Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
XXXVIII. évfolyam, 90. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. április 17., péntek MA Esti iskola, névadók * (2. oldal) Üres futás — pénzbírság (3. oldal) Tanácskozott az országgyűlés Elfogadták az államigazgatás korszerűsítéséről szóló törvényt Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés. Törvényhozó testületünk tavaszi ülésszakán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslat. Előadó: dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. 2. A Magyar Nemzeti Banknak az ötödik ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztató. Előadó Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre beszéde A törvényjavaslat célja az államigazgatási eljárás korszerűsítése. Elfogadása és törvényerőre emelése fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy közigazgatásunk szükséges megújulási folyamata folytatódjék, és mai életünk követelményeinek megfelelően mindinkább kibontakozzék — mondotta bevezetőben dr. Markója Imre. Részletesen szólt az államélet, a közigazgatás fejlesztése szempontjából a legfontosabb kérdésről, a szocialista demokratizmus elmélyítéséről, kiemelve: a hatvanas, hetvenes években tagadhatatlanul jelentőben előreléptünk, s énnek eredményeként választási rendszerünk demok- ratikusabbá vált. a nép által választott államhatalmi testületek, valamint tagjaik: a képviselők és tanácstagok tevékenységi köre, lehetőségei sokoldalúan kibontakozhattak, az állampolgárok pedig mind szélesebb körben közvetlenül is bekapcsolódhattak a közügyek intézésébe, jogaikat egyre teljesebben gyakorolhatták. A közigazgatás is — megítélésünk szerint — mindinkább megfelelő demokratikus ellenőrzés alá került. A jövőben a demokratizmus formáinak további gazdagítása mellett, mindinkább a demokrácia kiszélesítésének tartalmi elemeire kell a figyelmünket összpontosítani. Arra, hogy meglévő demokratikus intézményeink — a formalizmus és a bürokratizmus jegyeitől maradéktalanul megszabadulva — magas színvonalon működjenek, a lakosság mind szélesebb rétegei aktívan és tudatosan éljenek a közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségével. A közélet minden területén nyílt és őszinte demokratikus légkör uralkodjék, s hogy a demokratizmust mindenki a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése ötvözeteként fogja fel. Az államélet fejlesztésének igen fontos kérdése a demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósítása is. Az irányítás kérdéseivel való intenzívebb foglalkozás tapasztalatai azt mutatják, hogy a központi irányítás hatékonyságának fokozására irányuló célkitűzésünk nemhogy gátolná a helyi önállóság és kezdeményezőkészség növelését, ellenkezőleg, annak egyik igen fontos előfeltétele. Persze csak az esetben, ha a központi irányítás hatékonyságának fokozását oly módon kívánjuk elérni, hogy az irányításnak ez a szférája valóban a legjelentősebb, az ország egészének életét érintő társadalmi és gazdasági problémákra összpontosíthassa a figyelmét, s arra legyen képes. hogy a fő folyamatok irányításával, a fejlesztési koncepciók kidolgozásával, az ezekhez szükséges döntések meghozatalával, s ezek végrehajtásának hatékony ellenőrzésével megfelelően befolyásolni tudja a társadalompolitikai és a népgazdasági célkitűzések következetes megvalósítását. Központi irányítási rendszerünk ilyen irányú átalakulása megkezdődött. Természetesen ez hosszabban tartó, s még sok erőfeszítést igénylő folyamat. Nem kívánunk senkiben sem olyan hiedelmet kelteni, hogy az állam- igazgatás központi irányításában már minden rendben van. Sőt, a kormány meggyőződése, hogy e tekintetben még igen sok a tennivalója. A központi irányítás javítására még nagy lehetőségeink vannak, s e lehetőségek valóra váltása egyben elősegítheti a helyi közigazgatási és gazdálkodó szervek, a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának növekedését is. Persze a helyi szervek önállóságának növelését egyéb módon, konkrét intézkedésekkel továbbra is támogatni kell. A nagyobb . önállósággal kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy nem elegendő nagyobb önállósággal csupán jogilag felruházni a tanácsokat és a gazdálkodó szervezeteket, ezzel egy időben azt is biztosítani kell, hogy e kibővült hatáskörükkel élni is tudjanak, méghozzá jól. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel nemegyszer sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy e téren nincs minden rendben, sem az ehhez szükséges feltételek biztosításában, sem a meglevő lehetőségek valóra váltásában. Emellett találkozhatunk olyan, szemléletbeli fogyatékosságokra visszavezethető problémával is, hogy egyesek a nagyobb önállóság lehetőségeivel visszaélve a helyi, illetve a részérdekeket az össztársadalmi érdekek fölé hegyezik. S nem kevésszer tanúi vagyunk annak is, hogy a nagyobb önállóság nem jár együtt a felelősség fokozódásával, sőt felelőtlenséget szül. E negatív jelenségek ellen határozottan fel kell lépnünk, ha nem akarjuk, hogy jó törekvéseink visszájára forduljanak. Pártunk XII. kongresszusa a társadalomirányítási, államigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden szinten javítani kell a döntési rendszert, a döntések végrehajtásának az ellenőrzését, növelni kell a felelősségérzetet, s biztosítani kell a beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkérését. A Minisztertanács a kongresszust követően — a korábbi évek ilyen irányú elemzéseinek tapasztalataira is támaszkodva — elhatározta döntési és felelősségi rendszerünk felülvizsgálatát, különös tekintettel a gazdaság- irányítás területére. A vizsgálódás már megindult. sőt az elsődleges tapasztalatokat nemrég a kormány értékelte is. Ez az értékelés döntési rendszerünket sok vonatkozásban még mindig bonyolultnak és bürokratikusnak. a döntési hatáskörök elrendezését pedig túlzottan centralizáltnak minősítette, s megállapította, hogy emiatt a jogilag egyébként viszonylag jól'kiépített felelősségi rendszerünk sem tud mindig megfelelően funkcionálni. Ezért a Minisztertanács elhatározta. hogy intézkedéseket kell kidolgozni a döntési mechanizmusok korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint (Folytatás a 4. oldalon) A Parlamentben pénteken összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: Kádár János és Gáspár Sándor az ülésteremben. (Kelet-Magyarország telefotó) Angolai küldöttség megyénkben Magyar—angolai barátsági gyűlés Az Angolai Népi Védelmi Szervezet küldöttsége — amely a Munkásőrség Országos Parancsnokságának meghívására tartózkodik hazánkban — csütörtökön Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. A delegáció amelyet Paiva Domingos Da Silva alezredes, az MPLA Munkapárt Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszterhelyettes, az Angolai Népi Védelmi Szervezet főparancsnoka vezet, csütörtökön reggel Nyíregyháza nevezetességeinek megtekintésével kezdte megyei programját. Ezt követően megyénk politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről tájékoztatta a küldöttség tagjait Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára, majd Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka ismertette a vendégekkel a munkásőrség tevékenységét. Az angolai küldöttség útjának következő állomása Mátészalka volt. A Szamos menti Állami Tangazdaságban Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a gazdaság vezetője fogadta és tájékoztatta a delegációt a szatmári nagyüzem munkájáról, terveiről, dolgozóinak életéről. Először az új almaültetvényt tekintették meg, majd bemutatták nekik a gazdaság almasűrít- ménygyárát és húsüzemét. A pártbizottság épületében Forgács András, a városi-járási pártbizottság első titkára tájékoztatta a népi védelmi szervezet küldöttségét Mátészalka életéről. Délután magyar—angolai barátsági gyűlést rendeztek a küldöttség tiszteletére a Magyar Optikai Művek mátészalkai üzemcsarnokában. A gyűlés szónoka Ballai István volt. A munkásőrség megyei parancsnoka szólt a delegáció szabolcs-szatmári látogatásának jelentőségéről, majd ismertette Angola történelmi útját, fejlődését. Az angolai küldöttséget köszöntik a mátészalkai barátsági gyűlésen (Jávor L. felv.) 1975. novemberében kiáltották ki Angolában a Népi Köztársaságot, az MPLA hadserege 1976. márciusáig fokozatosan kiszorította az országból az FNLA és az Uni- ta, dél-afrikai csapatokkal megerősített egységeit. Az ország haladó erőinek nagy harcot kellett folytatni a belső és külső ellenséggel. Az MPLA az 1976-ban elfogadott programjában a szocialista társadalom felépítését tűzte ki célul. Az 1977-ben megtartott I. kongresszusán marxista—leninista párttá alakult át. 1978 februárjában közzétették a párt központi bizottsága által jóváhagyott alaptörvényt, amely a gyarmati rendszer felszámolását és a szocialista társadalom felépítését jelölte meg a legfontosabb feladatként. A népi védelmi szervezet 1976-ban jött létre. Fő feladata a belső rend és a biztonság szavatolása, a lakosság védelmének biztosítása. Ballai István így fejezte be beszédét: — A hazánkba érkezett angolai delegáció minden tagja nagy utat tett meg népe függetlenségéért. Tisztelettel fogadtuk őket szűkebb hazánkban. Szabolcs-Szatmár mesében. Kívánjuk, hogy erősítsék nemzeti függetlenségüket. járuljanak hozzá a világbéke biztosításához, érjenek el újabb sikereket a gazdaságban, a neokolonializmus elleni harcban. Az angolai küldöttség tagjai egészítették ki ezután a hazájukról szóló szavakat. A barátsági gyűlés Forgács András zárszavával ért véget. Befejeződött az NSZEP X. kongresszusa Ismét Erich Honecker a párt főtitkára A Német Szocialista Egységpárt vezető szerveinek megválasztásával csütörtökön befejeződött a párt X. kongresszusa. A délelőtti zárt ülésen a kongresszusi küldöttek megválasztották az új központi bizottság és központi revíziós bizottság tagjait, majd a KB a maga soraiból megválasztotta a vezető szerveket. A választás eredményét Erieh Honecker ismertette a kongresszusi küldöttekkel. Az NSZEP KB főtitkárává ismét Erich Honeckert választották meg. A KB politikai bizottságának összetétele változatlan maradt, Gerhard Grüneberg és Albert Norden helyére nem választottak új tagot. Záróbeszédében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára méltatta a hatnapos pártkongresszus jelentőségét és újból hangsúlyozta, hogy az emberek javára, a nép boldogulására következetesen végrehajtják az NSZEP határozatait. A kongresszusi ülés az Internacionálé eléneklésével ért véget.
