Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

1981. március 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Újfehértó Pásztor Ignác debreceni levélírónk észrevételében olvastuk: azt tapasztalja, Szabolcs községei arányo­san, szépen, dinamikusan fejlődnek. Látni, hogy ér­tő, törődő emberek kezé­ben van a községek sorsa. Jól hasznosítják a rendel­kezésükre álló anyagi esz­közöket, többek közt a la­kosság által fizetett köz­ségfejlesztési hozzájárulást, s a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor megjegyzi levélírónk, hogy mintha Üjfehértó nagyközségben mégsem látná ezt a har­monikus fejlődést. A ta­nácsháza környéke, a fő­tér rendezetlen, romos épületei, szemetessége fel­tűnő. Mintha ez a telepü­lés a többivel nem tarta­ná a lépést, lehetséges, hogy itt nem hasznosítják olyan jól, gondosan a ren­delkezésre álló kereteket, mint másutt? — hangzik a kérdés, melyet Pásztor Ignác levelében olvastunk. A levél nyomán megke­restük a legilletékesebbet, Molnár Miklós tanácsel­nököt, aki őszinte, jó gaz­da módjára nem kendőzte a hibákat. Azt, hogy bi­zony a községrendezést illetően még sok tenniva­lójuk van. Például az ÁFÉSZ-áruház mögötti ro­mos épület és közvetlen környéke igen rossz be­nyomást válthat ki az ide­genből. De máris említet­te: a romos épület szaná­lására ebben az évben sor kerül. A művelődési ház szomszédságában szintén egy magántulajdonban lé­vő romos épület van. Többször felszólították már a gazdáját, hogy bontsa el. A tulajdonos azonban egy idős ember, aki dolgainak vitelére már képtelen. Társadalmi ösz- szefogással segítenek raj­ta. Ez az épület is el fog tűnni. Mint ahogy a Kos­suth utca 14—16. szám alattiak, melyekre a bon­tási engedélyt a tanács már kiadta. Helyükre pe­dig kétszintes társasház épül. A Pásztor Ignác által jelzett gondok tehát való­sak, jelentősek, de mint látni, a tanács jól ismeri ezeket, megoldásukon munkálkodnak. A gondok, és a még fellelhető hiá­nyosságok mellett azonban vannak örömök, és a fej­lődést bizonyító konkrét tények. Az ötödik ötéves terv időszakában Üjfehér­tó nagyközség jelentős fej­lődésen ment keresztül. Az Űjpesti Gyapjúszövőgyár letelepedésével 1000 nőt tudnak foglalkoztatni. Épült ebben a tervidő­szakban egy 12 tantermes általános iskola, egy száz­személyes óvoda, 40 gyer­meknek bölcsőde. Épült vágóhíd, és egyéb kommu­nális létesítmény, ötven­két kilométer hosszon bő­vült a vízműhálózat. Üjfehértó — úgy mond­ják — az ország egyik leg­hosszabb települése. Való­ban így van, és épp ezért talán az épülő létesítmé­nyek szétszórtsága miatt nem érzékelhető annyira a fejlődés dinamikája. Soltész Ágnes RENDBONTÓK — Jé, az autós bácsik nem tud­ják, hogy a parkot rongálni tilos!!! (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán, a Kun Béla utca és környékének, vala­mint a Homoksor rendezését már nagyon várták az itt la­kók. Tavaly erre is sor ke­rült. Nyáron gyönyörűen sar­jadt a fű, a sövények őszre már felcseperedtek, igazán szép, impozáns volt ez a te­rület. Sajnos, nem sokáig örülhettünk neki, mert a Ho­moksoron néhány személy- gépkocsi tulajdonosa — az IK 30—44-es Wartburg, a PO 01—33-as Volga, és a PX 12— 09-es Zsiguli rendszámúaké — semmibe veszik a figyel­meztetést, hogy „óvjuk a zöldterületet”. Annak ellené­re sem, hogy többször figyel­meztettük őket. Sajnos, erre a Homoksor 9—13. szám alatti gépkocsi-tulajdonosok sincsenek tekintettel. Ha a szép szó nem használ, szigo­rúbb eszközökhöz kellene nyúlni, a szabálysértést bün­tető bírósághoz. Tóth István, Nyíregyháza, Homoksor 7. szám alatti lakos NYUGDÍJ AS­TALÁLKOZÓ Február 27-én az OTP me­gyei igazgatóságának lakás- építési és értékesítési osztá­lyán dolgozó „Űj otthon” aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett Szocialista Bri­gád tagjai nyugdíjas-találko­zót rendeztek. A kedves meg­hívásra érkezett nyugdíjaso­kat az igazgatóság vezetője köszöntötte és tájékoztatta eddigi eredményeikről, és a jövőbeni feladataikról. A be­számolót a visszaemlékezés szép pillanatai követték. A brigádtagok figyelmes meg- vendégelése közben órákig tartó baráti beszélgetés volt. Ez jó alkalmat adott a gon­dolatok kicserélésére, az emlékek felidézésére. Ne­künk, nyugdíjasoknak nagyon jó érzés volt visszatérni né­hány órára egykori munka­helyünkre, a kollektívába. Köszönjük mindazoknak, akik erre alkalmat teremtet­tek. Jólesett a törődésük, fi­gyelmességük. A nyugdíjas-találkozó meghívott vendégei DIÓ £S MAHAGÓNI Apáink, nagyapáink korá­ban még divatos volt a bol­dogulást, jólétet kívánó mon­dóka: „Adjon isten minden jót, diófából koporsót.” Az­az: legyen olyan tehetsége, vagyona, gazdagsága a jókí­vánsággal megtisztelt halan­dónak, és hozzátartozóinak, hogy diófából készíthessenek majd földi poraiknak nyug­vóhelyet. Mert a diófa nem­csak tartós, hanem drága anyag. Akkor és most is, Méghogy koporsót? Bútort is csak vékonyra vágott rétege­iből, a „furnérból” készíte­nek, illetve ezzel borítják az olcsóbb fából készült része­ket. Sajnos, kevés van belő­le. A feldolgozó üzemek még hirdetések útján is keresik a szeletelésre alkalmas diófa­rönköket ... Éppen ezért meglepő, hogy már évek óta hiába kínálom az udvaromon heverő diófarönköket. A hir­detésekre hivatkozva írtam, telefonáltam a debreceni fel­dolgozó üzembe, a jobb sors­ra érdemes anyagot felaján­lottam már a furnérkészítéssel is foglalkozó megyei termelő- szövetkezetnek is. Mindhiá­ba. Nemhogy érte jönnének, — mint az a hirdetésben is van — még válaszra sem méltatnak. Pedig legalább három köbméter diófarönkről van szó, de lenne még a köz­ségben másnál is. Minek ak­kor a hirdetés? Talán ol­csóbb lett a mahagóni, vagy a cédrus? Aligha. Vagy va­lóban meggazdagodtunk és tegyük tűzre, vagy hagyjuk meg — koporsónak? Simonovics Béla Kemecse, Rózsa Ferenc utca 56. szám ÁSOTT SZEMÉT A nyíregyházi jósavárosi iskolák napközis gyerekeinek többsége a Május 1. tér ját­szódombján talál felüdülést délutánonként. A pedagógu­sok figyelnek rájuk, igyekez­nek rendet tartani. Azonban hiába jelölnek ki felelősöket a gyerekek között, akik vi­gyáznak a tér tisztaságára, mert az egész dombon nincs egy szemétgyűjtő, ahová a hulladékot — szalvétát, pa­pírzsebkendőt stb. —tehet­nék. „Újítás”, hogy a gyere­kek elássák a földbe az ilyen szemetet. De a legjobb meg­oldás mégis az lenne, ha a park gazdája végre gondos­kodna a szemétgyűjtő edé­nyekről. Fekete András Nyíregyháza, Május 1. téri lakos A ROKKANTAK ÉRDEKÉBEN A közelmúltban a Vásáros- naményi Hazafias Népfront városi-járási bizottsága a vásárosnaményi jogászok jo­gi társadalmi bizottságával karöltve jogi fórumot tartott a rokkantakat érintő és ér­deklő kérdések, tudnivalók megvitatására. A Tarpán ren­dezett összejövetelen a Vá­sárosnaményi Járásbíróság elnöke, a községi tanács el­nöke, valamint a városi-járá­si ügyészség vezetője vett részt és válaszoltak a részt­vevők kérdéseire. A fórum jó alkalom volt annak bizo­nyítására is, hogy a sérült emberek közérzetének javí­tása nem is mindig jogi sza­bályozásokon, nem is anyagi juttatásokon múlik, hanem azon, ha lehetőséget kapnak, hogy dolgaikról, problémáik­ról elmondhassák véleményü­ket és az megértő, együttérző emberekre találjon. Vala­mennyi résztvevő elégedetten és hálásan távozott a rendez­vényről, melyért köszönetü- ket fejezték ki. Illés György, a Vásárosnaményi HNF városi-járási bizottságának titkára Szerkesztői üzenetek Dengi Józsefné nyírsző- lősi, Főző Sándorné kis­várdai, Kiss Gyuláné vá­sárosnaményi, Batári Ist­ván lövőpetri, Vasvári Al­bert nyírbátori, Karikás Józsefné vásárosnaményi, Cseh Miklós tiszamogyo- rósi, Kópis László nyírbél- teki, Bányai András las- kodi, Csonka János újfe-' hértói, Papp Józsefné var- sánygyürei, Illés László szakolyi, Somogyi Béla kállósemjéni, Sztaskó Mi­hály nyírteleki, Pivnyik Istvánné rohodi, Butenkó István nyíregyházi, Varró Józsefné kisvarsányi, Va- kály Mihály leveleki és Kukucska István nyíregy­házi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk Novak Ferencné ópályi, Esik János nagykállói, Fe­hér Lajos nagyecsedi, Geb- ri Mihály székelyi, Varja Lajos piricsei, Danes Géza tiszaszentmártoni, Koz­ma Sándor kemecsei, Da- nó Bertalan tunyogmatol- csi, id. Hanuscsák Mihály apagyi, Gaál Ferencné csengeri, özv. Filep Ele­mérné lónyai, Gaál Mihály kisvárdai, Jánvári László dögéi, Borku Menyhért pátrohai, Csilya Jánosné ibrányi, ifj. Szarka István ököritófülpösi, Szarka Ger- zson kisari, Karacs S. Bé­la nyírparasznyai, Balogh Miklós nagycserkeszi, Fi- bi Ferenc nyíregyházi, Vajda Sándorné jármi. Kanyó Sándorné gyügyei lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Balázs Józsefné petne- házi és özv. Zibák Sándor­né aranyosapáti olvasóink kedves köszönő soraikat megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Sebők Jánosné és társai — kisvárdai lakosok — ügyében a városi tanács műszaki osztálya értesítet­te szerkesztőségünket, hogy a csapadékvíz-elve­zetéssel kapcsolatos kéré­sük ügyében intézkedtek. A csatorna építését meg­rendelték, s a kivitelezé­sét már megkezdték. Az illetékes válaszol A TERÜLETRENDEZÉS UTÁN „Sötétség” címmel a de­cember 10-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy a Toldi ut­ca bizonyos szakaszán nincs közvilágítás. Az említett út­szakaszon a térségben folyó lakásépítések miatti szanálás alkalmával a légvezetékes, faoszlopos hálózatot meg kel­lett szüntetni. Az új lakások előtt ugyanakkor még gom­balámpa került felszerelésre, melyeket a bejelentés után — 80 W-os higanygőz égő hiá­nya miatt — 100 W-os izzó­szálas, hagyományos égőkkel láttuk el. A térség közvilágí­tásának kialakítására minden valószínűség szerint a terü­let rendezése során kerül majd sor, melyre a városi ta­nács költségkeretet és meg­rendelést fog adni. Miután az említett útszakaszon elektro­mos hálózat nincs, így ott még átmenetileg sem tudjuk a közvilágítást megoldani. TITÄSZ vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága A tulajdonjog megszüntetéséről Az öröklés rendjéről — A feles bér­leti szerződésről — Az elbirtoklásról. Boros Mihályné kisvárdai lakos, valamint az érintett ingatlan többi tulajdonosai között tulajdonközösség meg­szüntetési per van folyamatban. Levélírónk szeretné, ha az ingatlant természetben osztanák meg, a bíróságon vi­szont azt közölték, hogy ezt nem lehet, mert olvasónknak már van egy másik beltelki ingatlana. Olvasónk viszont arra hivatkozik, hogy nagycsaládos és szüksége lenne er­re az ingatlanra is. Valószínűnek tartjuk, hogy az új telek kialakításával nagyobb terület képez egy önálló építési telket, mint amennyi a tulajdoni aránynak megfelelően olvasónknak van, és ezért nem jöhet számításba, hogy megszerezze az önálló telek tulajdonjogát. Ebből a szempontból nincs je­lentősége annak, hogy hány gyermek van egy családban. Az ingatlant szakértő is értékelte, ezt viszont kevésnek ta­lálja levélírónk. Jogában áll kérni a bíróságtól, hogy ren­deljen ki más szakértőt. A tulajdonközösség megszünteté­sének olyan módja is van, hogy az ingatlant, vagy annak egy részét elárverezzék és a befolyt vételáron osztozzanak a felek, a tulajdoni arányuknak megfelelően. Póti Endre csengeri lakosnak kisajátítottak egy ingat­lanát, amely még telekkönyvezve nem volt, ezért a kisa­játító a kártalanítási összeget bírói letétbe helyezte. Olva­sónk kifogásolja, hogy az összeget még mindig nem utal­ták .ki részére. Közöljük, hogy olvasónknak kell igazolni, jogerős hagyatékátadó végzéssel, hogy a kisajátított ingat­lannak a tulajdonosa, miután azt mondja, hogy megörö­költe és használja. A hagyatéki eljárás lefolytatása első­sorban az örökösnek az érdeke, ezt már régebben is meg­tehette volna, most viszont meg kell várni a hagyatéki el­járás befejezését. Vas Mihály nyírbátori olvasónk írja, hogy nincs gyer­mekük, szeretné tudni, hogy ha valamelyikük meghal, mi az öröklés rendje, végrendelet hiányában. Az öröklés rend­je a következőképpen alakul az említett esetben, tehát végrendelet hiányában: amit az elhalt szüleiktől, nagyszü- leiktől örököltek, vagy ajándékba kaptak, ági vagyonnak minősül és azt nem a házastárs örökli, hanem visszaszáll a szülőkre, ha azok nem élnek, akkor a szülők élő gyer­mekeire. A házastárs ebben az esetben csak haszonélvezeti jogot örököl. Arra a vagyonra nézve, amit az elhalt életé­ben vásárolt, vagy bármilyen más módon szerzett, az örö­kös a házastárs, ezt hívjuk szerzeményi vagyonnak. Köl­csöntartozást lehet az ingatlanra terhelni, ha a kölcsön­szerződés így szól, vagy bírói ítélet született és ha a végre­hajtási eljárás során kérik a tartozást, mint jelzálogot be­jegyezni. Hagyatéki eljárás során az örökösök nem köte­lesek az értéket elfogadni, ezt az állami közjegyző jegyző­könyvbe rögzíti, és az illetékhivatal helyszíni becslést tart és megállapítja a végleges forgalmi értéket. Szerdahelyi Józsefné nyíregyházi levélírónk hosszú időn keresztül gondozott egy idős személyt, aki elsősorban szociális segélyből élt. Az volt a megállapodásuk, hogy az idős személy, a tartás és gondozás fejében levélírónkra fogja hagyni a meglévő kis lakását. Végrendelet azonban nem készült, így olvasónk nem örökölt semmit. Mit lehet ilyen esetben tenni? — kérdezi levélírónk. Miután örökség reményében gondozta levélírónk az idős személyt, az elhaltat, a törvényes örökösöktől kérheti ennek a megtérítését, akár bírói úton is és az örökösök ezt kötelesek is neki megfizetni, de csak olyan összeg erejéig, amilyen összeget örököltek. Szurovcsák Mihályné nyíregyházi lakos szóban feles bérleti szerződést kötött, amelynek értelmében egy ingat­lan megművelését vállalta azzal, hogy abban dohányt ter­melnek és a termést megfelezik. Az ingatlan tulajdonosa később megtagadta a fele jövedelem kifizetését, a dohány elemi kárt is szenvedett, de a biztosítási díjat is kizárólag a tulajdonos vette fel, abból sem adott át semmit. Levél­írónk kérdezi, hogy megtehette-e ezt az ingatlan tulajdo­nosa? Az alapszabály az, hogy ingatlanra vonatkozóan min­den megállapodás csak írásban érvényes, így a haszonbér­leti szerződés is. Ha írásban nem kötöttek megállapodást, csak annak a munkának az ellenértékét, valamint az egyéb beruházás ellenértékét kérheti, amelyet a művelésre for­dított. Ez az összeg rendszerint kitesz annyit, mint a meg­termelt javak fele része, tehát a pert érdemes megindítani. Kovács Pál anarcsi olvasónk hosszú ideje használ egy szőlőingatlant, amelynek egyik tulajdonosa állítólag Ame­rikában él, a másik tulajdonosa is elköltözött, ismeretlen helyen van. Az a kérdése olvasónknak, hogy igaz-e, hogy aki több mint tíz évig használ egy ingatlant, megszerzi annak tulajdonjogát? A Polgári Törvénykönyv 121. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik: „elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulaj­donjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatla­nul birtokolja”. Ha olvasónk ezt a szőlőingatlant töb'c —int tíz éve békésen birtokolja, abban nem háborgatta meg jen­ki, kérheti a bíróságtól tulajdonjogának megállapítását, mert tulajdonos csak abban az esetben lesz, mert a lanti rendelkezés nem azt jelenti, hogy automatikusan tulajdo­nossá válik, hanem arra ad jogot, hogy ennek megállapí­tását kérje. Dr. Juhász Barnabás Wvy***"-*-^^v.y.v.v.\^\^y.y.y.y.y.y.y.y.y.y.v.;.v.y.y.y.y.y.y.y.y.v.v.y.y.y.x.y.;.v.*. Xy jHppr yX!X!XTXxX:XyX’XvX*£X*X"XwXwX;XyXxXx:;X*XxXxXxX *•*•*•* •*a<a2a2a2<2B2*«*» • • *•** X'Xy.y.y.y.yX;Xy;y;y:yX;XxXXX:-;X:I;XyX;iX;X!XfXwX:X;X:X;X;lyX:X:XX*XX!XÄX:Xy

Next

/
Thumbnails
Contents