Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-05 / 54. szám
1981. március 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Lámpák — kevert fénnyel Magyar gázöngyújtó Hamarosan magyar öngyújtóval bővül a modern tűzcsiholó eszközök köre: a Signo Kismechanikai Ipari és Szolgáltató Szövetkezet még ebben az évben megkezdi az aprószerkezetek sorozatgyártását. A szövetkezet, mely eddig is foglalkozott már öngyújtószereléssel (külföldről megvásárolt alkatrészekből állította össze), most —' francia termelési együttműködés keretében — francia berendezésekkel az öngyújtó elemeinek, alkatrészeinek gyártására is vállalkozik. A tetszetős formájú, magas hőfokot kibíró fém és műanyag kombinációjával készülő újfajta gyújtó bizonyára igen rövid idő alatt népszerű lesz, ugyanis túl azon, hogy utántölthető, tehát hosszabb használatra is alkalmas, egyszerű a tűzkőcsere és javítását, alkatrészeinek cseréjét maga a Signo szövetkezet vállalja. Előnye még, hogy biztonságosan záródik, női táskába, férfizsebbe egyaránt illik, és ami szintén nem lényegtelen kérdés: olcsó. Lézer a mező- gazdaságban Kazah tudósok a lézer újfajta mezőgazdasági hasznosítására dolgoztak ki módszert. A lézereszközt egy póznán terepjáróra szerelik, majd bejárják a kukorica, gyapot, gabona, zöldség és más növényi ültetvényeket. A lézersugár a másodperc tört részéig éri csak a növényeket, ez a pár pillanat azonban huzamosabb napsugárzásnak felel meg. Hatáséra bioenergetikai stimuláció 4ndul meg a növényi szervezetekben, amely után meggyorsul a virágpor képződése és a termés kifejlődése, s megnő a növénynek a kártevőkkel és a betegségekkel szembeni ellenálló képessége. (APN—KS) Szervokormány Szigetszentmiklóson a Csepel Autógyár főegység- és alkatrész gyárában állítják elő az Ikarus autóbuszok szervokormányát. A kormányzást megkönnyítő hidraulikus berendezésből nemrég ké szült el a kétszázezredik darab. A több mint tíz éve gyártott — az ATUKI-ban kifejlesztett — kormányszerkezetek felét a KGST országaiba exportálják. A képen: a szervokormány műkő désének ellenőrzése. (MTI foto Fehér József felvétele — KS) Az Egyesült Izzóban az idén mintegy másfél millió úgynevezett kevert fényű lámpát gyártanak. A hagyományos izzólámpa és a higanygőzlámpa egy testbe építve kellemes fényt ad, a hagyományoshoz képest kétszeres a fényhasznosítása. A budapesti fényforrásgyár a kevert fényű lámpák mintegy 90 százalékát exportálja. (MTI Foto: Hadas János felvétele — KS) Újfajta hallásvizsgálat Bécsi kutatók az úgynevezett nyelvaudometriával kísérleteznek. Egy új módszer, amellyel az agykéreg felületén elhelyezkedő sejtek elektromos tevékenységének mérése, vagyis az elekt- ronenkefalogram alapján meg tudják állapítani, hogy valaki felfogta-e egy szó értelmét vagy sem. Az elektronenkefalogram adatait számítógép értékeli ki, s így másodpercek töredéke alatt megállapítható, hogy valaki megért-e például egy idegen nyelvet — a kísérleti személy esetleges ellentétes állításától függetlenül. Épp így, függetlenül a megvizsgált személyek kijelentéseitől, leleplezhető a tettetett nagyothal- lás. Fémet olvasztó plazma Előre meghatározott tulajdonságokat nyernek a fémek a le- ningrádi acélhengerműben üzembe helyezett plazmaívkemencé- ben. A nap felszínén uralkodó hőmérsékletnél nagyobb forróságban különlegesen tiszta fémet sikerült előállítani. Ezt a vállalat meleghengersora használja fel, mely két mikron vastagságú fémszalag előállítására is képes. A szigorúan meghatározott összetételű és vastagságú fémszalagra az elektronikában, a műszer- gyártásban és más iparágakban van szükség. (APN—KS) Áz őstermeléstől a rendszerig A hatékony gazdálkodás feltételei a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a fokozott termelési feladatok megoldása folyamatos fejlesztést igényel, a korábbinál hatékonyabb módszerek kidolgozását követeli meg a termelési technológiában, a termelésszervezésben. Hazánk mezőgazdaságának üzemi szerkezete kedvező lehetőséget nyújt a korszerű eljárások alkalmazására, így a termelés mind több területén hasznosítják a tudományok vívmányait, az iparszerű termelés módszereit. Az állandóan korszerűsödő technika beáramlása a termelésbe, összefüggésben az alkalmazott biológiai tudományok mezőgazdasághoz kapcsolódó területeinek fejlődésével, felgyorsult, s egyre újabb igényeket támaszt az emberek szaktudásával szemben. A szakosodás és koncentráció, valamint az egyre bővülő ipari háttér lehetővé teszi az iparban alkalmazott hagyományos és új energiahordozók egyre nagyobb mértékű hasznosítását. Lehetővé vált új, nagy hozamú, jobb termőképességű növény- és állatfajták, hibridek kialakítása, korszerű termesztési technológiák és rendszerek kidolgozása. Mindezt a mezőgazdaság iparosodásaként szokták jelölni. Iparosodó mezőgazdaság A gazdálkodás kezdete az őstermelés volt, innen a hagyományos termelésen át jutottunk el Műszaki újdonság a záhonyi körzetben Vasbetonlemezes ragasztott kitérő A záhonyi vasúti üzemigazgatóság területén a vágányokban, de főként a kitérőkben nagyon sok az áruszóródás (vasérc, vegyi anyagok stb.) . Ez rendkívül megnehezíti a fenntartási munkát, a biztosítóberendezések üzemeltetésében zavarokat okoz. További probléma, hogy a nagy terhelésű, sűrű forgalmú gurítóí kitérők fenntartási munkái érzékenyen érintik az üzemeltetést, célszerű tehát ezeket a munkákat rövid idő alatt, nagy hatékonysággal elvégezni, illetve műszaki fejlesztéssel csökkenteni az élőmunka-ráfordítás mennyiségét. E cél érdekében végzett több éves kísérleti munkák részeredménye birtokában ágyazat nélküli felépítmény kialakítását vették tervbe. Elsőnek Eperjeskén A vasbetonlemezes ragasztott felépítmény nagyvasúti alkalmazására még nem került sor, első ízben Eperjeske 503 sz. kitérő kialakítása történt meg ezzel a szerkezettel. A vasbeton pályalemez terveit a Budapesti MűRobbantóbrigádok a szántóföldem A gazdaságosabb szervestrágyázás Az elmúlt évben a gépi trágyaszórás mellett robbantásos úton 1100 hektáron végeztek trágyázást, ez a mennyiség 1979-ben 2300 hektár volt. Megyénkben már harmadik éve alkalmazzák a trágyaterítésnek ezt a módszerét. Termelőszövetkezeteink közül 12 rendelkezik komplett robbantóbrigáddal. Ezek a brigádok a szomszédos gazdaságokban is elvégzik a robbantásos terítést. A robbantóbrigáddal rendelkező üzemekben elérték, hogy valamennyi elfekvő istállótrágya- készletüket kiszórták. Ebben az évben újabb gazdaságokban (Ke- mecse AG, tarpai Esze Tamás Tsz) vezetik be a robbantásos terítést. A gépi úton történő kijuttatásra megyénk gazdaságaiban mintegy 400 gép áll rendelkezésre, melyek közül egyre több a korszerű T—088-as géptípus. Szükséges a géppark további korszerűsítése. Ezt segíti a választék bővítésével a MEZŐGÉP vállalat nyíregyházi gyára által kifejlesztett SZTP—108-as gép, amely a T—088-as gépnél is kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik. Az elmúlt évben jelentős istál- lótrágya-készletek halmozódtak fel, ezért 1981-ben még nagyobb erőfeszítések szükségesek a növénytáplálás szempontjából igen értékes szerves trágya kijuttatásához. Különösen a tarlóra történő trágyázás mennyiségét kell fokozni, mivel ebben az időszakban a talajállapot általában megfelelő, a szállítókapacitás is rendelkezésre áll, valamint a bedolgozás is gyorsan és jól elvégezhető. * Egy vizsgálat szerint a gépi és robbantásos terítés költségei 5 km-es (1), 6 km.es (2), és 10 km- es (3) szállítási távolság esetén az alábbiak szerint alakul: Gépi (T—088) Robbantásos Ft/to Ft/ha Ft/to Ft/ha 1. 20,7 621 21,3 640 2. 24,1 723 22,6 678 3. 34,4 1032 26,4 791 A robbantásos terítés előnyei: — beruházást nem igényel; — kampányszerűen szervezhető — elsősorban a kalászosok betakarítása után — ekkor általában 3—4 hétig a szállítókapacitás biztosított; — gyors, mivel egy 5 fős brigád egy 10 órás műszak alatt 40 hektár terítését tudja elvégezni; — már 6 km-es szállítási távolság esetén a költségek alacsonyabbak a gépi szórásénál. Gazdaságainkban az istállótrágyák kijuttatásának feltételei biztosítottak. A talaj művelési, talajelőkészítési munkák területén igen nagy a lemaradás, melyet a tél végi, kora tavaszi időszakban szükséges pótolni. Ezek mellett gondoskodjunk azonban arról is, hogy az elfekvő, valamint az újonnan keltkezett istállótrágya mielőbb kikerüljön a területre, bejusson a talajba. Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás szaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszéke, a ragasztott felépítményt a BME vasútépítési tanszéke, a kiviteli terveket a Betonútépítő Vállalat és a záhonyi pályafenntartási főnökség készítette. A kivitelezést a Betonútépítő Vállalat szolgálati szabadalom alapján végezte. Az új szerkezet lényege, hogy a hagyományos zúzottkő ágyazat helyett 64 cm vastag négy rétegű vasbeton pályalemez került beépítésre. A kitérőt a betonba műgyantával ragasztott tőcsavarok rögzítik. A vasbeton szerkezet vízelvezető rendszerrel egészül ki. Ragasztás fűtött sátorban A munka kivitelezése 1980. október végén kezdődött meg és a korai zord időjárás ellenére is folytatódott. Látványos szakasza volt a kivitelezésnek a hideg időjárás ellenére végzett vasanyag- ragasztás, mely az előírt plusz 5 C-fok biztosítása érdekében a kitérő fölé felállított, fűtött fóliasátorban történt. 1980. december 15-én forgalomba helyezték az új szerkezetű kitérőt. A kivitelezés költsége egymillió forint volt, melynek nagysága az alábbi szempontok figyelembevételével már nem tűnik túlzottnak, sőt hosszú távon gazdaságos megoldás: a hagyományos módszerrel végzett kitérőcsere költsége kb. 700 ezer forint. Az új szerkezetnél elmaradnak a gyakori szabályozások. Az áruhulladék rövid úton, pl. levegő- fuvatással eltávolítható. 15—20 éves élettartam A vasbeton pályalemez élettartama 15—20 évre tehető, és a kitérő vasanyagcserét a leragasztott lemezeken többször is el lehet végezni. Az új szerkezet előnyei mellett nem lehet elhallgatni annak sebezhetőségét. Bármilyen okból bekövetkező baleset esetén nagy a valószínűsége a vasbeton pályalemez törésének. Remélhető, hogy a kitérő tervszerű fenntartása és a szabályszerű üzemeltetés nem fog erre lehetőséget teremteni. A fentiek ellenére bekövetkező baleset esetén a vasbeton lemez helyreállítását a ragasztásra használt műgyantával el lehet végezni, melyet a kivitelező elvállalt. az iparosított termelés szakaszáig. A technikai fejlődés eredményeként a mezőgazdaságban is kialakulnak a gépsorok, géprendszerek. A termelésben olyan gépeket alkalmaznak, melyek egymással szoros kapcsolatban állnak, elvégzik a munkafolyamatok legfontosabb szakaszait. Több ágazatban a gépeknek olyan rendszerei alakultak ki és a fejlődés iránya is olyan, hogy ösz- szefüggő munkájukat egyáltalán nem, vagy egyre ritkábban szakítja meg emberi munka. Az utóbbi ötéves tervek vizsgálata egyértelműen megadja, hogy a mezőgazdaság eszközigénye nőtt a legjobban ahhoz, hogy a termelés növekedjék. Az ipari anyagok felhasználásának másik jó mutatója, hogy amíg 1938-ban hazánkban az összes műtrágya-felhasználás hatóanyagban 15 ezer tonna volt, addig 1978-ban több mint százszorosa a felhasznált mennyiség. Az alkalmazott termelési eszközök fejlettségétől, teljesítőképességétől függően megfigyelhető az optimális üzemi méretek kialakítására való törekvés. Az állami gazdaságokban a leggyakrabban előforduló érték 5000 hektár, a termelőszövetkezeteknél pedig 2800 hektár körül alakult 1978-ban. A koncentráció előrehaladásának ütemében a két szektor között mutatkozó különbségek egyik oka, hogy az állami gazdaságok hamarabb léptek a kor színvonalán lévő műszaki, technikai bázison alapuló nagyüzemi termelés útjára. Ezzel párhuzamosan tapasztalató, hogy az üzemi szerkezet mindinkább a termelés szakosodása felé halad. Felszabaduló munkaerő A technikai fejlődés a mezőgazdaságban azzal jár, hogy a munkaerő tömegesen felszabadul, s elhagyja a mezőgazdaság területét. Ugyanakkor a mezőgazdasági népesség számának csökkenését a dolgozók szakképzettségének növekedése kíséri. Ez teszi lehetővé a korszerű ipari, biológiai háttér magas színvonalú, hatékony kihasználását. Hazánkban iparszerű termelési rendszernek nevezik a termelés integrációját, amikor az összefüggő tevékenységet, termelési folyamatokat, az egymást kővető mozzanatokat koordinálják. Jellemzője, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó tudományok legújabb kutatási eredményeit és a nemzetközi tapasztalatokat felhasználva a termelési tényezők optimális arányainak kialakítására törekszik. Tendencia, hogy az iparszerű termelési rendszerek először azokban az ágazatokban alakulnak ki, melyeknél a termelési folyamatok leginkább függetlenít- hetők a külső tényezőktől. Hazánkban az 1960-as évek végén már megbízhatóan működött az iparszerű baromfihús- és tojás- termelési rendszer, majd a sertéshús-termelési rendszer is. A hirtelen megnőtt állatállomány pedig a szükséges takarmány biztosítása révén kikényszerítette a szántóföldi növénytermesztés egyes ágazataiban a termelés gyökeres átalakítását. Kettős fejlesztés A folyamat gyors ütemű kibontakozása mögött látni kell azt is, hogy a rendszerek nem mindegyike volt megalapozott. Előfordultak olyan esetek is, hogy a nagyüzemek elsősorban a megkülönböztetett erő- és munkagép-, szaporítóanyag-ellátásért léptek be a rendszerbe. A fejlesztés kettős feladat. Elsősorban a meglévő rendszerek minőségi továbbfejlesztésére, másrészt az indokolt mértékű, de várhatóan szerény területi növekedésre vonatkozik. A minőségi ta- vábbfejlesztés feladata a termelési színvonal további növelése, a jövedelmezőség fokozása. Szabolcsi László (Kivonat a szerző tanulmányából, amelyet a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetének pályázatára készített.) AUTÓ-MOTOR Kevesebb üzemanyaggal Egy ismert autókonstruktőr azt a meresz kijelentest kockáztatta meg, hogy a motorok es karosz- szeriák tökeletesítesevel mintegy 50 százalékos üzemanyag-megta- karitas lenne elérneto. Olyan motorokat kellene konstruálni, mondta, amelyek nagyon namar elérnék üzemi hőmérsékletüket; ezzel a városi forgalomban kb. 20 százalékos megtakarítast lehetne elemi. A karosszéria áramvonalasitása is hozhatna vagy 15 százalék megtakarítást, s közel ugyanennyi a jármű súly- csökkentesével es a sebességváltó kapcsolásainak pontosításával is megvalósítható lenne, az elmondottak bizonyságául szolgálhat az a hír, hogy a Volkswa- gen-gyárnak már sikerült is kialakítania egy ilyen „energiatakarékos” gépkocsit. Az IRW—II. — még kísérleti futásait végző — típusjelű autó 997 kg önsúlyú, 1300 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 1:13 sűrítési arányú motorja 55 kW-os (75 lóerős). A 169 km/óra végsebességű kocsi 90 km/óra sebességnél 5,3 liter benzint fogyaszt, de még az óránkénti 120 kilométeres száguldásnál is csak 7,4 liter üzemanyagra van csupán szüksége. Érdekességként megemlíthető meg, hogy japán konstruktőrök is produkáltak egy olyan 550 köbcentiméteres, 23 kW-as (31 lóerős) örvénykamrás motort, amely 3,5—5 liter benzinnel is „megelégszik”. Ugyancsak Japánban egy olyan kéthengeres, négyütemű, vízhűtéses, 23 kW-os motort is terveztek már, amely kocsiba szerelve 100 kilométerenként csak 3,1 liter benzint fogyaszt (ez pillanatnyilag világrekordnak számít). Különlegssége a motornak, hogy vezérműtengelye hengerenként három szelepet mozgat (a második kis szívószelepen át hajtóanyagban szegény keverék jut az égéstérbe). Addig is azonban, míg piacra kerülnek, elérhetők lesznek az új energiatakarékos konstrukciók, kinek-kinek magának lüell „ügyeskednie”, ha kevesebb benzinnel, tehát olcsóbban akar autózni. Mindenekelőtt szokjunk hozzá, hogy nyilvántartást vezessünk a fogyasztásról: minden tankolás után jegyezzük fel a betöltött benzin mennyiségét és a kilométeróra állását (ezek alapján kiszámítható a 100 kilométerre eső fogyasztás). Rendszeresen ellenőriztessük a motort (kompressziómérés!), mert a túlfogyasztás okai közt az elsők között szerepel a henger és a gyűrű kopása. Vezetésnél soha ne huzas- suk túl az autót, a túlpörgetés ugyanis „eszi” a benzint. Csak akkor gyorsítsunk, ha valóban szükséges. „Villanyrendőr” előtt, ha már messziről látjuk, hogy vált a lámpa, ne fékezzünk, hanem hagyjuk üresben gurulni a kocsit, kihasználván a „beletáplált” lendületet. Országúton tartA Mercedes gépkocsikra kívánságra már felszerelik az új „Tempómat” berendezést (a képen látható kapcsolókarral helyezhető üzembe), amely biztosítja, hogy a kocsi a leggazdaságosabb állandó sebességgel fusson. suk be az autó megadott ideális utazósebességét (ezen felül akár több literrel is növekedhet a fogyasztás 100 kilométerenként). Fölöslegesen ne előzzünk, mert ez a „legbenzinigényesebb” manőver. S ha az elmondottak betartásával nem csökken a fogyasztás, keressük fel valamelyik beállítóállomást, ahol műszeresen megvizsgálják és beszabályozzák a motort. Nem árt számba venni, hogy az elmondottakon kívül mi minden okozhat még túlfogyasztást: az előírtnál keményebbre vagy puhábbra fújt gumi; a nyitott ablakok; a tetőn elhelyezett csomagok; az elpiszkolódott légszűrő; az elhasznált, netán már átütő gyújtógyertyák; a kopott, meg-megcsúszó tengelykapcsoló; az elhasználódott fékszerkezet; a rossz termosztát; a nem megfelelő oktánszámú benzin stb. Talán nem mindenki tud arról a benzintank és a porlasztó közé beiktatható elektromágneses szelepről, amely azért készül a Trabantok számára, hogy kisebb legyen e kocsiknál a benzinel- folyásból eredő üzemanyag-veszteség. Ugyancsak Trabantok (és Wartburgok) számára az ún. tolószelep is rövidesen forgalomba kerül, amelyet a kocsi kipufogócsövére kell majd felszerelni. Ennek használatával egyenletesebbé válik a kétütemű motorok alapjárati fordulatszáma, s mintegy 5 százalékos üzemanyag-megtakarítás jelentkezik.
