Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

XXXVIII. évfolyam, 88. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. április 15., szerda MA Építenek, javítanak (2. oldal) Csorda kövér legelőre (3. oldal) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Budapesten tárgyal a lengyel külügyminiszter Lázár György fogadta lózef Czyreket Púja Frigyesnek, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására kedd délelőtt Budapestre ér­kezett Józef Czyrek, a Len­gyel Népköztársaság külügy­minisztere, aki hivatalos, ba­ráti látogatást tesz Magyar- országon. A Ferihegyi repü­lőtéren Púja Frigyes fogadta a lengyel vendéget. Jelen volt Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság var­sói és Tadeusz Pietrzak, a Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter Budapesten meg­kezdte a tárgyalást Púja Fri­gyes külügyminiszterrel. (Ke- let-Magyarország telefotó) Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A délelőtti órákban a Kül­ügyminisztérium épületében magyar—lengyel tárgyalások (Folytatás a 4. oldalon) H. J. Bandrovszkij látogatása megyénkben Kádár János a KISZ Központi Bizottságánál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Baranyai Tibornak, az MSZMP KB osztályveze­tőjének kíséretében, kedden látogatást tett a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának szék­házában, ahol találkozott a KISZ KB titkárságának tag­jaival. Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatást adott az ifjúsági szövetség munkájáról, a X. kongresz- szus előkészítésének tapasz­talatairól. Kádár János a találkozó során szólt a tájékoztatóban említett kérdésekről, és to­vábbi eredményes munkát kívánt a kongresszus előké­szítéséhez. Jugoszláv küldöttség hazánkban Zvone Drágán, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására kül­döttség élén kedden Buda­pestre érkezett, hogy a két ország tervező szervei közöt­ti együttműködés aktuális és hosszabb távú kérdéseiről vé­leménycserét folytasson. A Keleti pályaudvaron dr. Faluvégi Lajos fogadta. Je­len volt Milan Veres, a JSZSZK budapesti nagykö­vete. Magfar—szovjet energetikai konferencia A magyar—szovjet energia és nyersanyag-gazdálkodás po­litikai kerekasztal-konferen- cia a hétfői budapesti meg­nyitó után kedden Veszp­rémben folytatódott. Az öt­napos eszmecserén részt vesz az a szovjet tudós delegáció, amelyet Nyikolaj Nyekraszov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ter­mészeti erőforrások és terme­lőerők bizottságának elnöke vezet. A veszprémi nyitó ülésen Kapolyi László államtitkár adott áttekintést az energia és nyersanyaggazdálkodás- politikánkat megalapozó vizs­gálati módszerekről. Borisz Csumacsenko pro­fesszor pedig a KGST-tagor­szágoknak az energiafelhasz­nálás hatékonyságát előmoz­dító tudományos együttmű­ködésről szólt. A magyar—szovjet energia és nyersanyag-gazdálkodási konferencia résztvevői szer­dán a Bábolnai Állami Gaz­daságba látogatnak, ahol a mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítását ta­nulmányozzák. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának meghívására kedden kétna­pos látogatásra megyénkbe érkezett Henrik Joszipovics Bandrovszkij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpáton- túli területi Bizottságának első titkára. A vendéget a délelőtti órákban a magyar- szovjet határon Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezt követően Nyíregyhá­zán megyénk vezetőivel ta­lálkozott szovjetunióbeli testvérmegyénk pártvezető­je, ahol Szabolcs-Szatmár megye gazdasági, politikai és kulturális életének eredmé­nyeivel, feladataival ismer­kedett, s a két szomszédos terület együttműködésének tapasztalatairól, terveiről folytatott megbeszélést. H. J. Bandrovszkijnak a délutáni órákban bemutat­ták a megyeszékhely neveze­tességeit. A program követ­kező állomása a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet volt, ahol Leitner István, a termelőszövetkezet elnöke és Fehér József, a közös gazda­ság pártszervezetének titkára kalauzolásával ismerkedett a baromfi- és sertéstenyésztő telep munkájával, az itt al­kalmazott hatékony módsze­rekkel. A Kárpátonitúli terü­let pártbizottságának első titkára a nap folyamán meg­Szovjet elismerés Aranydiploma a KALLUXnak Kedden, a nagykállói KALLUX Cipőipari Szö­vetkezet üzemcsarnoká­ban a Szovjetunió Keres­kedelmi Kamarája ma­gyarországi képviseleté­nek helyettes vezetője, Borisz Zsurdibin a múlt évben végzett kiemelkedő munkáért, a határidő pon­tos betartásáért és a ki­váló minőségben legyár­tott, Szovjetunióba ex­portált termékekért arany­diploma elismerő okleve­let adott át a szövetkezet kollektívájának. A szövet­kezet 1980-ban több mint 200 ezer pár férficipőt szállított a Szovjetunióba, aminek az értéke elérte a 63 millió forintot. Az idén ez a mennyiség további 100 ezer párral növekszik és az árbevétel meghalad­ja a 94 millió forintot. A szövetkezetben megtar­tott ünnepségen részt vett Hosszú László, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbi­zottság titkára. látogatta a Taurus nyíregy­házi gyárát is, ahol László Géza gyárvezető és Holló László, az üzemi pártbizott­ság titkára mutatta be a magyar gumiipar legújabb lé­tesítményét, amely egyúttal a világ kempingcikktermelé­sének egyik bázisa és amely­ben már nagy ütemben folyik az új termék, a mezőgazda- sági radiálabroncs gyártása is. H. J. Bandrovszkij ma dél­előtt a megyei pártbizottság épületében pártaktivisták előtt tart tájékoztató előadást a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusá­nak munkájáról és a Kárpá- tontúli terület kongresszus utáni terveiről, feladatairól. A dombrádi Petőfi Termelőszövetkezetben kétszáz hektá­ron vetnek rozsot. Nagy József gépkezelő a fordulóban tölti a vetőgép tartályait. (Jávor L. felv.) Három megye tudományos központja Felavatták a DOB debreceni székhazát Tiszántúl egyik jelentős tu­dományos létesítményét ad­ták át rendeltetésének ápri­lis 14-én Debrecenben. A Magyar Tudományos Akadé­mia Debreceni Akadémiai Bizottsága — a DAB — 25 millió forintos költséggel megépült székházában há­rom megye — Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár — tudományos kutatóinak, szakembereinek teremtet­tek kiváló lehetőséget a tu­dományos eszmecserékre, to­vábbképzésre, valamint a tu­dományos ismeretterjesztő tevékenységre. Az avatáson részt vettek Szabolcs-Szatmár párt-, tár­sadalmi, tudományos szerve­zeteinek képviselői, és a Debreceni Akadémiai Bi­zottság szakbizottságaiban tevékenykedő kutatók, felső- oktatási, agrár-, műszaki és egyéb szakemberek. Szentágotai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, avató beszédében ki­emelte: az 1976-ban alakult DAB a következőkben jó fel­tételek között végezheti fele­lősségteljes tevékenységét, a három megyében dolgozó tudományos kutatók és szak­emberek összefogását. A Debreceni Akadémiai Bi­zottság szakbizottságai már eddig is több országos és re­gionális kutatási programban fejtették ki tevékenységüket. Többek között a tiszántúli földek mezőgazdasági hasz­nosítása programjának kidol­gozásában. A következőkben — hang­súlyozta az MTA elnöke — a hosszú távú, komplex kuta­tási programokat szükséges előtérbe állítani, s a tudomá­nyos bizottságok közremű­ködésével is segíteni az or­szágos és a regionális fejlesz­tések összhangját. Bognár Rezső akadémikus, a DAB elnöke köszönetét és elismerését fejezte ki a szék­ház építését támogató Aka­démia vezetőinek, valameny- nyi érdekelt, országos és me­gyei szervnek, az épület ter­vezőinek, kivitelezőinek. Vá­zolta a következő évek prog­ramját is. Hangsúlyozta: fon­tos a tudományos eredmé­nyek gyorsabb gyakorlati hasznosítása, amelynek meg­valósításában jó segítség lesz a kutatóknak és az érdekelt gazdasági szakembereknek a DAB-székház által nyújtott fórumlehetőség. A három megyét érintő ku­tatási programok között szólt a következő években megva­lósuló meliorációs munkáról. Ezután a DAB elnöke át­vette az épületet, majd Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára kitüntetéseket adott át az épület tervezőinek, bel­sőépítészének és a kivitelezés­ben kiemelkedő munkát vég­ző szakembereknek. Mátészalkán tárgyalták Gondoskodás a csökkent munkaképességűekröl A csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatási lehetősé­geivel és a további tenniva­lókkal foglalkozott többek között tegnapi ülésén a Má­tészalkai Városi Tanács Vég- rejhajtó Bizottsága. A vb tag­jai áttekintették, hogy végre­hajtó tták-e a vállalatok azt az 1967-ben három miniszter által kiadott együttes rende­létet, amely olyan bizottságok megalakítását írta elő, ame­lyeknek alapvető feladata az üzemen belüli csökkent mun­kaképességű dolgozók rehabi­litációja. A 22 üzemben megalakítot­ták a bizottságokat, ám az ál­taluk elkészített munkaköri jegyzékek sablonosak, jósze- rint kimerülnek az őri, a por­tási munkakörök rögzítésével. Jó példát is találtak: a Szat- már Bútorgyárnál, a MOM- nál, a háziipari szövetkezet­nél már szakképzett, kvalifi­kált dolgozók rehabilitációját is meg tudják oldani. Nem élnek a vállalatok a csökkent munkaképességű dolgozók átképzésének lehe­tőségével sem, pedig a reha­bilitáció érdekében — a dol­gozóval egyetértésben — át­képzésre, betanításra is lehe­tőség lenne. Ha egy vállalat saját erőből a csökkent mun­kaképességű dolgozót nem tudja foglalkoztatni, köteles értesíteni a tanács munkaügyi szakigazgatási szervét és se­gítséget kérni esetleg egy át­helyezéshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a máté­szalkai vállalatok ezzel a le­hetőséggel sem élnek, pedig ez sok esetben valóban reha­bilitációt jelentene. A tanács szakigazgatási szervét évente 20—25 csök­kent munkaképességű dolgo­zó keresi meg munkavállalá­si szándékkal, s a tanács az esetek többségében segít is az elhelyezkedésben. Gondot jelent viszont a megyén kívü­li munkahelyekről hazajövő csökkent munkaképességűek egy részének elhelyezése. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! U Kelet­Wmsm H. J. Bandrovszkij a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet munkájával ismerkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents