Kelet-Magyarország, 1981. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. március 27. Napi külpolitikai kommentár A józanság hangja w t jra kiderült, hogy a je- I lenlegi, eléggé sötét felhőkkel tarkított nemzetközi égbolton azért néha át-áttör némi nemény- teljes fénysugár. A Maast- richtban tartott EGK-csúcson az állam- és kormányfők úgynevezett kandalló melletti beszélgetése során olyan álláspont született, amelyet az MTI jelentése így tesz közzé: „Az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szovjet—amerikai Tárgyalás felvétele életbevágó érdeke az Európai Gazdasági Közösségnek. Ezeket a tárgyalásokat olyan gyorsan kell megkezdeni, amennyire csak lehetséges . ..” örvendetes hang ez, a józanságé, az értelemé. És ugyanazon a napon, amelyen ez a nem akármilyen megállapítás elhangzott, Pieter de Geus holland hadügyminiszter Washingtonban közölte amerikai kollégájával, Caspar Weinbergerrel: Hollandia nem akarja, hogy neutronfegyvert telepítsenek az ország területére. Az a tény, hogy a jelenlegi, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben Nyugat- Európa részéről lényeges ellenállásra találnak bizonyos gátlástalan tengerentúli hangok és tervek, felbecsülhetetlen jelentőségűnek bizonyulhat mindazok számára, akik a szívükön viselik a béke, az enyhülés ügyét. Egyre világosabb, hogy ennek — a ködös Albion kivételével — mindinkább kikristályosodó nyugat-európai magatartásnak kovásza a vezető szociáldemokrata politikusok állásfoglalása. Bizonyítására elég, ha egy pillantást vetünk akár a legutóbbi napok ilyen vonatkozású fejleményeire. Közvetlenül a maastrichti EGK-csúcs előtt a fontos nyugatnémet baden-würt- tembergi tartomány SPD-el- nöksége határozatban szólítja fel a pártot: vizsgálja felül a rakétatelepítéssel kapcsolatos álláspontját. (Megjegyzendő, hogy a határozat aláírói között van a Német Szövetségi Köztársaság kormányának két minisztere is!) Hans Apel bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásain — egyebek között — nyilván ezt a határozatot is kénytelen érzékeltetni, az NSZK közhangulatának beszédes illusztrációjaként. V égül, de távolról sem utolsósorban a fenti kategóriába tartozik két osztrák megnyilatkozás. Az egyik Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának, amely a kétoldalú kapcsolatok pozitív elemzése után megállapítja: „Az enyhülésnek nincs alternatívája”. A másik dr. Bruno Kreisky kancellár nyilatkozata a Nép- szabadságnak. Az osztrák szociáldemokrácia kimagasló tekintélyű vezetője, nyugati szomszéd országunk kormányfője ezzel széles visszhangot keltő megnyilatkozással azt a célt szolgálta, ami jelenleg a legfontosabb a zaklatott világban : az enyhülés folytatását, a hidegháborús erők visz- szaszorítását. Harmat Endre Magyar felszólalás a haderő-csökkentési tárgyaláson Albert Willot belga nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 267. plenáris ülését. A tanácskozáson felszólalt Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A magyar delegátus beszédében hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott külpolitikai kezdeményezések jelentőségét. Kijelentette, hogy ezen békej avaslatok valamennyi ország objektív érdekeit tükrözik és teljes egészében egybeesnek a Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseivel. Kifejezte reményét, hogy a javaslatok jelentőségüknek megfelelő fogadtatásra találnak a nyugati országokban, és ez előmozdítaná a feszültség csökkentését és a béke megszilárdulását. A szocialista országok politikájának továbbra is fontos célkitűzése, hogy a bécsi tárgyalásokon konkrét eredmények szülessenek. Ezért tettek jelentős, kompromisz- szumos javaslatokat az elmúlt években, illetve törekednek egy első megállapodás mielőbbi kidolgozására. A tényeknek ellentmond tehát minden olyan kísérlet, amely a bécsi tárgyalásokon a haladás elmaradásáért a négy közvetlen részt vevő szocialista országot igyekszik felelőssé tenni. Lőrinc nagykövet a továbbiakban az első csökkentési szakaszra tervezett egyezménnyel összefüggésben az úgynevezett szárnyországok biztonságának néhány kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy sem az első csökkentési szakaszra tervezett kivonás után, sem az egyezmény hatályának időtartama alatt nem szabad lehetővé tenni — még rövid időre sem — olyan cselekményeket, amelyek a két szövetségi rendszer közép-európai csapatai közötti létszámviszo- nyokat jelentősen megváltoztatnák. Nyugati adatok alapján például az „Autumn—Forge— 80” gyakorlat keretében — ha rövid időre is — 17 ezer amerikai katonát csoportosítottak át az NSZK területére. Az első csökkentési szakaszban az USA összesen 13 ezer főt tervez kivonni a csökkentési térségből. Csak az elmúlt ősszel átcsoportosított 17 ezer fő amerikai katonával az USA bőven meghaladná saját kivont kontingensét. Az ilyen gyakorlat — állapította meg a magyar nagykövet — mesz- szemenő veszélyeket hordoz magában a szárnyországok számára is. A szocialista országok következetesen síkraszállnak azért, hogy a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével összefüggő kísérő intézkedéseket vegyék fel az első szakaszra vonatkozó megállapodásba. Elengedhetetlenül szükséges azonban, hogy az intézkedések hatékonyan szolgálják a megállapodás végrehajtását és minden esetben meg kell felelniük annak az elvnek, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen csorbát, beleértve a különleges státusú országokét is. A felszólalásban érintett szempontok a szárnyországok biztonsága problematikájának fontos kérdései — mutatott rá Lőrinc Tamás nagykövet. Ideje, hogy a bécsi tárgyalások során a szocialista országokhoz hasonlóan a nyugati résztvevők is olyan kompromisszumos lépéseket tegyenek, amelyek figyelembe veszik a másik fél jogos és megalapozott biztonsági érdekeit — fejezte be felszólalását a magyar küldöttség vezetője. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtökön tartják Bécsben. Képtávírón érkezett „El a kezekkel Salvadortól” hirdeti a felvonuló bécsi fiatalok transzparense. A fiatalok az Egyesült Államok külpolitikája ellen tüntettek. (Kelet-Magyarország telefotó) Szovjet és lengyel harckocsizok a Varsói Szerződés „Szojuz—81” elnevezésű együttes törzsvezetési gyakorlatán. (Kelet-Magyarország telefotó) _ Szovjet védelmi erő Vádak és tények Lengyel helyzetkép Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök csütörtökön Varsóban találkozott Stefan Wyszynski bíborossal, Len- gyélország prímásával. A megbeszélésen a mai lengyel- országi helyzet legfőbb problémáiról volt szó, valamint arról, hogyan oldhatók meg e problémák a jelentős gazdasági veszteségeket okozó sztrájkok elkerülésével. A találkozón mindkét fél hangoztatta a tavaszi mező- gazdasági munkák jelentőségét és egyetértett abban, hogy az ország problémáit békés úton lehet és kell rendezni, s hogy a bydgoszczi incidens körülményeit részletesen és objektiven fel kell tárni. Jaruzelski kormányfő csütörtökön kézhez kapta a bydgoszczi incidensről szóló jelentést, amelyet Jerzy Bafia igazságügy-miniszter vezetésével a helyszínre delegált kormánybizottság állított ösz- sze. A dokumentum részletes tanulmányozását követően a miniszterelnök úgy döntött, hogy a jelentés további kiegészítésekre szorul; ezek összeállításával újfent az igazságügy-minisztert bíztá meg. Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára csütörtökön találkozott a lengyel rádió, televízió és a nyomtatott sajtó vezető munkatársaival. A megbeszélésen a tömegtájékoztatási eszközök időszerű problémáiról volt szó, különös tekintettel a jelenlegi helyzettel kapcsolatos feladatokra. Kania rámutatott, hogy a sztrájkokkal való fenyegetőzés hozzájárul a válság további elmélyüléséhez. Hangsúlyozta, hogy a párt irányvonalát változatlanul a politikai eszközökkel történő rendezés óhaja jellemzi. A LEMP KB első titkára a nap folyamán fogadta a lengyel tudományos és művészeti élet kimagasló képviselőit, köztük Krzysztof Penderecki zeneszerzőt és Andrzej Wajda filmrendezőt. Ezen a találkozón is az ország jelenlegi nehéz helyzetéről volt szó. II Vatikán képviselője Budapesten Luigi Poggi érsek pápai nuncius és kísérete március 16—26. között látogatást tett hazánkban. Találkozott dr. Lékai László bíboros érsekkel, a magyar katolikus püspöki kar elnökével és a püspöki kar több tagjával; meglátogattak több katolikus egyházi intézményt is. A vatikáni diplomatákat fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A megbeszéléseken a két felet érintő időszerű kérdésekről folytattak eszmecserét. Hat Perzsa (Arab)-öböl menti ország, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrain, Katar, Omán és az Arab Emírségek úgy határozott, hogy gazdasági fejlődésük meggyorsítása érdekében a jövőben összehangolják gazdasági, politikai és katonai tevékenységüket, s megalakítják az „öböl-országok Együttműködési Tanácsa” szervezetét. A március 12-én megtartott külügyminiszteri értekezlet közleménye már részleteket is tartalmazott a szervezet felépítéséről. A legfelsőbb irányító és döntéshozó testület, az államfők csúcsértekezlete évente kétszer fog ülésezni, először május 26-án Abu Dhabiban. A csúcsértekezlet napirendjének összeállítása és a részletek kidolgozása az évente négyszer ülésező külügyminiszterek feladata lesz. Az ügyek vitelét az állandó titkárság intézi, melynek vezetője a főtitkár lesz. Máris megkezdődött az együttműködés az olaj-, az ipari, valamint a mezőgazdasági termelés területén, de kidolgozás alatt áll a közös beruháA nem létező szovjet fenyegetést úgy tálalják Nyugaton, mintha a Szovjetunió megbontaná a NATO és a Varsói Szerződés között kialakult katonai hadászati egyensúlyt. Azt vetik Moszkva szemére, hogy egyoldalú katonai előnyök megszerzésére törekszik, a tényleges védelmi szükségleteknél nagyobb, „fölösleges” katonai potenciált teremt. E spekulatív vádak megsemmisítő bírálatát adta Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán tartott beszámolójában. A két katonapolitikai szövetség közötti viszonylagos erőegyensúly ténye vitathatatlan. Komoly államférfiak, közöttük a Nyugat képviselői, nemegyszer elismerték ezt az utóbbi időben is. Létének bizonyítéka többek között az, hogy a Nyugat kénytelen volt beleegyezni a fegyverzetkorlá.- tozási és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokba; ha erőfölénye lenne, nem tette volna ezt. „A Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai-hadászati egyensúly objektíve a béke megőrzését szolgálja földünkön. Nem törekedtünk és nem törekszünk katonai fölényre a másik féllel szemben. Ez nem a mi politikánk. De azt sem engedjük, meg, hogy velünk szemben tegyenek szert ilyen fölényre” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A jelenlegi egyensúlyt igen magas szinten értük el. A felelősség ezért korántsem a Szovjetuniót terheli. A fegyvenkezés fokozása a Nyugat részéről kezdődött, majd folytatódott. Az atomzsarolás elkerülése, az ország biztonsága és függetlensége érdekében a Szovjetunió kénytelén volt már a második világháború utáni nehéz gazdasági helyzetében hozzáfogni a megfelelő védelmi erő fejlesztéséhez. Akkoriban szintén rágalmazták, elvitatták azt a törvényes jogát, hogy megteremtse a szükséges egyensúlyt. A szovjet fegyveres erők állománya, ellátottsága és bármilyen agressziós csapással szembeni felkészültségének szintje csupán a külső fenyegetés kényszerítő következménye. A Szovjetunió senkit sem készül megtámadni, senkivel kapcsolatban nem támaszt területi vagy bármilyen más igényeket, nem fenyeget senzási politika kialakítása is. A tagországok gazdaságának és gazdagságának alapja az olaj, ez a hat ország termeli a tőkés világ olajának egynegyedét. Az olajból származó sok milliárd dollár jövedékit erejével. E vitathatatlan tényekből következik, hogy a Szovjetunió katonai doktrínába, mely meghatározza az ország katonai erőfeszítéseinek irányát és méreteit, kizárólag védelmi jellegű. A „fölösleges” védelmi erőkről szóló vádak teljesen alaptalanok. A Szovjetunió egyáltalán nem érdekelt a fegyverkezési hajsza fokozásában. Ellenkezőleg, a védelmi szint biztosításakor csupán az országot fenyegető katonai veszélyt mérlegeli. A szovjet fegyveres erők szigorúan védelmi jellegét más tények is bizonyítják, amit szintén szívesen elhallgatnak nyugaton. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek létszáma kisebb, mint a NATO-é. Ezek létszáma és fegyverzete nem csak hogy évek óta azonos szinten van, de bizonyos mértékig csökkent is a korszerűsítés következtében. (Ilyen korszerűsítést a NATO is végrehajt, csak sokkal nagyobb mértékben. Elegendő, ha szemügyre vesz- szük a NATO légierejét és tüzérségét.) A Szovjetunió az utóbbi tíz évben többször csökkentette katonai költség- vetését is. Nincsenek katonai támaszpontjai idegen területeken, melyek támpontul vagy hídfőül szolgálhatnának a más államok elleni támadáshoz. * Í gy van ez annak ellenére, hogy a Szovjetuniót és szövetségeseit a szó szoros értelmében katonai — főleg amerikai — támaszponthálózat veszi körfii. Az Egyesült Államok és NATO-partnerei mégis fokozzák erőfeszítéseiket — nyilvánvalóan azért, hogy katonai téren fölényre tegyenek szert. Amennyiben a tőkés országok továbbra is elnyújtják a fegyverkezési verseny megfékezésével és a leszereléssel kapcsolatos tárgyalásokat, a Szovjetuniónak „figyelembe kell vennie ezt a tényt” — mondotta Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet állam vezetője teljes komolysággal hangsúlyozta: „Az a törekvés, hogy igyekezzünk egymást legyőzni a fegyverkezési versenyben, hogy győzelemre számítsunk egy atomháborúban, veszélyes őrültség”. Szvjatoszlav Kozlov (APN — KS) lem jelentős ipari és pénzügyi fejlődést eredményezett (Kuvait, Bahrain, Szaúd- Arábia, Arab Emírségek), az integrációtól pedig a folyamat meggyorsulását és stabilizálódását várják. Új gazdasági tömörülés $ Kőolajmező ® Kőolaj-feldolgozás © Vegyipar * * Kőolajvezeték ’ ' ■» »-■ Földgázvezeték 51 '■// — Tervezett «őoiaivezr & - ; Tervezett 'oidgazvez 'Ä
