Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. április 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Képünkön: két összeillesztett 450 milliméteres csodarabot lát­hatunk a kísérleti laboratórium „kínzópadján”. nek a betonba, amelyek megaka­dályozzák az esetleges repedése­ket. Angol szakemberek égetett agyagból is készítenek csöveket a felszíni és szennyvizek elveze­tésére. E csövek többféle előny­nyel rendelkeznek: egyszerű ösz- szenyomással illeszthetők, a fle­xibilis csatlakozások hézagmen­tes tömítést biztosítanak. To­vábbi fontos jó tulajdonságuk e csöveknek, hogy teljes mérték­ben ellenállnák az agresszív ta­lajvizek és a szennyvizek korro­dáló hatásának, s az egyébként igen sok bajt okozó kénhidro­génnel szemben is közömbösek. A rendszerhez 150—450 millimé­ter átmérőjű csövek, valamint különböző — könyök-, elágazó-, csatlakozó- és átmeneti — ido­mok tartoznak. Asztali . másológép Elkészült a prototípusa az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat asztali másológépének. A berendezés méreteiben és tudá­sában is elegendő a vállalatok, intézmények gyors információ- közlésének kiszolgálására. Per­cenként 12 másolatot készít. Ma­gyarország másolókészülék-be­hozatalának zömét éppen az eh­hez hasonló teljesítményű gépek alkotják. Az új konstrukció ki­alakításánál elsődlegesen hazai alkatrészek felhasználására töre­kedtek, az importanyagok értéke nem haladja meg a termék ön­költségének öt százalékát. A ké­szülék tartozékai is hazai ter­mékek. A kis helyet foglaló elektrostatikus asztali másoló­ból még az idén száz darab ké­szül. Terménytárolók Egyre keresettebbek a nagy­üzemi gazdaságok körében a Borsodnádasdi Lemezgyárban készülő lemezsilók. E . tárolók nagy előnye, hogy csekély hely­színi szereléssel, gyorsan felépít­hetők, és olcsóbbak, mint a más anyagokból készültek. Az üzem­től tavaly rendelt silók együttes befogadóképessége 1400 vagon volt; az idén a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok által lekötött tárolókban 5200 vagon takarmány raktározható. A fémhombárok közül a legki­sebbek hatvan, a legnagyobbak hatszáz vagon szárított termény tárolására alkalmasak. Az észak­magyarországi üzem újdonsága az a siló, amelyben az akár 32 százalék nedvességtartalmú, közvetlenül a kombájntól beérke­ző gabona és kukorica — minő­ségének romlása nélkül — tart­ható. Mesterséges hasnyálmirigy Az inzulin a hasnyálmirigy hormonja. Több hormonnal együtt a szervezet szénhidrát- anyagcseréjét szabályozza. Csök­kenti a szervezet vércukorszint- jét és a máj glükogéntartalmát. Az inzulinhiány okozza a cukor- betegséget. Évek óta kísérleteznek a „haj­szálpontos” inzulinadagolás tech­nikai megoldásain. Sokat vár­tak a számítógép segítségétől, de sajnos eddig nem sikerült széles körben alkalmazható meg­oldást kidolgozni. Nemrégiben egy angol kutatócsoport „mes­terséges hasnyálmirigyet” csi­nált. Az övre csatolható kis mé­retű berendezés tartályából egy miniszivattyú fecskendő segít­ségével bőr alá adagolja az in­zulint. Övvel és öv nélkül Fémcsövek „száműzetése" Az almafák kártevői ellen AZ idei száraz, meleg tavasz kedvez a növényi kártevőknek. Almagyümölcsöseinkben a zöld almafa-levéltetű és a gyümölcs- fa-takácsatka fertőzöttség az át­lagosnál erősebb mértékű. Főleg a starkingfák fertőzöttsége fel­tűnő. A lárvák kelése már ko­rán megindult. A fiatal levelek­ben, virágkezdeményekben nagy károkat okoznak szívoga- tásukkal, a kártétel