Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
Á nőnapon minden virág kevés. Aminthogy a be- ■ | szédek, a köszöntők annyi szép jelzője is mintha kevés lenne, mert ehhez az ünnephez oly sok érzelem, olyan mély gondolati tartalom kötődik, hogy ahhoz képest szegényes a nyelv kifejező ereje. Édesanyánknak köszönhetjük a szeretetélmény állandóságát, azt a biztonságérzetet, amit először az ő karjaiban éreztünk, s ami nélkül, tudjuk, elvész az ember a világban. A férfiak életének valahány fontos állomása a másik nemhez kapcsolódik. A házasságunk, a gyerekünk születése és nevelkedése. A családi életben az. a bizonyos összetartozás-tudat, amely ha létezik, átsegít bennünket a keserves próbatételeken, az édesanyáknak, a feleségeknek köszönhető. De nem mondhatjuk, hogy mindenkiben egyformán él a hála. Épp ezért szükséges emlékeztetni rá, az ilyen alkalommal, március 8-án. A nőnap elsősorban társadalmi ünnep, világszerte az, most már hetvenegy év óta, amikor 1910-ben, Koppenhágában, a második nemzetközi nőkonferencia, Cla- ra Zetkin javaslatára a világ dolgozó női nemzetközi szolidaritásának napjává nyilvánította. Abban az időben a szolidaritás, az akcióegység célja az egyenjogúság kivívására irányult. Nálunk már megvalósult a női egyenjogúság; a választójog, a munka, a tanulás, a művelődés, a társadalmi előrehaladás, a közéleti szereplés tekintetében a mi törvényeink nem tesznek különbséget férfi és nő között. Az egyenjogúsággal a nők számos új kötelezettséget vállaltak, vállalnak. Úgy, hogy közben megmaradtak a régi kötelmek is. Napjainkban is rájuk hárul a gyermeknevelés, a család összetartásának gondja. Nagyon sok teher nehezedik rájuk. Nem mondhatnánk, hogy mindenütt egyforma az igyekezet: levenni róluk amit csak tudunk a terhekből. A társadalmi könnyítések — bölcsődei, óvodai hálózat, gyermek- gondozási segély, a technika ezerféle elérhető és meghonosítható segítsége a háztartásban — távolról sem járnak együtt az egyéni igyekezettel, már ami a családtagok szolidaritását illeti. A családon belül ma' még sokszor a régi értékítélet érvényesül, az egyenjogúság előtt. Amiben a nő túlságosan gyakran válik kiszolgáltatottá ... Holott ettől kellene óvnunk őket leginkább. Mert egyáltalán nem szolgálnak rá. Épp ellenkezőleg: munkájukkal, életük minden percével régen kivívták maguknak azt a jogot is, hogy ne csak jogaikban, hanem társadalmi rangjukat tekintve is egyenlöek legyenek a férfiakkal. Mert az lenne az igazi. Akár virág nélkül is Gondolkodás, vita, egység Sarlós István főtitkár nyilatkozata a népfront- mozgalom tennivalóiról A népfront március 14-én kezdődő VII. kongresszusán a küldöttek a Magyarország életében, fejlődésében oly meghatározó nemzeti egységből kiindulva, s a teendőket megvitatva vetnek számot az elmúlt fél évtized eredményeiről. E kérdéskörről Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. — A nemzeti egység az erő megsokszorozásának lehetősége, s ilyen minőségében nélkülözhetetlen minden gazdasági, településfejlesztési, kulturális program megszervezéséhez és végrehajtásához. Nyilvánvaló, hogy lehetnek és vannak olyan emberek, akiknek az egyéni, a csoportos érdekük, látószögük nem esik egybe azzal, amit az élet egy-egy területén programként meghirdettünk, feltételeztünk. Mindebből az is következik, hogy a legésszerűbbnek tűnő döntések körül is kialakulhatnak viták. Az ellentétes vélemények összecsapása önmagában is jó lehet arra, hogy például gondolkodásra késztesse azt, aki valamit állít, mond. Mi a szükségszerűséget felismerő, szabadon gondolkodó emberek társadalmát valósítjuk meg. Az önálló gondolkodás, az egészséges kétkedés az ember, a társadalom életében fontos tényező. Értem ez alatt azt a gondolkodásmódot, amely kritikusan fogad mindent, ám amit magáévá tett, azt minden körülmények között támogatja és érvényesíti. — Amikor azt mondjuk, hogy nemzeti egységre törekszünk, mindig hozzátesszük: az alapvető politikai célok, a szocializmus céljainak elfogadását illetően ezt az egységet már létrehoztuk. Aki politikával, társadalmi kérdésekkel foglalkozik, az tudja, hogy teljes egységnek tekinthető az is, ha az alapvetően ellenkező véleményt vallók száma elenyészően csekély. A legfőbb célok elfogadása mellett vannak más nagyon fontos kérdések is —, például ragaszkodás a hazához —, amelyekben egységnek kell lennie. Ezzel kapcsolatban azt hiszem, mi még nem fordítottunk kellő figyelmet és gondot arra, hogy az emberekben jobban megszilárdítsuk annak tudatát: Magyarország állampolgárai. Azok magyarként, németként, románként, szerbként, szlovákként. És ha valaki egy országnak az állampolgára, s ezt az állampolgárságát megtartja, akkor ezzel már vállalja azt a kötelezettséget, hogy az ország törvényei szerint él. Akkor egyben vállalta azt is, hogy az ország felvirágoztatásáért cselekszik, hiszen ezen múlik az ő egyéni jóléte is. Feladatunk tehát, hogy ezt a Magyarországot konkrét hazaként, a világ egy tényezőjeként fogadja el az állam polgára. Legyen erről a Magyarországról pontos és hű képe, legyen benne kötődés, erő, hogy ezt a Magyarországot akarja erősíteni. Ehhez az kell, hogy ez az ország ne egyszerűen állam- polgárságot adó közigazgatási egység, vagy államhatalmi tényező legyen, hanem — egymástól elválaszthatatlanul — történelmi múlt és történelmi jelén is. És ebbe a múltba nemcsak a históriakönyvekben megírt események tartoznak' bele, hanem a helyi szokások, a viselkedésformák, az emlékek, a népdalok, a művészet, a népművészet alkotásai éppúgy, mint az ipar és technika fejlődése. — A mindezeket a területeket felölelő nemzeti és történelmi tudatot illetően elmaradunk néhány szocialista országtól, ahol a történelmi múlt nagyjairól sokkal többet beszélnek mint mi, s jóval többet is tudnak. Mi a kiemelkedő személyiségekre szinte mindig évfordulóhoz kötve emlékezünk, holott például Mátyás király, Nagy Lajos, Báthory, Bethlen Gábor, Rákóczi, Petőfi és Ady, Táncsics Mihály és József Attila számunkra mindennap a magyar történelem eszmeileg, szellemileg példamutató személyisége, akiknek a „jelenlétét” állandóan éreztetni kell. Történelmi múltunk nagyjainak bemutatását, tetteik, elképzeléseik és gondolataik felidézését, éleszté- sét folyamatossá kell tenni; úgy, hogy ott legyen mellettük az őket támogató, a történelmet ténylegesen mozgató erő is, így Dózsa Györgynél — akárcsak a szobránál az „ismeretlen paraszt” az „ismeretlen magyar” emléke, jelentősége. A történelem így válik érdekessé, vonzóvá, értelmessé, olyanná, hogy részeseit, formálóit követni lehet. Mert a példakép azt jelenti: olyanná akarok válni, vagy azt hiszem, olyanná válhatok. így közelítve az persze természetes, hogy nem lehet mindenki például Bethlen Gábor. De ha Bethlen reformjainak voltak végrehajtói — prédikátorok, kézművesek, katonák, adminisztrációban dolgozó emberek —, akik azonosulni tudtak a nagy gondolkodó eszméivel, márpedig voltak, akkor vannak minden, e kor iránt érdeklődő számára ide(Folytatás a 4. oldalon) MA Új uszodasátor Sóstón (2. oldal) Á felvételi — holnap (3. oldal) Tarpárái a kongresszusra (3. oldal) Heti külpolitikai összefoglaló (4. oldal) A tsz-mellék- üzemekről (5. oldal) Margit-virágok (6. oldal) Vízrendezésre 48 millió Csaknem félszáz közös nagyüzem és állami gazdaság, valamint 34 helység tartozik a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat (Nyírvíz) hatáskörébe. A húsz éve alakult társulat idén 48,5 millió forint értékű munkák elvégzését tűzte célul. A 645 kilométert kitevő társulati csatornahálózatból 15 kilométer hosszúságú kerül felújításra Kemecse, Nyír- bogdány, Nyíribrony, Levelek Bököny és Ujfehértó községek határában. A felújítások során szélességbővítés, mélyítés, műtárgycserék kerülnek elvégzésre. A többi részből iszaptalanítást, tisztítást végeznek a társulat dolgozói, gépei mintegy 40 kilométer csatornarendszeren. Belterületi vízrendezést 21 helységben végez idén a Nyírvíz. E közel 20 milliót kitevő munka nagyrésze burkolt és zárt vezetésű hálózatban készül. Jelentősebb települései Nagykálló, Kállósem- jén, Nyírmada, Nagyhalász nagyközségek. Az AGROBER elsősorban élelmiszeripari üzemeknek és mezőgazdasági nagyüzemeknek tervez létesítményeket és bonyolítja a kivitelezést. A Szabolcs-Szatmár megyei kirendeltség legnagyobb volumenű munkája jelenleg a Vaján épülő hűtőtároló. A NYIRKERT gyümölcstermelési rendszer gesztorságával épülő tárolóban tízezer tonna alma helyezhető el, s a beruházás tervezett költsége 280 millió forint. A létesítmény két év alatt készül el, s a teljes befejezés a jövő év tavaszára várható, azonban a tároló ősszel már almát fogadhat. Fehérgyarmaton, a Szamos menti Állami Tangazdaságnak 960 férőhelyes tehenészeti telep épül. Ennek a költsége 62 millió forint, s a hat épület 1982 május végére készül el. A nyíregyházi ZÖLDÉRT almatárolóban már tavaly ősszel üzembe helyezték az almafeldolgozó üzemet, de véglegesen augusztusban adják át. Az AGROBER tervezi a dombrádi Petőfi Termelőszövetkezetben a 600 férőhelyes tehenészeti telepet, amelynek a kivitelezése még ebben az évben megindul, s 1983-ra kéHutóház, burgonyafeldolgozó épül megyénkben szül el 29 millió forintos költséggel. A pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezetben tízmillió forintos beruházással burgonyafeldolgozó épül. Ra- kamazon az AGROBER lebonyolításában valósul meg a 2600 tonna kapacitású hűtőház. Ezt jövőre — 1982-ben — az almaszezonra adják át. Tizenhétmillió forintos költséggel bővítik az AGROKER telepét. A gabonaforgalmi vállalat mátészalkai telepén 5300 tonnás csarnoktároló épül, a nyíregyházi telepre pedig 6000 tonnás silótároló építését, tervezik. Ezenkívül , mintegy harminc mezőgazda- sági nagyüzemben készül még kisebb-nagyobb beruházás. Az AGROBER kiemelt feladata még a megyei nagyüzemek területének meliorációs tervének elkészítése. A komplex melioráció Felső- Szabolcson és a Tisza—Szamos közén indult meg. A két térségben összesen 20 ezer hektáron végzik el a táblásí- tást, a vízrendezést, a talajjavítást 150 millió forintos költséggel. Ez folyamatosan, a hatodik ötéves terv végére valósul meg. A két térségen kívül is folynak meliorációs munkák összesen 19 mező- gazdasági nagyüzemben. A vállalatnál kidolgozták a Mezőpanel elemekből ösz- szeállítható családi ház típusterveit. Elsőként Budapesten készül el 16 ilyen lakás, amély bemutató célokat is szolgál. A Borsod megyei Forrón is épül 15 Mezőpaneles családi ház. Különben országszerte nagy az érdeklődés, s tárgyalások folynak a nyíregyházi és debreceni OTP-vel ilyen lakások építésére. Hagyományos elemekből Kisvárdán a közeljövőben készül el 40 lakás, júniusban újabb 56-ot adnak át, egy év múlva pedig 44-et. Most végzik Csengerben a nyolclakásos OTP-ház kivitelezését. Gávavencsellőnek a faluközpont kialakítását tervezi az AGROBER, Nyíregyházának pedig az új városi szemétlerakótelep tanulmánytervét készítik. (sípos) Szeptemberben már fogadhatja az almát. lvUlLljLUI Cl || KeletBfagyarorszig I XXXVIIÍ. évfolyam, 57. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. március 8., vasárnap
