmi munka legjobbjait. Tekintélyes pénzösszegek, erkölcsi elis­merések, zászlók, plakettek, oklevelek a kitüntetettek ju­talma. Akik a szabad ide­jükből a legtöbbet áldozzák a köz javára, nagy azoknak az érdemük. Példamutatá­suk dicséretes. Évről évre növekszik a példájukat kö­vetők tábora. A 257 millió forint megyei társadalmi munka érték mögött százez­rek sorakoznak. A csecse­mőket és az aggastyánokat is számolva ebből az összeg­ből minden szabolcs-szat- mári lakosra több mint 400 forint teljesítés jut. Gyer­mekintézmények, szociális létesítmények, parkok, utak, tisztább települések jelzik a százezrek önkéntes keze munkáját'. Az immár hagyományos társadalmi segítségre a he­lyi tanácsok számítanak a VI. ötéves tervben is. Az el­múlt évek tapasztalatai, az elért eredmények alapján több mint egymilliárd forint értékű önkéntes társadalmi tevékenységgel szeretnék a következő öt esztendőben gazdagítani, szebbé tenni megyénket. A helyi taná­csokra, a népfrontbizottsá­gokra vár az az orientáló, szervező munka, amellyel mindenütt a legszüksége­sebb és kivitelezhető célok­ra mozgósíthatnak. Vannak gondjaink, ame­lyek szinte az egész megyé­ben általánosak. Például so­kat lehetne tenni az évek óta tartó belvízkárok eny­hítéséért a kisebb elvezető 1 árkok, útátereszek rendsze- j rés tisztántartásával. Ahol j szükséges, készítsenek új árkokat is. Hasonlóan gond a természet- és környezet- védelem. A „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom szép eredményeket hozott, jó len- ’ ne elérni a tiszta község, a tiszta határ megvalósulását i is. . Hagyományos társadalmi : munkának számít a fásítás. ; Sajnos évek óta nincs ele- , gendő csemete, de ami van, '■ az is nagyon kifogásolható. ; Megyénkben nincs utca és parkfásítást ellátó faiskola. ' Az elmúlt hetekben a más i megyéből érkezett ültető- * anyag egy része olyan gir- j be-gurba selejt volt, hogy 3 szépérzékű ember nem el- ! ültetni, de látni sem szere- ti. Sokat beszélünk a fásí- , tásról, de bármilyen sok is : a szó, fásítani csak fával le­het. A fejlesztésekre a kö­vetkező öt esztendőben a szokottnál laposabb pénz- , tárcával rendelkeznek a ta­nácsok. Ezért is nagy szük­ség lesz a társadalmi segít­ségre, másrészt a meglévő létesítmények jobb védel­C sak néhány általános gondot említettünk, de ezek is igazolják: j van mire szervezni a tár- .j sadalmi munkát. Reméljük j az évenkénti összegzések I újabb és egyre több érté- ' két vehetnek „leltárba” az \ egyén, a kis és a nagy kö- \ zösség javára. Csikós Balázs XXXVIII. évfolyam, 94. szám ARA: 1,40 FORINT Losonczi Pál Baranya megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán két napra Baranya me­gyébe látogatott. Pécsett a pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták. Lu­kács János, a megyei pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta Baranya gazdasági, po­litikai, társadalmi és műve­lődési helyzetéről, s a fej­lesztés további céljairól, fel­adatairól. Az Elnöki Tanács elnöke délelőtt vendéglátóinak társa­ságában felkereste az ország egyik legnagyobb bőripari üzemét: a XVIII. században alapított Pécsi Bőrgyárat. Az üzem elsősorban ruházati és cipőbőrt gyárt a hazai fel­dolgozó ipar számára, s ter­mékeinek jelentős része ke­rül ily módon is exportra. A vendégek megtekintették a sertésvelur üzemrészt, amely az elmúlt ötéves tervben kezdte meg a termelést és ma már évi kétmillió négy­zetméternyi puhabőrt állít elő, mégpedig 420 színben, il­letve színárnyalatban. A Zrínyi Miklós bőrfaragó brigád kérésére Losonczi Pál bejegyzést tett a brigádnap­lóba, majd hosszan elbeszél­getett a munkásokkal és a vezetőkkel a gyár tevékeny­ségéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Szeke­res Istvánná igazgató és Csi­ga István pártbizottsági titkár elmondta a vendégnek, hogy a bőr világpiacán rend­kívül kiéleződött a verseny, ezért nagy erőfeszítéseket tet­tek és tesznek a termékszer­kezet korszerűsítésére. A kö­zelmúltban új terméket állí­tottak elő: a préselt sertés­bőrt, ami máris több külföl­di partnernek megnyerte a tetszését. A gyár „több lábon” akar állni, azaz a sertésbőr mellett marhabőrből készült termék­kel is jelentkeznek a nem­zetközi piacon. A dolgozók élet- és munkakörülményei­ről szólva kiemelték, hogy a folyamatos rekonstrukció (Folytatás a 4. oldalon) Lázár György látogatása Győrben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a késő délutáni órák­ban Győr-Sopron megyébe ér­kezett. A vendéget a megyei pártbizottság győri székhá­zában Háry Béla első titkár, a pártbizottság titkárai és Lombos Ferenc megyei ta­nácselnök fogadták, s Háry Béla tájékoztatta a megye gazdasági életéről. A többi között elmondta, hogy a Győr-Sopron megyei üzemek az első negyedévben 2,7 szá­zalékkal többet termeltek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az év elején zavartalanul indult meg a termelés, nem jelentkeztek komolyabb hiányosságok az anyag- és alkatrészellátásban. Az év első három hónapjá­ban az ipari üzemek teljesí­tették értékesítési tervüket is. A hazai és az exportszállítá­sok egyaránt lényegesen fe­lülmúlták a tavalyi első ne­gyedév eredményeit. Szovjet előadó Nyíregyházán Magyarországi tartózkodása során Szabolcs-Szatmárt is felkereste Pjotr Petrovics Lopáta, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Marxizmus—Leninizmus Intézetének osztályveze­tője. Szerdán délután a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán előadást tartott az SZKP XXVI. kongresszusán el­fogadott szociálpolitikai feladatokról. Kétnapos szabolcsi lá­togatása során a szovjet vendég előadást tart Fehérgyar­maton és Tiszavasváriban is. A Minisztertanács elnöké­nek útja ezután a Kisfaludy Színházba vezetett, ahol a társulat vezetői fogadták, s Pétervári István igazgató a színház belső életéről, művé­szi munkájáról tájékoztatta. Elmondta, hogy a színháznak 150 művésze és összesen csak­nem 320 dolgozója van. Elő­adásaik iránt nagy az érdek­lődés. Jelentős eredményük­nek tekintik, hogy 13 ezer bérletesüknek több mint a fe­le munkás. A művészi mun­káról szólva hangsúlyozta, hogy a Győri balett néven ma már az országhatárokon túl is ismert és elismert ba­lett-tagozat kiemelkedő és egyenletes művészi teljesít­ményt nyújt. A prózai tago­zat művészi színvonalának emeléséért azonban még to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­niük. Lázár György a beszélgetés után megtekintette az Igazság pillanata című egész estét be­töltő balettkompozíció elő­adását. A Frederico Garcia Lorcának, a mártírhalált halt spanyol költőnek emléket ál­lító mű koreográfiáját Markó Iván, az együttes vezetője készítette. A hagyománnyal szakítva prózával és zenével komponálta egybe a táncot. Lázár György elismerését fe­jezte ki a látottak felett, s további sikereket kívánt az együttesnek. A Minisztertanács elnöké­nek Győr-Sopron megyei programja csütörtökön foly­tatódik. 1981. április 23., csütörtök Lenin­emlékünnepség Moszkvában Díszünnepséget rendeztek szerdán Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában Vla­gyimir Iljics Lenin, a kom­munista párt és a szovjet ál­lam megalapítója, a nemzet­közi munkásosztály vezére, a marxizmus zseniális teoreti­kusa születésének 111. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepséget Viktor Gri- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a központi bi­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet. Az ünnepség második ré­szében vezető szovjet művé­szek közreműködésével ren­deztek műsort. Strougal fogadta Bpri Antalt Apró Antalt, az országgyű­lés elnökét és az általa veze­teti magyar parldmenti kül­döttséget szerdán a prágai Hrzan-palotában fogadta Lu- bomir Strougal, a csehszlo­vák szövetségi kormány el­nöke. A megbeszélés folyamán áttekintették a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek eredményeit, amelyek jól érzékelhetők a gyümölcsöző magyar—csehszlovák politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködésben. A továb­biakban megtárgyaltak né­hány olyan időszerű külpoli­tikai kérdést, amelyek ked­vező megoldásában Cseh­szlovákia és Magyarország egyaránt érdekelt. A tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben a kalászosok vegyszere­zése után a hét elején megkezdték a kukoricavetés perme­tezését. Drótos Lajos növényvédő szakmunkás a szert ada­golja a gépbe. (Elek Emil (elvétele) Komplex melioráció támogatással Javítják két térség termelési biztonságát Elkezdődtek megyénk ed­dig legjelentősebb komplex meliorációs munkái. A ren­dezésre Felső-Szabolcs és a Tisza—Szamos köze térségé­ben kerül sor. A két helyen 83 ezer 988 hektáron végzik e fontos munkát, amihez szá­mos helyen csatlakozik a la­kott helységek rendezése is. A nagyszabású munkálato­kon ebben az ötéves teveik- lusban végig dolgoznak, sőt, egyes tennivalók a következő tervidőszakra is áthúzódnak — közölték a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán. Az általános előkészítést, szervezést az AGROBER vál-. lalat szabolcs-szatmári ki- rendeltsége végzi. Az idén el­készülő munkák tervezett ér­téke 109 millió 986 ezer fo­rint, amiből az állami támo­gatás 75 millió 981 ezer fo­rint. Jelenleg a térségek 11 kö­zös gazdaságában dolgoznak. E helyek komplex melioráció­ja 47 millió 882 ezer forint. A szatmári részen a Szamos menti Állami Tangazdaság területén a legnagyobb a munka, aminek végösszege 80 millió forint. Már befejeződött a terve­zett melioráció a Tisza—Sza­mos közén Szatmárcseke ha­tárában. Tovább végzik itt a munkákat Túristvándi kör­nyékén, majd a nagyari rész következik. Ugyancsak befe­jeződött a rendezés Felső-Sza­bolcs térségében Tiszabercel Tiszán túli területén, s elő­készítették a folyó bal parti részét, ahol a kivitelezés ha­marosan megkezdődik. Eh­hez kapcsolódik vízrendezés tekintetében Búj, Kótaj, Nagyhalász és Ibrány. E hely­ségek határában még a terv­időszak első felében megva­lósulnak a vízrendezési léte­sítmények. Ezután követke­zik majd Kék, Demecser, Pát- roha és Domrád. Köztudott, hogy mindkét térség határa jó talaj. Ám a szinte évenként ismétlődő belvizek itt okozzák a legna­gyobb kárt. A mostani komp­lex melioráció jelentősen nö­veli a két térség nagyüzemi gazdaságainak termelési biz­tonságát. így nem kétséges, hogy a ráfordított összeg mind a gazdaságoknak, mind az államnak viszonylag rö­vid időn belül megtérül, (a) Kitüntették a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatot A Kelet-magyarországi Fa­ipari Vállalat a múlt évi eredményes munkáját ismer­te el Kiváló vállalati kitün­tetéssel az Ipari Minisztéri­um és a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak­szervezete. A közel kétszáz dolgozót foglalkoztató üzem házi ünnepségén adta át a kitüntetést Tisza László, a megyei tanács elnökhelyette­se Nagy Miklósáénak, a vál­lalat igazgatójának. Az ün­A kitüntetés átadása. (Jávor László (elvétele) népségén részt vett Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára. A tavaly 83 milliós terme­lést megvalósító vállalat fo­kozatosan javította termék- szerkezetét. A TÜZÉP-nek ajtókat és ablakokat gyárta­nak, 11 megyét látnak el te­metkezési faipari cikkekkel. Az V. ötéves terv idején ki­zárólag a termelékenység nö­velésével 7 százalékkal tel­jesítették túl tervüket. Mint­egy 9 millió forintos beruhá­zással a Lujza utcai telepen szabászati és export csoma­golóeszközt gyártó üzemcsar­nokot építettek, tovább foly­tatták a gépesítést. A dolgo­zók bére az 1975-öshöz képest 44 százalékkal emelkedett. A vállalat tovább folytatja a korszerű termékek gyártá­sát, bekapcsolódott az export­ba is. A szocialista brigád munka versenye pedig jól se­gítette a tervcélok teljesíté­sét. ősödiék a világ forradalmi erőinek összefogása!

Next

/
Thumbnails
Contents