Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. április 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Parlamenti jegyzetünk Törvény az ügyfélért VALAMENNYIÜNKNEK FONTOS, egész életünket vé­gigkísérő törvény módosítá­sát végezték el csütörtökön a Parlamentben az országgyű­lési képviselők, amikor az ál­lamigazgatási eljárás korsze­rűsítésére vállalkoztak. Olyan törvényt formáltak mai kö­rülményeinkhez, szabtak mai, s remélhető, hogy holnapi ön­magunkra, finely negyedszá­zadon át kiállta az élet pró­báját, ám néhány területen már nem segítette, néha gá­tolta a rugalmas munkát. Elég példának azt a több, mint száz jogszabályt említe­ni, ami az általánostól eltér, emiatt különös eljárást igé­nyelt, gyakorlatilag áttekint­hetetlenné tette a jogrend­szernek ezt a fontos területét, s igen bonyolult eljárásokhoz vezetett. A korszerűsítés lényegét a törvény a szocialista demok­ratizmus elmélyítésében, ki- szélesítésében, az ügyintézés meggyorsításában, a közpon­ti irányítás hatékonyságának fokozásában, ezzel együtt a helyi önállóság és kezdemé­nyezőkészség további növelé­sében,, a bürokratikus elemek elhagyásában fogalmazta meg. A törvényjavaslat kidolgo­zásánál a szakemberek fi­gyelembe vették, hogy az ál­lamigazgatási eljárásban az ügyfelek jogi képviselő nél­kül, maguk intézik ügyeiket, ezért egyik alapelvükké tet­ték, hogy közérthető rendel­kezéseket alkossanak, s az el­járási rend is egyszerű le­gyen. A törvény az egysze­rűbb ügyekben csak a leg­szükségesebb garanciákat kö­veteli meg: egyes esetekben például lehetőséget ad a ha­tározatok indokolásának, sőt a határozatok meghozatalá­nak mellőzésére is. Ma az államigazgatási szer­vek sokféle nyilvántartást ve­zetnek. Ennek ellenére az ügyfeleket olyan adatok iga­zolására kötelezik, amelyeket ezek a nyilvántartások tartal­maznak. A módosított tör­vény ezen is változtat: az állampolgárok felesleges zak­latása helyett az államigazga­tási szerveknek kell azokat az adatokat beszerezni, amelye­ket a jogszabállyal rendszere­sített nyilvántartásoknak tar­talmaznia kell. Az egyszerűsítést, az állam­polgárokkal szembeni biza­lom erősödését jelenti az a változás is, hogy január el­sejétől, a törvény életbe lé­pésétől az ügyfelek nyilatko­zatainak is nagyobb jelentő­séget tulajdonítanak, termé­szetesen a hamis nyilatkoza­tok, a visszaélések megfelelő szankciót vonnak maguk után. FELSOROLNI ALIGHA LEHETNE, milyen változta­tások szerepelnek a törvény módosításában, de minden ál­lampolgár számára jelentős, hogy lehetőség nyílik az ál­lamigazgatási határozatok bí­rósági felülvizsgálatára, vagy például az, hogy kimondja: a jogerős határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében az ál­lamigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult ké­relmére pedig 15 napon belül intézkedniük kell a végrehaj­tás elrendeléséről. A döntések előtt gyakorta szükségessé válik különböző szakhatóságok megkeresése egy-egy hozzájárulás meg­adása miatt, s eddig előfor­dult, hogy a szakhatóság meglehetősen későn adott vé­leményt. Ezután ha a szak­hatóság 115 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinte­ni. hogy a hozzájárulást meg­adta. Ez is gyorsítja majd az eljárást, miként az a lehető­ség, hogy az ügyfelet nem­csak levélben, hanem például telefonon is lehet idézni. Lényeges, hogy az ügyfél kérelmére indult eljárásban — jogszabályban meghatáro­zott esetekben — a kérelem­ben foglaltakat teljesítettnek, megadottnak kell tekinteni, ha az államigazgatási szerv az előírt határidőn belül nem tagadta meg a kérelem telje­sítését. Az egyszerűsítést szolgálja, hogy pénzkövetelés behajtása esetén az állam- igazgatási szerv közvetlenül hívhatja fel a kötelezett mun­káltatóját a letiltott összeg levonására. AZ EXPOZÉ, a törvényja­vaslatot előkészítő bizottság elnöke, s valamennyi hozzá­szóló — köztük Széles Lajos, megyénk országgyűlési kép­viselője — örömmel üdvözöl­te a változtatásokat, az egy­szerűsítéseket, hiszen ez épp úgy jó az állampolgároknak, mint az államigazgatásban dolgozóknak. Mert közép­pontjában a demokratikus je­gyek erősödése, az államigaz­gatás emberközpontúvá tétele áll. Még az országgyűlés előtt, a megyei képviselőcsoport ülé­sén mondta egyik képviselő: ma Magyarországon jó állam­polgárnak lenni, de nem biz­tos, hogy jó ügyfélnek is len­ni. Reményünk lehet rá, hogy a korszerűsített törvény egyenrangúvá teszi majd az ügyfelet az állampolgárral. Balogh József Szabolcs-Szatmárban is jó hagyományai alakultak ki az olvasótáboroknak, melynek idei terveit az április 11-i ülésén tárgyalta meg a HNF megyei közművelődési társadalmi bizottsága. ' Ezek szerint az idén öt olvasótábor nyílik megyénkben mintegy 150—200 részvevővel. A júli­us első napjaiban kezdődő tá­borozás egyik fontos törekvé­se, hogy a tanyai települése­ken élő, általános iskolai di­ákotthonokban tanuló fiata­loknak adjon hasznos útba­igazítást, ébresszen tartós ér­deklődést a könyvek iránt. Mándokon, Kállósemjénben és a Nyíregyházához tartozó Nyírszőlősön rendeznek be nyári olvasótábort a tanyai gyerekeknek. Mándokon és Kállósemjénben a saját isko­lai körzethez tartozó gyerekek közül toboroznák a táborla­kókat, míg a nyírszőlősi tá­borban a nyíregyházi Váci Mihály Általános Iskolai Di­ákotthon és a balkányi diák­otthon tanulóinak csoportjai vesznek részt. Ez a tábor a HNF saját olvasótábora lesz, az ellátásról, a szervezésről a HNF megyei bizottsága gon­doskodik. Tivadaron országos jellegű olvasótábor nyílik szakmunkástanulóknak, a tá­bor gazdája a megyei könyv­tár. Az ötödik tábor, a kis- várdai abban különbözik a többitől, hogy itt felnőtt ter­melőszövetkezeti dolgozók gazdagíthatják irodalmi is­mereteiket. Az idei tervek szerint három szabolcsi fia­tal részt vesz a Borsod me­gyében szervezendő nemzeti­ségi olvasótáborban, várható­an ketten Nyírtelekről, egy fiatal pedig Nagycserkeszről utazik a nemzetiségi táborba. Az olvasótáborokban a ha­gyományokhoz híven külön is feldolgozzák a részvevők a megye nagy irodalmi alakjai­nak egy-egy rövidebb művét, szerepel a programban Krú­dy, Móricz, Sipkay, Váci Mi­hály egy-egy művének elem­zése, melyhez sokszorosított segédanyagot is kiad az „Ol­vasó népért ’mozgalom” me­gyei tanácsa. Tivadaron zenei foglalkozásra is sor kerül a Bartók-évforduló jegyében. RAKLAPOK TISZASZALKÁRÓL Karrier a hátsó bejáraton A MAGYAR ACÉLÁRUGYÁR TISZASZALKAI GYÁRÁNAK FŐMÉRNÖKE KEDVVEL MESÉLTE EL EGY RENDHAGYÓ „KARRIER” TÖRTÉNETÉT. — Ügy kezdődött, hogy kí­sérleteztünk mi itt a gyárban fém raklapok gyártásával. No, nem fedeztük fel a spanyol- viaszt. Kísérleteznek fémből készült rakodólapokkal más­hol is. Nemzetközi szabvány szerint — Keresett cikk? — A rakodólapokat egyre több helyen alkalmazzák. Ezek korábban fából készül­tek, de hát most a fa ára is felment. A másik, és ez a fontosabb, van olyan hely, ahol a fa raklapokat nem en­gedik használni. Külföldön nem fogadják el, például a húsipartól. — Egészségügyi okok mi­att? — Igen. Eddig ha szükség volt rá, a svédektől vettek műanyag raklapokat. Ez mé­regdrága, ráadásul tőkés im­port. Törtük a fejünket, és nem hiába. Kikísérleteztünk egy olyan, a nemzetközi szab­ványoknak mindenben meg­felelő, a megrendelő kívánsá­ga szerint festett, vagy tűzi horganyzott, peremes, vagy perem nélküli, más rakszer- kezetekkel összeépíthető, a mi körülményeink között ol­csón előállítható olyan rak­lapot, amely nem vetemedik, több súlyt bír... Egyszóval valamit, amiről úgy éreztük, hogy jó. — Az ára? — A mi árunk a legala­csonyabb,. de hát gyártani csak azt érdemes, amit meg­vesznek az embertől. És itt szólt közbe a véletlen. A raklap felkerült a nemzetkö­zi vásárra. — Mint bemutatott ter­mék? — Nem. Mi nem is nevez­tük akkor még ezt a termé­ket. Nem állítottuk ki, de a kiállítás rendezésekor a törzs­gyár kiállított termékeit egy­szerűen kényelmi okokból, rendezési meggondolásokból többek között ilyen raklapo­kon mutatták be. Szó szerint a hátsó bejáraton kerültünk be, de voltak, akiket érdekel­ni kezdett, hogy mi is ez. Élőben látni — Reklám helyett szeren­cse? — Csináltunk mi egy kis prospektust, bemutatni a ter­méket, de hát az valahogy más. Prospektus sok van, az írott szövegen, a képen át­szalad a szem. Más, ha élő­ben lát valamit az ember. — Az eredmény? — Mi úgy terveztük, azt álmodtuk, mert így is fogal­mazhatnám, hogy tízmilió fo­rint értékben gyártunk rak­lapokat. Már vannak szerző­déseink és sokan érdeklőd­nek. A 43-as számú ÁÉV Budapesten az új raktárát már ilyen rakodólapokkal, és természetesen a csatlakozó szerkezetekkel építi, illetve rendezi be. Rugóüzem májustól — Mit jelent ez az üzem­nek? — Az éves tervünk 205 millió forint. A 10 millió, amikor lesz, se döntő rész ebben. Más dolog az, hogy mi szeretjük itt a terméket, nem én, nem két-három ember, hanem mi itt 560-an, akik itt dolgozunk. Persze ezt így ne­héz magyarázgatni, inkább csak érzi az-ember, ha vala­mi körül jó "a hangulat. Lé­legzetvétel ez a következő újhoz... ____ 9 — Van itt egy épületünk, azt tesszük rendbe. Májustól ott tervezünk egy kis rugó­üzemet. Kombájnokhoz, me­zőgazdasági gépekhez gyár­tunk majd rugókat. Ez is olyan termék, aminek bizto­san lesz piaca. Ehhez még a vásár se kell... (bartha) A jósavárosi betonházban álló két öblös ülőalkalmatos­ság kereken ötven évvel ez­előtt nászajándékként szol­gált. Kiállták a költözködések viharát, amikor a nyíregyhá­zi vasútállomás melletti la­kás kényelmét szolgálták, a közvetlen közelükbe bombák hullottak. Mestermunka volt, ezeken a foteleken nem fog az idő. Jó bennük ülni és a fiatal szívesen hallgatja a tu­lajdonos Molnár Jánosné hat évtizedre visszanyúló emlé­kezéseit. Anci néni komótosan fel­áll, leveszi a tv tetejéről az unokák színes fényképét. „Is­tenem, de rég volt” — sóhajt fel. Bizony régen volt, ami­kor még ő is a Nyíregyházi 2. sz. Általános Iskolában ta­nult. Aztán egy darabig visz- szajött ide tanítani. „Itt ta­nult azután a Gyurka fiam, most meg a Lacink kislánya, az unokám jár ide”. Az idős asszony szépen csengő szavakból rakja össze a múltat a jelennel. Kerek év­szám: 1920-ban szerzett dip­lomát. Egy évvel később, pont hatvan éve a Balkány mel­letti Perkedpusztán kezdett dolgozni. Ö volt itt az első tanító. Egy dohánypajtából előlépett „iskolában” tanítot­ta a betűvetésre a gyerekeket, de még a tíz éven felülieket is ... Hogy szerették akkor és ott az első tanítót... De hát a sors ókkor kiszámítha­tatlan volt. 1922-ben Nyíregy­házára, pontosabban a Dózsa- szőlőbe szólította a köteles­ség. Aztán a nyíregyházi is­kolák következtek, a nyugdíj- korhatáron túl. ötvenkilenc éves koráig állt a közösség szolgálatában. Tanító házaspár A férj, Molnár János is fényképpel, történelmi idők felelevenítésével kezdi a be­szélgetést. Mutatja a lehango­ló fényképet, amely 1944-ben készült és az Arany János ut­ca egy keskenyebb részét áb­rázolja a bombázás után. A szolgálati lakás mellett akko­ra bombatölcsér tátongott, hogy egy kisebb víkendház is elfért volna benne. „A mai kőrengeteg, a forgalmas Arany János utca egy része valamikor libalegelő volt. A Krámos nevű pékmester ke­rékpárján ezen az elhagyott területen tanultak meg kerék­pározni a fiaim”. János bácsi még egy em­léket mond, főleg azoknak, akik nosztalgiával gondolnak a régi utcákra: — A tanítóképzőt Nyíregy­házán végeztem. Akkor az is­kola még a Dózsa György ut­cán volt, a kollégium meg a Széchenyi utca végében. Reg­gelente gyalog mentünk át. Az utcaseprő minden reggel tisztára seperte a Dózsa György utcát. Sosem felejtem el. egyszer ránk szólt az öreg: „Na, látják, fiatal urak? Én már írom a sorokat a sep­rűmmel”. A szemtan, a matematika volt a kedvenc tantárgya. Végzős képzős korában el­nyerte az iskola matematika­alapítványát. Jókora összeg, 140 ezer korona járt vele. Hogy mit ért ez akkor? Ve­hetett magának belőle né­hány olcsóbb — mai szóhasz­nálattal,él ve — cuccot. Ta­nítóként számtanra, logikus gondolkodásra tanította a város fiataljait. Sokan emlé­kezhetünk rá. hogy a hatva­nas években sok felnőtt népe­sítette be az esti iskolákat. Meglett emberekkel szerettet­te meg a nem éppen szeretet- re méltó tantárgyat, a mate­matikát. Közben maga is ta­nult, az egri főiskolán tanári diplomát szerzett. Szorgalma, jó kapcsolatteremtő készsége miatt sokáig állt a 2. sz. gya­korlóiskola élén. Kicsit fá­radt volt már, sok dioptriás szemüveget viselt, amikor 61 éves korában az igazgatói székből vonult nyugdíjba. János bácsi a hatvanas években két ciklusban volt tanácstag a Kossuth utcán. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent intézett. Egyebek között segítette útjára indíta­ni a Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. Az éppen most átadott toronyház közelében virágosak, tiszták voltak a porták, s a kanyarban itt cikkant ki a sárga villamos és tartott egyenesen a Sóstó felé. A pedagógus házaspár sok évi várakozás után a Jósavá- rosban kapott kényelmes la­kást. Itt áll a két múltba te­kintő fotel. Beszélgetésünk előtt az egyikben János bá­csi ült és olvasta Bajor Nagy Ernő Munkatársunk jelenti című könyvét. Riportkötet ez, tükre mai életünknek. Nábrádi Lajos Hí a véleménye? Fazekas Szigfridné, a Fémmunkás Vállalat személyzeti osztályvezetője n továbbtanulók támogatásáról —Az eredményes gazdálko­dás, a korszerű technikai esz­közök feltételezik a maga­sabb szintű műveltséget. A kor követelménye az. általá­nos és szakmai ismeretek ál-1 landó gyarapítása. Dolgozó-; ink köriben, nagyroéejékű az- érdeklődéS* az‘állami, szakmai,' politikai képzés iránt. Ennek eredménye, hogy évről évre nő a felsőfokú képzettek szá­ma, középvezetőink rendel­keznek a munkájukhoz szük­séges végzettséggel, egyre több a szakmunkás. A válla­lat messzemenőkig támogatja a továbbtanulókat akár egye­temre, főiskolára, közép-, vagy szakiskolára jelentkez­nek,. , j, zioOcxoMino* A i • —. Jelenleg, vállalatunktól, hatvanan tanuljak különbö- * ző tanfolyamokon. Egyetem­re ketten járnak, középfokú szakiskolán 25 ember tanul, felsőfokú politikai oktatásban 15-en vesznek részt. Szerve­zünk szakmunkás tanfolya­mokat is. Ilyen például a nyílászárót gyártó tanfolyam, ezt 35-en végzik, kettő kivé­telével mind nő. Egy másik tanfolyam a targoncavezetői, most fejeződött be, 11-en .• vizsgáztak sikeresén. — Rendszeres az is, hogy a betanított munkások szak­munkásvizsgára jelentkeznek, «.vagy ’a második, h^maaidrk szakma megszerzésére töre­kednek. ösztönzi a vállalat a hegesztőket a minősítési vizs­ga letételére. Ez viszonylag sokba kerül, egy elsőosztályú minősítés 16 ezer forint. Idén már az ipari tanulókkal is ösztöndíjszerződést kötöt­tünk. Kilencvenkilenc tanu­lónk van és 350, illetve 450 fo­rint ösztöndíjat, adunk azok-? nak, akik szakmunkásvizsga után nálunk kívánnak dol­gozni. — A példák sokasága meg­lehet azt a látszatot keltik, hogy a vállalat minden ta­nulni vágyót kivétel nélkül támogat.. Az igazsághoz hoz­zátartozik, ábban senkit sem akadályozunk meg, hogy ta­nuljon, de aki tőlünk tanár­képző főiskolára akar járni, annak a kedvezményeket, (tanulmányi szabadság, úti­költség-térítés,, vizsgadíj, és egyéb) nem szavazzuk meg:’ Egyébként a vállalatnál mű­ködik egy művelődési bizott­ság, amely dönt a továbbta­nulni kívánók ügyében. Ez a bizottság alaposan mérlegeli, elsősorban a vállalati érde­ket figyelembe véve, hogy mit, hogyan hagy jóvá. Nem kis pénzekről van szó, száz­ezer forintokról. — Miért hasznos a válla­latnak, ha dolgozói tanulnak, politikailag, szakmailag kép­zik magukat? Nyilván azért, mert a műveltebb, szakmai­lag képzettebb emberek' többre, jobbra képesek. Véle­ményem szerint kamatos ka-' mattal megtérül az a pénz, energia, amelyet a továbbkép­zésre fordítunk. Seres Ernő Öt olvasótábor nyílik a megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents