Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
2 KELET-MAQYARORSr&G 1981. április 14. Csikkek KIT FENYEGET AZ INFARKTUS? gek gondozását, amely a körzeti orvosok feladata. Hogyan alakult megyénkben a szívbetegségben szenvedők száma? — kérdeztük a főorvostól. — Szabolcs-Szatmárban 2415 szívgondozottat tartanak nyilván. A legtöbben, 928-an szívbillentyűhibákkal, míg 804-en szívkoszorúér-megbetegedéssel álltak kezelés alatt, örvendetes, hogy csökkent a reumás láz következtében szívbetegséget szerzettek száma, amely korábban jelentős volt. Sajnos azonban, nőtt a koszorúér és a következményes szívinfarktusban megbetegedők aránya. Korábban a megyében a szívbetegségek következtében elhunytak aránya jóval alatta maradt az országos átlagnak. Az utóbbi években azonban olyan mértékben nőtt Szabolcsban a szívbetegek száma, hogy ma már erősen megközelítjük az országos átlagot. A céltudatos egészségügyi szervező, irányító munkát dicséri, hogy a megyei kórház III-as belgyógyászati osztályán létrehozták a kardiológiai részleget: megalapozták az osztály kardiológiai profilját. Éppen a közelmúltban újabb részleggel gazdagodott a kardiológiai központ szerepét betöltő III-as belgyógyászati osztály: az infarktusban szenvedő betegek ellátására berendezték a négyágyas ko- ronáriaörzőt. Mit várhatunk a következő évektől? Tovább erősítik a megyei kórház kardiológiai profilú III-as belgyógyászati osztályát. A hatodik ötéves tervben a várhatóan százágyas osztályon kardiológiai Brigádok az A Nyíregyházi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya, a padagógus-szakszervezet járási bizottsága és a Magyar Vöröskereszt járási vezetősége 1979-ben indította útjára az Egy óvoda — egy szocialista brigád mozgalmat. A hasznos akció értékelésére az részleget rendeznek be, ezzel fokozatosan megteremtik a komplex ellátás feltételeit. A már meglévő négyágyas ko- ronáriaőrzőt nyolcágyasra fejlesztik. Megoldják egy negyvenágyas rehabilitációs részleg kialakítását is. Említést érdemel, hogy a megye- székhelyen kívül Kisvárdán már működik a koronária- őrző, Mátészalkán ezt a részleget a következő időszakban alakítják ki. Az erőfeszítésekre jellemző, hogy a hatodik ötéves tervben meg kívánják valósítani a teljes lakossági szűrést. Oly módon, hogy átvizsgálják az összes tüdőszűrőn készült filmfelvételt, amely szívbetegségre utaló jeleket is tartalmaz. Nem mellékes, milyen vizsgálati és gyógyászati eszközök állnak rendelkezésre megyénkben a betegség elleni küzdelemben. A Jósa András megyei Kórház-Rendelőintézet egyes belgyógyászati osztályán több precíziós és úgynevezett őrző műszer segíti a betegek megfigyelését. A gyógyulást segítik a terápiás műszerek, amelyek többsége elektromos kezelésre alkalmas eszköz. Külön figyelmet érdemel a III-as bel- osztályon két éve munkába állt „echokardiográf” nevű, hazánkban még ritka vizsgáló műszer. Nyíregyházán kívül, vidéken csak Szegeden található ilyen készülék. Milyen korosztályokat, foglalkozásbelieket fenyeget leginkább az egyik legveszélyesebb szívbetegség, az infarktus? — Sajnos az ereje teljében lévő 40—50 éves férfiakat — válaszolt dr. Rusznák Miklós. — Ez figyelmeztető jelenség. Növekszik a nők aránya is. Ma már nem nagyon lehet különbséget tenni szellemi, vagy fizikai, városon, vagy falun élő emberek között. A veszélyeztető tényezők általában ismertek, mégsem árt felsorolni a legveszélyesebbeket: magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, a testmozgás hiánya, a rend- szertelen életmód, az erőn felüli tehervállalás, az urbanizáció ártalmai, a hajszolt- ság... A betegség leküzdéséért hozott eddigi intézkedések elismerést érdemelnek. Az orvosok igyekeznek útját állni a betegségnek. Vajon mi — jelenleg egészségesek — meg- teszünk-e mindent egészségünk, szívünk megóvásáért? Páll Géza óvodásokért elmúlt napokban került sor. Megállapították: a brigádok különösen jelentős társadalmi munkát végeztek Rakamazon és Balsán. Az értékelő bizottságtól 38 óvoda oklevelet kapott 14 óvodát, illetve szocialista brigádot szóbeli dicséretben részesítettek. Szabolcsi térkép a szívbetegségekről A Nyírbátori Járási Hivatal igazgatási osztálya arra kötelezte Kiss Ibolya 26 éves nyírpilisi lakost, hogy állami gondozásba vett Zsolt és Béla nevű gyermekei után havonta 390 forintot fizessen tartás fejében az államnak. (Kiss Ibolya harmadik gyerekét az eljárás alatt az anyja nevelte, a negyedik pedig kórházban volt) Kiss Ibolya a tartási kötelezettségének kezdettől fogva nem tett eleget, emiatt kétszer állt egymás után bíróság előtt, s börtönben is töltött fél évet. A tartásdíjat azonban szabadulása óta sem fizeti, ezért újból eljárást indítottak ellene. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kiss Ibolyát tartási kötelezettség elmulasztása miatt — mint különös visszaesőt — hat hónap börtönre büntette. Pál Sándor 45 éves bakta- lórántházi lakost is tartás elmulasztása miatt vonta felelősségre a Nyíregyházi Járásbíróság. Pált 1978-ban kötelezték havi 535 forint tartásdíj megfizetésére, de nem volt hajlandó fizetni. Az ügyészség megindította ellene az eljárást, s ekkor úgy látszott, hogy Pál megváltozott, s elkezdte törleszteni adósságát. Később kiderült: Pál nem érdemelte meg a bizalmat, mert több, mint ötezer forinttal tartozik most is. A bíróság öthónapi szabadságvesztést szabott ki rá, a büntetés végrehajtását azonban egy év próbaidőre felfüggesztették. A 30 éves nyírgelsei Papp Károlyt egyszer már elítélték nyolc hónapra, mert nem fizette az 1976-ban megítélt tartásdíjat, de Pappot a büntetés sem hatotta meg. Vagyona nincs, munkát sem vállal, így újból csak a büntetéstől remélhető változás. Papp Károlyt — mint különös visszaesőt — egyévi börtönre ítélte a bíróság és egy évre eltiltotta a közügyektől. Valamennyi ítélet jogerős. Ebből az alkalomból kértünk tájékoztatást dr. Rusznák Miklós megyei kardiológus főorvostól, — a tudományos ülés elnökétől — a megyében elért eredményekről, a várható tervekről és egyéb tudnivalókról. A főorvos elöljáróban utalt arra, hogy Szabolcs-Szatmárban 1966-ban kezdődött a felnőttek szívgondozása. Azóta a betegség leküzdése érdekében a megyében az egészségügyi szervek lehetővé tették a teljes kardiológiai hálózat kiépítését. Nyíregyházán létrehozták . a megyei kardiológiai központot. Két városban, Kisvárdán és Mátészalkán két alközpont létesült, ahol a sávhoz tartozó betegek ellátása történik. Megoldották a folyamatos ellátást is; a megyei gyermekszívgondozó által kezelt betegek 14—16 éves koruk után a felnőtt kardiológiai intézet gondozásába kerülnek. Egyértelművé és intézményessé tették a járóbeteA szólás szerint, aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. Olyan nagyon rossz az se lehet, aki a tisztaságot és a rendet szereti. Képünk tanúsága szerint a kis Fiat vezetője szereti a rendet. Nemcsak kívül ragyog a kocsi, hanem odabent is. Lám: egy negyedpillanat még és megteremti magának a I lelki egyensúlyt, mert feltehetően régen szenved már a csikkekkel teletömött hamutányér miatt. Ez a feszengő rosszérzés még a vezetésben is zavarhatta, annyira, hogy l megállt a nyíregyházi ál- I lomás előtt és ... í A következő pillanato- I kát már mindenki elkép- ( zelheti. Csikkek a betonra, I hamutányér be, ablak fel I és a kocsi egy boldog em- I berrel el. ( (Bartha—Gaál) Hány szívbeteg van Szabolcsban? Milyenek a megelőzés, a gyógyítás feltételei? Kiket fenyeget leginkább az infarktus? Mit tartalmaz a megye hatodik ötéves tervének kardiológiai programja? Mindnyájunkat érdeklő témáról tartanak ma tudományos ülést Nyíregyházán a gyógyszertári központ előadótermében. A szív működésével és betegségeivel foglalkozó tudományág, a kardiológia rangos képviselői hangolják össze tapasztalataikat a Jósa András megyei Kórház- Rendelőintézet tudományos bizottsága által rendezett tudományos ülésen. Az ülés reprezentálja az Országos Kardiológiai Intézettel kialakult jó kapcsolatot. A figyelem felkeltése miatt meghívtak a tanácskozásra körzeti, üzemorvosokat, belgyógyász és tüdőgyógyász szakorvosokat is. Új kenyérgyár Nyíregyházán Üj kenyérgyárat épít a KEMÉV Nyíregyházán, az Orosi út mentén. Az első lépcsőben — jelenleg — a tmk- javítócsarnok építésén dolgoznak. A sütőüzem építése a jövő évben indul, melynek földmunkáit idén ősszel kezdik meg. (G. B.) Tarlásdíj helyett börtön Kevésbé jó, sőt gyenge szórakoztató produkciók mellett egészen kiválókat is láthattunk a múlt héten. Ez az utóbbiak közé tartozik minden bizonnyal Gurteve Flaubert (1821—1880) remekmívű regénye, a Madame Bovary négyrészes angol tévéfilmváltozata első részének a bemutatása. A házasság pontos jellem- és környezetrajza, a főszereplők (és hadd tegyem hozzá: magyar szinkronhangjaik) jól sikerült megválasztása a történetnek a továbbiakban is rendkívül igényes kifejtését ígéri. A másik szórakoztató műsor, amiről feltétlen elismeréssel írhatok, az Alfonshow volt. A képi humor színészi kiaknázásának nagymestere, Alfonzó ezúttal ismert karikatúris- táink ötleteiből is nyújtott remek parádét. S mennyi nehéz munka lehet az ilyen, másodpercekre kiszámított hatású villanások mögött, azt csak elképzelni köny- nyű. Nekem kevésbé tetszett a Figyelő szemek c. angol tévéfilm a jósvádájú divatfotós és az okos, de nagy orrú, csúnya leány némileg szentimentálisán feldolgozott egymásra találásáról. Hiszen elejétől sejteni lehetett, hogy egy plasztikai műtét megoldja majd a fő problémát... Még unalmasabb volt a vasárnap esti francia film, Az élet dolgai, mely vontatottsága mellett legfeljebb az autóbaleset (és minden, ami velejár) naturalista, helyenként viszo- lyogtató részletezésével tűnt ki. Főszereplőjének ősrégi konfliktusa pedig, nevezetesen, hogy a szeretőjéért elvált férfi visszatérjen-e a családjához, vagy mindent lebírjon-e a szerelem, ebben az esetben még komolynak sem tűnt. Maradt tehát a szerencsétlenség, mint ábrázolnivaló. A dokumentáris jellegű műsorok közül talán a Két emlékmű — Emlékezés Várkonyi Zoltánra válthatta ki a legnagyobb érdeklődést. A közérdeklődés előterében állt és több műfajban alkotott nagy művész emlékének megidézésében a rendező-szerkesztő Vitray Tamás mindenáron kerülni akarta a sablonokat. Ez teljes mértékben sikerült is. Várkonyi Zoltán élete és munkája színtereinek bemutatásával, s főleg a visz- szaemlékezők minden fölös pátosz nélküli megnyilat- koztatásával (Vitray egyik „titka”, hogyan csinálja!) olyan emberközelbe hozta a művészt, hogy a néző élete- sebbé tehette róla a maga emlékművét. És mégis hiányérzetem keletkezett. Várkonyi önvallomásainak a korábbi, még életében készített portréfilmjéből való bevágásai során jó lett volna látni is őt, ha nem is okvetlenül szereprészletekben. Az újszerűséget a kitűnő Vitray most mintha egy kissé túlerőszakolta volna ... Merkovszky Pál RÁDIÓ MELLETT Az első űrutazásra emlékezett a rádió vasárnap, április 12-én. A húsz évvel ezelőtti esemény akkor lázba hozta a világot. A szovjet tudomány úttörő lépését azóta nagyon sok űrutazás követte, a mostaniak, a maiak — érthetően — nem keltenek akkora izgalmat, mint Gagarin útja. Arra a napra — akik átélték —, szinte mindenki emlékezik. Annak a napnak a hangulatát igyekezett megragadni, felidézni Bánkú ti Gábor és Szathmári Ilona műsora. Azokkal beszélgettek most is, akiket azon a nagy napon megszólaltattak, de volt a műsor mai szereplői között olyan is, akit akkor nem kérdezhettek meg, aki akkor még nem is álmodta, hogy tizenkilenc év múlva ő lesz az első magyar űrhajós. A műsor riporterei és szerkesztője tehát éppen azokat hívta mikrofon elé, akiket kellett, az akkori feszítő atmoszférát — teljesen érthetően — mégsem tudták megteremteni. Helyette valami többet adtak, ami tartalmasabb, mint a szenzáció hangulata: az izgalmak vibrálásától, a túlzásoktól mentes, igazi tiszteletet Jurij Gagarin és a szovjet tudomány új korszakot nyitó eredménye iránt. Most érezzük, látjuk igazán — az azóta végrehajtott sikeres űrrepülések és tragédiával végződő fellövések és leszállások után —, hogy milyen hős volt az első és mennyire sokat fejlődött az űrutazás tudománya. Az útleírások — ügyes, jó tollú szerző írásai, szavai nyomán — megelevenednek az olvasó, a hallgató képzeletében. Benda László régóta járja a világot, azonban nemcsak széles körű ismeretei, hanem jó készsége is közrejátszanak abban, hogy tudósításai, riportjai a legtöbbször lekötik az ember figyelmét. A pokol,ben- gáli bugyra — jól hangzó — cím alatt olvasta fel bangladesi útijegyzetét. A húsz perc alatt szinte egyetlen olyan időszakasz sem volt, ami üresjárat lett volna. Tárgyszerű közléseit képzeletmozgató képekbe ágyazza, a leíró részek pedig ugyancsak szemléletesek, a tényadagot is mértékkel adagolja, jó arányérzékkel szerkeszt. Kurucz Gyula Kapaszkodók című hangjátéka ismert és számtalanszor megírt témát választott. A fiatalok lakásínségét és a nemzedékek közti ellentét egyikmásik lehetséges okát. Ezek közül a fiatalok gondjai iránti öregkori értetlenséget, az önzést a fiatal férfi anyja és rokonsága testesíti meg, ők ezzel kapaszkodnak ballasztként a fiatalokba. A másik oldalon viszont a fiatalasszony nagyanyja, a maga szeretetre, családra vágyó, de túlzó ragaszkodásával jelent terhet a tíz éve házas fiatal (?) párnak. Ez utóbbi miatt tartom én túlhajtott, sőt álproblémának a fiatalokét, mert a ragaszkodás mégoly túlzó megnyilvánulásait mégiscsak könnyebben el lehet viselni, mint az önzést vagy a kilátástalansá- got. Seregi István