kihathat a termés mennyiségére is. Ameny- nyiben nem végeztük el a tél vé­gi lemosó permetezést, fokozott figyelemmel kell eljárni ezen kártevők elleni védekezésben. A levéltetvek ellen a Bi 58 EC (0,1%) és az Anthio 33 EC (0,1%), a takácsatkák ellen a Mitac 20 EC (0,2—0,3%), valamint a Ros- pin 25 EC (0,2%) alkalmazható jó eredménnyel. A sodrómolyok csak kisebb gócokban okoznak veszélyt. Ahol a károsított virágkezdeményben hernyót és szövedéket találunk, s a károsítás meghaladja a 2%- ot, célszerű rovarölő szert al­kalmazni. A sodromolyok ellen a Safidon 40 WP (0,25%) és az Anthio 33 EC (0,15%) készítmé­nyekkel védekezhetünk sikere­sen. Kirepültek a levélaknázó mo­lyok is. Az almalevél-aknázó- moly, az almalevél-törpemoly és az almalevél-sátorosmoly a leg­gyakoribb fajok. Amennyiben a nyár folyamán a levelek 20—30n ci­án 1—2 akna jelentkezik, csak „szépséghibáról” van szó, a le­velek asszimilációs felülete nem csökken káros mértékben. Tö­meges elszaporodásuk esetén azonban korai lombhullást ered­ményezhetnek, veszélyeztetve nemcsak az ez évi, de a követ­kező évi termést is. A most re­pülő lepkék ellen a gőzhatású Unifosz 50 EC (0,15%) vagy a Fekama DDVP (0,15%) a leghatá­sosabb, a fiatal lárvákat a fent felsorolt készítményeken túl a Bi 58 EC (0,1%) is pusztítja. Mielőtt az inszekticidekhez nyúlunk, tanácsos megszemlézni gyümölcsfáinkat, s az ott lévő kártevők figyelembevételével megválasztani a készítményeket. A rovarölő szeres permetezések­nél különös figyelemmel kell el­járni, óvni kell saját egészségün­ket és a környezetet is. Szeszes ital fogyasztása nem csak perme­tezés előtt és közben, de perme­tezés után is tilos! Gondoljunk gyümölcsfáink beporzóira, a mé- hekre is! Ha a kertben virágzó gyomnövény van, tilos rovarölő szerrel permetezni. Az előírt óvó rendszabályokat és az élelmezés- ügyi várakozási időket feltétle­nül tartsuk be! Molnár Józsefné dr. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Az ivóvízellátás és szennyvíz- elvezetés — tágabban értelmez­ve: folyadékszállítás — területén a nagy hagyományokkal rendel­kező fémcsöveket folyamatosan kiszorítják a beton-, vasbeton es feszítettbeton-csövek. Nem volt könnyű kidolgozni e csőfé­leségek gyártástechnológiáját, de ma már mindhárom változat­nál megoldottnak tekinthetők. A cső külső átmérőjének megfelelő acélsablon két félhengerből áll. Ha az összecsukott, hossztenge­lye mentén géppel forgatott acélsablonba — egyenletesen el­osztva — betonkeveréket juttat­nak be, az a pörgetés hatására a sablon belső falára rakódik és mind vastagabb réteget alkot. E gyártási módnál az a baj, hogy a kavicsszemcsék — a centrifu­gális erő hatására — nem az ideális rendben helyezkednek el a betonban. E hátrány kiküszö­bölésére dolgozták Ki az ún. hengerléses eljárást, amellyel a jól ismert Rocla-csövek készül­nek. Ennél a rendszernél a cső­hossz mentén egy szállítószalag hordja be a friss betont a cső­térbe, felrakván a sablon belső felére, amelynek forgása csak olyan sebességű, hogy a beton ne hullhasson vissza a sablon­falról. Más gyártási'módok is napvilágot láttak. így például feltalálták az ún. szecskabetont, amelynél 2—3 centiméter hosszú­ságú acéldrót darabokat kever­A közelmúltban zárult AGROMASEXPO ’81 Néifrtetközi Mezőgaz­dasági, Élelmiszer-ipari Gép- ésMűszerkiállításon első díjat nyert a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat­nak az amerikai Hesston-licenc alapján gyártott HFS—105 típusú hígtrágyafelszedő és -kiszóró tartálykocsija. Az egytengelyes, hidraulikus futómüves, 5 köbméteres tartálykocsi MTZ—80-as, il­letve 82-es traktorral vagy ahhoz hasonló erőgéppel vontatható. Csi­gás felszedő- és kiszórórendszerének meghajtása a traktorról kar­dántengellyel történik. Ezzel a rendszerrel a felszínen tárolt híg trágyákat szedi fel, s ugyanezzel szórja szét, juttatja vissza a ta­lajba. Az STR jelű szemestermény-roppantó az AGROMASEXPO-n má­sodik díjat kapott. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat új gépének alkalmazásával az állattartó gazdaságok mellőzhetik a szemes takarmányok — nagy költséget, sok energiát igénylő — tárolás előtti szárítását. Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a gép által megroppantott szemes takamány nedves állapotban is tap- veszteség nélkül tárolható. (Kádár Edit felvételei) Jóllehet, a biztonsági öv hasz­nálata kötelező, megfigyelhető, hogy egyre kevesebben tartják be ezt az előírást. A megkérde­zettek és felelősségre vontak többféle indokkal élnek: terhes számukra az öv viselése; az öv­vel ..be vannak zárva” a jár­művükbe; csupán feledékenység- ből nem kapcsolják be az övét stb. A legtöbb ember — amíg egy­szer „kiadós” baleset nem érte — nincs tisztában a közlekedési baleseteknél elkerülhetetlen elő­relendülés erejével. Márpedig ez félelmetes erő. Egy kísérlet sze­rint a 80 km/óra sebességgel frontálisan ütköző, biztonsági övét nem használó autóvezető 0,05 másodperc után szétnyomja a kormánykereket, kétszázad má­sodperccel később négyezer ki- logrammnyi erővel ütközik a kormányrúdhoz (ez annyi, mint­ha négy tonna súly nehezedne rá), újabb 0,09 másodperc után a fej a szélvédőhöz vágódik, egy- tized másodperccel később a ve­zető visszacsapódik, végül tíz másodperc elteltével minden mozgás megszűnik . . . Nincs olyan ember, akinek esélye és ideje lenne bármilyen ellenreakcióra a nagy sebességű összeütközéseknél, hiszen az át­lagos reakcióidő 0,8—1,2 másod­perc. Gyakran hallani arról az elképzelésről a vezető melletti ülésen helyet foglaló, magát be­kötni nem akaró utas részéről, hogy ütközéskor majd „kitá- masztja” magát. Nyilván nem tudja, hogy gyakran már a 20 km/óra sebesség is halálos bal­esethez vezethet, mert egy erős ember. ha kitámasztja magát, csak akkora energiának tud el­lenállni, amely 15 km/óra se­bességig keletkezik a hirtelen megtorpanáskor, ötven kilométe­res sebesség esetén viszont már a testsúly negyvenszeresének megfelelő tartóerőre lenne szük­sége, ilyen emberi erő viszont nincs, s ilyen sebességnél a ne­kiütközés úgy hat az utasra vagy a vezetőre, mintha a harmadik emeletről zuhanna a fejére. A járművek gyűrődési zónái csak egy csekély részét tudják semlegesíteni az összeütközésnél fellépő erőknek. Az ember szá­mára az egyetlen „mentsvár” az öv, amelynek nyúlási képességét úgy állítják be. hogy az előre­lendülő tömeget visszatartsa. A bekötött ember már a gépjármű deformációs szakaszában részt vesz a lassításban, és a reá ha­Beruházások gyorsabban tó erők nagy részét az öv fel­fogja, így nem lökésszerű, ha­nem megközelítőleg állandó fé­kezés éri. Ilyenkor persze csak­nem törvényszerű, hogy az öv alapos nyomot hagy a bőrön. Azoknak címezve, akik ettől va­ló idegenkedésükben nem hasz­nálják a biztonsági övét, egy NSZK-beli orvosprofesszor a következőket mondta: „Inkább egy kék csík a mellen, mint fe­hér krizantém a síron.” Egyesek úgy válik, hogy jobb, ha valaki összeütközésnél kiesik a kocsiból, mintha a járműben súlyos sérüléseket szenvedne. A statisztikai adatok egészen más­ról vallanak. Eszerint ötször gyakoribb, hogy a kieső meghal, mert vagy átmennek rajta az időben megállni nem tudó jár­művek, vagy az esés közben szenved súlyos sérüléseket. Me­gint mások attól félnek, hogy bekötött állapotban nem tudnak gyorsan kikerülni a baleset kö­vetkeztében esetleg kigyulladó gépkocsiból. A gyakorlati ta­pasztalatok itt is mást tanúsíta­nak, nevezetesen azt, hogy az övét viselő autós vagy utas a jármű kigyulladásakor az esetek túlnyomó többségében cselekvő- képes, míg a be nem kötött au­tósok az ütközés pillanatában általában elvesztik eszméletüket, és ha nem esnek ki az autóból, bennégnek. Mindent összevetve, arra az adatokkal is alátámasztott meg­állapításra jutottak a kutatók, hogy az öv negatív hatása ke­vesebb, mint 0,6 százalék. Ugyanakkor a személygépkocsik­ban ülők halálozási arányát 35— 50 százalékkal csökkenti a biz­tonsági öv! A képen látható övtípus egyike a legjobbaknak; az ajtó becsuká- sa után automatikusan körülveszi, beköti az első üléseken helyet foglalókat, összeütközéskor az ülésbe húzza az utast és így teljes védelmet nyújt. Népgazdaságunk állóeszközei­nek, s ezek között is elsősorban a termelőeszközöknek egyre bő­vülő újratermelése gazdaságpoli­tikánk egyik fontos feladata. A végrehajtás — azaz a beruházá­sok tervezése és megvalósítása — az elmúlt tíz év alatt felgyor­sult. A tevékenység tartama, mű­szaki színvonala javult, de min­den vonatkozásban nem üti meg az általánosan előírt követelmé­nyeket. Hármas követelmény A tervek elkészítésénél min­denkor ki kell elégíteni azt a hármas követelményt, mely a beruházási eszközökkel való gazdálkodás általános mérték­adója és meghatározója. Ez a népgazdasági érdekek és össze­függések figyelembevétele, a beruházások szükségességének és gazdaságosságának előzetes elbí­rálása, és a koncentrált megva­lósítás elve. A fentieken túl meg­különböztetetten kell kezeim a tervszerűség, szervezettség, ellen­őrizhetőség, felelősség és érde­keltség kérdését, természetesen oly módon, hogy azok harmoni­kus egységben legyenek a céltól a teljes megvalósításig szüksé­ges összes tevékenységgel. A beruházási tevékenységgel kapcsolatos anyagi érdekeltség hazánkban továbbra sem megol­dott kérdés. A beruházó, a kivi­telező és a tervező nem érde­keltek a beruházási költségek csökkentésében. Az anyagi érde­keltség biztosításakor több alap- elvnek szükséges érvényre jut­nia. így még fokozottabban kell támaszkodni az önálló elszámolá­si rendszerre. Ahol lehetséges — a központi érdekek veszélyezte­tése nélkül — biztosítani érde­mes az érdekazonosságot. Olyan pénzügyi viszonyokat szükséges teremteni, amelyek kifejezik a legfontosabb feltételeket. A szer­ződések jelentőségét fokozni kell a beruházásoknál. A büntetőka­matok és bírságok még erőtel­jesebben érintsék a vállalatért elsősorban felelős személyeket. A tervező és kivitelező vállala­tok prémiumrendszerében az idő­tényezőnek kiemelt szerepe le­gyen. Ezekből következik: a beruhá­zó érdekelt abban, hogy állóesz­köz-állománya gyarapodjék. Ér­dekelt a többletnyereség eléré­sében. így a beruházás megva­lósítási üteme nem közömbös a vállalatra nézve. Ugyancsak ér­dekelt abban, hogy az új beru­házással milyen műszaki szín­vonalat ér el, a termelékenysé­gét, önköltségét mennyire javít­ja. Ha a kivitelezők a határidő betartásával vagy előrehozásával arányosan részesülnek a megta­karítási alapból, akkor érdekük a költségek és határidők tartása. Megtakarítási alap és koordináció A vázolt elvek matematikai megfogalmazása adja a megtaka­rítási alapot, ahol szerepet ját­szik a közvetlen tervezésből ere­dő megtakarítás az időtényező függvényében, a beruházási költ­ségráfordításból eredő megtaka­rítás (határidő- és költségtúllépés esetén ez levonásba kerül), az önköltségi mutató a belépő ka­pacitás függvényében, valamint a beruházás belépésével elérhető nyereségalap-növekmény. Az érdekeltségen túl a beru­házások megvalósításának másik sarkalatos pontja a koordináció. Számos beruházás igazolja, hogy a beruházási döntés után végez­nek el olyan feladatokat, ame­lyek a döntést megelőző fázisba tartoznak. A határidő-módosítá­sok és -túllépések jó része ennek következménye. Közismert, hogy a beruházá­sok megvalósítási folyamatának szervezésigényességét elsősor­ban a megvalósításban közremű­ködők nagy száma jelenti. Ezek munkájának szervezése .kellő si­ker reményében ma már csak hálótervezési módszerekkel való­sítható meg. A módszer igAi hasznos eredménye, hogy logikai rendjéből következően rákény­szeríti a tervezőt valamennyi te­vékenység számbavételére. A há­lótervbe beállítandó tevékenysé­gek részletezettségének megálla­pításánál a maximális párhuza­mosítás a cél, így biztosítható a beruházási folyamat potenciáli­san legrövidebb átfutási ideje. A tevékenységek részletezése során ma még kevésbé jelentke­zik az a követelmény, hogy a hálótervbe olyan tevékenysége­ket állítsanak be, amelyekhez egyértelműen hozzárendelhető a felelős. Ez a tevékenységi fele­lőselv (generál létesítményfele­lős) alkalmazása. Ennek gyakor­lati megvalósítási feltétele, hogy már az előkészítés során megis­merjük az egyes tevékenysége­ket megvalósító tervezőt, kivite­lezőt, szállítót. Az ellenőrzés rendszere A vasúti beruházásoknál a ge­nerál létesítményfelelősi elv al­kalmazása során jó tapasztala­tokra tettünk szert. Nemcsak az időtervezésünk lett megalapozot­tabb. hanem a beruházási költ­ségek kontrollját is reálisabb adatokkal tudtuk elvégezni. A hazai gyakorlat szerint a fő tevékenységet végző beruházási szervek száma 9—11, míg nem­zetközi összehasonlításban 4—5 a hasonló szervek száma, vagyis általában a beruházót, a terve­zőt, az építéskivitelezőt és a gépgyártó szerelőt foglalja ma­gában. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával jutottunk el a MÁV-beruházá- soknál egy még kedvezőbb szer­vezési típushoz, ahol a fő tevé­kenységet végző szervek száma 3—4. Mindez az átfutási idők csökkentéséhez vezetett. A megvalósítás hatékony el­lenőrzése érdekében vezettük be a generál műszaki ellenőri el­vet. ötéves tapasztalat áll ren­delkezésünkre. A generál mű­szaki ellenőr a gyakorlati meg­valósítás megkezdése előtt, már az előkészítés során megismeri a létesítmény generáltervezőjét és kivitelezőjét. A létesítmény bo­nyolultságától függően több mű­szaki ellenőr vesz részt a meg­valósításban, teamrendszerben. A generál műszaki ellenőr koordi­nálja a munkát, s az így vég­zett lebonyolítói tevékenység a megvalósítási időtartamokat 1—3 hónappal a szerződéses határidő elé tudta hozni. Balogh Imre * (Kivonat a szerző tanulmányá­ból, amelyet a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei szerve­zetének pályázatára készített.) Érdekeltség és egyeztetés AUTÓ—MOTOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents