Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XXXVIII. évfolyam, 56. szám ARA: 1,40 FORINT Nőnapi ünnepség a Parlamentben 1981. március 7., szombat Nemzetközi nőnap alkal­mából pénteken kitüntetési ünnepséget rendeztek a Par­lamentben. Részt vett az ün­nepségen Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­A nemzetköz nőnap alkalmá­ból pénteken kitüntetési ün­nepséget rendeztek a Parla­mentben. Képünkön: Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke néhány kitüntetett társaságában. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Felújítás a téglagyárakban Elegendő anyag az építkezésekhez Vízügyi szocialista brigádok Megtakarított energia, társa­dalmi munka Száztizenöt kollektíva kép­viseletében tartottak tanács­kozást a napokban Nyíregy­házán a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szocialis­ta brigádjai. A tanácskozáson megtárgyalták az MSZMP XII. kongresszusa és a ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére szer­vezett munkaverseny ered­ményeit. A résztvevők — két szocialista brigád felhívása nyomán — úgy határoztak, hogy az SZKP XXVI. kong­resszusa jegyében folytatják a szocialista munkaversenyt, s ennek megfelelően vállalá­sokat tettek. A vállalások összesítése alapján — többek között — a termelési terv négyszáza­lékos túlteljesítésével plusz tíz és félmillió forint terme­lési értéket állítanak elő eb­ben az évben. Ugyancsak négy százalékkal növelik az egy dolgozóra jutó termelési értéket, s tíz százalékkal az igazgatósági üzemi ered­ményt. A tervezett 196 millió forint értékű energia helyett 216 millió forint értékű ener­giát takarítanak meg ebben az évben. A beruházási fel­adatoknál: határidő előtt, a megengedett költség-előirány­zaton belül végzik el a Sza­mos nagyvízi mederrendezés II., a Felső-szabolcsi belvíz­rendszer-fejlesztés I. ütem, valamint a Tisza—Tokaj— Komoró közötti mederrende­zése beruházásainak munká­it A szocialista brigádok tovább fejlesztik az Egy iskola, egy brigád patronálási mozgal­mat. Ennek érdekében igaz­gatósági szinten ebben az év­ben hétezer társadalmi mun­kaórát teljesítenek. Ugyan­ennyi társadalmi munkaérté­ket pedig a rokkantak szoli­daritási alapja javára befi­zetnek. A VI. ötéves terv növény- védelmi, talajerő-gazdálkodá­si, és meliorációs feladataival ismerkedtek pénteken dél­előtt Nyíregyházán megyénk mezőgazdasági szakemberei. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás tanács­kozó termében Kárpáti Jó­zsef, a MÉM főosztályvezető­helyettese tartott vitaindító előadást. Egyebek között fel­hívta a figyelmet az 1981. év; több és nehezebb feladatra. A növényvédelem, a gyomir­tás csak akkor lehet haté­kony, ha az alapvető agro­technikai eljárásokat, mint például a szántást kiváló mi­nőségben végzik. Mivel ősz­ről sok szántanivaló maradt tavaszra, ennek a követel­ménynek eleget tenni csak jól szervezett, gondos mun­kával lehet. A növényvédelemhez — megfelelő választékban — elegendő vegyszer áll a gaz­daságok rendelkezésére. A növényvédő szerek nem ol­csók, ezért a termelési költ­ségek növekedését úgy is mérsékelhetik a szakemberek, ha csak szükséges időben és mennyiségben használják a vegyszert. Ez egyben környe­zetvédelmi feladat is. A következő években Fel- ső-Szabolcsban és a Tisza- Szamos közén jelentősebb térségi meliorációra kerül sor. A melioráció olyan a talajnak, mint a motornak a generál­javítás. A további működte­téshez azonban üzemanyagra, és karbantartásra van szük­ség. Sajnos, tapasztalni, — ez a vitában is elhangzott — hogy a termelőszövetkezetek tese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. a már rendbehozott területe­ket elhanyagolják, nem vég­zik el a kötelező karbantar­tást, és elegendő műtrágyá­val sem táplálják a talajt. A szabolcsi savanyú talajokon az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a ta­laj meszezésére, mert így a műtrágya is jobban haszno­sul. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte az ország lányait, asszonyait. — Megkülönböztetett tisz­telet illeti azokat a nőket, akik kimagasló munkatelje­sítményükkel segítik elő a szocializmus építését hazánk­ban — hangsúlyozta ünnepi beszédében. Külön is meleg szeretettel üdvözölte az El­nöki Tanács elnöke a magyar szocialista nőmozgalom idős harcosait, akik hittel, gazdag tapasztalataikat hasznosítva szolgálják a nők, s egyben népünk ügyét. A társadalom mély tiszteletét és elismerését fejezi ki a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ado­mányozta kitüntetések is — hangsúlyozta Losonczi Pál, majd átnyújtotta a kitünteté­seket. A megyénkben kitüntetet­tek névsorát lapunk 5. olda­lán közöljük. IG: Országos szemle Szabolcsban Mozgalmas lesz ez a nyár megyénk ifjúgárdistáinak. A megyei szemle után nálunk rendezik meg az országos szemlét is. Az Ifjú Gárda országos parancsnoksága az elmúlt napokban Nyíregyhá­zán tartotta kihejezett ülését. Ezen a fórumon megerősítet­ték: Szabolcs-Szatmár megye ad otthont a XI. országos Ifjú Gárda szemlének. A készülődés érthetően már tavasszal elkezdődik. A szervezők, a házigazdák jól akarnak vizsgázni. Termé­szetes, hogy megyénk alegy­ségei a versenyen történő sikeres szereplésre is készül­nek. A sikeres szereplésnek megvan minden alapja, fel­tétele. És itt ne csak a hazai pálya előnyeire gondoljunk. Ifjúgárdistáink hagyományo­san bizonyítják felkészültsé­güket az országos szemléken. Az IG szakaszok rendsze­res szakkiképzést és tovább­képzést kapnak. A .szakaszok kitűnő kapcsolatokat alakí­tottak ki a határőrökkel, a munkásőrökkel és a rend­őrökkel. A munkásőrök gyakran technikai eszközök­kel segítik az ifjúgárdistáka't és számos munkásőr foglal­kozásra, gyakorlatra meghív­ják őket. A fiatalok többsége érzelmileg is kötődik a tár­sadalmi fegyveres testület tagjaihoz. A siker titka az is, hogy a KISZ-bizottságok minden támogatást megad­nak az ifjúgárdistáknak. Kedvet, lendületet adnak az ifjúgárdisták tevékenységé­nek megyénk középiskolái. Talán ennek is köszönhető, hogy számos szabolcs-szat- mári fiatal érettségi után munkahelyén is ifjúgárdista lesz. Az üzemi alegységek tagjainak példamutató a fe­gyelmük, s példamutatóak a termelésben is. Felújításokkal, korszerűsí­tésekkel kezdték az évet Sza­bolcs-Szatmár építőanyag- ipari üzemei. A fehérgyar­mati téglagyárban az utóbbi évek legnagyobb szabású re­konstrukciója folyik, mint­egy kétmillió forintos költ­séggel újítják fel a megko­pott égetőkemencéket. A munkát a helyi és a fővárosi szakemberek az esztendő ele­jén kezdték, s a tervek sze­rint március végén fejezik be. A korszerűsítéssel nem csak a termelés lesz biztonságo­sabb, hanem javul a minő­ség, s mellette jelentős meny- nyiségű fűtőanyagot is meg­takaríthatnak majd a koráb­binál jobb szigetelés révén. A korszerűsítések miatt három hónapig fél kapacitás­sal dolgozhatnak, így az idei tervük valamivel elmarad a tavalyi mögött, amikor hat­vanhat millió forint értéket állítottak elő. A múlt évben negyvenöt millió kisméretű téglának megfelelő mennyi­séget gyártottak, míg 1981- ben negyvenhárom millió da­rab készítése a cél. A gyár már eddig is sokat tett a vá­sárlók ügyintézésének köny- nyítéséért. Most, a Volánnal közösen a rakodást is egy­szerűsítették, egységcsoma­„Ültessen minden nyíregy­házi lakos egy fát!” címmel nagy tavaszi fásítási akciót hirdettek a megyeszékhe­lyen. Régi terv válik ezzel valóra, hiszen a 110 ezres Nyíregyháza erdeje, zöldte­rülete alig nagyobb most, mint amekkora két évtized­del ezelőtt a fele nagyságú városnak volt A több, mint százezer új fa számottevően megnövelheti a város tüde­jét. Aa akciót a városi pártbi­zottság fogja össze, a megva­lósításban részt vesz a ta­nács, a népfront, a KISZ és a városban működő minden társadalmi és tömegszervezet. Megteremtették a fásítási akció anyagi alapjait, tehát a most elültetésre kerülő cse­metékért az egyes kollektí­váknak nem kell fizetni. Jó alkalom tehát ez arra, hogy a körzeti pártszervezetek, népfrontbizottságok, lakóbi- zottságok megszervezzék a területükön élők társadalmi munkáját és megszépítsék környezetüket. Az akciót meghirdetők azt szeretnék elérni, hogy az er­dőgazdaság és a közterület­fenntartó vállalat szakembe­A kemencék felújításán dol­goznak a fehérgyarmati tég­lagyár szakemberei. gokban árulják a téglát, ami­vel kiküszöbölhető a kézi ra­kodás. Megyénk másik, Tiszaber- celen működő téglagyára már jóval szerényebb tervekkel vágott januárban az új esz­tendőnek. Igaz, itt csak het­ven ember dolgozik, akikre igen feszített tempó vár, ha teljesíteni akarják az idei 13,5 millió forintos termelési ter­vüket. A felső-szabolcsi gyárban két fajta tégla készül, a ki­sebb méretűek a választófa­laknál, a nagyobbak pedig a külső falazásnál használato­sak. A két fajta téglából csaknem tízmillió darab érté­kesítése az idei cél, ami meg­haladja a múlt évi mennyisé­get. Igaz, tavaly is tizenegy millió téglát gyártottak, de majdnem hárommillió elemi károk miatt használhatatlan­ná vált. Az alapos felújításra váró üzemben már megtették az első lépést a biztonságo­sabb termelés érdekében: megkezdték a szállítást kor­szerűsítő sínrendszer építé­sét. (bg) reinek szakmai támogatásá­val összehangolt fásítás va­lósuljon meg, ami hozzájárul a városszépítéshez is. így ál­lították össze az elültetésre ajánlott fajták jegyzékét is. Öriásnyár, vöröstölgy, hárs, juhar, fűz egyaránt kerül majd a városba. Sokféle lom­bos cserjét is ajánlanak, köz­tük aranyesőt, jázmint, vad­rózsát, s hétféle fenyőt, pél­dául jegenye- és szürkefe­nyőt, tuját, borókát. A fásítási akció szervezői a pártszervezetekhez, nép­frontbizottságokhoz nemcsak az igénylési lapokat, hanem szakmai ajánlást is eljuttat­tak, hogy a munkát szaksze­rűbben tudja végezni a la­kosság, minél több csemete maradjon meg. Egyben moz­galmat indítanak, hogy az egyes lakóhelyi, munkahelyi kollektívák vállalják el az újonnan ültetett fák gondozá­sát is, minél több díszítse hosszú évekig, évtizedekig a várost. A jövő hét még a szerve­zésé, az előkészítésé, a kö­vetkező héttől már ültetik a munkahelyi, lakóhelyi kollek­tívák a mintegy százezernyi csemetét. Nagyobb figyelem a termőföldre Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Nyíregyházán Juhar, fűz, jázmin, boróka Százezer csemete a megyeszékhelyre ■■ Kelet­ilBanramarszágl A penyigei Zöld Mező Tsz géptelepén Toros János és Bírta János E—301-es kombájn főjavításán dolgozik. (Gaál Bél felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents