Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

1981. március 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szabolcs-Szatmár VI. ötéves tanácsi terve Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke szóbeli kiegészí­tőjében számot adott az ötö­dik ötéves terv teljesítésének főbb adatairól. Ezt követően ismertette a VI. ötéves terv- javaslat készítése során fel­vetődött új követelményeket. Ilyenek: a népgazdaság egyensúlyi helyzete szüksé­gessé teszi az igénynek megfelelő rangsorolást, a rendelkezésre álló eszközök­kel való ésszerű takarékos gazdálkodást. Életszínvonal­politikai céljaink megvalósí­tása szempontjából elsőbbsé­get élvez a lakosság legszéle­sebb körét érintő alapellátá­sok biztosítása. Üj követel­mény a VI. ötéves terv idő­szakában a községek népes­ségmegtartó képességének fo­kozása, a városba áramlás visszafogása, mérséklése. Leg­sürgősebb intézkedések Nyír­egyháza városban szüksége­sek, melyek kidolgozása a vá­rosi tanács vezetésével közö­sen megtörtént. E cél megva­lósításának egyik lehetséges eszköze a városi agglomeráció fejlesztése. Ezért is csökkent Nyíregyháza részesedése a fejlesztési eszközökből a köz­vetlen környezetének javára. A korábbihoz viszonyítva nagyobb jelentősége van a meglévő vagyon megőrzésé­nek, a lakóépületek, intézmé­nyek, utak, hidak, csatornák felújításának, korszerűsítésé­nek, hogy ezáltal magasabb szinten elégítsék ki az igé­nyeket. Az új szabályozás szerint a tanácsi bevételek re­alizálása jelentős mértékben függ a megyében lévő gazda­sági egységek eredményes működésétől. A megyei tanács elnöke a továbbiakban a lakásépítés és lakásgazdálkodás előirányza­taival foglalkozott. A megyé­ben jelentkező lakásgondok enyhítésére, a lakásellátás ja­vítására 21 500 lakás megépí­tését tervezzük. Ebből több mint 14 000 magánerős csalá­diház megépítésével számo­lunk. A Minisztertanács dön­tése alapján megyénkben 28 település tartozik az úgyne­vezett munkáslakás-építési akció keretébe. E döntés le­hetővé teszi,' hogy ezeken a településeken a dolgozók la­kásépítési szándékát az adott munkahelyek is támogassák. A lakásépítés mellett a lakás- fenntartás, felújítás keretében mód van a meglévő lakásál­lomány korszerűsítésére. Ilyen célra a terv 347 millió forintot tartalmaz. Kiemel­kedő jelentősége van a lakás­cserék ösztönzésének, amely az új lakásügyi jogszabályok megjelenésével szervezett ke­retet kap. A lakásrendeletek­nek segíteniük kell — főleg Nyíregyházán — a városba áramlás mérséklését. A megye demográfiai hely­zete, továbbá az a követel­mény, hogy az iskola foko­zatosan váljék a lakóhelyi kö­zösség művelődési alapellátá­sának szervezőjévé, indokolt­tá teszi, hogy az általános is­kolai alapellátás javítása, a VI. ötéves tervben kiemelt feladat legyen. Reálisan arra vállalkozhatunk, hogy a ma­gas létszámú korosztály alap­vető oktatási feltételeit bizto­sítsuk; 403 osztályterem meg­építésével és a pedagógusok számának arányos növelésé­vel. Az új komplex iskolák jelentős részét a városokban és fejlődő ipari településeken indokolt elhelyezni. Minden korábbinál jobban érvényesül a szelektivitás el­ve. Az óvodai fejlesztésben egy mérsékeltebb előrelépést tervezünk, a középiskolai fej­lesztések is jóval a kívánatos alatt maradnak. Eszközeink döntő részét az általános isko­lai program megvalósítására fordítjuk. Ezzel párhuzamo­san jelentős számban építünk tornatermeket, melyből négy tornacsarnok méretű. Az utóbbira azért is szükség van, mert tervünk sporttal össze­függő tanácsi beruházást nem tartalmaz. Mind közművelő­dési, mind egyéb vonatkozás­ban kiemelt jelentősége van meglévő létesítményeink több célú hasznosításának. Az egészségügyi ágazatban kiemelt feladat az alapfokú és a fekvőbeteg-ellátás javí­tása. A tervidőszak 926 mil­liós ágazati előirányzatából 625 millió forintot a nyíregy­házi kórház rekonstrukciójá­nak 11. üteme igényli. Emiatt a körzeti egészségügyi ellátás javítására szerény lehetősé­günk van. Néhány vidéki te­lepülésünkön (Üjfehértó, Jánkmajtis, Mándok, Nyír- császári) orvosi, illetve fogor­vosi rendelőt építünk. A nyír­egyházi kórházi rekonstrukció során megvalósuló 645 ágy- fejlesztés az ellátás bizonyos javításon túl strukturális fej­lődést is eredményez, a meg­építésre kerülő 200 krónikus ágy lehetővé teszi az aktív ágyak hatékonyabb kihaszná­lását. A szociális ellátásra rendelkezésünkre álló eszkö­zök a szakolyi szociális otthon bővítését, illetve a kisvárdai új 200 személyes szociális ott­hon megépítését teszik lehe­tővé A megyei tanács az V. öt­éves tervben végrehajtott vízművesítési program foly­tatásaként jelentős célokat fogalmazott meg a következő tervidőszakra is. Az eredeti VI. ötéves tervkoncepció sze­rint a regionális vízmű beru­házásokon kívül mintegy 15 település vizművesítésének befejezését irányozhattuk elő. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel folytatott tárgyalás eredményeként, több község kezdeményezése alapján — elsősorban helyi forrásokra támaszkodva — újabb mint­egy 25 községben válik lehe­tővé vízműberuházás indítá­sa, illetve egy részének befe­jezése. Megyénk egyik legégetőbb problémája a kedvezőtlen belvízhelyzet, melynek meg­oldása csak komplexen, az érdekelt központi és helyi szervek együttes tevékenysé­gével biztosítható. A mező- gazdasági melioráció folyta­tására jelentős eszközök ke­rülnek felhasználásra. Jelen­leg azonban még kérdéses a A vitában Debreceni Imre, a számvizsgáló bizottság ne­vében többek között elmond­ta: az elfogadásra javasolt terv jól igazodik a szabolcsi igényekhez, embercentrikus, hiszen az összes költség- vetés 74,7 százaléka a szo­ciális, kulturális, egészség- ügyi célokat szolgálja. Nagy Béla a tervgazdasági bizott­ság véleményét tolmácsolta, a munka hatékonyságának növelésére hívta fel a figyel­met. A tervben szereplő mil- liárdok még nincsenek a ta­nács kasszájában, ezt a la­kosságnak kell jobb munká­val előállítani. Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára töb­bek között elmondta: a VI. ötéves terv az életkörülmé­nyek ütemes fejlesztését szol­gálja. A továbbiakban a tár­sadalmi munka fontosságát méltatta: a közelmúltban le­zajlott falugyűléseken sok igényt fogalmaztak meg a résztvevők, de valamennyi településen azt is elmondták, települések belvízgondjainak megszüntetéséhez a pénzügyi fedezet Az illetékes orszá­gos szervektől ígéretet kap­tunk, hogy az éves tervegyez­tetések során keresni fogják a fedezet biztosításának le­hetőségét. Ennek kiegészíté­sére a megye hajlandó meg­felelő nagyságú hitelfelvétel­re. A gondok enyhítésében számítunk lakosságunk te­vékeny közreműködésére is. A továbbiakban Pénzes Já­nos az egyéb fejlesztési célok közül kiemelten foglalkozott a belterületi utak helyzetével. Komoly feszültséget jelent, hogy a VI. ötéves terv idején tanácsi eszközök nem állnak rendelkezésre arra, hogy az utak kiépítettsége számotte­vően változzék, javuljon. Va­lamivel kedvezőbbek a lehe­tőségek az út, híd fenntartá­sára és felújítására fordítan­dó eszközök terén. Erre a cél­ra a terv 440 millió forintot irányoz elő. , Ezt követően a megyei ta­nács elnöke a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony, tervszerű felhasználásáról szólt, majd így folytatta: cél­jaink megvalósításában ki­emelkedő szerepe van a tár­sadalmi munkának. A helyi tanácsok előrejelzése alapján a társadalmi munkavégzés várhatóan 1 milliárd 250 mil­lió forint lesz. Ez így nagy összegnek tűnik, de az egy főre jutó társadalmi munka­érték alig haladja meg a 200 forintot. Az elmúlt években ennél jóval magasabb muta­tókat értünk el. Jó szerve­zéssel e célunk túlteljesíthe­tő. A VI. ötéves tervben jelen­tős pénzösszegekkel rendelke­zik megyénk, öt év alatt 18,2 milliárd költségvetési, és 6,4 milliárd fejlesztési eszközzel gazdálkodhatnak a tanácsok. Az előrelépés az V. ötéves tervidőszakával azonosnak mondható. A terv végrehajtá­sa azonban előző időszaknál is nagyobb fegyelmezettséget követel, és a helyi tanácsok­ra nagyobb felelősséget ró — fejezte be beszédét Pénzes János. mit fognak saját erőből meg­valósítani. Felhívta a figyel­met a társközségekben lévő kihasználatlan középületek hasznosítására. Nagyobb gon­dot kell fordítani a fiatalok falun maradása feltételeinek megteremtésére. A jelenlegi­míthatffnk azf’ eríé^n^ség'M^- ^ lekvő -akaratéra. Végeseiül szólt a fehérgyarmati járás kisközségeinek közoktatási és szolgáltatásbeli viszonylagos elmaradottságáról. Banner László a középisko­lai, ezen belül is a gimnáziu­mi oktatás színvonalának nö­velését hangsúlyozta, hiszen az intenzív fejlesztés korá­ban minden eddiginél na­gyobb szerepe van az ember­nek. Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke ismertette a VI. öt­éves terv előkészítésének tár­sadalmi megalapozottságát. A városi pártbizottság és a Ha­zafias Népfront segítségével nagyszámú városkörzeti ak­tíván kérték ki a lakosság véleményét. A széles körű előkészítés megkönnyíti a terv végrehajtását. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese — aki részt vett a tanács­ülés munkájában — felszóla­lásában többek között el­mondta: a színvonalas előter­jesztés megegyezik az ország- gyűlésen elfogadott népgaz­dasági tervkoncepciókkal. Tartalmazza azokat az eleme­ket, amelyek elősegítik a la­kosság életkörülményeinek javítását. Elismeréssel szólt az V. ötéves tervben elért nagy fejlődésről. Ez a fejlő­dés jó alapot nyújt ahhoz, hogy az elkezdett dinamikus fejlődés a VI. ötéves tervben is folytatódjék. A továbbiakban arról szólt, hogy a központi források bő­vülése nem várható, a jelen­leg tervezett összegek is csak akkor állnak a rendelkezés­re, ha a megye vállalatai, szövetkezetei eredményesen gazdálkodnak. Egy területen — a mezőgazdaságban — az átlagosnál nagyobb növeke­dés érhető el, amely jó ha­tással lehet a tanácsi tervek teljesítésére. A tanácsok nagy gondot fordítsanak a költség­szintek tartására, mert ennek növekedése csökkentőleg hat a tervezett célok megvalósí­tására. Végezetül reményét fejezte ki: a VI. ötéves terv teljesítésével meggyorsul Sza­bolcs megye felzárkózása a fejlettebb területekhez. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára többek között elmondta: tervünk tel­jesítéséhez a politikai feltéte­lek megfelelőek, nyugodt, ki­egyensúlyozott körülmények között dolgozhatunk. A köz- gazdasági körülmények azon­ban nehezebbek, az elért életszínvonalat az eddiginél is jobb munkával tarthatjuk meg. Megyénk lakossága erre képes, mert együtt gondolko­dik és együtt cselekszik ve­lünk. Az elmúlt másfél év nagy politikai eseményei so­rán, mintegy 38 ezren tettek javaslatot, mondtak véle­ményt. Tovább kell lépnünk: a jó javaslatokat meg kell valósítani. Az V. ötéves terv idején nyújtott központi támogatás jelentős segítség volt terveink teljesítéséhez, megyénk la­kossága ezt a támogatást szorgalmas munkával hálálta meg. Az elért 30 milliárdos beruházás határidőn és költ­ségszinten belül valósult meg. A pártbizottság első titkára nagy hangsúllyal szólt a te­lepülések íakosságeltartó kéu p’ességénelc fokozásáról, az alapellátás javításáról. Ez nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is. Sokkal olcsóbb az embere­ket naponta fél órát utaztat­ni, mint a városokban szá­mukra lakásról, iskoláról, közművekről, üzlethálózatról gondoskodni. Ezt példázza Nyíregyháza korábbi fejlődé­se is. Végezetül meggyőződé­sét fejezte ki, hogy az elfo­gadásra kerülő terv szorgal­mas népünk jó munkájával teljesülni fog. Kovács László, a fehér- gyarmati járás községeinek gondjairól szólt. Pénzes Já­nos válasza után a tanács­ülés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Társadalmi összefogással Százezer új fa Nyíregyházán Mint arrói már hírt ad­tunk, társadalmi munkában százezer fát ültetnek el Nyír­egyházán idén és a követke­ző négy évben. Március 27-én a napokban induló fásítás tennivalóit egyeztették, elosz­tották a feladatokat a váro­si pártbizottság, a városi ta­nács, a KISZ városi bizottsá­ga, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a Felső-ti­szai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság között. Ezek sze­rint szakemberekből kisebb csoportokat hoznak létre, amelyek a körzeti népfront­titkár (vagy elnök) vezetésé­vel felelősei, irányítói lesz­nek egy-egy körzet fásításá­nak. A társadalmi munkából jelentős • feladatokat vállal magára a FEFAG. Először is több mint százezer facseme­tét és cserjét bocsát a szerve­zők és az ültetők rendelkezé­sére. A fák és cserjék értéke csaknem egymillió forint. A kijelölt körzetekben a fák többségét minden évben tavasszal ültetik el. Ősszel a hiánypótlásokra kerül sor. Az első ültetési akciót a közeli napokban kezdik és április végéig be is fejezik. Vita a tervjavaslatról KÖZHASZNÚ CÉLOKRA Kommunista szombatok megyeszerte A tavaszi hónapokban Sza­bolcs-Szatmár megye legtöbb vállalatánál kommunista szombatot tartanak. Az ön­kéntes társadalmi munkák bevételeit különböző közhasz­nú célokra fordítják. A nyíregyházi „Divat” Ru­házati Vállalatnál több mű­szakos a termelés, ezért két­szer is tartanak kommunista szombatot. A termelés prog­ramjától függően az egyiket április 11-én, vagy 18-án, a másikat májusban. Az admi­nisztratív dolgozókkal együtt mintegy háromszázan vesz­nek részt az akcióban. A munkájukért járó pénzt a mozgássérültek számlájára utalják át. Az 5. sz. Volán Vállalat úgynevezett forgalmi utazói április 11-én kezdik a tavaszi kommunista szombatok soro­zatát, amely május közepéig tart. Az autóbuszvezetők és a tehergépkocsi-vezetők sza­bad szombatjukon teljes mű­szakot tartanak. Utóbbiak fontos szállítási feladatokat látnak el a megrendelő válla­latoknak. Négy-öt szombaton csaknem hatszáz gépkocsive­zető áldozza fél szabad ide­jét a szállítási feladatok tel­jesítéséért. Május 16-án a vál­lalat műszaki és adminisztra­tív dolgozói szintén vagy hat- százan a gépjárművek tavaszi szemléjére való felkészítésben vesznek részt és. a patronált gyermekintézmények szépíté­sére, bővítésére is időt szen­telnek. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat csaknem hétszáz dolgozója májusban tart kommunista szombatot. A dolgozók több­ségét a kiemelt munkahe­lyekre irányítják. Nyíregyhá­zán a Vasvári Pál Szakközép- iskola építkezését folytatják és a Korona étterem felújítá­sa sem szünetel a májusi sza­bad szombaton. Vásárosna- ményban a tanácsi lakásokat fogják építeni. Kisvárdán a 16 tantermes általános iskola építését folytatják. Mátészal­kán a lakások építéséhez vo­nulnak ki a szabad szomba­tosok. 70—80 ezer forint be­vételre számítanak, ezt az összeget a vállalati lakásépí­tési alap bővítésére szánják. Ősszel tartanak még egy kommunista szombatot, an­nak bevételét az Együtt Nyír­egyházáért mozgalom számlá­jára utalják át. A másik megyei építőipari vállalat, a KEMÉV áprilisban rendez kommunista szomba­tot. Az akcióban várhatóan 2500 ember vesz részt. Ki-ki a saját munkahelyén dolgo­zik, de az adminisztratív dol­gozók egy részét környezet- védelmi, tereprendezési mun­kára irányítják. A bevétel egy részéből bővítik a vállalati la­kásépítési alapot, de jut a bevételből az Együtt Nyíregy­házáért mozgalom számlájára és a vállalat KISZ-eseinek tá­mogatására is. A MOM mátészalkai gyárá­ban mintegy háromszáz részt­vevővel áprilisban KlSZ-mű- szakot rendeznek a kongresz- szus tiszteletére. A bevételt a város gyermekintézményei­nek fejlesztésére szánják. Má­jus 16-án szabad szombaton hatszázan állnak munkába a gyárban. A műszaki és admi­nisztratív dolgozók is a ter­melést segítik majd. A bevé­telből a járásban élő mozgás- sérülteket segítik. A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyárában március 21-én már megtartották a kommunista szombatot. Az akciót a KISZ X. kongresszu­sa és a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának • 62. »évfordulója tiszteletére szervezték. Sza­bad szombatjukon 699-en áll­tak munkába. A bevétel na­gyobb részét a városi óvodák fejlesztésére fordítják, de jut a pénzből a vállalati szociá­lis alap bővítésére is. A fényeslitkei Tisza Gyöngye Termelőszövetkezetben csillag- fürtvetéshez készítik elő a talajt. (Jávor László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents